Békés Megyei Népújság, 1978. szeptember (33. évfolyam, 206-231. szám)

1978-09-24 / 226. szám

1978. szeptember 24., vasárnap. o Munkacsúcs a földeken A z őszi betakarítás alfé­lé nyitányaként Ti- szaföldváron, majd Kömyén táj-, helyesebben országrész-értekezletet hí­vott egybe a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztéri­um. Az előbbin a Tiszántúl, az Alföld, a másikon a Du­nántúl agrárszakemberei — megyei, téesz-szövetségi, tröszti vezetők — vitatták meg a tárca irányítóival a mostani hetek különféle ten­nivalóit. Milyen lesz az időjárás? — ez az örökzöld kérdés. Az „igények” legalábbis kétfé­lék. Ott, ahol aszály jellem­zi 1978 őszét, mint például elsősorban a Kisalföldön, ter­mészetszerű a csapadék óhajtása. De így van ez ál­talánosságban a cukorrépa­termesztő gazdaságokban is, ahol nem híznak eléggé a répák, s méginkább a szán­tás-vetést végzők berkeiben. Hiszen szárazságban bajos jó magágyat készíteni. Hatal­mas göröngyök, csonttá aszott rögök kísérik sok tájunkon a traktorokat, amelyek vezetői most aztán eldalolhatják: „Kemény a föld, hármas eke se járja.” Balassa Iván nép­rajztudósnak Az eke és a szántás története Magyaror­szágon című monográfiájá­ban bukkantam arra a tér­képre, amelyen apró pontok, gulácskák és köröcskék jel­zik, hogy a Kárpát-medence mely részein mondják eke­vasnak, szántóvasnak, lapos­vasnak, illetve lemeznek a... nos, az ekének azt az alkat­részét, amelyet magam eke­vasként ismerek, s amely aszályos őszidőben sokkalta gyorsabban kopik, mint az esők lazította talajban. Vi­gasz ugyan, de meglehetősen sovány a Mezőgazdasági Gépalkatrész Kereskedelmi Vállalat igazgatójának az a nyilatkozata, amely szerint bőséggel van raktáron eke­vas az idén. . A gazdaságok másik, leg­alább ilyen fontos „igénye” viszont: legyen több, minél több napfény, hiszen jócskán megkésett a növények érése. Hozzávetőleg fél hónapban szabható meg ez a késede­lem, ezért savanyú még szep­tember második felében is a boltokba lassan érkező sző­lő. Mégsem nehéz megkoc­káztatnom azt az állítást, hogy a szőlő két, mitológia­beli istene, Dionüszosz és Bacchus az idén kitesz ma­gáért. Miként, a tekintélyes csemegeszőlőt honi és kül­földi piacokra küldő-expor­táló Balatonboglári Állami Gazdaság igazgatója a szüret elején nyilatkozta: ritkán fordul elő, hogy ilyen dúsak legyenek a tőkék. Egyebekben is jók a kilá­tások. Burgonyából például annyi termett, hogy — a termelők nagy bánatára — még a leszerződött mennyi­séget is nehezen képes felvá­sárolni a kereskedelem. Né­mi reményt fűzhetünk azon­ban ahhoz az akcióhoz, amely átmenetileg leszállí­totta a krumpli fogyasztói árát, s a házhoz szállítást is bekapcsolta az értékesítés bonyolult áramkörébe. A cu­korrépát már nem érheti baj. De hát hol van, hol le­hetséges a baj? Akkor követ­kezhet be, ha — mint ta­valyelőtt is megtörtént — korán, mondjuk szeptember —október fordulóján érkezik a fagy. Ez főként a kukori­cára, rizsre veszedelmes. A legtöbb dolgot az 1 mil­lió 350 ezer hektáron sajnos késve érő kukorica adja. Ez 60 ezer hektárral több a ta­valyi termőterületnél, ami optimizmusra késztető ada­lék. Akárcsak az első ter­mésbecslése a minisztériumi szakértőknek : eszerint igen kedvező átlaghozam várható kukoricából. Amennyiben azonban bejön a már emlí­tett fagy, úgy csakis 30 má­zsa körüli lehet ez az átlag. Így vagy úgy, az aratásban derekasan helytállt kombáj­nokat és kombájnosokat va- lószínlűeg jócskán megter­heli majd ez a növény. Re­ményteljes a napraforgó is, hiszen 15 százalékkal maga­sabb hozamokkal kalkulál­nak a termésbecslők, mint amilyen a tavalyi átlag volt. Sok a tennivaló a különféle zöldségnövények betakarítá­sában is, jóllehet a konzerv­gyárak panaszkodnak: para­dicsomból például nem lesz meg a tervezett mennyiség. Ellenkező előjelű viszont a hagyma helyzetképe; e nö­vény esetében ugyanis — akárcsak a burgonyáéban — a termelők elégedetlenked­nek, hivatkozván a felvásár­lás lassú ütemére. Valamit még a gyümölcs­ről : szilvadömpinget látha­tunk a piacokon, ám az al­ma kevesebb lesz a tavalyi­nál. Ez annyit tesz, hogy egy­millió tonna helyett úgy 800 ezer tonnányi alma juthat a tárolókba, illetve exportra. S ha már az exportra abszolút számokra tértem át, mindent egybevetvén 16 millió tonna terményt kell górékba, pin­cékbe, más tárolókba juttat­ni, szállítani, a most elkö­vetkező hetekben. Mészáros Sándorral, a nádudvari Vö­rös Csillag Termelőszövetke­zet fiatal elnökhelyettesével beszélgettem a minap, aki is legfőbb kívánságát így fog­lalta össze: bár sikerülne egvszer elérni, hogy a téesz teherautói ne kényszerülje­nek a különféle átvevőhelyek előtt oly sokáig várakozni! Természetesen a szállítás­ban nem pusztán a gazdasá­gok teherautói, vontatói vesz­nek részt — nagy feladat há­rul a vasútra, a Volán-vál- lalatokra is. Amiként társa­dalmi összefogásról beszélhe­tünk úgyszólván a betakarí­tás minden fázisában. Hogy mennyivel nagyobb a munka az egyébként 1978-ban ugyancsak nehéznek bizo­nyult, végül is azonban jó termést eredményező aratás­nál, arra bizonyság: míg az aratásban 60 ezren tevékeny­kedtek, most a nyugdíjasok­tól, családtagoktól kezdve a diákokig és katonákig sok ezer embert kell bevonni a mezei tennivalókba. A magyarázat összetett. Köztudomású, hogy az ősziek betakarítását korántsem jellemzi akkora gépesítettség, mint a gabona betakarításáét. Dőreség len­ne ebbe holmi mulasztást be­lelátni, hiszen több tucatnyi növényről van szó. amelyek­nek úgyszólván mindegyike más-más gépet igényelne. A cél azonban nyilvánvaló: ne menjen veszendőbe egyetlen mázsa sem! Keresztényi Nándor 25 éves a HISZÖV Huszonöt évvel ezelőtt je­lent meg az a kormányren­delet, amelynek alapján a népművészet és a háziipar különböző csoportjai egy szervezetbe, a HISZÖV-be tö­mörültek. A negyedszázados évfordulóról szombaton a Magyar Néphadsereg Műve­lődési Házában ünnepélyesen emlékeztek meg a szövetség­hez tartozó 71 szövetkezet, valamint a népi iparművé­szeti tanács képviselőinek részvételével. A jubilálókat Mészáros Vilmos, az OKISZ elnökhe­lyettese köszöntötte, kiemel­ve a magyar népművészet hagyományait mentő, ápoló és továbbfejlesztő szerepük kultúrpolitikai fontosságát. Nagy László, a HISZÖV el­nöke ugyancsak méltatta azt a szerepet, amelyet a nép- művészeti és háziipari szö­vetkezetek a tárgyi népmű­vészet kultúrájának tovább­fejlesztésében, a mai ember környezetében való funkcio­nális felhasználásnak elő­mozdításában kifejtenek. Az ünnepi megemlékezésen a szövetkezeti mozgalomban több évtizede tevékenykedő tagok közül számosán része­sültek kitüntetésben. Barátkozó kertészek Tegnap, szombaton"* dél­előtt kezdődött és három na­pig tart Kondoroson a kert­barátok köre és a kertészeti szakcsoportok II. járási-vá­rosi találkozója és termék- bemutatója. Az ünnepélyes megnyitót Tóth Pál, a nagyközségi ta­nács elnöke tartotta. Beszé­dében méltatta a kertbarát­körök működését, az elmúlt időszak eredményeit, majd okleveleket, díjakat adott át a kiemelkedő teljesítményt nyújtó kertészeknek. Ezután a kertbarátok köre és a ker­tészeti szakcsoportok tagjai­nak Fekete Béláné, a fo­gyasztási szövetkezetek Bé­kés megyei szövetsége mező- gazdasági osztályának veze­tője tartott ankétot. A meg­beszélés szakmai részét dr. Szalva Péter kandidátus ve­zette. Színpompás kiállítás látható a nagyközségi könyv­tár előcsarnokában, ahol az egyes kertbarátkörök és a kondorosi általános iskola gyakorlókertjének termékei tekinthetők meg. Szintén kertbarát-összejö­vetel lesz Orosházán, ahol szeptember 29-től október 1- ig tart nyitva a XI. orosházi kertészeti kiállítás a művelő­dési központban. A kiállí­tást dr. Soós Gábor MÉM-ál­lamtitkár nyitja meg. A megnyitó után itt is díjakat, kitüntetéseket adnak át a kertbarátmozgalomban élen­járó csoportok tagjainak. Ér­dekesnek ígérkezik a kiállí­tásnak az a része, ahol az Orosháza és Vidéke ÁFÉSZ kertészeti kisgép-, szerszám-, növényvédőszer- és szak­könyvbemutatót tart. Óriás harcsák a horgon Törik a kukoricát Megkezdték a kukorica betakarítását az IKR-gazda- ságokban. A rendkívül hűvös időjárás több mint kéthetes késést okozott a korai fajták érésében. Ugyanakkor min­denütt magas víztartalommal számolnak, ezért különös gondot fordítanak a gépek beállítására és rendszeres el­lenőrzésére, hogy mérsékelni tudják a szemveszteséget. Nagy segítséget nyújt ehhez, hogy az idén már a tavalyi­nál is nagyobb arányban dol­goznak automatikus kor­mányzású kombájnokkal. A kombájnokat mindenütt gon­dosan felkészítették a beta­karításra, az alkatrészellátás biztosított. A Mecsekben fekvő pécsi tavon valóságos harcsaóriá­sok kerültek horogra az el­múlt hetekben, hónapokban. A nagy étvágyú ragadozók évről évre megtizedelik a tó értékes halállományát, ezért a baranyai horgászok intéző bizottsága prémiumot tűzött ki a kapitális példányok ki­fogásáért. A dunai harcsákat még a hatvanas években telepítették a mesterséges tóba, ahol a kedvező bioló­giai körülmények között mértéktelenül elszaporodtak és hatalmas példányokká fej­lődtek. Az intéző bizottság kihirdette, hogy minden hor­gász, aki tíz kilónál nagyobb súlyú harcsát ejt zsákmá­nyul, jövőre ingyen területi jegyet kap a pécsi tóra. En­nek hírére nemcsak Bara­nyából, hanem az ország tá­voli vidékeiről is próbára indultak a horgászok a Me­csekbe. A kezdeményezés — a most készült értékelés sze­rint — sikerrel járt: tavasz­tól őszig összesen százkilenc- ven harcsa került horogra, köztük huszonkettő premi­zált, azaz tíz kilón felüli példány. A legnagyobb negyvenhat kilós volt, hosz- sza száznyolcvannégy centi­méter. Ekkora halat még so­hasem fogtak a mecseki tó­ban. Vásárdíjat kapott a Csaba Szőnyegszövő HSZ Zorka/H gyap­júszőnyege m Méltán jutalmazta vásárdíjjal a rendezőség a békési Start Sportszergyártó Szövetkezet összecsukható kosárlabdaállvá­nyát Ha a kerítés nem is, a kosár már kolbászból van a Gyu­lai Húskombinát kiállításán A PATEX megyei üzemei di­vatos terméket mutattak be Békés megye az őszi BNV-n A fogyasztási cikkek nagy őszi vására a BNV-n az idén is felvo­nultatta a magyar ipar kínálatának színe-javát. A jól bevált rendezési forma szerint az azonos jellegű termékek egymás mellett voltak láthatók, így a hazai vállalatok nemcsak egymással, ha­nem a külföldi* kiállítók­kal is összemérhették termékeiket. A rendkívül erős versenyben dereka­san helytálltak megyénk kiállítói: négy vásárdíjat nyertek el. Lónyai László képriportja A teljes Extra-termékcsalád látható volt a BNV-n Az élelmiszeripari pavilonban megyénk több sütőipari üzeme is kiállított. Képünkön az orosháziak bemutatójának egy részlete látható

Next

/
Thumbnails
Contents