Békés Megyei Népújság, 1978. szeptember (33. évfolyam, 206-231. szám)
1978-09-21 / 223. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek ! N É PÚJSÁG n MEGYEI PÚRTBIZOTTSÚG ÉS Q MEGYEI TANÁCS LDPID 1978. SZEPTEMBER 21., CSÜTÖRTÖK Ara: 80 fillér XXXIII. ÉVFOLYAM. 223. SZÁM Haltenyésztők nemzetközi konferenciája BÉKÉS MEGYEI Dolgoznak az aratók a nagyszénás! Petőfi Tsz napraforgó- tábláin. A tervek szerint 6 SZK 5-ös kombájnnak 15 napig lesz munkája. Átlagosan 20—22 mázsa napraforgót takarítanak be hektáronként Fotó: Veress Erzsi oocKKX300ooooaooooooooaoaaaaxK%xxxxxxxxxxxxxxxxxxxsxxsxxxxx Nemzetiségi olvasómozgalom iskolásoknak Ősz van Hogy ősz van, arról nemcsak a naptárból szerezhetünk kétségbevonhatatlanul tudomást. A mellékutakon szénásszekerek, az útmenti fasorok a zöld lombruhát sárgára, barnára váltották, s most azt vetik le levelenként, eltűntek a mezőkről a gólyák, s a fecskék a villanydrótokról. Nincs min csodálkozni, ha az embernek az elmúlást idézi a táj. Napról napra fordul hűvösebbre az idő, s a tél elé nézve, ami vigaszt nyújthat, az az, hogy teli az éléstár. Biztosítva a kenyér. Ezért is lengi körül ősi hagyomány- tisztelet az aratást, a kenyérgabona betakarítását. Pedig gondoljunk csak bele, mennyivel nagyobb próba az ősz. Medgyesbod- záson például 17 nap alatt aratták le a búza termését 1200 hektárról 5 Claas Do- minátorral meg egy SZK— 6-ossal. Alig harmincán, mintegy 45—50 vagon ke- nyérnekvalót helyeztek biztonságba naponta. Ennyi volt tulajdonképpen a búzabetakarítás. Aminek jelentőségét természetesen kár lenne lekicsinyieni, hiszen ez a szűk két és fél hét töltötte fel a közös gazdaság kasszáját jó egyharmadré- szig. Ezzel együtt is igaz azonban, hogy a valódi főpróba mégiscsak az ősz. Mert míg az idén valóban nehéznek számító nyári kampány idején a medgyesbodzási és pusztaottlakai Egyetértés Tsz-ben 6300 tonna terményt kellett a földekről a szérűre szállítani, az ősz legalább négyszer ekkora terhet ró majd a szövetkezetiekre. Hiszen egyedül a 250 hektár cukorrépa ad majd várhatóan kétszer annyit mázsában, mint amennyivel az 1200 hektár búza fizetett. S akkor ott van még 1600 hektár közös kukorica, meg a 150 hektár seprűcirok. De nem szóltunk ugyanakkor a szerves- és műtrágyák mázsáiról, az őszi mélyszántásról, s a vetésről, amelyek együttesen adnak gépetnyű- vő, embert csigázó feladatot, minden olyan közösségnek, amely a kenyeret, a cukrot, a tejet, a húst, a zöldséget teremti elő az országnak. Közösségekről van szó, annak igazi értelmében, hiszen — hogy eredeti példánknál maradjunk — Med- gyesbodzáson is csak úgy tudják betakarítani a cirkot, ha megmozdul a falu apra- ja-nagyja, vagy vegyük Újkígyóst, ahol a hibridkukorica-betakarításnál még a község általános iskolásait sem nélkülözhetik. De folytathatnánk a sort bármelyik településünkkel, vagy akár a néphadsereg katonáival, akik már a nyáron is bebizonyították, hogy helyt tudnak állni. A két-háromhetés nehéz nyári aratással szemben most összehasonlíthatatlanul nehezebb száznapos „csata” áll előttünk. S amikor néhány napba!/ eaeídtt- az első cukorrépákat kiforgatták a földből, a tél beálltáig tartó visszaszámlálás is megkezdődött ! Kőváry E. Péter Szarvason „A tógazdaságban tenyésztett halfajok termelőképességének javítása szelekcióval és hibridizációval” címmel haltenyésztők nemzetközi konferenciája kezdődött tegnap Szarvason, a Haltenyésztési Kutató IntézetA Körösök völgyét az elmúlt évszázadokban vadvízországnak nevezték: a folyók bebarangolták a vidéket, az áradások tetemes károkat okoztak az árterületen. A •szabályozásokat követően gátak közé parancsolta az ember a vizet, de még így is gyakran pusztított. A Körösök árhulláma legutóbb 1974- ben okozott jelentős károkat Békés megyében. Ettől az időtől a megyénkben intenzívebbé vált az árvízvédelmi fejlesztés. Az elmúlt négy évben az ár- és belvízvédelmi rendszer fejlesztésére együttesen mintegy 265 millió forintot fordított a Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság. A vízügyi igazgatóság területén húzódó 340 kilométer elsőrendű fővédvonalból mintegy 110 kilométeren már jól kiépített töltések tartják áradások esetén a folyók vizét, biztonságossá teszik 4000 négyzetkilométernyi területen, az ott levő községekben, városokban lakók életét, munkáját, a mezőgazdasági termelést. A KÖVIZIG minden évben megrendezi az ár- és belvízvédelmi gyakorlatot és bemutatót. Az idén is a békésszentandrási duzzasztómű térségében — hétfőtől péntekig — mintegy 120 vízügyi dolgozón kívül részt vesznek a budapesti árvíz- védelmi, a belvízvédelmi és a vízminőség-védelmi osztagok. A több napos gyakorlatot megtekintik az Országos Vízügyi Hivatal képviselői, a Pécsi Vízügyi Igazgatóság ben. A tudományos rendezvényre a KGST 1978. évi munkaterve alapján került sor, a részvevők valameny- nyien a KGST-tagállamok képviselői, öt ország: a Szovjetunió, Csehszlovákia, Lengyelország, Bulgária, a szakemberei, a magyar néphadsereg egyik műszaki alakulatának parancsnokai. Az árvédekezésben részvevők gyakorolják a mederelzárást, a szádfalazást, a fóliázást, az átázott töltés megtámasztását és a buzgár elfogását. Üzembe helyeznek provizóNémet Demokratikus Köztársaság, és természetesen Magyarország szakértői vesznek részt a szeptember 23- ig tartó rendezvénysorozaton. A tegnapi napon dr. Müller Ferencnek, a HAKI igazgatójának és dr. Dobrai Lajosnak, a MÉM vadászati és halászati főosztálya vezető helyettesének megnyitójára került sor. Ezután három előadás hangzott el, a ponty illetve a busa hibridizációjáról. Az előadásokat élénk vita követte, majd a részvevők a HAKI kísérleti telepén a gyakorlatban láthatták a keresztezésből származó új halfajtákat. A délutáni órákban folytatódtak az előadások, majd a vendéglátók városnézéssel kedveskedtek a külföldi tudósküldöttségnek. A hátralevő napokon újabb előadásokat tartanak és további gyakorlati bemutatók révén a tanácskozók közelről megismerkedhetnek a szarvasi intézmény kísérleti telepeivel, felszereltségével és természetesen az itt dolgozó kutatók munkájával, eredményeivel. Befejezésül, szombaton százhalombattai kirándulással, a temperált vizű halszaporító üzem megtekintésével zárul a nemzetközi találkozó. rikus szivattyúállásokat és szivattyútelepeket, valamint energiafejlesztő berendezéseket. Első alkalommal szerepel a programban a víz felszínéről az olajszennyeződés eltávolítása és levegőztetőberendezések üzemeltetése. — sz — Az év első felében vizsgálták a megyei tanács köz- művelődési felügyelői azt, mennyire eredményes a nemzetiségi kultúra terjesztése a könyvtárakban és a nemzetiségi iskolák oktatásában. A tapasztalatok arra ösztönözték őket, hogy nemzetiségi olvasómozgalmat indítsanak az általános iskolásoknak. Az olvasómozgalom tervezetét vitatták meg kedden délután iskolaigazgatók és szakfelügyelők, könyvtárosok részvételével Békéscsabán, az ifjúsági és úttörőházban. Havasi Istvánné közművelődési felügyelő ismertette a nemzetiségi könyvtárak ellátottságát, az iskolák iroda- lomszeretetre ösztönző, oktató munkáját. Egyre nő a nemzetiségi nyelvoktatásban részt vevő gyerekek száma, így az elmúlt tanévben 610- en román és 2790-en szlovák nyelvet tanultak. A nemzetiségi közművelődési könyvtárak területe nem elegendő ahhoz, hogy a nemzetiségi irodalmat megismertessék az olvasókkal, s maguk a könyvtárosok sem beszélik mindnyájan a nemzetiségi nyelvet. Szükséges lenne az iskolák tantervi követelményeihez igazítani a könyvtárak beszerzéseit. Mindkét helyen kevés ugyanis a kötelező és ajánlott olvasmány, a 'kézikönyv és a szótár, valamint a képes mesekönyv. Az audiovizuális eszközök, a diák és a hanglemezek is sokat segítenének a nemzetiségi nyelvkultúra fejlesztésében. A tótkomlósi, a mezőberé- nyi, a szarvasi és a kondorosi könyvtárak kaptak szlovák hanglemezeket a megyei könyvtártól, a csabacsüdiek pedig saját költségvetésükből szerezték be azokat. A román nemzetiségi területek könyvtáraiban nincsenek ilyen lemezek és diafilmek, de a sajtótermékek mennyisége elegendő. Az iskolák és könyvtárak legfőbb gondja az anyanyelvi irodalom meg- kedveltetése, olvastatása, de a cél megvalósításához hatékony módszereket kell keresni. A nemzetiségi olvasómoz- galom is a módszerkutatás egyik útja lesz. A szlovák tannyelvű iskolákban már tavaly eredményesen hirdettek hasonló versenyt, amelyben az országos mezőny második legjobbja a békéscsabai szlovák tannyelvű iskola lett. A jövőben valamennyi szlovák vagy román, nyelvet tanuló gyermek részére meghirdetik a nemzetiségi olvasómozgalmat. A tervek szerint a tannyelvű iskolákban az alsó tagozatosoknak szépolvasási versenyt rendeznek, a felsősök pedig olvasónapló vezetésével nevezhetnek egy későbbi vetélkedőbe. A nyelvoktató iskolákban csak a felsőtagozatosok versenyeznének. A győztesék könyvjutalmat, vagy más jellegű elismerést kapnak majd, a román szövetség pedig külföldi utazásra küldi a román nemzetiségi olvasómozgalom legjobbjait. Az olvasómozgalom részleteit, az elolvasandó könyvek elemzési szempontjait, a határidőket a közeljövőben beszélik meg a szakfelügyelők és a nyelvet oktató tanárok. Az árvízvédelmi gyakorlathoz tartozik a töltéserősítés, melyhez homokzsákot és követ használnak Fotó: Veress Erzsi Tanácselnöki értekezlet a Parlamentben A jövő évi tervezéssel, és a költségvetéssel kapcsolatos tanácsi feladatok előkészítéséről tartott tájékoztatót Biró Ferenc, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese és Kállai Lajos pénzügyminiszter-helyettes a fővárosi, a megyei és a megyei városi tanácselnökök értekezletén, amelyet szerdán tartottak Buda Gábornak, a Minisztertanács Tanácsi Hivatala elnökhelyettesének vezetésével a Parlamentben. Nagy figyelem kísérte a bemutatott halakat Fotó: Veress Erzsi Ár- és belvízvédelmi gyakorlat megyénkben
