Békés Megyei Népújság, 1978. szeptember (33. évfolyam, 206-231. szám)

1978-09-21 / 223. szám

O

1978. szeptember 81., csütörtök

A múzeumi hónap eseményei Gyulán

A múzeumi hónap első eseménye az október 14-én nyíló — budapesti művész, Kátai Mihály — kiállítása lesz a Dürer teremben. Ugyanezen a napon este f órakor dr. Űjváry Zoltán envetemi docens tart előadást a Dürer teremben „Nemzetiségi interetnikus kapcsolatok a folklórban” címmel. A gyulai román iskola kollégiumában dr. Grin Igor, a Munkácsy Mihály Múzeum osztályvezetője tart előadást október 19-én, délután 3 órai kezdettel, a nyári eleki román nemzetiségi néprajzi tábor tapasztalatairól.

A hagyományokhoz híven az idén is szervernek tárlat- vezetéseket a szocialista brigádoknak. Október 20-án délután az Erkel-emlékház,

a Dürer terem és a Vármúzeum látogatóit. dr. Gaál Já- nosné történész-muzeológus, Ibos Éva művészettörténészmuzeológus és Kiss Anikó muzeológus kalauzolja majd. Október 23-án este 6 órakor Telekgerendáson dr. Bencsik János, az Erkel Ferenc Múzeum igazgatója tart előadást „A népművészet és a népi társadalom” címmel. Másnap, október 24-én Békéscsabán este 7 órakor ugyancsak dr. Bencsák János múzeumigazgató tart színes előadást „A víz mitológiai szerepe a magyar néphitben” címmel. A múzeumi hónap utolsó eseményeként a gyulai ifjúsági házban október 26-án este 7 órakor „Szűkebb hazánk, a Körösök vidéke” címmel hangzik el dr. Bencsik János előadása.

Hangverseny és operaelőadás

Két zenei alkalom lesz a közeljövőben Békéscsabán. Az Országos Filharmónia első bérleti hangversenyén, amelyet szeptember 25-én, hétfőn este fél 8 órai kezdettel tartanak az evangélikus nagytemplomban, Händel: Messiás című oratóriumát adja elő a Debreceni • MÁV Filharmonikus Zenekar és a Debreceni Kodály kórus. Az oratóriumot — amelyben közreműködik Andor Éva, Keönch Boldizsár, Mészöly Katalin és Gregor József énekkel — Gulyás György vezényli.

A Megyei Művelődési Központ szervezésében október 1-én, 19 órai kezdettel az ifjúsági és úttörőházban a Népszínház operatársulata Mozart: Szöktetés a szerájból című operáját adja elő Kertész László rendezésében. Karmesterek: László Endre és Orosz István.

A XI. siklósi szobrász szimpozion alkalmából több külföldi szobrászművész is dolgozott Pécsett. Az egyik betonszobrot, Issei Amemiya japán szobrászművész alkotását az újme- csekalji városrészben állították fel

(MTI-fotó — Bajkor József felvétele — KS)

SZEBERÉNY! LEHEL:

A RÉM

Regén/

50.

Kijött, és azt mondták:

— Mi lett ezzel a Zsabká- val?

Nem tudták megnevezni, de mindenki látta, hogy más lett, mint volt.

Aztán, ha szóba került, azt mondták:

— Megváltozott.

Vagy ezt:

— Megkomolyodott.

Sőt, jóindulattal:

— Megemberesedett. — Mintha katonaságot járt volna, s nem betegágyat.

Pedig továbbra is ott ült a kocsma előtt, az aranyifjúság körében, m., kőpadkán, torz, zsíros bibircsekkel teli sárgaréz fejével, a börtönt még alig feledő rossz növésű hajzatával.

Ott ült, s ha kihoztak sört,

megitta, de rumot nem kért bele. Megrázkódott.

— Nem kell.

A fiúk összenéztek: beteg. S a kérdés az alig rebbenő szemöldökökben: vagy csak a lelke? Az is lehet, hogy csak a lelke.

Nem bánta a hajukat, egy szót se szólt. Általában nagyon keveset beszélt. És nem akart semmit. És ez volt a legfeltűnőbb változás.

Megszokták, hogy ő a vezér, és most nem akar semmit. Mintha csak elkalandozna magában, és nem is törődne a dolgokkal.

A virtus sem érdekelte.

Ellibbent egy szemrevaló hajadon a kocsma előtt? Máskor felállt, megrázta magán a gátyót, s csak úgy foghegyről hetyke harci riadót fújt: „Spuri!” Azt, hogy

A munkásmozgalom egykori illegális találkozóhelyén, Szegeden, a Maros mentén álló 250 éves nyárfát gyakran keresik fel kirándulók. A képen: A fa törzsének kerülete tizenkét méter (MTI-fotó — Tóth Béla felvétele — KS)

Pályaválasztási előkészületek már szeptemberben

Többször megfogalmazódott, hogy a fiatalok pálya- választási előkészületeinek figyelemmel kísérése, segítése közügy, mindannyiunk feladata. Az elvi állásfoglalásokat megyénkben is tettek követték. Az egyre szervezettebben, széles körű társadalmi összefogással

végzett pályairányító munka eredményei már megmutatkoztak többször, mérhetően főként a beiskolázások alkalmával. A tanulmányaikat befejező fiatalok ugyanis jelentős ismeretanyag birtokában dönthettek, hol tanulnak tovább? Így aztán csökkent azoknak a száma, akik nem megfelelően választották meg az iskolát, tehát elutasították a felvételi kérelmüket.

Természetesen még mindig voltak olyan iskolák, ahová lényegesen többen jelentkeztek, mint a felvehetők száma. Néhány szakmát viszont igen kevesen pályáztak meg a fiatalok. Az eredmények és a hiányosságok ismeretében szükséges további terveinket elkészíteni. A feladatokat csak közösen lehet megoldani, említettük az előzőkben. Különösen nagy feladat hárul az iskolákra és munkahelyekre, melyek tervezési teendői közül emelünk ki néhányat.

Már a tanév kezdetén megkülönböztetett figyelmet kell erre fordítani, hiszen a közelebbi és távolabbi célkitűzések megjelölése, részletes kidolgozása, egyezteté„utána”, nem is mondta, csak ment, ökle a zsebét kinyomta. Vitézei pedig követték, némi távolságban, mint vezért a serege.

— Most .nem lesz „spuri”? — kérdezte Dombaj Gyurka, mikor a faros-begyes Bocsa Verőn tovalibbent, mintegy elvárva, hogy kövessék, mert ehhez volt szokva.

Zsabka utánanézett a lánynak, lusta fejmozdítással. Annyi volt, hogy fölnézett, meg visszaengedte a fejét.

— Felőlem — mondta. Ez sem érdekelte, pedig Bocsa Veront szerette űzni. S Bocsa Verőn is szerette, ha űzik. És Zsabka tenyerében ott zsibogott Bocsa Verőn rózsás bőrének bársonynemű- sége, s illatának emléke csik- landta orrát, mint a jó friss szénáé. Mégse mozdult.

— Figyelted az arcát? — súgta Dombaj Gyurka Kosz- novszki Ferónak. Titokban intett a fejével a búverte vezér felé.

— Mit figyeljek rajta?

— Figyeld csak meg!

— Szerelmes, biztos.

— Figyeld meg a képét... Kíváncsi vagyok, látsz-e valamit?

Zsabka unalmas volt, hát a többiek is unatkoztak.

se ilyenkor történik. Az iskolai munkatervek mindegyikében található valamilyen formában utalás a pályaválasztási alapismeretekre, mivel a nevelési-oktatási munka szerves részének tekintjük a pályaválasztást. Külön feladatot jelent az új dokumentumok pályaválasztási lehetőségeinek számbavétele és a terveinkbe történő beillesztése. A tananyaghoz. kapcsolódó, évfolyamokra lebontott, részletes terv szükséges a munkahelylátogatások lebonyolításához is. Ennek készítésekor megyénk munkaerő-gazdálkodási igényeit és az egyéni elképzeléseket egyaránt célszerű figyelembe venni. Köztudott, hogy a közvetlen tapasztalatszerzés alapján lehet igazán elmélyíteni a pályákról a főbb tudnivalókat. A tervezéskor arra is jó gondolni, hogy a tanulók egyéni látogatások alkalmával minél több ismeretet szerezzenek a választandó pályájukról. Az iskolában működő szakkörök jelentőségét a pálya-előkészítésben nem kell indokolnunk. Itt lehetőség nyílik arra, hogy folyamatosan megismerkedjenek a tanulók a pályák jellemzőivel, a továbbtanulási feltételekkel, saját tulajdonságaikkal.

A rádió és a televízió sok pályaválasztási tartalmú programot sugároz. Ezek figyelemmel kísérése, beiktatása a tanév munkájába már régóta természetes. A

— Snúrozzunk — javasol- j ta Hornyák Marci.

Elkezdtek pénzt dobálni a ! kocsmafalhoz. Húszfilléresek, : forintosok csillogtak a sala- • kon.

— Te jössz — mondták : Zsabkának.

— Én? — ébredt fel Zsab- ;

ka. Eldobott egy forintost, • kedvetlenül; fel sem állt, el : is nyerték tőle. Máskor nem ; nyugodott, ha nyertek tőle. • Most legyintett.

Mikor dobott, felemelte ■ kissé az arcát. Kosznovszki ; Feró megnézte.

— Mit kell látnom? — ! kérdezte aztán Dombaj ; Gyurkától.

— Nézd meg jobban.

Dombaj Gyurka nem mon- I

dott többet. És aztán nem is ; beszéltek erről.

Eszükbe jutott valami. ! Szinte egyszerre. Anélkül, ! hogy szóltak volna egymás- ; nak róla. És ekkor már tud- ! ták a legeslegfeltűnőbb vál- : tozást. És csodálkoztak, hogy ■ eddig csak keresték, és nem • jöttek rá. Most egyszer csak j megvilágosodott. Hirtelen ki- ; gyűlt a fejekben, mint a jó ■ gondolat. Attól, hogy pénze- ! két dobáltak a falhoz.

Másféle dobálások jutottak • erről az eszükbe.

(Folytatjuk) *

szülőkkel történő találkozások tematikájából sem hiányozhatnak az évfolyamonként időszerű és a távlati pályaválasztási feladatok. Üj kezdeményezés, hogy „A mi világunkért !”-mozgalom feladataihoz kapcsolódóan pályaválasztási játékot hirdet a megyei úttörőelnökség és a PTI, a felsőtagozatos rajok számára.

Az egy üzem- egy iskola mozgalomban jelentős eredmények születtek az elmúlt években. A tartalmi munkában való további előrelépéshez itt is szükség van a részletesen kimunkált tervezésre. A szakmák megismerése céljából törekedni kell az iskoláknak a munkahelyi kapcsolatok bővítésére, mé-' lyítésére. Ezt szolgálja megyénk 20 általános iskolájának és 16 munkahelyének részvételével tervezett

együttműködés is, közös munkaterv alapján. Az említett kezdeményezésben nem szereplő munkahelyek esetében sem hiányozhat a pálya- választási munka távlatainak vázolása, ugyanis a pályairányításban való részvételt munkaerőgazdálkodási tényezők is indokolják. Többek között kiemelkedően fontos a folyamatos kapcsolattartás az iskolákkal, át kell gondolni a cselekvésre ösztönző, tartalmas munkahelylátogatások programját, feltételeinek lehetőségeit, s ugyanekkor a beiskolázandó szakmák sokoldalú megismertetését, népszerűsítését. Külön kiemeljük a munkahelyi úttörőszakkörök létrehozásának jelentőségét.

A középfokú intézmények esetében is többnyire adottak a pályaválasztási feladatok. A tervezésnél érdemes részletezni a számításba vehető tanulók körében végzendő felvilágosító tevékenységet; az iskola életét, a szakmákat bemutató úttörőszakkörök létrehozását; valamint a felsőfokú intézményekbe készülőkkel való foglalkozás módozatait. Ki-1 emeljük ezek közül a gimnazista tanulók szakmunkáspályák felé orientálódásának fontosságát. Megyénkben is nagy szükség van a jól képzett szakemberekre.

A tanév eleji tervezésnél meghatározó — az iskoláknál és a munkahelyeken egyaránt — a koordináció. A célkitűzések, feladatok egyeztetése nélkül csekély eredményeket hozna a társadalom és az egyén számára is fontos pályaválasztási előkészítő munka.

Az, hogy fiataljaink hová kerülnek, hogyan állják meg helyüket az iskolában és később a munkahelyen, mindannyiunk ügye. Ezért is lényeges, hogy miként végezzük el a pályaválasztási munkák alapját képező tervezést, hogy mire készülünk az új iskolai évben.

Selmeczi László

Környezetvédelem

Egyre sürgetőbb igénnyel jelentkezik napjainkban a környezetvédelem. Nemesebb jelszót aligha tűzhetett volna zászlajára a mostani képző- művészeti világhét, mint amikor az „Utcák és terek kultúráját” irányította az érdeklődés reflektorfényébe. A rádióban is megszaporodtak a természet- és környezetvédelemmel kapcsolatos műsorok. Naponta hallunk tudósításokat képzőművészek és építészek eszmecseréiről, akik az emberibb városkép szükségességét szorgalmazzák. Még a napi hírek közt is elhangzanak olyan riasztó jelzések, mint például a Zala folyó halpusztulásáról szóló jelentés. A jó értelemben vett műsorkampány egyik érdekes adása volt vasárnap délután a Petőfi rádió hullámhosszán sugárzott dokumentumműsor, Rózsa T. Endre: A város és a természet című összeállítása.

Különböző országokban eltérő módon ugyan, de mind határozottabban hallatják hangjukat a környezetvédelemért felelősséget érző tudósok, művészek, politikusok és városszervezők. Viszonylag könnyebb a helyzet ott, ahol hagyományosan jó viszonyban vannak az építészek és a természetbarátok. Északi nyelvrokonainknál, a finneknél például a városok, úgy épültek szerves egységbe a természetes tájjal, hogy a környezet is megőrizhette eredeti szépségét. Japánban a természet kicsinyített mását igyekeznek a lakóházak köré varázsolni : apró hegyek, mesterséges patakok, csöppnyi ligetek tarkítják a házak udvarait. Nálunk az égető lakáshiány miatt gazdasági megfontolásokra hivatkozva egyhangú betontömbök ezrei épültek. Nyilvánvaló, hogy ha valaki zsúfolt albérletből új lakásba költözhet, nem az az első dolga, hogy a közeli fás ligeteket, parkokat hiányolja, ám egy idő után mindenkire nyomasztóan hat a monoton sivárság. Nem sokat segített a helyzeten a külső falak dekorálása révén létrejött „tulipános házak” sokasága sem. Szellemesen mondta a vasárnapi rádióműsor egyik részvevője, hogy a külső dekorálás olyan, mintha egy zenész megalkotna egy szimfóniát és utóbb megkérne egy fuvola- művészt, hogy írjon a művébe egy szép fuvolaáriát... A tervezéstől a kulcsátadásig kellene együttműködni az építészeknek és a képzőművészeknek, akkor talán emberibb környezetben élhetnének az új házak lakói.

Még a rádióműsor elhangzása előtt hasonló próbálkozásról beszélt egy Békéscsabán élő fiatal szobrászművész, aki elmondta, hogy a város vezetői rendszeresen meghallgatják véleményét az új városközpont terveiről.

Sokszor leírtuk már például a közelmúltban elkészült új parkolóhelyet a Csaba Szálló előtt, amely se nem szép, se nem gyakorlatias. Az ördög tudja, a régi, virágpompában tarkálló, pihenésre csábító Kossuth tér is jobban tetszett, mint a drága pénzen létrehozott, jóval egyhangúbb mostani. S ha a környezetvédelemről van szó, ne felejtsük el az „Élővíz-csatornát” se, amely már víznek is alig víz, de hogy nem élő, arról a régen kipusztult halak emléke tanúskodik csupán. És akkor még nem beszéltünk az egyszer hizlaldái sertésillatot, máskor konzervgyári hagymaszagot hozó szelekről, vagy a néha csak gázálarccal fogyasztható ivóvízről. S mindez nem csupán egyetlen város gondja, másutt is találkozunk hasonlókkal. Bőven van tehát mit tennünk környezetünk védelme érdekében. önmagunkért tesszük.

(Andódy)