Békés Megyei Népújság, 1978. augusztus (33. évfolyam, 179-205. szám)
1978-08-04 / 182. szám
1978. augusztus 4., péntek Ahogy egy pártbizottsági titkár látja Hét éve dolgozik a csorvási pártbizottság élén Széli László. Itt nevelkedett, innen került élete pályájára. Jól ismeri működési területét, s jól le tudja mérni azt a fejlődést, ami e hét év alatt bekövetkezett Csorváson is. Mi ebben a fejlődésben a pártbizottság szerepe, mit tart községe pártmunkájáról, milyen módszerek fejlesztését véli szükségesnek a politikai munka hatékonyságának fokozására — ezekkel a kérdésekkel fordultunk hozzá. Véleményét ismerhetjük meg az alábbiakban. — Hét év alatt rendkívül sokat változott Csorvás társadalmi, gazdasági és kulturális helyzete. A nagyközségi ranggal társadalmi felelősségünk nőtt, a tsz-ek, ÁFÉSZ-ek egyesülésével a gazdasági helyzet változott meg gyökeresen (most hatezer hektáron egyetlen — 1200 tagú — tsz működik). A községi pártbizottság olyan szerv, amely a felettes pártszervek állásfoglalását igyekszik helyileg megvalósítani, a saját adottságainak megfelelően. Emellett azonban operatív intézkedéseket is tesz éppen a fentiek szellemében. Gyakorlati munkája tehát konkrétan kötődik a helyi lakossághoz, az emberi érdekekhez. Éppen a pártbizottságunk javaslatára dolgoztuk át és tettük egységessé a közoktatás, köziművelődés szervezeti irányítási rendszerét községünkben, amitől sok eredményt várunk a jövőben. összefoglalva : a vázolt változások nem csak anyagi eszközökben jelentettek koncentrációt nálunk sem, hanem a szellemi erők területén is. Nos, ezekhez a változásokhoz igyekezett igazítani munkamódszerét, stílusát a pártbizottság. — A cselekvési programok összesítése, azok végrehajtásának segítése, koordinálása, ellenőrzése végső fokon az, ami a pártbizottság szerepét, gazdaságellenőrző és irányító munkáját megjeleníti nagyközségünk fejlődésében, anélkül, hogy csorbítaná az alapszervezetek önállóságát az adott gazdasági egységekben. Sőt ez az új munka- módszer növeli az alapszervezetek önállóságát. Számomra — hadd térjek át a másik kérdésére — éppen az adja a pártmunka mag- vát, szépségét, hogy úgy segítsük a központi akarat megvalósulását, hogy az emberek megértsék azok célját, meglássák a feladat lényegét. Mi, a pártbizottság tagjai pedig azt tudjuk megítélni, hogy mikor és milyen mértékig segítsünk az alapszervezeteknek feladataik végrehajtásában. Ügy látom, tíz alapszervezetünk már eljutott odáig, hogy önállóan oldja meg ezt, a titkárok, vezetőségek döntő többsége megfelel a magasabb követelményeknek, tud és mer is véleményt mondani minden * kérdésben. — Kilenctagú pártbizottságunk reszortfelelősei aktívan ellátják megbízatásaikat, csakúgy, mint a gazdasági szervekben, tömegszervezetekben dolgozó vezető és „beosztott” párttagok. Ez sokat segít a pártmunkában. Egységes a feladatok értelmezése és értelmezteté- se. Az alapszervezeti titkárok — erre hívják fel a figyelmüket a reszortfelelősök által összehívott megbeszélések vagy a titkári értekezletek — jól „karbantartják” a két taggyűlés között végzett pártmunkát. Negyvenkét pártcsoport, mintegy 300 aktivistája az, aki nap mint nap politizál a községben. Példa: van egy 25-tagú brigád, abban mondjuk nyolctagú pártcsoport dolgozik. Sajnos a pártcsoportmunkában még sok a javítani való, még nem mindegyik közegben adaptálják helyesen.: mit, miért és hogyan. Tehát, ha ait kérdezi: miben kellene javítani a pártmunkát, azt felelem, nem utolsósorban a pártcsoportok tevékenységének jobb irányításában, felkészültségük fokozásában. Természetesen ez attól függ, hogy milyen szinten látják el feladataikat az alapszervezeti vezetőségek. Talán több jó járási tapasztalatot kellene ennek előmozdítására terjesztenünk. A káderek további képzésén túl ezt is feladatnak tartom. De ezek,, közül is legnagyobb, minden előrehaladást segítő teendőnek tartom a tudatformáló tevékenységet (saját sorainkon belül is). Hisz az előbb felsorolt változások hatásának növelése csak úgy következhet be, ha a fejekben is „javul a rendezettség”. Értünk el eredményeket már ebben. Három év óta például esetenként 40—40 felnőtt teszi le a nyolcadik általános vizsgáit, évente a 250—260 végzős nyolcadikosunknak 98 százaléka jelentkezik tat vábbtanulásra középiskolai fokon. Évente 600-an vesznek részt (7 ezer lélekszámú a nagyközség) a szervezett politikai oktatásban, havonta 93 ezer forintot költ a lakosság sajtóra (665 Népújság, 425 Népszabadság jár, a tv-ék száma 1674, a rádió-előfizetőké 1813). S ma már a községből naponta 1200 eljáró dolgozóhoz is eljut a szó: segítsétek a nagyközség további fejlesztését. Munkahelyeik: az Orosházi Üveggyár, MAV-állomás, ruhagyár, a békéscsabai, Gerendási Állami Gazdaság szocialista brigádjai tetemes segítséget adtak az óvodák bővítéséhez, adnak a nyolcmilliós beruházású tornacsarnok, s más objektumok építéséhez... — Az ideológiai munkában lényegesnek tartom, hogy minél szélesebb körben essék szó dolgainkról. A pártmunkások ne csak fórumokon, rendezvényeken találkozzanak és beszélgessenek a dolgozókkal, hanem a munkahelyeken, a családi körben, az utcán, s mindenütt. Az ilyen információ- cserék rendkívül sokat jelentenek. Abból is tudom, hogy most az aratás idején hétszer fordultam meg a határban, és le tudtam mérni, mit jelent azoknak találkozni a vezetőkkel, és hallani tőlük sok mindenben tájékoztatást, akik különben nem jutnak ilyen információkhoz. Mindez megtanítja a pártmunkást arra, hogy azok fejével is gondolkodjon, akiket egy-egy intézkedés érint... JCarga Dezső Serényi vásár Már az iskolában találkozom a jövő felnőttéivel István Jánosné kikeresi a kartonok közül, kiket látogat meg Kép, szöveg: Számadó Julianna — Gyermekkoromban már kapcsolatom volt a védőnői munkával. Tótkomlóson, a szüleimnél fiatal védőnők laktak albérletben. A velük kialakított jó kapcsolatom és a munka megismerése után még általános iskolás koromban elhatároztam, hogy ezt a pályát választom élethivatásul. Elképzelésem valóra vált. A védőnőképző befejezése után Békéssámsonra kerültem — mondta István Jánosné védőnő. — A kezdeti nehézségek leküzdésében, a beilleszkedésben és az emberek megismerésében dr. Szalon- tai László körzeti orvos nyújtott segítséget. — A megye egészségházai között elsőként működött a békéssámsoni — akkor zöldkeresztes egészségház —, ahol még megtalálhatók a régi bútordarabok, berendezések. Itteni pályafutásom első éveiben felszerelték a központi fűtést, később felújították az épületet, s nemsokára a régi padlót cseréli ki újra a községi tanács. Ebben a környezetben fogadják a kismamákat, újszülötteket, csecsemőket tanácsadáson. Hogy ilyen hangulatos és szép környezetet tudtak teremteni, annak alapfeltétele volt, hogy a fenntartó, a községi tanács, az anyagi támogatáson túl erkölcsi segítséget is adott, valamint ötleteket ahhoz, hogy az együttes elképzelések megvalósuljanak. Felbecsülhetetlen az az érték is, melyet a falu asszonyai az itt látható kézimunkák elkészítésével adtak. Nemcsak a környezet, hanem a kedves fogadtatás és segítőkészség is meghatározza azt, hogy Békéssámson asz- szonyai szívesen jönnek az egészségházba. következő kőrútján — A tanácsadás mellett az iskolában lányok-fiúk iskoláját szervezünk — folytatja István Jánosné. — A lányoknak, fiúknak a védőoltások alkalmával és személyes találkozáskor is tanácsokat adunk. Szívesen elbeszélgetek a gyerekekkel, hiszen már az iskolában találkozom a felnövő nemzedékkel. — Amikor újszülötteket, csecsemőket látogatok meg,' mindig csodálattal figyelem az apróságokat, és újra felidézem magamban saját kismama koromat, eszembe jut gyermekeim növekedése, és igyekszem a legjobb, leghasznosabb tanácsokat adni a gyermekneveléshez. — Számomra a védőnői munka nagyon szép, ugyanakkor nagyon nehéz. Mégis igyekszem a nehézséget magam, vagy családom segítségével megoldani. Télen, esőben és hóban ugyanazok a feladataim, mint a nyári napsütésben. Ha meg kellene határozni, mi a fontos ebben a munkában: elsősorban a felvilágosítás, a betegség megelőzését, hatásos gyógyítását tartom annak, de nem elhanyagolható az sem, hogy a tanácsadásokon milyen hangulat alakul ki a kismamák között. Ügy érzem, az egészségház és annak környezete nemcsak előttem, a kismamák előtt is példa. A közvetlen kapcsolat orvos, védőnő és családok között felbecsülhetetlen érték. A védőnőnek szánt szerep ebben a hármas kapcsolatban olyan, hogy példaként emlegethető. A családok bíznak benne és önmaga is úgy érzi, mintha rokona lenne minden embernek, gyermeknek a faluban. Gépjárműbalesetek Mi a teendő személyi sérülésnél? Az idén kilencedszer kerül sor Mezőberényben a háromévenként ismétlődő hagyományos alkotmánynapi kiállításra és vásárra. A nagy érdeklődéssel várt bemutatón a helyi ipari és mezőgazdasági üzemek mellett kiállítja termékeit a Békéscsabai Kötöttárugyár, a FÉKON békéscsabai gyára, a Csaba Szőnyegszövő Háziipari Szövetkezet és a Körösvidéki Cipész Szövetkezet. A négy napig tartó kiállítás augusztus 17-én nyitja kapuit. Természetesen a vendégek szórakoztatásáról is gondoskodik a rendezőség. Augusztus 20-án csehszlovák népi együttes ad műsort, amelyet ajándéktárgyak sorsolása követ. Az ellátásban sem lesz hiány, hiszen a Mezőberény és Vidéke ÁFÉSZ, valamint a megyei vendéglátóipari vállalat és a két helyi mezőgazdasági termelőszövetkezet bőséges étellel, üdítő itallal várja a közönséget. Több olvasónk fordult hozzánk azzal a kérdéssel: mi a teendő akkor, ha valaki gépkocsi utasaként (vezetőjeként), vagy gyalogosként megsérül? Milyen igényekkel léphet fel ilyenkor a károsult és milyen iratokat kér a biztosító? — Erről kérdeztük Szabó Andrást, az Állami Biztosító Békés megyei igazgatóját. — Ha egy gápjármű vezetője saját hibájából karambolozott és a kocsiban utazók közül ő maga, hozzáKísérleti játszókért A városfejlesztésben az eddiginél jobban számolni kell a lakótelepeken élők természetes mozgásigényének kielégítésével, az ehhez szükséges létesítmények megtervezésével is. E feladatok megoldására az illetékes minisztériumok, és intézmények közös pályázatot hirdettek A pályázóknak a korcsoportonként elkülönített játékkertek, játszóhelyek stb. megépítéséhez szükséges szerkezeteket, sok variációs felhasználásra lehetőséget nyújtó elemcsaládot kell tervezniük, amit nagyüzemi módon, gazdaságosan állíthatnak elő. A pályázati kiírást már átvehetik az érdeklődők a képző- és iparművészeti lektorátuson, s a kész terveket november 13-ig kell beküldeni a Magyar Építőművészek Szövetségének. A legjobb tervek díjazására és megvásárlására 540 ezer forintot irányoztak elő. A pályázat eredményét legkésőbb december 10-ig hirdetik ki. Ezeket a kis házikókat Mezőberényben kaptuk lencsevégre. A virágos kertekkel övezett házikók, a betonjárdák, a virágos kertek körüli kis kerítések évekkel ezelőtt a nagyközség ■USZ-bizottsága irányításával, megannyi lelkes fiatal és felnőtt összefogásával, társadalmi munkában épültek meg. így alakult ki e nagyközség és a környékbeli gyerekek paradicsoma, a mezőberény! József Attila Úttörőtábor Fotó: Balkus Imre tartozója, vagy más megsérült, a kárigényt minden esetben az állandó lakóhely szerint illetékes biztosító igazgatóságán (fiókjánál, kirendeltségén) kell bejelenteni. A gépjármű balesetet szenvedett utasainak, illetve a hozzátartozóknak magukkal kell vinniük a szerződő — a CASCO-biztosított — nyilakozatát, melyben kéri, hogy a sérült vagy sérültek részére fizessék ki a CASCO- balesetbiztosítása alapján járó összeget. A nyilatkozatnak tartalmaznia kell a gépjármű rendszámát. az üzemben tartó nevét, a baleset helyét és idejét. A személyi sérüléssel kapcsolatos felelősségi károkat Békéscsabán, az ÁB megyei igazgatóságánál, a gépjármű-kárrendezési csoportnál lehet bejelenteni. Ilyen esetekben az úgynevezett „kék-sárga” kárbejelentőn fel kell tüntetni a személyi sérültek nevét és adatait is. A későbbiekben a balesetet szenvedetteket az igazgatóság értesíti arról, hogy milyen igazolásokat hozzanak magukkal. — Milyen igényekkel léphetnek fel általában a károsultak? — Mindenekelőtt — felelősségi alapon —, megtéríti a biztosító a kereset és a táppénz közötti különböze- tet, a baleset folytán meg- rokkantaknak járadékot folyósít, kifizeti az ápolással kapcsolatos költségeket. a tönkrement ruházat értékét stb. A baleset írásbeli bejelentésekor fel kell sorolni, hogy milyen kár érte a balesettel kapcsolatban a sérültet és a legtöbb esetben be kell csatolni a következő‘okmányokat: így a kezelőorvos igazolása a sérülésről, a betegállomány tartamáról, a kórházi ápolás esetén a kórházi zárójelentést, ha keresetveszteségének térítését kéri a sérült, szükség van a munkáltató igazolására, a balesetet megelőző egyévi átlagkeresetről és a baleset miatt kifizetett táppénz összegéről. Ha otthon ápolják a sérültet, az ÁB fedezi az ápoló, vagy háztartási kisegítő díjazását. Amennyiben családtag vesz ki fizetés nélküli szabadságot, hogy a beteget ellássa, a családtag munkáltatójának kell a keresetveszteséget igazolnia. Az ápolásért, háztartási segítségért kifizetett összegről nyugtát kell kérni, amelyet két tanú is lehetőleg írjon alá. Ha gyalogosként szenved közlekedési balesetet valaki, akkor a kártérítési kérelemben szerepelnie kell a gépjármű rendszámának, az üzemben tartó nevének, címének, a baleset helyének, idejének, a sérülést okozó gépjárművezető elismerésének és annak, hogy milyen kártérítési igényt támasztanak. Ismeretlen gépjármű által okozott balesetnél kártérítésre csak a rendőrségi határozat bemutatása után kerülhet sor. Amennyiben a sérült valamilyen balesetbiztosítással rendelkezik (CSÉB, lakás- biztosítás stb), annak alapján az ÁB kifizeti szintén a baleseti térítést, függetlenül attól, hogy valaki milyen összeget vett fel a felelősségbiztosítás alapján. —szekeres—
