Békés Megyei Népújság, 1978. szeptember (33. évfolyam, 206-231. szám)
1978-09-24 / 226. szám
igNiiu^a 1978. szeptember 2 i., vasárnap Rádióhallgatók köre alakult Békéscsabán Szemenkár Mátyásné, a békéscsabai Penza Klub titkára köszönti a moszkvai rádió magyar adásait hallgatók baráti kö- re* Fotó: Veress Erzsi Szeptember 22-én, pénteken este 6 órakor jelentős eseményre került sor Békéscsabán, az I. kerületi MSZMP-székházban. Az itt működő Penza Klub titkára, Szemenkár Mátyásné köszöntötte a megyei és a városi pártbizottság képviselőit, Poljakova Galinát, a moszkvai rádió magyar osztályának szerkesztőjét és a rendezvény valamennyi részvevőjét abból az alkalomból, hogy létrehozták a moszkvai rádió magyarnyelvű adásait hallgatók baráti körét. Mint megtudtuk, ez a csoport a békéscsabai városi pártbizottság propaganda- és művelődési osztályának irányításával, a Penza Klub keretei között fog működni. Munkájának eredményétől függ: mikor terjedhet ki tevékenysége az egész megyére. A kör céljáról, feladatairól Bánfi József klubelnök beszélt, aki egyben régi hallgatója és levelezője a moszkvai rádió magyar osztályának. Megemlítette, hogy a baráti kapcsolatok erősítésén túlmenően nagyon részletes híranyaghoz juthatnak a hallgatók és ezeket jól hasznosíthatják politikai munkájukban is. A Szovjetunió gazdasági, társadalmi, kulturális helyzetéről szóló információk kellőképpen „eligazíthatnak'' a politikai eseményekben... Az ismertető után a szovjet vendég is köszöntötte a részvevőket, majd a Bartók Béla vegyes kar Rázga József vezényletével műsort adott. Néhány másodperccel 19 óra előtt bekapcsolták a rádiót. A 257-es középhullámon felcsendült az ismerős szignál, a Drága föld, szülőhazámnak földje... kezdetű mozgalmi dal. Ezután „Itt Moszkva beszél, itt Moszkva beszél.. Mindenkit meglepett, és ugyanakkor felemelő érzés kerített hatalmába, amikor meghallották a moszkvai rádió bemondójának üdvözlő szavait, amelyekkel az éter hullámain közvetlenül a békéscsabai Penza Klubban összegyűlt hallgatóságot köszöntötte a baráti kör megalakulása alkalmából. Ezt követően a jelenlevők meghallgatták a híreket. Értékes tapasztalatokról számolt be Horváth Zoltán, a moszkvai rádió magyar adásainak Komárom - megyei hallgatóit tömörítő klub vezetője. Magával hozta azt az albumot is, amelybe ösz- szegyűjtötték 1975-től a tevékenységükkel kapcsolatos fotókat, újságcikkeket és egyéb dokumentumokat. Az ünnepi alakuló ülés baráti beszélgetéssel folytatódott, majd a Penza IQub titkára megköszönve a részvételt, mindenkinek eredményes munkát kívánt. —y—n Tanácsülésről jelentjük: Bélmegyer Pénteken tárgyalta a bélmegyeri tanácsülés a községi közoktatás helyzetét és továbbfejlesztésének feladatait. Az általános iskola igazgatója, Hirják Balázs készített beszámolót, s ezt elemezték, vitatták meg a tanács tagjai. Az iskolában jelenleg 141 diák tanul. A fokozatos létszámcsökkenés ebben az évben állt meg, hiszen most az első osztályba többen iratkoztak be, mint ahányan a nyolcadikba járnak. Bélme- gyeren is gond a napközi otthon és az óvoda bővítése. Az iskolában dolgozó törzs- gárdatagok mellé nehéz fiatal pedagógusokat szerződtetni s ez az oktató-nevelő munka gondjait szaporítja. Az új tanterv bevezetésével együtt járó szemléltetőeszköz-igényt nem tudják kielégíteni saját anyagi erőforrásaikból. Alaposabb és szilárdabb ismeretek nyújtásával alakítják a tanulók-világnézetét és tudását, a nevelési eredményekre támaszkodva erősítik a tanulmányi fegyelmet a bélmegyeri pedagógusok is. A nevelőtestületi kollektíva egvsége náluk is az új tanterv megvalósításának legfőbb biztosítéka, az, hogy a feladatokat arányosan osz- szák el egymás között, s az erkölcsi és anyagi elismerésben mindenki a munkája szerint érvényesüljön. A tanácsülés határozati javaslataiban kérte az iskola nagyobb anyagi támogatását, karbantartó fűtő alkalmazását, a gyermekvédelmi felelős tervszerű, gondos munkájának figyelemmel kísérését, az iskolaudvar sártalanítását, valamint a központi fűtés bevezetését az osztálytermekbe. Másfél ezer külföldi a TIT nyári egyetemein Az elmúlt évekhez hasonlóan idén is széles körű nemzetközi érdeklődés kísérte a TIT nyári szabadegyetemeinek programját: 15 város adott otthont a rendezvényeknek, s 37 országból 1516 külföldi- hallgató választotta ezt a sajátos oktatási formát. A 17 nyári egyetemen 347 előadás hangzott el, s ezeket változatos, sokrétű szabadidős program egészítette ki —• összegezte a tapasztalatokat Sági Anna, a társulat nyári egyetemeinek titkára. A Baranya megyei népek barátsága nyári egyetem ösztöndíjat hirdetett meg a fejlődő országokból hazánkban tanuló diákok részére. Egy szudáni és egy bangladesi fiatal részesült ebben: térítés nélkül vehetett részt a programokon. Először rendezték meg idén — Gyulán — az eszperantót tanító tanárok továbbképzését. A debreceni nyári egyetemet — amely évek óta a magyar nyelv és kultúra ápolását szolgálja — ezúttal is a magyar nyelvet beszélni kívánó külföldiek keresték fel. A kezdő csoportok színvonalát jellemezte, hogy idén részükre is magyar nyelven tarthattak előadásokat. Az utóbbi két évben nemzetközivé fejlődött az egri filmművészeti nyári egyetem: míg korábban csak francia hallgatói voltak, addig idén 9 országból érkezett vendégek ismerkedtek Fábri Zoltán alkotói útjával. A nyári egyetemek az elmúlt években sokat változtak: gyorsan reagálnak a tudomány, a társadalom változásaira, s tevékenységükkel sikeresen szolgálják a népek közötti kapcsolatok elmélyítését. A laktanyában Bana Ferenc alezredes köszöntötte elsőként a vendégeket, majd dr. Csentes Mihály alezredes, a határőrkerület parancsnoka adott áttekintést a kerület életéről, a szolgálatot teljesítő fiatalok becsületes helytállásáról. Elmondotta, hogy a több száz kilométernyi országhatárt lelkiismeretesen védik, megakadályoznak minden olyan cselekményt, amely a határ megsértésére iraflyul. Szólt arról is, hogy a határőrség olyan nagyszerű kohónak bizonyul, amely a sokféle és sok helyről ideérkezett fiatalokat egységes erővé olvasztja egybe. Ezt az is bizonyítja, hogy a bevonuló fiataloknak csak kis Vándorzászló a legjobbaknak Tegnap, szombaton a reggeli órákban egy „civil” autóbusz hajtott be a határőrség orosházi kerületének laktanyájába. Az EL- ZETT Művek berettyóújfalui gyáregységének dolgozóit hozta, hogy ezen a napon az ifjúmunkások és határőrök együtt töltsenek egy napot megismerkedve egymással, egymás életével, munkájával. A határőrség és a berettyóújfalui gyáregység KISZ-bizottsága közösen rendezte ezt a találkozót, amelyet felhasználtak arra is, hogy a gyáregység vezetői díszes vándorzászlót adjanak át a határőrkerület vezetőinek. A zászló azokat illeti majd, akik legjobban tevékenykedtek a szolgálat ellátásában. A novemberben sorra kerülő értékeléskor ezt a vándorzászlót nyújtják majd át a kerületnél tevékenykedő legjobb önkéntes határőrcsoportnak. azonban ez az arány eléri a 80 százalékot. Az általános tájékoztató után Tóth József, az EL- ZETT Művek berettyóújfalui gyáregységének igazgatója mondott rövid beszédet, amelyben hangsúlyozta, hogy bár különböző területen munkálkodnak, a cél közös, teljesíteni a rájuk váró gazdasági terveket, amihez az egyik legfontosabb feltétel, békében, nyugodt körülmények között dolgozni. Ezt a határőrség is biztosítja. Elismeréssel beszélt azokról a fiatalokról, akik leszerelés után kerülnek vissza a civil életbe, mert döntő többségük becsületesen kiveszi részét nemcsak a gazdasági, hanem a politikai, szervezeti életből is. Beszéde végén, nagy taps közepette átadta dr. Csentes" Mihály alezredesnek a gyáregység által felajánlott vándorzászlót. hányada tagja a KISZ-nek A zászlóátadás ünnepélyes pillanata és a pártnak, leszereléskor Kép, szöveg: Béla Ottó Ifjúsági szövetségünk pártirányítása O Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség munkája az elmúlt évek során jó ütemben és jó irányban haladt előre. A fejlődés egyaránt vonatkozik a tevékenység tartalmára és a belső szervezeti életre. A KISZ tagjai, szervezetei és testületéi feladataik végrehajtásával jól segítik gazdasági, társadalompolitikai, kulturális céljaink megvalósulását és a konkrét tettek ezreiben ölt testet a KISZ IX. kongresszusának jelszava: „Forradalmi feladatunk és történelmi felelősségünk a fejlett szocialista társadalom építése”. A KISZ Központi Bizottságának 1974. áprilisi határozata nyomán erősödött a KISZ belső rendje, szervezeti fegyelme és szervezettsége is. A fejlődés jelentős részben annak köszönhető, hogy a pártszervezetek megkülönböztetett figyelmet fordítottak az ifjúsági szervezetek életére, a párt ifjúsági szervezetét megillető gonddal irányították és irányítják munkájukat. A Politikai Bizottság ez év május 30-án behatóan vizsgálta a KISZ pártirányításának kérdéseit és a továbbfejlesztés feladataira megfelelő határozatot hozott. A KISZ munkájáról és a KISZ pártirányításáról mondott értékítélet összességében pozitív, következésképpen a feladatok nem elsősorban a hibák kijavítására, hanem a munka továbbfejlesztésére irányulnak. Közülük is a legfontosabb, hogy egyetlen KISZ-szervezet se nélkülözze soha a pár irányító, segítő tevékenységét. A határozat ezt így fogalmazza: a párt minden szervének, szervezetének felelősségteljes kötelessége a működési területén dolgozó KISZ- szervek, szervezetek állandó, rendszeres politikai irányítása, munkájuk figyelemmel kísérése, a KISZ pártirányítására vonatkozó, érvényben levő határozatok következetes végrehajtása. Az irányító munka során a pártszervezeteknek néhány alapvető tételt állandóan szem előtt kell tartaniuk. A párt a KISZ-t elvi, politikai eszközökkel közvetlenül irányítja. A közvetlenség azt jelenti, hogy a párt határozatai — minden más tömegszervezettől eltérően — kötelezőek a KISZ-re, mint szervezetre, tehát a KISZ tevékenységének ezek végrehajtását kell szolgálnia. Ma is előfordul még ennek félreértése, és közvetlen irányítás ürügyén az aprólékos, felesleges beavatkozó utasítgatás válik gyakorlattá. Látniuk kell a párszervezeteknek, hogy a KISZ saját programja, a Központi Bizottság éves akcióprogramjai, párthatározatokra épülnek, azokhoz kapcsolódnak és a szervezetek ezek végrehajtásán szorgoskodnak. A pártszervezetek tehát akkor járnak el helyesen, ha egyrészt segítik a KISZ saját programjainak megvalósítását, másrészt — ezt kiegészítendő — olyan feladatokat adnak a KISZ- szervezeteknek, amelyek végrehajtásával a munkahelyi, intézményi, lakóterületi, gazdasági és társadalom- politikai célok valóra váltásában tudnak segíteni. Módszerként azt ajánlja a Politikai Bizottság, hogy minden pártalapszervezet évenként egyszer, a KISZ tavaszi értékelő és programkészítő taggyűlése előtt tűzze napirendre a KISZ-szervezet tevékenységét. Ez alkalommal értékeljék a KlSZ-szer- vezet egészének, ezen belül a KISZ vezetőségének és a KISZ-ben dolgozó párttagoknak a munkáját, és ezt az értékítéletet tolmácsolják a KISZ értékelő taggyűlésén. Ugyancsak itt kell megfogalmazni azokat a feladatokat is, amelyeknek végrehajtását a pártszervezet a KISZ-től várja, hogy ezeket beépíthessék az új akcióprogramjukba. Ez a segítség biztosíthatja, hogy a KISZ-szervezet éves akció- programja politikailag tartalmas, helyileg értelmes feladatok összessége legen, amelyek gyakorlatiasak, végrehajthatók, értékelhetők. Legyen a pártszervezet rendszeres és állandó munkakapcsolatban az általa irányított KlSZ-szervezettel. Az évenkénti értékelés nyilván nem elégítheti ki az irányítással kapcsolatos politikai igényeket. Ezen túl szükség van arra, hogy a pártszervezet rendszeresen tájékoztassa a KISZ tagságát a legfontosabb párthatározatokról, a párttagokat pedig a KISZ felsőbb szerveinek jelentősebb döntéseiről. Gyakorlatilag ez több formában is megvalósítható, de a Politikai Bizottság szükségesnek tartja, hogy ennek a közvetlen és rendszeres kapcsolatnak minden párt- szervezetben épüljön ki a szervezeti biztosítéka. Ezért kimondja, hogy a KISZ- szervezet titkárát — függetlenül attól, hogy párttag vagy sem — minden párttaggyűlésre és vezetőségi ülésre meg kell hívni. Ez alól a középfokú tanintézetek KISZ-titkárai kivételt képeznek, amennyiben őket csak a tanulóifjúságot érintő napirendekhez hívják meg. Ahol egy párt- szervezet több KlSZ-szer- vezetet irányít, ott a fentiek a KISZ-bizottság, illetve KISZ-vezetőség titkárára vonatkoznak. A közvetlen munkakapcsolat erősítésére a jövőben jobban fel kell használni a KISZ-ben dolgozó fiatal párttagokat. A KISZ-ben végzett munkájuk egyben pártmegbízatásuk is legyen, amelynek teljesítéséért felelősséggel tartoznak a pártszervezet előtt is. összefogásukat, rendszeres tájékoztatásukat, segítésüket a pártszervezet ifjúsági felelőse végezze. Egyben az ő feladata, hogy a pártszervezet vezetőségének megbízásából gyakorlatiasan segítse a KISZ-vezetőség munkáját, de az irányítást mint politikai feladatot a vezetőségnek, illetve a taggyűlésnek kollektiven kell gyakorolnia. A KISZ szervezetileg önálló politikai tömegszervezet és ebből eredő jogait tiszteletben kell tartanunk. A KISZ tagjait — a párttagokat kivéve — a párthatározatok közvetlenül nem kötelezik. A szervezeti életük belső dolgaiban — a KISZ szervezeti szabályzatában foglaltak szerint — demokratikusan, maguk döntenek. Ez vonatkozik a programok elfogadására, a vezetőség és egymás munkájának megítélésére, dicséretre, felelősségrevonásra stb., nem utolsósorban a tagfelvételekre és vezetőik megválasztására is. A párt- szervezet ezekben a kérdésekben politikai eszközökkel, a ’ KISZ-ben dolgozó párttagok útján nyújtson segítséget az ifjúsági szervezeteknek és kerülje a szükségtelen, aprólékos, az önállóságot sértő beavatkozásokat. V Ö Politikai Bizottság határozata a fentieken túl még több fontos kérdésre is kitért, amelyek felsorolására itt most nincs mód. Kötelezte viszont a Központi Bi- zotság párt- és tömegszervezetek osztályát, hogy a határozatok alapján adjon ki egy részletes útmutatót, amely módszertani tanácsokkal is szolgál a pártszervezeteknek. Ez a dokumentum várhatóan októberben jut el a pártalapszervezetekhez. Dr. Petrovszki István, az MSZMP KB munkatársa
