Békés Megyei Népújság, 1978. szeptember (33. évfolyam, 206-231. szám)
1978-09-13 / 216. szám
1978. szeptember 13., szerda o Kérdőjelek a baromfiiparban A Békéscsabai Baromfifeldolgozó Vállalat orosházi konzervüzemében is rövidesen rekonstrukció kezdődik Fennállása óta a legjobb évet zárta tavaly a Békéscsabai Baromfifeldolgozó Vállalat. Mindkét gyára — a békéscsabai és az orosházi — dinamikusan növelte termelését, nagymértékben nőtt a tőkés export és komoly mennyiségű nyereséget is elkönyvelhettek. Az idén fordult a kocka. A felvásárlás és a termelés tovább növekedett ugyan, de az exportértékesítés — és itt elsősorban a tőkés exportról van szó — alaposan visszaesett. Márpedig a Békéscsabai Baromfifeldolgozó Vállalatnál döntő, hogy termékeit külföldön el tudja helyezni, a termelés nagyrésze ugyanis eddig hagyományosan exportra került. Mi okozhatta a piac ilyen váratlan viselkedését? Az okokat természetesen azonnal kutatni kezdték és egyben vizsgálták azt is, hogyan lehet kivédeni a káros hatásokat. Egy olyan alapvetően exportra termelő vállalatnál, mint a BBV, a vállalat egész jövője függ attól, hogy a piacon tud-e maradni. Hem kell a baromfi? Ahhoz, hogy az okokat megvizsgálhassuk, mindenek előtt néhány számmal kell megismerkednünk. Tavaly a vállalat 19 ezer 751 tonna baromfit vásárolt fel az év első nyolc hónapjában, az idén 21 ezer 276-ot. Csaknem 8 százalékkal nőtt tehát a feldolgozásra váró élőáru. Emelkedett a termelés is, 15 ezer 917 tonnáról 16 ezer 780 tonnára. A tőkés export viszont a tavalyi 14 ezer 283 tonnával szemben, augusztus 31-ig csak 7581 tonna volt. Ez mindössze 53 százaléka az elmúlt év hasonló időszakának. Nem kell tehát a baromfi? De kell, csak jelenleg nem annyi, mint régebben. Ennek több, szerteágazó oka van. Az egyik nagyon lényeges, hogy csökkentek a szocialista országok vásárlásai. Eddig a tőkés országoktól évente mintegy 100 ezer tonnányi baromfit vásároltak, az idén azonban nem kérték ezt a mennyiséget. Ez tehát többletet jelentett a közös piaci országok belső piacán. Ráadásul az idén nagyobb mennyiségben megjelent az olcsó brazil és argentin csirke, tovább fokozva a túlkínálatot. Amikor viszont a kereslet kisebb, mint a kínálat, a vevő rögtön nagyon igényes lesz. Csak a legjobbat fogadja el, azt is lehetőleg olcsó áron, és ami régebben jó volt neki, az most a bőség időszakában már nem kell. Ezt az alapvető törvényszerűséget most saját bőrükön tapasztalhatták a békéscsabaiak. De nemcsak a minőség okoz gondot, hanem a termékösszetétel is. A kövér liba és a belőle készülő termékek például egyre kevésbé keresettek ,a tőkés piacokon, ugyanakkor nagyon vennék a nyulat, a galambot és a gyöngyöst. A helyzet azonban aZ, hogy kövér libából rengeteg van, a másik három állatból ' viszont alig-alig. A hazai termelésben is megbomlott a kereslet—kínálat egyensúlya. Csökkentsük a termelést? A jelenlegi piaci helyzet tehát rossz, de mit lehet ilyenkor tenni? A válasz nem egyszerű. mert több megoldás is kínálkozik. Egy tőkés vállalkozó azt tenné, hogy egyik napról a másikra radikálisan csökkentené a termelést. Ezáltal egyrészt lenyomná a saját felvásárlási árait, másrészt hiányt teremtene a feldolgozott termékek piacán, ahol emiatt növekedne a kereslet és ezzel együtt az árszínvonal is. Nálunk ez a megoldás nem jöhet szóba. A hosszú távú szerződéseken alapuló partnerkapcsolati rendszer kizárja az ilyen akciók lehetőségét, de nem lenne célszerű ez akkor sem, ha a jövő érdekeit nézzük. Akiktől ugyanis egyszer elveszik a termelési kedvet, azok nagyon nehezen szánják rá magukat mégegyszer arra, hogy ugyanolyan vállalkozásba belefogjanak. A megoldás tehát csak az lehet, hogy a termelés további növelésével egyidőben olyan korszerűsítési, rekonstrukciós programot hajtson végre az ipar és a mezőgazdaság, melynek eredményeként a késztermék nehéz piaci körülmények között is jó áron értékesíthető. Ezt így kimondani könnyű, de a megvalósítás nagyon nehéz és költséges. A napos- baromfi előállításánál kell elkezdeni a munkát és a termelőüzemeken keresztül egészen az iparig folytatni. Mi lesz a minőséggel? Megyénkben például nincs megoldva a naposbaromfi- ellátás. Ingadozó a minőség, kicsiny a mennyiség, így viszonylag messziről kell hozni az apró állatokat, növelve ezzel az elhullás veszélyét. Gondok vannak a tartásnál is. Békés megyében mindössze Nagyszénáson, Kondoroson, és a békéscsabai Lenin Tsz-ben van korszerű haromfinevelő telep. A többi régi színekben, átalakított istállókban, padlásokon működik és a rossz körülmények között nehéz egyenletes minőséget produkálni. Márpedig az alapanyag minősége döntően befolyásolja a készterméket. A nyugati országok vásárlói többnyire a sovány, 1200—1300 grammos csirkéket kedvelik. Ezzel szemben az állattartó telepek inkább 1400— 1600 grammos csirkéket szállítanak, mert nekik ez kifizetődőbb. A jelenlegi szerződéses rendszer ezt lehetővé teszi, de a jövőben ezen feltétlenül változatni kell. Nyilvánvaló. hogy a termelőknek is igazodniuk kell a piaci igényekhez. Jövőre emiatt a baromfifeldolgozó vállalat áttér az átlagsúly szerinti átvételre és azokat a partnereket részesíti előnyben, amelyek a tőkés piacokon is eladható árut szállítanak. A jó nyersanyag azonban csak elengedhetetlen alapfeltétel, de még nem elég a sikerhez. Kell hozzá korszerű feldolgozás, széles választék, munkaigényes új termékek és tetszetős csomagolás. Mindez már az ipar feladata. Ezt az összetett feladatot jelenlegi eszközeivel a Békéscsabai Baromfifeldolgozó Vállalat nem képes megoldani. Mindezt jól látták az illetékesek is és ezért — mint az iparág egyik legnagyobb exportáló vállalata — a BBV kapta a baromfiipar rekonstrukciós keretének jó részét. Ebből a pénzből olyan programot hajtanak végre, melynek eredményeként visszaszerezhetik pillanatnyilag elvesztett pozícióikat a tőkés piacon. A tavaly megkezdődött rekonstrukció eredményeként Orosházán már működik egy STORK feldolgozóvonal és egy automatikus súlyosztályozó, Békéscsabán pedig korszerűsítették ,a feldolgozó- üzemet és építettek egy új máj üzemet. Még ebben az évben beszereznek Békéscsabán egy óránként 5000 csirke feldolgozására alkalmas STORK-vonalat és hamarosan megérkezik a holland gyártmányú berendezés párja is. Létesítenek két kartonfagyasztót, új csoma- goló-berendezéseket vásárolnak és fejlesztik az orosházi konzervüzemet is. Ez utóbbira a jövőben egyre nagyobb feladatok várnak, mert a kereslet növekszik a magas feldolgozottsági fokon, azonnal fogyasztható termékek iránt. Mint a fentiekből látható, a jelenlegi nehézségek ellenére a baromfiipar jövője bíztató. Visszafejlesztés helyett néhány éven belül csaknem megduplázza termelését a vállalat két gyára úgy, hogy közben bővítik termékválasztékukat és nagyon jelentős mértékben emelik a minőséget. így kívánják elérni hogy néhány éven belül ne csak elérjék, hanem jelentősen túlhaladják eddigi exportsikereiket. Lónyai László flranydiploma Lipcséből Mezőgazdasági Szövetkezeti Élet A mezőgazdasági szövetkezetek harmadik kongresz- szusa határozatának megfelelően ez év augusztusában megjelent a Mezőgazdasági Szövetkezeti Élet című, 32 oldalas, képes folyóirat. A kéthavonta megjelenő lap — miként azt beköszöntőjében Szabó Istvánba TOT elnöke írja — a mezőgazdasági szövetkezeti mozgalom választott tisztségviselőinek és bizottságainak országos tapasztalatcsere-fóruma kíván lenni. A most megjelent első számban a választott testületek szerepéről és felelősségéről dr. Cimbalmos Béla, a TOT főtitkára által írt, külön cikk mutatja be a szövetkezeti mozgalom Állami Díjasait, a csóti Vörös Hajnal Tsz Tyereskova Szocialista Brigádjának tagjait, illetve a békemozgalom kitüntetettjeit. A termelőszövetkezeti újítók megbecsüléséről, az újítások sorsáról több cikk is megjelent a lapban, a legfrissebb eseményekről pedig rövid hírek tudósítanak. Képes riport számol be arról, hogy Gyulán a Munkácsy Tsz egyik majorjában a mezőgazdaság régi eszközeivel, felszereléseivel múzeumot rendeztek be, egy másik kép pedig arról ad hírt, hogy 100-nál több asszony készít levestésztát a körös- ladányi Magyar—Vietnami Barátság Tsz-ben. A Mező- gazdasági Szövetkezeti Élet című képeslap első számát átlapozva, érdeklődéssel várjuk a következőt. A rádióból és a televízióból már az elmúlt hét végén értesülhettünk arról, hogy a lipcsei nemzetközi vásáron hat magyar termék a vásár nagydíját, vagyis az Aranydiplomát elnyerte. Az évente megrendezésre kerülő, világviszonylatban az egyik legkiemelkedőbb őszi ipari szakvásárra a Békéscsabai Kötöttárugyár is nevezett több, újszerű termékével, az úgynevezett szabadidős ruházkodás gyártmánycsaládjának lánckötött és körkötött kelméivel. E hét első napján érkezett meg a HUNGAROTEX propaganda osztályáról a hivatalos értesítés, miszerint a BÉKÖT kilenc nevezett terméke közül az antikrózsaszínű kelme Aranydiplomát nyert, amelyet Mészáros Sándor irányításával a gyár kelmetechnológiai és gyártmányfejlesztési osztálya tervezett, illetve készített. Ennek a hímek kapcsán kerestük fel a BÉKÖT gyártmányfejlesztési osztályának vezetőjét, a tervezőt, Mészáros Sándort, s arról beszélgettünk, milyen út vezetett az aranydiploma elnyeréséig : — Ez év tavaszán kreáltuk az új terméket, amely az 1975. évi BNV-nagydíjas nyírott plüsscsaládnak egyk új, korszerűbb változata — kezdte a beszélgetést Mészáros Sándor. — A divat és a piac diktálja azt a törvényt, hogy minden évben újabb és jobb anyagokat mutassunk be. Az idei új kelme egy úgynevezett kord mintázatú, bordázott termékünk. — Mik ezeknek a jellemzői? — A pályázati kelmék mintakarakterükön túlmenően egyrészt olyan új kö- téstani megoldásokat tartalmaznak, amelyek műszaki jellemzőjükben, külső mintázatukban alkalmassá teszik az anyagot megfelelő viselési tulajdonságokkal rendelkező termék készítésére. Másrészt a kelméket különböző felületmentesítő eljárásokkal láttuk el azért, hogy a fizikai tulajdonságuknak javításán túlmenően az esztétikai értékét a mai divatirányzatnak megfelelően alakítsuk ki. Itt azt is meg kell jegyeznem, hogy nem a hagyományos kord pótlása volt a célunk, hanem a felhasználási területek általános megtartása mellett egy új termékcsalád kialakítása. A nemzetközi elismerés egy bizonyos mértékig váratlan volt. Ez egy kellemes értékelése munkánknak, s erkölcsi elismerése gyárunknak. Azon felül várhatóan további exportlehetőségeket tár fel a BÉKÖT előtt. — Ehhez kapcsolódik következő kérdésem: mi lesz a kelme jövője? — A díjnyertes kelmével és az abból készült termékeinkkel részt veszünk a Könnyűipari Minisztérium által kiírt ruházati és lakástextil termékek pályázatán. Ugyanakkor látható lesz az őszi BNV-n is termékünk. Készítünk belőle sportos pulóvereket, női, férfi-, gyemekdzseki- ket. A kiállításon ezeket már megnézheti a közönség is, s készen állunk az új termék nagyüzemi termelésére — fejezte be a beszélgetést a tervező. —3P— ximmxxxmxxxxxxxucaxxxxxxxxxxxxxvwuxxxmxxxxxxxmxxxxi Még látszanak az építkezés nyomai, de az üzem folyamatosan termel Fotó: Veress Erzsi Jól halad a rekonstrukció A hibridüzem laboratóriumában a vetőmag-felügyelőség munkatársa vizsgálja a búza tisztaságát Jól halad a Hidasháti Állami Gazdaság hibridüzemének bővítése, felújítása. A mintegy 65 millió forintos költséggel épülő beruházás ellenére az üzemben folyamatos a termelés. Ez évben eddig 400 vagon búzát, 20 vagon árpát, 50 vagon borsót dolgoztak fel. Tovább folytatódik az elmúlt évben termett kukorica vegyszeres kezelése, fémzárolása is. Szeptember 8-ig az egész évre tervezett 860 vagon nagy részét, 610 vagont tettek vetésre alkalmassá.
