Békés Megyei Népújság, 1978. szeptember (33. évfolyam, 206-231. szám)
1978-09-17 / 220. szám
1978. szeptember 17., vasárnap £k SZÜLŐFÖLDÜNK ◄ 125 évvel ezelőtt lépett üzembe Ég a Rosenthal-féle malom! Ma is ugyanazok a hengerek dolgoznak itt A városképhez legalább annyira elválaszthatatlanul hozzátartozik, akár a Körös- csatorna, vagy a régi posta (mert mostmár előbb-utóbb az új postát is átadják rendeltetésének), illetve to- váb sorolva: a tanácsháza és a tornyos templomok, hogy csak a legrégibb épületeket említsük. Jelenlegi arcának formálódását még ma élő szemtanúk is láthatták. Az alapkőletételt viszont aligha. A békéscsabai István malmot tudniillik éppen 125 évvel ezelőtt alapították. Hivatásos és öntevékeny helytörténetíróink, kutatóink között talán még vita folyik az alapítás évéről. Vannak akik azt állítják, 1851-től kell számítanunk e malom létét, mivel a malmi berendezéseket működtető gőzgép már a kérdéses évben megérkezett Békéscsabára. Nos, lehet, hogy a gőzgépet 1851-ben szállították a mai megyeszékhelyre, a tény azonban a«, hogy Pain Antal, ez a hamburgi születésű gépész négyköves gőzmalmát 1853-ban helyezte üzembe a köz szolgálatára. Érdekes adalék, hogy Magyarországon az első gőzmalmot *1836-ban, Sopronban építették meg és 1853- ig Békéscsabán és környékén száraz, és szélmalmok üzemeltek csupán, amelyek természetesen nem tudtak előállítani olyan lisztet, amelyből a háziasszonyok kalács- vagy levestésztát gyúrhattak volna. Ezért is hirdetett „pályázatot” Békéscsaba tanácsa 1850-ben, szitáló szerkezettel is ellátott gőzmalom létesítésére. Az első békéscsabai gőzmalom beindulását követően a száraz- és szélmalmok szép lassan bezárták kapuikat, / s így Rosenthal Mártonak, a gyulai szappanos- és gyertyaöntőmesternek, aki 1872-ben vásárolta meg a csabai gőzmalmot, a továbbiakban szinte egymagának kellett megoldania a községnek és környékének ellátását. Ez ösztökélhette arra az új tulajdonost, hogy különböző bővítésekbe fogjon. 1892-ben kapott engedélyt arra, hogy a malom háromemeletes részeit a többi részekhez hasonlóan 4 emeletesre magasítsa. A sorozatos bővíté-. sek, hozzáépítések tulaj don- képpen csak magát a malomházat növelték meg, nem sokat bővült ugyanakkor a feldolgozó kapacitás. Az alapítás évétől egészen 1912-ig napi 500 mázsa szem őrlését tudták itt elvégezni. Ebben az időben ugyanis a finomlisztet úgy nyerték, hogy a durva őrlést követően az őrleményt újból meg újból viszaöntötték a garatba, mindaddig, míg a megfelelő finomságot el nem érték. A változást az 1912-es év hozta, amikor a berendezések sorba kapcsolása révén visszaöntés nélkül egy menetben jutottak el a finom áruig, ezzel a csabai gőzmalom teljesítménye napi 500 mázsáról 1200 mázsára növekedett. A ma már 125 éves malom történetének itt következik az egyik legtöbbet emlegetett, de részleteiben igen kevéssé ismert mozzanata, amelyről a Gyulán megjelenő Békés című hetilap 1915. március 14-i száma az alábbiak szerint számol be: „Békés vármegye legnagyobb malma pusztult el néhány óra alatt folyó hó ha- todikán. A Rosenthal-féle malom eredetileg 50 év óta áll fenn Békéscsabán, de nemrég Rosenthal Adolf, a külföldön szerzett tapasztalatai alapján kibővítette és megnagyobbította, mely munkálatok éppen egy évvel ezelőtt fejeztettek be. És igen nagy összegbe kerültek, mely összegek előteremtésére részvénytársaság is alakult. Folyó hó hatodikán, szombaton este 6 óra után 15—20 perccel Békéscsabán egy, utóbb két nagy robbanás hallatszott. Ezeknek olyan nagy volt az ereje, hogy a közeli utcán járókat a falhoz nyomta a légnyomás. Amint a meglepett emberek körülnéztek, nagy világosságot, majd egy nagy lángnyelvet láttak az ég felé csapódni. S pillanat alatt ezer és ezer ember tudta Békéscsabán, hogy ég a nagymaiam, és a tűz körül ezer és ezer ember gyülekezett. Nyomban kivonult a tűzoltóság, amelyet későbben megerősített a gyulai és a békési tűzoltóság is. .. .A tűz a régi malomhelyiség úgynevezett koptató- jában keletkezett, három munkás tartózkodott itt, akik a robbanástól megsebesültek, ezeket a kórházba szállították. A robbanás a kop- tatónak a malomudvar felőli fala felső részét kidöntötte, s ez ráesve a kapualj tetejére, és a mellette levő lakóházra, úgy a kapualjat, mint a lakóház egyik szobájának tetejét a mennyezeten keresztül betörte. A, vasból készült lépcsőt elszakította, és elgörbítette, a vasrácsokat kiszakította a falból és 15 méternyire dobta ki az udvarra. A robbanás utáni pillanatokban a régi malom lánggal égni kezdett, amely mindinkább elhatalmasodott, a régi épületből az új ma- lomrészbe átvezető átjárók és ajtók azonnal elzárattak, úgy látszott, hogy idáig az új malomrész megmenthető lesz, de egy fél óra múlva az is tüzet fogott...” A tűz keletkezésének konkrét okait megállapítani nem tudták, de Rosenthalék még ebben az esztendőben engedélyt kaptak malmuk újjáépítésére. A községi Építési Bizottság az újjáépítési engedélyt nagyon szigorú tűzbiztonsági szabályokhoz köttette. Tulajdonképpen az ekkor újjáépült malom ontja ma is zúgva-dohogva a mindennapi kenyérhez a lisztet Békéscsabán, az Élővíz-csatorna partján. A kapacitás első jelentősebb növelésének időpontját 1938-ra kell tennünk, amikor az újonnan indult és 1932-től az „Első Békéscsabai, Debreceni és Miskolci István Gőzmalmok RT” cégnevet viselő malom 16 vago- nos napi kapacitását egy rozsőrlővonal létrehozásával — a háborúra való felkészülés jegyében — újabb két és fél vagonnal növelték. A - rozsőrlés 1946-ban szűnt meg, átalakításával mindent egybevetve 20 vagonosra nőtt az István malom napi teljesítménye. A következő évszám 1960: a villamosítás esztendeje, akkor a teljesítmény már eléri a 23 vagont, a mai 26 vagonos kapacitás 1969-re alakult ki. Az eltelt 125 év alatt az 1915-ös nagy tűzesetet követően 1950 szeptemberében következett be egy kisebb méretű liszt- porrobbanás, azóta a malom immár a Békés megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat kötelékében megfelelő biztonság mellett végzi elöregedettsége ellenére is mindennapi munkáját. A megye legnagyobb (a második legnagyobb az orosházi, napi 1800 mázsa őrlési kapacitással), s egyben legrégibb malma, megközelítően pontos becslések szerint fennállása óta mintegy 3 millió 352 ezer tonna szemet őrölt lisztté, s ennek több mint felét a felszabadulás óta. Csúcsesztendőként az 1968-ast jegyzik, ekkor Budapest ellátására besegítve 7114 vagonnyit őröltek. * » * A kenyér alapanyagára, a lisztre mindig szükség volt, és talán amíg ember él, szükség lesz. Ezért kellett és kell ilyen sok esztendőt kibírniuk ezeknek a falaknak. Az alapítástól eltelt 125, és az újjáépítéstől eltelt 63 év félig-meddig a város egyik jelképévé tette az Élővíz- csatorna partján magasodó épületet. Ennek ellenére tagadhatatlan, hogy a malom berendezései fölött végképp eljárt az idő! Kőváry E. Péter Először egy, majd ezt követően két nagy robbanás hallatszott (Korabeli felvétel) „Megkéstoltuk Magyarországot” A turizmus, a külföld nem szenzáció ma már, életünk részévé vált, vagyis — kevésbé hangzatos kifejezéssel —megszoktuk. Az Országos Idegenforgalmi Tanács napokban közreadott gyorsmérlegének megállapításai szerint ez év első hét hónapjában 8,7 millió külföldi állampolgár érkezett hazánkba. A külföldi leszáll a vonatról, földet ér a repülőgéppel, parkolót keres a kocsijának és elindul felfedezni — Pablo Neruda szavaival élve — „megkóstolni” Magyarországot. Várja a magyar tenger és a magyar konyha. Megnézi a Citadellát és a Halászbástyát, utazik a metrón és a 12-es buszon, vásárol a Kígyó utca világvárost idéző boltjaiban — és mindezek után azt hiszi: látta Magyarországot. Mi is látjuk őket. A turistákat a budapesti Váci utcában, a kempingek külföldi rendszámú kocsijait, s vegyes érzelmekkel figyeljük, hogyan válik vasárnaponként „néplavórrá” a Balaton és a Velencei tó. S ilyenkor hajlamosak vagyunk elfelejteni, hogy országunk nemcsak ezekből a helyekből áll. Vagy mégis? Ajánlhatjuk a külföldinek, hogy nézze meg a Szalajka völgyét, amely páratlan szépségével — erdei múzeum, pisztrángosmedencék — állja a versenyt a világ sok más csodájával? S mondhatjuk neki, hogy ne csak nyáron, de télen is jöjjön, itthon vagyunk akkor is. F. S. P. A térkép szerint is itt kell lennie... ... Innen a legszebb a kilátás... ... A kutya sem figyel rám... (Hauer Lajos felvételei — KS) 125 év után talán egy kicsit a város egyik jelképévé is vált Fotó: Veress Erzs:
