Békés Megyei Népújság, 1978. augusztus (33. évfolyam, 179-205. szám)

1978-08-13 / 190. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N É PÚJSÁG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1978. AUGUSZTUS 13., VASÁRNAP Ára: 1,20 íortat XXXUI. ÉVFOLYAM, 190. SZÁM Ma kezdődik a IX. országos Ifjú Gárda-szemle Szemle­koszonto Amikor először hangzottéi hivatalosan a hír: Békés megye lesz a házigazdája az 1978. augusztus 12—20. kö­zött sorra kerülő IX. orszá­gos Ifjú Gárda-szemlének, sokan kétkedve ingatták a fejüket. „Pósteleken rende­zik? Majd meglátjuk!” A fiatalok azonban nem latolgattak, nyomban meg­kezdődött a munka, a felké­szülés a nagy eseményre. A szemle- és a szervező bizott­ság hosszú hónapokon át azon fáradozott, hogy meg­felelő körülmények között fogadhassa megyénk az or­szág legjobb ifjúgárdistáit. A fiatalok nem maradtak magukra a feladatokkal : me­gyénk párt-, állami, társa­dalmi és gazdasági vezetői mindenben segítették a ren­dezőket. Katonafiatalok, if­júgárdisták lapátoltak, egyengették a terepet, dol­goztak keményen a majdani helyszínen. A széles körű társadalmi összefogás ered­ményeképpen Póstelek iúl felkészülten, szép környezet­ben, kicsinosítva fogadta a szemlére érkezett 23 Ifjú Gárda-szakaszt és a vendé­geket. Miről is adnak számot a fiatalok a következő napok­ban? Az elmúlt Ifjú Gárda­képzési évben elsajátított is­mereteikről ; elméleti és gyakorlati felkészültségükről, ügyességükről, bátorságuk­ról, állóképességükről tesz­nek most tanúbizonyságot. Többek között arról, meny­nyire ismerik és értik pár­tunk politikáját, a honvédel­mi alapfogalmakat, a honvé­delem, a polgári védelem he­lyét és szerepét napjainkban. „Az Ifjú Gárda legyen a KISZ honvédelmi nevelő munkájának bázisa, az ifjú­gárdisták váljanak e tevé­kenység propagandistáivá.” — olvasható a Magyar Kom­munista Ifjúsági Szövetség IX. kongresszusának határo­zatában. Nos, e határozat születése óta eltelt időszak eredményei azt bizonyítják, hogy az idézetben megfogal­mazott elv nem maradt „írott malaszt”. Az Ifjú Gárda tevékenysége mind színvonalasabb, az ifjúgár­disták rangja, tekintélye, a fiatalok, és az egész társada­lom körében, egyre nagyobb, ök azok, akik jól ismert egyenruhájukban, feszes vi- gyázzban állnak az állami és társadalmi ünnepeken, jeles évfordulókon a vörös és nemzetiszínű zászlók mel­lett. Ám mindez csupán csekély része annak a sok­rétű tevékenységnek, amely az Ifjú Gárdában folyik, s amelynek alapja a képzési év. Bízunk benne, hogy a ma kezdődő, sorrendben a ki­lencedik országos szemlén a fiatalok ezúttal is példás fel- készültségről, pártunk poli­tikája melletti elkötelezett­ségről adnak számot, őszinte lelkesedéssel hajtják végre feladataikat és megismerked­nek megyénk életével, ered­ményeivel. Ugyanakkor, mint vendéglátó megye, re­méljük, kedvező tapasztala­tokkal, kellemes élmények­kel gazdagodva távoznak majd nyolc nap múltán Bé­késből. — Honnan? — Apc, Qualital. _ ? — Apc egy község, Hatvan és Salgótarján között, a Qualital pedig egy, a Csepel Művekhez tartozó vállalat neve és a mi munkahelyünk — világosít fel Paskó László szakaszparancsnok, aki „ci­vilben” öntő. Heves megyét tehát az apci ifjúgárdisták képviselik a ma kezdődő IX. országos Ifjú Gárda-szemlén. A részt vevő szakaszok augusztus 12-én, tegnap ér­keztek Póstelekre — egy ki­vétellel. A hevesiek ugyanis már 11-én sátrat vertek a takaros tisztáson. Vajon mi­ért érkeztek korábban? — Taktikai okokból — a szakaszparancsnok csak eny- nyit mond, de később el­Szombaton már a negye­dik turnus tagjai is csoma­goltak a KISZ nyári épí­tőtáboraiban, s helyüket hétfőn az idei utolsó váltás 13 ezer ifjú önkéntes mun­kása foglalja el. Az eddigi eredményekről, a legfonto­sabb tapasztalatokról kér­dezte Márton Józsefet, a KISZ KB építőtáborok bizottságának titkárát az MTI munkatársa: — Az idén 12 új tábort nyitottunk, így a már ha­gyományosnak számító tá­borainkkal együtt 61 helyen kínáltunk munkalehetősé­geket a fiataloknak. Az első turnus június 18-án kezdődött, az ünnepélyes táborzárásokra pedig augusztus 26-án kerül majd sor. Ez alatt az idő alatt mintegy 47 ezer 500 fiatal dolgozott, illetve fog még dolgozni a táborokban — nyolcezerrel több mint 1977- ben. A legtöbb munkahely, szám szerint 48, mezőgazda- sági, illetve élelmiszeripari árulja: — Pénteken este szétnéztünk Békéscsabán, tegnap pedig Gyulára láto­gattunk. Szemet-szívet vidító a látvány szombat délután Pósteleken : sorra érkeznek az autóbuszok, és a fiúk-lá- nyok perceken belül már a sátorveréssel foglalatoskod­nak. A szábolcs-szatmáriak — ők szakközépiskolások — most harmadik alkalommal vehetnek már részt országos szemlén. — Mit tudnak Békés me­gyéről? Balogh Csaba abbahagyja a sátorverést: — Gyors ütemben fejlődő ipara mellett meghatározó a mezőgazdasági termelés,... — .. .és jó a focicsapata — szól közbe Karámos Árpád. teendőkkel várta az érkező­ket. — Gyorsmérlegünk sze­rint az első három turnus­ban dolgozott majd 30 ezer fiatal munkájának forint­ban kifejezhető értéke meg­közelítette a 19,5 millió fo­rintot. Miből? A nemesnád­udvari Asztalos János leány­táborban például az első csoportban 120 lány 7,2 ton­na cseresznyét, 2,1 tonna meggyett szedett. 88 ezer szőlőtőnél végzett hajtás­válogatást, 53 hektár sző­lőt kapált meg — többek között. A Betonútépítő Vál­lalat veresegyházi építő­táborának harmadik turnu­sában a 194 fiú felszerelt 4400 méter szalagkorlátot, 1300 négyzetméter padkát készített, füvesítettek 19 ezer négyzetmétert, s 2800 négy­zetméternyi mederfelületet burkoltak betonlapokkal. — Előbbrelépésnek tart­juk, hogy idén — a tavalyi eggyel szemben — már há­rom olyan építőtábort si­A Hajdú-Bihar megye fel­iratú tábla mögött debreceni fiúk verik a földbe a karó­kat — készül a kerítés. — A MÁV járműjavító üzemében dolgozunk — mondja Török Mihály sza- kaszparancsnok-helyettes, az­tán bemutatja Szatmári Ba­lázs szakaszparancsnokot, és Békés megyei „idegenvezető­jüket”, Szeder Jánost, a Hi­dasháti Á. G. üzemmérnökét, aki a gondjukat viseli. — Hogy tetszik Póstelek? — Rendezett, jó tábor, csak egy kicsit szűkösen fér­nek a sátraink. A Békés megyei ifjúgár­distákat a Békéscsabai Kon­zervgyár szakasza képviseli. A fiúk. a lányok éppen rop­ják a táncot a hangszóróból áradó zenére, amivel nagyon elégedettek. A szemleköz­pontban nagy a forgalom. Irházi Lajos, az információs iroda vezetője szinte egyszer­re válaszol két-három kér­désre, eligazít, intézkedik, tanácsot ad. Lassan estele­dik, a fiúk-lányok vacsorá­hoz készülődnek. Aztán kö­vetkezik a technikai, majd a szemleközpont-értekezlet, s kezdődik a „Dóra jelenti” című film vetítése. Az országos szemle ünne­pélyes megnyitójára augusz­tus 13-án, ma délelőtt 9 óra­kor kerül sor a békéscsabai repülőtéren, majd a fiatalok is részt vesznek az ugyanitt 10 órakor kezdődő honvédel­mi napon. Délután 3 órakor Békéscsabán lesz a menet­dalverseny, este pedig az ifjúsági és úttörőházban Ifjú Gárda-bál. Holnap, hét­főn rajversenyeket bonyolí­tanak le, kedden—szerdán harci túrát tesznek a szaka­szok, csütörtökön megyénk városaiba, járásaiba látogat­nak el, pénteken pedig „Edzett Ifjúságért”-sportnap lesz, majd a záróünnepséget 18 órakor, Békéscsabán tart­ják meg. A szombat délelőtt társadalmi munkával telik, majd a szemle résztvevői Budapestre utaznak. ahol részt vesznek az összevont tisztavatáson és a honvédel­mi napon. került nyitnunk, ahol ki­zárólag szakmunkástanu­lók dolgoznak, s ott eltöltött két hetük beszámít a köte­lező nyári gyakorlati idő­be. A leninvárosi tiszai kő­olajfinomító építésénél az ajkai alumíniumkohó, vala­mint a Gördülőcsapágy Gyár diósdi gyárának re- kontstrukciójánál dolgozó fiatalokról — az első négy turnus tapasztalatai alap­ján — nyugodtan megálla­píthatjuk: a felnőttekkel egyenértékű munkát végez­tek. — Különös gonddal ügyeltünk a szabad idő hasznos eltöltésére, a spor­tolási és kulturált szórako­zási lehetőségek biztosítá­sára. Ezért szerveztünk az egyes táborok öntevékeny programjai mellett, több mint 800 központi műsort. A kulturális programok jelen­tős része az idei év kiemel­kedő eseményének, a VIT- nek jegyében zajlott. Szabolcs-Szatmár megyeiek táborverés közben Fotó: Veress Erzsi T. I. Az utolsó váltás az építőtáborokban Naponta ezrével fordulnak meg a látogatók Szabadkí­gyóson, a megye természeti értékeit bemutató nagysza­bású kiállításon. Lapunk 5. oldalán képriportban számo­lunk be a kígyósi természetvédelmi kiállítás főbb érde­kességeiről. Kocsikísérőként a FÜSZÉRT-nél Portásnak nem mehetek, a segédmunkások meg keve­set keresnek. Marad a kocsikísérés. Az ÉLVEGY, a Szolnok—Békés megyei Élelmiszer és Vegyiáru Nagyke­reskedelmi Vállalat békéscsabai fiókját jelenti. Morav- szki PáLné, a telep vezetője röviden summázza a hely­zetet: „A megyében mintegy 1130 vevővel állunk kap­csolatban, és természetesen szállítunk máshova is. A 40 gépkocsi átlagosan mindennap 400 tonna élelmiszert, ve­gyi árut visz az üzletekbe. Sajnos, létszámunk az utóbbi időben ötvennel csökkent. A 38 kocsikísérő helyett csu­pán 24-en dolgoznak.” Reggel 6 óra. A kapus, mintha csodabogár lennék, végigmér. — Üj ember? Ott szóljon, hogy megjött — mutat a va­lamikori felvonulási épület felé. * (Cikkünk a 4. oldalon.) A miniszterasszony, aki gyomai — A modern lélektan kutatói szerint az ember életének első hat éve döntően befolyásolja személyiségének kiala­kulását — mondja Keserű Jánosné. — Nos, én a gye­rekkorom első 14 évét szülőfalumban, Gyomán töltöttem, érthető tehát, ha millió szállal kötődöm a Körös mellé. Ha jól tudom, az országban egyedülálló vállalkozás volt a 20-as, 30-as években működő építőmunkás szövetkezet, amelynek az elnöke édesapám volt. Az itt tevékenykedő szakszervezetnek is édesapám volt a titkára, és mint ké­sőbb hallottam, a szövetkezet volt az illegális kommu­nista párt találkozóhelye is. Pezsgő politikai élet szőtte át családi mindennapjainkat, innen származik az én el­kötelezettségem. (Cikkünk a 7. oldalon.) „Nagyszalonta hires város...” „Nagyszalonta hires város, Ott született Arany János” — írta Szalontára 1957-ben a költő születésének 140. év­fordulóját ünneplő közönségnek dr. Petru Groza, a nagy nemzetgyűlés elnökségének elnöke. A Bukarestből kelte­zett levél a híres-nevezetes szalontai csonka torony Arany-emlékmúzeumában látható, a negyedik emelet egyik vitrinében. A csonka torony ugyan 1899 óta nem csonka, és bejárata mellett a falon emléktábla őrzi mú­zeummá válásának hiteles történetét. (Cikkünk a 10. oldalon.) Öregurak menyasszonytánca Az autóklub, no meg jó néhány idejét és pén­zét nem kímélő „meg­szállott" jóvoltából a múlt héten mozgó autó­múzeumot láthatott a megyei közönség. A köhögve induló autó­sor lakodalmi emléket idéz: százéves bácsik is táncba vitték a menyasz- szonyt, ámbár annak de­rekát inkább csak fo­gódzónak használták. A nosztalgikus érzése­ket pedig végképp félre kellett tenni, egy vado­natúj Renault 5-ös fel- tűntekor. Nagyot változott a vi­lág! (Képriportunk a 14. oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents