Békés Megyei Népújság, 1978. szeptember (33. évfolyam, 206-231. szám)
1978-09-17 / 220. szám
1918. szeptember 17., vasárnap o I Két műszakban dolgoznak a szorgos kezű lányok és asszonyok a HÖDIKÖT csorvási gyáregységében. A Hódmezővásárhelyen kötött férfi-, női és gyermekpulóvereket konfekcionálják kitűnő minőségben, amit az anyavállalat hazai és exportcélra értékesít Fot6; Veress Erzsi 0 Rizsaratás a kísérleti telepen Országszerte késik a rizs érése. A melegigényű vízi növény az idén a szokásosnál kevesebb napfényt és jóval több hideget kapott. A kedvezőtlen időjárás ellenére a Szarvasi Öntözési Kutató Intézetben a korai érésű rizstörzsek beértek. A kisparcellákon megkezdődött a kézi aratás. A bugák szépen fejlettek* a rizsszemek egyenletesek. Termőképességük nem kevesebb a kései és középkorai fajtáknál. Különösen ígéretes a Mutashali szarvasi fajtajelölt, amely nemcsak a kutatóintézetben, de a Szarvasi Állami Gazdaságban és a csárdaszállási Petőfi Tsz fajtaösszehasonlító telepén is szép eredményt hoz. A szarvasi kísérleti parcellákon két héttel kezdhették korábban az aratást, mint másutt. UUUHUUMUMtmHUHUHHMMMMmtMWmW»' Evente 120—140 ezer tonna aszfalt készül A Hódmezővásárhelyi Közúti Építő Vállalat gyulai főépítésvezetőségének békéscsabai asztfaltgyártó telepén tavasszal hegyekben magasodott a zúzott kő, a homok és a bányakavics. A hegyek azóta szelíd dombokká váltak. Ami hiányzik belőlük, utak építésére, erősítésére használták fel. A munka még tart. A melegaszfalttal megrakott billenős tehergépkocsik egymás után indulnak Szarvasra, ahol a tanács megrendelésére épül út, s az idén még Csabacsüd belterületén és Békéscsabán, a Fényesi szőlőkben készül el egy útszakasz. Biró László főépítésvezető tájékoztatása szerint a KPM Békéscsabai Közúti Igazgatósága megrendelései közül csak a szarvasi átkelési szakasz burkolaterősítése marad el. Ennek a költség- fedezetét az igazgatóság utólag kapta meg, amikor a finomaszfalthoz szükséges kőzúzalék a feladat végrehajtásához már nem volt elegendő. Kevés idő is állt volna rendelkezésre, mert ezt a munkát az esős, hűvös időszak beállta — rendszerint október 1. — után nem lehet folytatni. A jövő évi feladatok végrehajtásához szükséges útépítőanyagok megrendelése elkezdődött. Várhatóan — mint más években — 120— 140 ezer tonna aszfaltot gyárt és dolgoz be a főépítésvezetőség. Ez a mennyiség billenős tehergépkocsikon 20 ezer fordulót jelent és egy hat méter széles út 100 kilométeren való burkolaterősítéséhez elegendő; Az egyik legjelentősebb munka Békéscsabán a 44-es út 2—2,5 kilométeres szakaszának 15 méterre való kiszélesítése lesz. A Vállalat — Bíró László véleménye szerint — aszfaltgyártás és -bedolgozás szempontjából az országos átlagnál jobban gépesített. A főépítésvezetőség, melynek a munkaterülete a megye több mint kétharmada, jövőre új Vögele típusú Finisher aszfaltszőnyeg- és betonalapkészítő gépet, valamint egy olyan speciális úthengert kap, amelynek a teljesítménye a most használatban levőknek a háromnégyszerese. Így a jelenlegi létszámmal a teljesítmény 6—10 százalékkal lesz növelhető. Orosházi tapasztalatok alapján működik Miskolcon az automata Sokat kételkedtek a Miskolci Üveggyárban, amikor üzembe helyezték a berendezést. Mikor aztán eljött a nagy nap, a kipróbálás ideje, az emberek izgatottan állták körül, s kíváncsian lesték, meg tudja-e az automata csinálni, amit ők eddig kézzel végeztek?! Este hat órakor csapoltak, két órával később már az 0 battonyaiak Lapunkban többször hírt adtunk már arról, hogy a battonyai Május 1., Petőfi és Dózsa Tsz határában összesen 600 hektáron román technológiával, román dolgozók termelnek napraforgót. Ugyanakkor a battonyai Május 1. Tsz brigádja Romániában termel 600 hektár kukoricát magyar fajtából, magyar technológiával. A kukorica érése még várat magára, de a napraforgó betakarítását Battonyán megkezdték. Felkerestük Circa A. Enea mérnököt, a román brigád irányítóját, s megkértük: mondja el véleményét az együttműködésről. — Véleményem szerint igen hasznos az együttműködés. Battonyán nagyon szívesen fogadtak minket, megadtak a munkánkhoz minden segítséget. Tavasz óta sokat járunk ide, még soha nem volt semmi probléma. Mi azt látjuk, .ogy a battonyaiak jó gazdák és jó barátok. A 600 hektárból 100 hekelőírt méretre vágta és szakította a dróthálós síküveget az új berendezés. És a gép továbbra is hibátlanul működött. Már senki sem kételkedett többé az automatában. Bobkó Benjámin, a gyár főmérnöke mondja: — A színes dróthálós és ornament típusú síküveg •vágását egy műszaki fejtár vízkárt szenvedett, de az 500 hektáron igen jó a termés. Hektáronként 25—28 mázsa termést várunk. Olajban gazdag tartalmú a román napraforgó: HS—52 és Sorem 80 fajtákat hoztunk. Nyolc traktor vett részt a talajművelésben, vetésben és növényápolásban, most nyolc kombájnnal láttunk hozzá a betakarításhoz. Csak jó idő legyen, mi haladunk. Sajnos, kifogtuk a rossz időt egész évben. Már a vetéssel késtünk a sok eső miatt, kelés óta sok hideget kapott a növény, s ez bizony károsan befolyásolta a fejlődést, az érést. Nálunk, Romániában ugyancsak jól sikerült a 600 hektár kukorica, amit magyar fajtából termelnek. Hektáronként 70 mázsa felett ígér a magyar kukorica. Ügy gondolom, mindkét félről nagyon hasznos a barátigazdasági együttműködés — mondotta Circa A. Enea román mérnök. lesztés során automatizáltuk. A feldolgozó rész korszerűsítését az elmúlt évben kezdtük meg, első lépésként a gyártósor végén kialakítottuk a cserépszállító pályát, ezt követte a fizikai munkát könnyítő, a baleseteket csökkentő üvegvágó és drótszakító automata. A tavaly megkezdett műszaki fejlesztés keretében további két fontos feladatot is megoldunk. Automatizáljuk az üveg szélezését és korszerűsítjük a rakodást egy pneumatikus csomagológép üzembe helyezésével. A fejlesztések sikeréért egyaránt tevékenykednek a műszaki osztály dolgozói és a termelésirányító szakemberek, valamint az üzemfenntartó csoport tagjai. Eredményes munkánk — s itt elsősorban a már üzembe helyezett berendezésekre gondolok — elképzelhetetlen lenne anélkül a baráti és hathatós segítség nélkül, amelyet az Orosházi Üveggyár szakemberei nyújtottak nekünk. Az ő tapasztalataikat felhasználva ' végezzük ugyanit a folyamatos műszaki fejlesztéseinket, hiszen náluk már hosszabb idő óta eredményesen alkalmazzák az -új berendezéseket — hallom végezetül a főmérnöktől. Drótot szakít, üveget vág az új automata. Hetek, hónapok óta már senki sem kételkedik tudásában. Az egykori hitetlenkedők is mosolyogva gondolnak ma már azok szavára, akik az orosházi tapasztalatok alapján hittek a sikeres fejlesztésben. jó gazdák, jó barátok... II pariamenli felszólalás mán Hz igazságügyi miniszter és az Országos Tervhivatal elnökhelyettesének válasza Klauká Mátyás országgyűlési képviselőnek Aligha érdektelen, ha megyénk képviselőjének országosan is nagy visszhangot keltő parlamenti felszólalásából idézünk, amelyekre a válaszok is utalnak: „Az utóbbi években számos területen több jogszabály, törvényerejű rendelet került megalkotásra, amelyek összhangban vannak társadalmi életünk fontos feladatainak végrehajtásával — mondotta a képviselő. — Nem tartjuk viszont jónak, hogy egyes rendelkezéseket követő végrehajtási utasítások kidolgozása, területi szervekhez való eljuttatása hosszú időt vesz igénybe. Mindez hátráltatja a feladatok időbeni elkezdését és végrehajtását. Talán hasznos volna a jövőben — ha ez megvalósítható —, hogy a törvények és törvényerejű rendeletek alkotásával együtt a végrehajtási jogszabályok is elkészülnének.” Dr. Markéja Imre igazságügyi miniszter a képviselőnek küldött válaszában többek között ezeket írja: „Az országgyűlés 1978 júliusi ülésszakán felvetett javaslatával, melyben a törvények és törvényerejű rendeletek megalkotásával egy időben a végrehajtási jogszabályok előkészítését is javasolja, egyetértek. A javaslatában felvetett szempont szocialista jogrendszerünk kiépítése során mindig alapvető követelmény volt. Annak, érdekében azonban, hogy az egyes jogszabályok hatálybalépésekor a végrehajtási jogszabály — ha kiadása egyáltalán szükséges — minden esetben valóban kibocsátásra kerüljön, fokoznunk kell a jogszabály- előkészítő munka tervszerűségét.” A miniszter a válaszlevelét az alábbiakkal fejezte be: ..Képviselő elvtárs javaslata ismét ráirányította a figyelmet a jogszabály-előkészítés említett fontos követelményére. amelyre — az egyéb kodifikációs - szempontok mellett — most különös figyelmet kell fordítanunk. Figyelembe véve tehát a kérdéssel összefüggő és jelenleg is hatályos minisztertanácsi határozatot is, az Igazságügyi Minisztérium a Minisztertanács titkárságával együttműködve fel fogja mérni a jogszabályok helyzetét annak érdekében, hogy az elmaradásokat megállapíthassuk. Amennyiben erre szükség van, a szabályozásban érdekelt minisztériumokat és országos hatáskörű szerveket felhívjuk az elmaradt jogszabályok előkészítésére és a jövőben — velük szorosan együttműködve — fokozott figyelmet fordítunk arra, hogy a magasabb szintű jogszabályokkal együtt az előírt módon és időben a végrehajtási jogszabályok is kibocsátásra kerüljenek.” • A másik válasz ismertetése előtt ismét idézünk a képviselő parlamenti felszólalásából: „A megyék egyedül a terület aránytalanságait csökkenteni, felszámolni, megszüntetni nem képesek. Ennek oka véleményem szerint a megyék között fennálló anyagi, gazdasági feltételek különbözőségében rejlik. Például abban, hogy iparilag gazdagabb és fejlettebb megyék különböző társadalmi, gazdasági szervekkel folytatott anyagi koordinációs lehetőségei sokkal gazdagabbak, mint az iparilag gyengébb, nem önálló iparral rendelkező, hanem zömében gyáregységekkel és telephelyekkel gazdálkodó megyéknél. A kérdés tehát nem az — mondotta a képviselő —, hogy egy-egy megye akarja-e a különbözőségeket megszüntetni, hanem, hogy milyen feltételekkel rendelkezik ahhoz, hogy ezeket megszüntethesse. Ezért javasolnám, hogy a Minisztertanács — mivel lassan a VI. ötéves terv tervezési előkészítő szakasza kezdődik — ellenőrizze, biztosítsa. hogy a VI. ötéves terv központi költségvetésében az illetékes országos szervek megfelelően differenciáljanak és jobban csökkentsék a jelenleg meglevő aránytalanságokat. Hasonlóképpen nagyobb ellenőrzés szükséges a településhálózat fejlesztésénél is, főleg a lakosság szolgáltatási és ellátási igényeinek kielégítésénél. Csupán azt szeretnénk, högy jobban vegyék figyelembe a kisebb városok, nagyközségek ezzel ösz- szefüggő igényeit, hiszen az összlakosság körülbelül 50— 60 százaléka ezeken a településeken él.” Dr. Biró Ferenc OTH elnökhelyettes a következőkben válaszolt : „Az országgyűlés júliusi ülésén felvetett észrevételével kapcsolatban az — Építésügyi és Városfejlesztési Minisztériummal és a Minisztertanács Tanácsi Hivatalával egyetértésben az — alábbiakban tájékoztatom : Az Állami Tervbizottság — az Országos Tervhivatal előterjesztésére — a közelmúltban elfogadta a terület- fejlesztés hosszú távú koncepcióját. Eszerint a hosz- szú távú tervidőszakban — a területi közelítési irányzat további erősítése érdekében — gyorsítani . kell a kisebb városok és a nagyközségek fejlesztését. Ez főként az infrastruktúra erőteljesebb fejlesztését jelenti, de — az ÁTB -határozat értelmében főleg a kis- és középvárosokban — az ipar szerepének növekedését is. A hosszú távú területfejlesztési koncepcióban foglaltak szerint folyik a népgazdasági szintű területi tervezőmunka is. Így a VI. ötéves tervidőszakra szóló központi területfejlesztési koncepció tervezete is tartalmazza a területi közelítés erősítésének és az urbanizáció befolyásolásának igényét, amelynek révén lehetőség van a nagyvárosokba történő beáramlás mérséklésére és a kisebb települések népességmegtartó erejének növelésére. A központi elgondolások szerint már a VI. ötéves tervidőszak második felében meg kell teremteni a kis- és középvárosok illetve a központi szerepkörű községek erőteljesebb fejlesztésének feltételeit. Különösen a városhiányos területek nagyközségeinek fejlesztését kell meggyorsítani. A központi tervezés — az előbbiekből kitűnően — foglalkozik a decentralizáltabb fejlesztés kérdésével. Ezt nemcsak a népgazdasági terv területi fejezetében fogalmazza meg, hanem a szabályozó rendszerre, valamint a tanácsi gazdaságra vonatkozó dokumentumokban is. Az utóbbiak alapján különösen érzékelhető ez a megyei tanácsok irányában annak érdekében, hogy — a tanácsi önállóság jegyében — az elhatározott megyén belüli fejlesztések- egészséges arányokat eredményezzenek a megyeszékhely és a többi város. a városok és a községek és általában az egyes települések viszonylatában.” Sí Ügy véljük, hogy a közvélemény nagy megelégedéssel nyugtázza a válaszokban érezhető segítőkészséget, amely szorosan kapcsolódik megyénk lakosságának érdekeihez. Egyben bizonyságul is szolgál, hogyan lehet azonosulni a helyi érdekeknek a központi akarattal. Ehhez azonban továbbra is az kell, hogy minden képviselő olyan lakossági érdekeket szolgáló társadalmi, gazdasági igényt vigyen a parlament elé, melyek megvalósítása — a helyi érdekeknek figyelembevételével — egyben egész országunk fejlődését szolgálja. — r. WMMWWWWWWWMMiW Ha az időjárás is engedi, várhatóan e hét végére befejeződik az étkezési hagyma felszedése a Hidasháti ÁG földjein. A 120 hektáros területről 210 mázsát gyűjtenek be hektáronFotó: Veress Erzsi A. R. Vásárhelyi István
