Békés Megyei Népújság, 1978. augusztus (33. évfolyam, 179-205. szám)
1978-08-01 / 179. szám
O 1978. augusztus 1„ kedd A felnőttoktatás tapasztalatai Orosházán Szakmunkástanulók olvasótábora nyílt Tarhoson Somogyi Margit, a békési gimnázium tanára, az egyik kiscsoport vezetője. Déry Tiborról, Lengyel Józsefről, Sánta Ferencről és Fejes Endréről beszélget a fiatalokkal Fotó: Gál Edit Tegnap délelőtt Békés- Tarhoson a mezőgazdasági szakmunkásképző intézetben ünnepi megnyitóval kezdődött a szakmunkástanulók egyhetes olvasótábora. Tarkovács Imre, a 636. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet igazgatója köszöntötte a fiatalokat, akik Békésről és a Békés környéki községekből érkeztek a táborba. A békési Városi Könyvtár, a szakmunkásképző iskolák és a rendező szervek mind-mind a szakmunkás- tanulók folyamatos művelődéséért nyitották meg, harmadik alkalommal is ezt a tábort. A tervek szerint két nyáron át hívják meg ugyanazokat a fiatalokat Tarhos- ra, év közben pedig klubszerű foglalkozásokon találkoznak a békési könyvtárban. Az elmúlt évben a lírai műfajokról olvastak, beszélgettek a résztvevők, az idén pedig az epika és a dráma a foglalkozások témája. A tábomyitás előtt egy héttel, a meghívóval együtt két könyvet is kaptak a fiatalok. A mai ma7. — Először is ki bolondít- ja a másikat?! Én a napszámot kifizettem. Teréza el is tette, Marisa is, a semmiért. Hát akkor, most adjátok vissza! — Mennyi volt? — Hatvan. A Teréza része. Matej felállt. A szögön lógó kabátja belsejébe nyúlt. Kiszámolta az asztalra a hatvan forintot. — Másodszor — s indulattól remegett kis ember hangja —, miféle bűnre csábítottam én a te feleséged? Gyerünk, Matej, ki vele! De csak köntörfalazol. Matej leült szelíden a pohárhoz. — Maga azt nem tudja? — szólott, lefogta egészen a hangját. A kék szeme a trafikoshoz közelelett, zavaros vizében furcsa bizal-r mássággal. — Nem mondhatok, de most már megmondok. Esküdjön, senki-. gyár drámák és a Négy mai magyar elbeszélő című diákkönyvtári kötetek elolvasása a táborozás elméleti alapját jelentette számukra. Három kiscsoportban elemzi majd az irodalmi műveket a Tarhoson táborozó 32 szakmunkástanuló. Többek között megnézik a gyulai Várszínház előadását, de prózamondó versenyre is készülnek. Azért, hogy a természettudományokról is halljanak előadást az olvasótáborban, a táborvezetők meghívták Zombori Ottó csillagászt. A mezőberényi irodalmi színpadosok is bemutatkoznak az esti tábortűznél egy vidám népi játékkal. A tarka program érdekességeihez tartozik az az irodalmi rejtvénysorozat, amelynek megfejtése a kézikönyvek használatához szoktatja a fiatalokat. Augusztus 5-én, az utolsó tábori napon irodalmi vetélkedőn és prózamondó versenyen számolnak be a táborlakók az itt töltött napok élményeiről és a tanultakról. nek egy szót, mert nagy baj lesz fejünknek. — Esküszöm. Matej egészen a kis ember füléhez hajolt. — Nohát. Ott őrzi aranyborjút Gonosz. Maga kienged, ott kell ülni magának helyibe. Gonosz nyitott ajtó kijön ránk, akkor lesz vége falunak, csecsemő, ba-v rom, minden ... Földdel egyforma, isten őrizz!... — Borostái között rémület szürkéllett. A kis ember csaknem leesett a székről. Röhögtében. A nagy döbbenten ült. Zavart csalódottsággal. Háta mögött a leány tojáslepényt tett két karéj kenyér közé. Ahogy csomagolta, zörgött a papír. Némileg árnyékban állt. A mosoly rezdülése nem látszott meg az arcán. — Nevessen csak! Meglát, megjárja maga — szólott csendesen, túlságosan is Az orosházi Táncsics Mihály Gimnázium és Ipari Szakközépiskola esti és levelező tagozatán az idei tanév végén közel három- százharminc hallgató jelentkezett vizsgára. Az 1977/78-as iskolai évben is négytípusú középfokú továbbtanulási lehetőség állott a hallgatók rendelkezésére. A négy típusról azonban a tapasztalatok különbözőek, a vélemények azok hasznosságát illetően igen eltérőek. Egyébként is néhány általános tapasztalat mind a négy iskolatípusban helytálló, és többen a szaktanárok közül szóvá is tették azokat. Az egyik elgondolkoztató tényező, hogy igen nagy a lemorzsolódás (az esti tagozat első osztályában több mint ötven százalék volt). Felmerül az emberben, hogy vajon alapos meggondolás vezette-e mindig a hallgatókat a továbbtanulási szándékban? A tapasztalat azt mutatja, hogy nem. Sokan nem készülnek kellő komolysággal, de mellette adódik még a másik általános jelenség, a rendszeres óralátogatás hiánya. Ezek természetszerűen meglátszanak az eredményeken is, hiszen a rendszeres részvétel hiánya gyengébb év Nyár a gyulai A nyár — sók más tudományos és oktatási intézménnyel szemben — a Békés megyei Levéltárban nem jelent uborkaszezont. A sok évtizeden át tartó selejtező munka befejeződött, már csak a fontos történeti, ügyviteli jelentőségű anyagokat őrzik a hatalmas levéltári polcok. A selejtezést az anyagrendezés követi, amelyet előre összeállított tervezési statisztika szerint végeznék. Most éppen a Szegedről átkerült csanádapá- cai anyagot vizsgálják és rendszerezik. A kutatóforgalom sem csökkent. A nyár legelején mintegy tíz végzős szegedi • főiskolai és debreceni tanítóképzős hallgató vette birtokba a levéltár kutatószobáját, hogy többek között Gyula 18. századi népesedéstörténetéről, Gyula óvodáinak történetéről, vagy a gyomai kultúrház múltjáról faggassa a gondosan őrzött dokumentumokat. Néha a Gyulán üdülő kutatók is belátogatnak egy- egy napra, összekapcsolva a csendesen Matej. — Amér kigúnyolja. — Felnyársal az ördög? — kérdezte a trafikos még mindig heherészve. Matej szürke volt, mint a fal. A kék szeme is szürke volt. Szeppenten bámulta a trafikost, a menthetetlent. — Találkozhattak volna a katonával is arrafelé — mondta utolsónak. — Ne járkáljon maga arra, jobb teszi. A kis ember abbahagyta a nevetést. Kiitta borát. — Legalább használtam volna az ásómat — mondta, szava fátyolozottabb volt, de azért benne inogott még a gúny. A trafikos otthagyta Ma- tejt, de a saTfcon nem a trafik felé fordult, hanem ellenkező irányba .vette útját. Elérkezett a térre. Ahol az utca kiszélesedett. Ezért nevezték „tér”-nek. Sőt Fő térnek. Itt volt a kocsma, és innen indult az autóbusz. A kétszámyú, nyitott ajtón át széles fénynyaláb ömlött az autóbuszra. Az ablakok fénye is oda ömlött. Mert már olyan öreg este lett, hogy a világ fordította dolgon, s a kinti bentről kapott világosságot. A kocsma előtt árok volt, végi vizsgajegyet eredményez. Természetszerű, hogy ez az érem egyik oldala. A hallgatók jelentős része bizony komoly felkészültségről tett tanúbizonyságot, és egyik-másik vizsgafeleletről csak az elismerés hangján lehet nyilatkozni. Általános tapasztalat az, hogy a szakmunkások szakközépiskolájában a legjobbak az eredmények, ahol matematikából, magyar nyelvtanból és irodalomból, valamint fizikából a tanterv is biztosítja a gyakorlóórákat. A többi iskolatípusnál ez a fajta óra hiányzik, az óraszám is általában kevesebb, így lényegesen több gond adódik. A gyakorlóórák lehetővé teszik a tananyag elmélyítését, a feladatmegoldásban a jártasság fejlesztését. Célszerű lenne a gyakorlóórák rendszerét a dolgozók gimnáziumában is intézményesen biztosítani. Különösen fontos lenne ez matematikából, magyarból — amelyek érettségi tárgyak is —, már elsőben bevezetni, de harmadik, negyediktől mindenképpen. Az év végi eredmények, a vizsgák tapasztalatait tanulmányozva néhány általános pedagógiai, módszertani és szervezési intézkelevéltárban pihenést, a kínálkozó kutatási alkalommal A levéltár igyekszik tartalmas programmal felkészülni az új közművelődési évadra. Az ifjúsági házaikkal kialakított kapcsolat eredménye, hogy Jároli József már elkészítette az úttörő- és KISZ-korosztály számára a „Tanácsköztársaság Békés megyében” című vetélkedő anyagát. Ugyanakkor, a pedagógus-továbbképző intézettel közösen készül a gyulai munkásmozgalmi dokumentumanyaghoz egy szemléltető diasorozat is az általános és középiskolás diákok számára. A levéltár — sajátos körülményeire építve — már időben elkészítette az üzemi közművelődési bizottságok és szocialista brigádok közművelődési munkáját segítő tervét. Ebben például az üzemtörténeti évfordulók, gyártmánytörténeti kiállítások rendezéséhez nyújtanak segítséget. Végül, a legfontosabb; a nyár kedvez a nyugodt kutatómunkához is. B. S. E. azon egy áteresz, meszelt kőpadkával. A tér, mint minden este, most is tele volt. Különösen a kocsmaajtó körül tömörültek. De a kőpadkán is ültek. Akár a verebek a csatornán. Fiatalok. Rosszul nőtt hajukat még nem lehetett elég hosszúnak mondani, de már zsíros arcukba bodoro- dott. Többek mellére vastag láncon kereszt lógott, tenyérnyi papírkereszt. Ki kartonból, ki régi, megsárgult csontgallérból, kézelőből vágta ki a magáét. Egy televíziós filmre - emlékeztettek. Sört ittak, helyi,szokás szerint pálinkával. A trafikos is megkívánt egy pofa sört a rossz borra. Ha ugyan nem volt más oka is, ami ide vezérelte. Az asztalost hívta meg, hogy igyon vele. Az asztalosban már benne volt öt korsó. Még szín józan volt. — Mit iszol, Ján? — kérdezte a kis ember. — Sört — mondta az asztalos. Leültek egy maiakart asztalhoz, a zsúfolt kocsmában. Mert mások nemigen ültek, csak lődörögtek tolongva a sörükkel. Tán fáztak attól, hogy leüljenek a kopasz asztalokhoz, a magas, sivár falak alá. (Folytatjuk) dés, tapasztalat ekként summázható: többet foglalkozni, és foglalkoztatni a hallgatókat, kialakítani a kellő jártasságot a segédeszközök használatában (szakkönyvek, függvény- táblázatok, kísérlet stb.). Igen nagy gondot jelent a helyesírás, ugyanis a jelenlegi helyzetről az mondható el némely esetben, hogy aggasztó. Éppen ezért a helyesírási gyakorlóórákat, akár konzultációk formájában is, be kell iktatni. Csak így biztosítható kellően, az otthoni gyakorlás mellett a helyesírási készség fejlesztése. Hasonló gondokat jelent és a megoldás is hasonló módon lehetséges a matematikai feladatmegoldó készség fejlesztésében. A továbbtanulási szándékban úgy tűnik nincs hiány, hiszen a tervek szerint a gimnáziumban, szakmunkások szakközépiskolájában, valamint a gépészeti ievelező tagozaton indul első osztály, amelyekre még be lehet iratkozni szerdai napokon, összesen tizenegy osztály lesz, előzetes elképzelések szerint az ősztől, és három felnőttosztály készül majd Orosházán az érettségire. —fb— Ifjúsági klub falakult Endró'dön Tavasszal született meg a gondolat Endrődön, a szabók szövetkezetében, hogy alakuljon ifjúsági klub. A szövetkezet vezetősége támogatta az ötletet, s a megalakuláshoz 6000 forintot és egy helyiséget ajánlott fel. A klub a közelmúltban megalakult, első foglalkozásán mintegy 25 fiatal vett részt. Programjából most talán a legvonzóbb a szeptember 15-től 17-ig tartó kirándulás, a fiatalok Balatonföldváron nyaralnak majd ez idő alatt. Az ifjúsági klub berendezéséhez KISZÖV is adott 15 ezer forintot. Folyóiratszemle Kortárs Az irodalmi és kritikai folyóirat augusztusi száma folytatja Illyés Gyula emlékezését, a Beatrice ap- ródjait, Az érettség vizsgái alcímmel. Prózából még egy kisregény szerepel a kötetben — Acs Margittól a Beavatás —, továbbá Bárdos Pál novellája és Sziládi János elbeszélése: Látogatás, illetve A megnyitó elnevezésű. A lírát hét magyar költő — köztük Csorba Győző, Gergely Ágnes és Kálnoky László — versei képviselik. A Fórum rovatban közölt írásokból öt a költészettel — kettő ebből az 50 éves Juhász Ferenccel — foglalkozik. Domokos Mátyás beszélgetése Kálnoky Lászlóval A világlíra jelenlétének néhány következményéről folyt. Kálnoky költő és műfordító, aki maga is hozzájárult több évtizedes működésével a külföldi költészet hazai megismertetéséhez. Az interjú főbb kérdései: Menynyire kölcsönös a költői csereforgalom? A világlírával való szembesülés milyen mértékben szakítja el a kortársi költészetet a nemzeti költészet saját hagyományaitól? Továbbá: mennyire termékenyítő a hatás, és nem vezet-e utánzáshoz? Füst Milán születésének 90. évfordulója alkalmából jelent meg Belohorszky Pál írása: A semmi sámánja; az életműből — versek, re-’ gények, kisregények, novellák, elbeszélések, drámák, tanulmányok, kritikák, vitacikkek és esszék — az író remekmívű kisregényeit választva elemzésre* SZEBERÉNYI LEHEL: A RÉM Regény KÉPERNYŐ Kálváriák, megszokások? 4 Rádió és Televízió Újságban előzetest írt „Párbeszéd a filmszalaggaV’ című műsorához Bán János. Olyan a pár sor lényege, mintha előre bocsátaná önmaga mentségét, pedig semmi szüksége mentegetőzésre. „Egyetlen témát járunk körbe — írja —. a sokféle vélemény és megközelítés után következtetésekre juthatunk.” A szándék vüágos: kiemelni valami jellemzőt, valami általánosan és .sok áttétellel is érvényes ütközőpontot, konfliktust, s a filmszalagra vett véleményeket úgy csoportosítani, hogy — a műsorvezetői leleménnyel és továbbgondolással egyetemben — a néző is eljuthasson a következtetésig: mi jó és mi a nem jó az adott témában? Mondhatnák sokan, hogy könnyű módszer és azt is, hogy a műsorvezető saját szájíze szerint vághatja, csoportosíthatja, ütköztetheti a jó előre filmre rögzített mondatokat. Igaz is lehetne a vád, ha nem sugározna Bán János műsorvezetéséből félreérthetetlenül az „érte ha- ragvás” nemes indulata, újságírói alapállása. Ha pedig így van, a dolgok lényege fénylik fel: a jobbítás szándéka megdöbbentéssel, rá- csodálkozással, fejcsóválással, dörgedelemmel. Ahogyan ez a sorozat első adásakor is történt. Mert miről is szól a „Gyolcs kálváriája?” Az életünk számo- latlan területén feltalálható érthetetlenül szórakozott, lezser figyelmetlenségről ; az értekezletek és a bürokrácia tengerébe fullasztott lehetőségekről, melyek torzóvá si- lányulását mintha senki sem sajnálná, mintha senki sem törődne vele. Nézzük a tényeket! Egyik nagy gyárunk igazgatója különlegesen érdekes ingeket látott Indiában, 1976-ban. Még abban az évben előállították ezt a gyolcsanyagot, és ugyancsak abban az évben sikereket értek el vele Párizsban és több nyugateurópai államban. A hazai árusítás azonban tanácskozások dzsungelébe veszett, és — ha minden jól megy — csak az idén, 1978. kora őszén lehet majd magyar gyolcs- inget vásárolni. Akkor, amikor már kiment a divatból, amikor már nem kell senkinek, amikor — láthattuk az újabb divatjelöltet — a tarka pamut jön hódítani. Persze, hogy a tarka pamutból mikor lesz ing a magyar piacon, az megint csak a távoli jövő, és „kötelezően előírt” bürokratikus .-.útvesztők végigjárásának titka. Akkora bizonyosan, mire az is kimegy a divatból... Bán János sorozatának első adása magasra tette a mércét, és gondolkodásra készteti azt, aki végignézi. Hatása azonban akkor lenne teljes, ha nemcsak a kívülállók — az ingre és más egyébre várók — látnák, hanem azok is, akikben némi lelkiismeretfurdalást keltene, vagy nagyobb figyelmet. Mert a legcsúfosabb szomorúság, amikor az ember könnyelműen elfecsérelt lehetőségeit siratja. Persze sírni-ríni semmi szükség, sokkal inkább kérdőre vonni kellene a lassúság, az érdektelenség, a középszerűség két lábon járó példányait, hogy több rációval és még több hivatásszeretettel ügyködjenek a világban. A gyolcs-kálvária csak jelzés volt. egy a sok közül. De rokon azzal a megmagyarázhatatlan magatartással is, mely hazai találmányainkat semmibe veszi, és gátolja megvalósulásukat; rokon azzal is, hogy a vevő tesz szívességet az eladónak, ha vásárol: és azzal is, akikben a köz érdeke a másodrangú, bár tizedrangút is írhattam volna. Sass Ervin
