Békés Megyei Népújság, 1978. szeptember (33. évfolyam, 206-231. szám)

1978-09-14 / 217. szám

CH2SEÏE} 1978. szeptember 14., csütörtök Szőnyegtisztilás, átalánydíjas javítás Bővülő szolgáltatások Békésen A munkások és a film A békési Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága leg­utóbbi ülésén határozatot fogadott el a szolgáltatások további fejlesztéséről, bőví­téséről. Behatóan elemezték az ágazat lehetőségeit, gond­jait. Erre a tervidőszakra a lakossági szolgáltatások tel­jesítményértékének 14 szá­zalékos növelését irányozták elő. Hogyan sikerül ezt megva­lósítani? A termelés-, ellátás­felügyeleti osztály jelentése szerint az időarányos telje­sítést az állami vállalatok­nál és a szövetkezeteknél le­het nyomon követni. Ami a személyi szolgáltatásokat illeti, a megyei szolgáltató és termelő szövetkezet árbevé­tele alacsonyabb a tervezett­nél. A fejlesztésre szánt 500 ezer forintot a fürdőnél le­vő üzlet felújítására fordít­ják. A mosást és vegytisztí- tást viszont egyre többen veszik igénybe. A nemrégen bevezetett szőnyegtisztítás Hagyomány már, hogy kétévenként a Belkereske­delmi Minisztérium, a KPVDSZ elnöksége és a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsa megrende­zi az élelmiszer- és iparcikk­kiskereskedelem bolti ' pénz­tárosainak országos verse­nyét. A mindig nagy érdek­lődéssel kísért eseményre az idén október 2. és 6. között kerül sor Budapesten, a Ke­reskedelmi-, Pénzügyi és Vendéglátóiparí Dolgozók Szakszervezet Jókai utcai székházában. Erre az orszá­gos versenyre már hetek óta készülnek az ország ál­lami és szövetkezeti kereske­delmében dolgozó önkiszol­gáló bolti pénztárosök. Megyénk fogyasztási és ér- tésesítő szövetkezeteinek leg­jobb pénztárosai már nem­csak a területi, de a megyei versenyen is túljutottak. Szeptember 10-én, vasárnap délelőtt a KPVDSZ megyei bizottsága, valamint a Fo­gyasztási Szövetkezetek me­gyei szövetsége közös rende­zésében a MESZÖV-székház oktatótermében 25 szövetke­Szentesiek Battonyán Battonyán nagy gondot fordítanak a nagyközség rendezésére, csinosítására. E célt szolgálja egyebek kö­zött a Száraz-ér medrének betonlapokkal való burkolá­sa. A burkolást az Alsó- Tiszavidéki Vízügyi Igazga­tóság szentesi szakaszmér­nöksége végzi. A Száraz-ér­re a szentesiek három gyö­nyörű díszhidat terveztek társadalmi munkában, ket­tőt már fel is építették a ki­jelölt átkelőhelyen. Hama­rosan elkészül Battonya har­madik díszhídja is. árbevétele alig két év alatt 15 százalékkal nőtt. A mosó­szalon üzembehelyezésével, amelynek megnyitását 1980- ra tervezik, az igényeket tel­jes egészében ki tudják elé­gíteni. A hagyományos szol­gáltatások közül a ruhavar­rás és lábbeli javítás meg­oldott, a szakember-utánpót­lással azonban gondok van­nak. A háztartási gépek, hír­adástechnikai cikkek javítá­sát a GELKA, a RAMOVILL és a magánkisiparosok vég­zik. A GELKA munkája a legszervezettebb, hiszen a város környéki községekben felvevőhelyek vannak, még ebben az évben Kamuion, a következő tervciklusban Tar- hoson és Bélmegyeren fiók­szervizet létesítenek. Javult az alkatrészellátás, kiterjesz­tették az átalánydíjas javí­tást a háztartási gépekre és bevezették az új készülékek házhozszállítását. A város legnagyobb gond­zeti bolti pénztáros állt rajt­hoz. A több órán át tartó ver­seny befejezése után Oláh Gábor, a megyei szövetség ÁFÉSZ-titkárságának he­lyettes vezetője a következő pénztárosoknak adta át az oklevelet és a jutalmat: a megyei verseny első helye­zettje a sok éve országosan is egyik legjobb pénztáros, a szeghalmi Elek Imréné lett. öt követte helyezési sorrend­ben Elek Lajosné (Szegha­lom), Fazekas Magda (Szeghalom), Máté Józsefné (Szeghalom), Tóth Jánosné (Sarkad), Balogh Józsefné (Mezőberény), Kocziha Jó- isefné (Sarkad), Latyák Er­zsébet (Szeghalom), Porub- csánszki Györgyné (Gyoma), Somogyi Róza (Szeghalom), Gábor Edit (Szeghalom), La­katos Jolán (Szeghalom), ök képviselik októberben Bu­dapesten, az országos verse­nyen megyénk ÁFÉSZ-pénz- tárosait. Tartalékként Bak Zsuzsanna (Vésztő) és Tóth Sándorné (Sarkad) utazik a csapattal. Újítók klubja alakult A MÄV békéscsabai kör­zeti üzemfőnöksége és a társ szolgálati ágak, a MÁV- klubkönyvtár keretén belül megalakították az újítók és feltalálók klubját. A szerve­ző bizottság már erre az év­re is munkatervet készített. Október 9-én választják meg a klubvezetőséget, ismertetik az újítói és feltalálói jog­szabályokat. valamint az újí­tási feladatterveket. Decem­berben újítási kiállítást ren­deznek, amelyen a szolgála­ti ágak dolgozóinak kiemel­kedő újításait mutatják be. ja a gépjárműszerviz létesí­tése mellett az építőipari szolgáltatás szélesítése. A lakáskarbantartás, -felújítás, a belvíz és a földrengés okozta károk miatt napiren­den van. Az ipari, mezőgaz­dasági szövetkezetek építő­brigádjai, a költségvetési üzem, a kisiparosok megfe­szített erővel dolgoznak, de még így sem tudnak min­denhova időben eljutni. A mezőgazdasági termelő- szövetkezetek is igyekeznek szolgáltatásaikat fejleszteni. Elsősorban terménydarálást, tápforgalmazást, homokki­termelést, szállítást vállal­nak mindenekelőtt tagjaik­nak. A város környéki köz­ségekben természetszerűleg nagyobb jelentősége van a tsz-ek szolgáltató tevékeny­ségének. Itt ugyanis keve­sebb a kisiparosok és a szö­vetkezetek száma. De segíte­nek a városi kisiparosok is. A KIOSZ helyi szervezete 16 szakemberből álló szolgálta­tásfejlesztési bizottságot hozott létre. A műszerészek­ből, fényképészekből, fodrá­szokból, lakatosokból, vil­lanyszerelőkből álló csoport rendszeresen dolgozik e községekben. A Békés megyei Ipari Szö­vetkezetek békéscsabai Gyo­pár Klubja nemrég kibőví­tett klubvezetőségi ülést tar­tott, ahol részt vettek a vá­ros ipari szövetkezeteiben és a békéscsabai ÁFÉSZ-nél tevékenykedő közművelődési előadók, valamint a KISZ- titkárok. A program szerint megvitatták az elmúlt klubév tapasztalatait, majd megter­vezték az őszi és téli prog­ramokat. A rendezvények közül városi klubok többet közösen szerveznek, rendez­nek meg. Mindegyik békéscsabai klub közös terv alapján ké­szül az 1979. évi nemzetközi gyermekévre. Ebben a terv­ben szerepel egy túra aBan- dikafához, Sándor György humorista vendégszereplései a Gyopárban, Vitai Ildikó­nak és lányának zenés estje, a hagyományos aszfaltrajz­verseny, őrsi foglalkozások a klubban. Szó esett szervezett kirán­dulásokról, sportnapokról, a rendszeres budapesti szín­házlátogatásokról. Tervükben szerepel az is, hogy a gye­sen levő kismamáknak talál­kozót rendeznek, ahol tájé­koztatnák őket a szövetke­zetek fejlődéséről, majd egészségügyi előadást hall­gatnak és kultúrműsorral zá­rul a program. Kedves ünnepséget rende­zett szeptember 8-án a kon- dorosi ÁFÉSZ ifjúsági bi­zottsága. Kismamák találko­zójára került sor, most első ízben. Az ÁFÉSZ elnöke, Hajdú Mihály virágcsokor­ral fogadott minden érkező vendéget, majd Urbancsok Judit KISZ-titkár üdvözlő szavai után az elnök rövi­den beszámolt a szövetkezet eddigi munkájáról, és a jövő feladatairól. A kismamák ér­deklődéssel hallgatták a ter­veket, hiszen ezek végrehaj­tásában már ők is részt vál­lalnak. Többek között ha­marosan sor kerül az átala­kított ruházati bolt átadá­sára. A későbbi tervek pe­dig: papír- és játékbolt, vi­rágüzlet, fűtőolaj-lerakat és Nagy szélerőm!) terve A jelek szerint a szélerő- művek, 6zélgépek fejlesztése terén folyamatban van a második generáció kifejlesz­tése. A tervezők szakíta­nak a hagyományos hori­zontális tengelyen forgó holland szélmalomrendszer­re] . és fokozatosan áttérnek a függőleges tengelyen for­gó szélkerekekre. Ez nem új elv, hiszen az ókori Per­zsiában már alkalmaztak ilyen rendszerű szélkereke­ket vízemelésre. Az ókori rendszert 1925-ben a francia Darrieus szabadalmaztatta modem változatra átformál­va. Ilyen rendszerű szélgé­pekkel kísérleteznek most több országban. A német (NSZK) légi- és űrközlékedési kutató- és kí­sérleti intézet nagy szél­energia berendezése a GRO- WIAN. Segítségével 2—3 megawatt villamosáramot lehet majd termelni. Az elő­vizsgálatok eredményei alap­ján 120 m átmérőig terjedő forgószámyat kell kialakíta­ni és felszerelni egy 80—130 méter magas toronyra. Az óriás méretek miatt szilárd­sági és rezgésproblémák lép­nek fel, de ezeket a gyártás folyamán meg fogják olda­ni. A forgószámynál a ter­vek szerint rostszálas mű­anyagokat fognak használni. Az Üj Tükör Klub közmű­velődési vetélkedőjében jó eredményt érték el. Ez a harmadik év, amikor a Gyo­pár Klub benevez ebbe a versenybe. Ebben az évben még öt klub nevezett be a vetélkedőbe, s így alkalom í adódik arra, hogy helyi vitá­kat, találkozókat is szervez­zenek. Járműjavítás Soron kívül végzik a vas­úti kocsik futójavítását a MÁV szombathelyi járműja­vítójában. Átszervezéseket hajtottak végre a most már magas szervezettségi fokon, úgyneyezett hálóterves rend­szerben dolgozó munkahe­lyen a javítási idők csök­kentésére, hogy a vagonok, mozdonyok minél gyorsab­ban visszakerülhessenek a forgalomba. A MÁV-nak most minden kocsira, moz­donyra fokozott szüksége van nagy őszi szállítási fel­adatainak teljesítéséhez. Eh­hez nyújt segítséget a jár­műjavító kollektívája, élén a szocialista brigádokkal. A járműjavító részt vállalt az alkatrész- és cseredarab-el- látásból is. a híres Kondorosi csárda re­konstrukciója. A rövid tájékoztató után kötetlen beszélgetés indult meg. A kismamák a szövet­kezet mimkájával kapcsola­tos kérdéseikre kértek vá­laszt, mások a gyermekneve­lés problémáit vitatták, ta­pasztalatokat cseréltek. A gyesen levők közül többen eladói tanfolyamot, közép­iskolát végeznek, és főisko­lás is van a kismamák kö­zött. Sajnos, olyan is van, akinék abba kellett hagynia a tanulást, mert gyermekét nem tudta elhelyezni és így nem járhatott előadásokra, vizsgákra. Molnár Mihályné, Kondoros O ajd ha a rendezők rólunk, munkásokról csinálnak filmeket, akkor többet járunk mozi­ba, jobban látogatjuk a ma­gyar filmeket. Ez a mondat egy beszélge­tésen hangzott el, s nem­csak a vita vezetője, hanem a résztvevők többsége is kétségbe vonta a felszólaló igazát. Vitathatatlanul to­vább csökken az érdeklődés egyes magyar filmek iránt, és akadt felszólaló, aki meg is fordította kérdést, vala­hogy így: az hiányozna még, hogy több film szóljon a munkásokról, lehet, hogy még annyian sem váltanák mozijegyet, mint eddig. Ez a vita pedig olyan be­szélgetésen zajlott, amit a most már hagyományosan megrendezésre kerülő „mun- kásfilm-napokon” tartottak az elmúlt évben. Az ősszel immár rendszeresen vissza­térő filmes eseménysorozat ihletője ugyanis éppen az a gondolat volt, hogy meg kell ragadni minden esz­közt, amivel a magyar film- művészetet és a munkáso­kat közelebb lehet hozni egymáshoz. Ezért szervez­nek a nagyüzemekben külön vetítéssorozatot, rendeznek találkozókat az alkotókkal, kritikusokkal, hogy akik ta­lán maguktól a hétköznapi vetítésre nem váltanának jegyet, most mégis találkoz­zanak a magyar filmgyártás régebbi, s legújabb produk­cióival. Azon a dunakeszi vitán, ahol ezek az érvek elhang­zottak, az a kérdés is fel­merült: vajon milyenek a munkások, akikről több filmnek kellene szólni. Mi­lyenek a mai munkások? Nemcsak egy alkalmi film­vita nagy kérdése ez, ha­nem társadalmunk egészéé, bizony alaposan ráférne a tudományos kutatás, az elemzés, a témában rejlő kérdéscsoportok pontos megválaszolására. Természetesen maguk a filmesek is megpróbálnak válaszolni, hiszen ha olyan filmet készítenek, amelynek a mai munkások a hősei, akkor kikerülhetetlen az ilyesfajta válaszadás köte­lezettsége. Márpedig készí­tenek a magyar filmesek munkásokról szóló filme­ket. Nem is keveset, s már csak ezért sincs igaza an­nak a felszólalónak, akinek bevezetőül a véleményét idéztük. Hogy csak egyet­len rendező nevét és — ha­zánkon kívül elég nagy visszhangot keltett művei­nek címeit idézzük, itt van Mészáros Márta. Legutolsó bemutatott filmjében, az ök ketten-ben Monori Lili egy mai munkásasszonyt, és Ma­rina Vlady is egy munkás­nőből lett vezető alakját formálta meg. A férfi fő­szereplő, bár technikusi végzettsége volt, a film tör­ténete szerint ugyancsak munkásként dolgozott. Mé­száros Márta előző filmje, a Kilenc hónap volt. Ebben — szintén Monori Lili — ugyancsak munkásasszonyt játszott, bár ha egyetemre is járt közben. Az ezt meg­előző Mészáros Márta-film- ben Berek Kati játszott egy gyerek után vágyódó magá­nyos munkásasszonyt. (Örökbefogadás). Idézhetnénk az elmúlt hónapok filmjei közül Ré- nyi Tamás K. O.-ját is, amelynek bokszoló hőse munkás volt, apja családja egy jellegzetes munkáskör­nyezetet személyesített meg. Vagy itt van például az el­múlt év — szakmai körök­ben legalábbis — a legna­gyobb visszhangot kiváltott műve, a Filmregény. A há­rom lány főszereplő egy munkáscsalád három gye­reke, s a filmben külön is nagy hangsúlyt kap a mai munkásélet néhány jelleg­zetes vonása. A példák sorát folytatni lehetne, de talán ennyi is elegendő annak bizonyításá­ra, hogy filmvásznainkról egyáltalán nem hiányoznak azok a hősök, akiknek mun­kás a foglalkozása. Ez a megfogalmazás talán már jelzi is egy másfajta, a ko­rábbitól eltérő munkásér­telmezés lényegét. A felso­rolt filmekben ugyanis az a körülmény, hogy valaki egy üzem munkásaként keresi a kenyerét, egyszer sem volt a jellemét, törekvéseit, em­beri magatartását egyedül meghatározó tényező. Az egyik munkásnő (Berek Ka­ti) zárkózott volt, szigorú, egyszerű, visszahúzódó. A másik (Monori Lili mindkét filmben) kicsit agresszív, néha önző, az érzelmét nyíl­tan vállaló, de mindig őszinte, kitartó, kemény ka­rakter. A Filmregény mun­kásai nagyon különbözőek voltak. A K. O.-ban szereplő apa (Bencze Ferenc) konok, kicsit műveletlen, de hallat­lanul tisztességes, magának való ember. Magyarán: a- zért, mert munkások, azért nem lehet egyszerűsíteni a jellemüket. A művészet számára pe­dig alapvetően fontos, hogy teljes és hiteles emberi jel­lemet próbáljanak megraj­zolni, olyan kitalált lényét, akiről el lehet hinni, hogy akár létezhetett volna is. Emellett persze szinte min­degyikre jellemző volt né­hány, elsősorban a munkás- osztályra jellemző tulajdon­ság: a vonzódás az őszinte­séghez, a tisztességhez, a szókimondás, keménység, a „megjátszások” elutasítása és így tovább. Emberek vol­tak tehát ezek a hősök, aki­ken a „munkássors” nem mint valami külön ruha, e célra varrt különleges kosz­tüm díszelgett, hanem szer­ves része volt emberi jel­lemüknek. Ebből persze az is következik, hogy nem is volt mindig olyan jelentősé­ge annak: mi a foglalkozá­suk. Lehet, hogy „nagyme­nő” volt valamelyik, aki má­ra minden segédmunkát el­vállal. S ha sikerült a filmesek­nek valódi embereket ábrá­zolni — ez persze nem min­dig sikerült — akkor eleget tettek legfőbb művészi köte­lességüknek. S mert a ma- gyar filmesek túlnyomó többsége a munkásosztály ügyének elkötelezettje, ezért többnyire olyan munká­sokat ábrázoltak, akik ugyancsak elkötelezettjei a humanitásnak, a tisztesség­nek a köz ügyének. Akkor is, ha erről külön nem be­széltek e hősök, mert nem a szóbeli elkötelezettségben van a hangsúly. Persze aki a munkások­ról elkötelezett . filmet ké­szít, az nem biztos, hogy egyúttal jó filmet csinál. Olyat, amelyik érdeklődést kelt, leköti az embereket, megmozgatja gondolkodá­sukat, s másfél órása el­szórakoztatja őket. A „mun­kásfilm” tehát nem ad fel­mentést a kötelezettség alól, hogy egyben jó filmet kell készíteni. S hogy ezek a ma­gyar filmek jók-e, vagy sem, erről bőven lehet vi­tatkozni. emélhetőleg vitatkoz­nak is majd sokan, hiszen idén is meg­rendezik a munkásfilm-na- pokat szerte az országban. Az sem lenne baj, ha vala­mivel kevesebb lenne a ren­dezvények száma, s a keve­sebb vetítésen, kevesebb vi­tán többen lennének jelen, nagyobb elmélyültséggel, nagyobb haszonnal cserél­nék ki véleményeiket az ott megjelentek. A jó vitákra a lehetőségeket az elmúlt év, s néhány új bemutatásra váró film megfelelő lehető­ségeket kínál. Bernáth László Szövetkezeti pénztárosok az országos versenyen Kép, szöveg: Balkuslmre Eredmények, tervek a Gyopár Klubban Kismamák találkozója Kondoroson

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents