Békés Megyei Népújság, 1978. augusztus (33. évfolyam, 179-205. szám)

1978-08-31 / 205. szám

1978. AUGUSZTUS 31., CSÜTÖRTÖK Ara: 80 fillér XXXIII. ÉVFOLYAM. 205. SZÄM Bányásznapi ünnepség a Nehézipari Minisztériumban A szén-, az olaj-, a bau- xit-, az érc- és az ásvány­bányászat 120 ezer dolgozó­ját köszönti az ország a 28. bányásznap alkalmából, amelynek jegyében az első ünnepséget szerdán tartották a Nehézipari Minisztérium­ban. Simon Pál miniszter emlékezett meg a bányászok áldozatos munkájáról, erőfe­szítéseiről, küzdelmük sike­reiről, amelyekkel jelentősen hozzájárultak a népgazdaság energia- és nyersanyagigé­nyeinek kielégítéséhez. Az ünnepségen Szekér Gyula, a Minisztertanács el­nökhelyettese 49 bányaipari dolgozónak adta át a Bá­nyász Szolgálati Érdemér­met, közülük 37 bányásznak e kitüntetés arany fokozatát. A bányászokat köszöntő ünnepség elnökségében ott volt Borbély Sándor, az MSZMP KB titkára. A bányásznap vállalati ünnepségein összesen 9843 dolgozó kapja meg a Bá­nyász Szolgálati Érdemérem arany, ezüst vagy bronz fo­kozatát. S 85-en a Kiváló Bányász, 242-en a Bányá­szat Kiváló Dolgozója kitün­tetést. Ezekben a napokban osztják ki a hűségjutalmat is, amelynek összege mint­egy 775 millió forint. Szeptember első vasárnap­ja a bányásznap, ezúttal a 28.. amikor tisztelgünk az 1919. szeptember 6-án eldör­dült tatabányai csendőrsortűz bányászmártírjainak, a mun­kásmozgalom sok névtelen hősének emléke előtt, s megemlékszünk a felszaba­dulást követő győztes szén­csaták résztvevőiről. A társadalom a megbe­csülés sokféle jelével fejezi ki elismerését a bányászok helytállásáért. Az ipari dol­gozók átlagkeresetét 40—50 százalékkal meghaladja a bányászok bérszínvonala. Központi intézkedésként 1975 óta a bányászok, s kö­zülük elsősorban a föld alatt dolgozók, felemelt összegű hűségjutalmat kapnak. Jó néhányan ezen a bányászna­pon 10—15 ezer forintos, vagy még magasabb összegű hűségjutalomban részesül­nek. A kormány intézkedé­sére kedvezményes feltéte­lek alapján 10 ezer lakáshoz jutnak ebben a tervidőszak­ban a bányászok. A bányászat távlati tervei is biztatóak. Tatabánya és Bicske környékén a követ­kező tervidőszakban kezdik a munkát az eocénkori bar­naszéntelepek kiaknázására épített új bányaüzemek, amelyek már teljesen gépe­sített, magas fokon automa­tizált nagyüzemek lesznek. A biztonságosabb munka feltételeinek javítása mellett a szénbányászat az ötödik ötéves tervben 2,1 milliárd forintot fordít munkavédel­mi, biztonságtechnikai fej­lesztésre. Az új tantervi dokumentumok bevezetésének egyesztendös tapasztalatai A hagyományokhoz híven, augusztus 29-én délelőtt is­mét megyénk egyik jelentős vállalatánál, a Békés megyei Építőipari Vállalatnál tartot­ták tanév végi összegző, és a következő év tennivalóit meghatározó tanácskozásukat a szakmunkásképző intézetek igazgatói. A közös feladatok maradéktalan megvalósítása érdekében jelen voltak a megyei tanács társosztályai­nak képviselői is : a mező- gazdasági, a kereskedelmi, a munkaügyi és ipari osztály, valamint a KISZ Békés me­gyei bizottsága, s a Békés megyei Pályaválasztó Ta­nácsadó Intézet munkatársai is. Simon Mihály, a megyei tanács művelődésügyi osztá­lyának főelőadója a szokott­nál is részletesebben elemez­te az elmúlt tanévet, hiszen tavaly szeptemberben ve­zették be a szakmunkáskép­zők Oktatási rendjébe az új tantervi dokumentumokat, s tavaly váltak egységessé a szakmunkásképző iskolák. Ezek, már tapasztalt előnye­it, a következőkben fogal­mazta meg: Egyrészt lehető­séget nyújt az egységes köz- műveltségi szint biztosításá­ra és egységes alapul szolgál a továbbtanuláshoz is. Ugyanakkor nagyobb lehető­séget ad az iskolán belüli és az iskolák közötti összeha­sonlításhoz is. Megkönnyíti az azonos tárgyakat tanítók tapasztalatcseréjét, a szem­léltetőeszközök tervezését, gyártását és felhasználását. Lélektanilag előnyös, hogy nem „rangsorolja” a szak­mákat, és lehetővé teszi az egységesebb nevelési eljárá­sok és neveltségi szint eme­lését. A pedagógus kollektí­váktól származó ellenvéle­mények közül a tanulók hiá­nyos előképzettségét említet­te, amelyben a tantervi kö­vetelmények teljesítésének akadályát látják. (Ezt a prob­lémát azonban csak a szak­munkásképző intézetek nem képesek megoldani !) A nevelőmunkát segítő új alapdokumentumok az isko­lavezetés és a pedagógusok rugalmas szemléletére épül­nek. Ennek helyes kiaknázá­sa azonban még nem érte el a várt szintet — mondotta Simon Mihály. A továbbiakban az előadó konkrét számok tükrében elemezte az egyes intézmé­nyek tanulmányi eredmé­nyeit, amelyek a megyei át­lagot tekintve javuló ten­denciát mutatnak. Végezetül a beszámoló — az egyes in­tézmények közművelődési, sport- és gazdasági munká­jának részletes vizsgálata után — fontos és alapvető pedagógiai tényre hívta fel a jelenlevők figyelmét; — A tanulók munkafegyelme min­dig tükörképe bizonyos mér­tékben a tantestület fegyel­mének. Tudatosítani kell te­hát a pedagógusokban a pél­damutatás felelősségét, azt, hogy csak a pedagógiai, er­kölcsi, etikái normákat ki­válóan képviselő kollektíva alkalmas a nevelési célok megvalósítására. A beszámolót követően Bőke Gyula, a Békés megyei PTI munkatársa vázolta hoz­zászólásában az 1978/79-es tanév pályaválasztási tenni­valóit, majd az intézmények igazgatói szóltak az elmúlt tanévvel s a tanévkezdéssel járó gondjaikról. B. S. E. B gépesítés a termelés fontos meghatározéja A Ruházatipari Dolgozók Szakszervezetének ülése A munka megkönnyítése — az eddigi eredmények összegzése és a feladatok meghatározása — volt a fő témája a Ruházatipari Dolgo­zók Szakszervezete központi vezetőségének szerdai ülésén, amelyen felszólalt Keserű Jánosné könnyűipari minisz­ter is. A központi vezetőségnek a szakszervezet legutóbbi kong­resszusa óta eltelt időszakot felölelő beszámolóját kiegé­szítve Tóth Tiborné főtitkár rámutatott: a vizsgált idő­szakban tovább javultak a ruhaipar dolgozóinak élet- és munkakörülményei. Mind­ennek ellenére az ipar dol­gozóinak létszáma 1975 óta 2300-zal csökkent. Pedig eb­ben az iparágban a törzsgár- datagok megbecsülése, a gyes-rői visszatérőknek és nagycsaládosoknak nyújtott kedvezmények meghaladják az előírtakat. A szakszervezet központi és helyi szervei az elmúlt időszakban fokozták terme­lést segítő tevékenységüket, s a minisztériummal közö­sen munkálkodtak az üzemi demokrácia kiterjesztésén. Ennek ellenére a központi vezetőség úgy ítélte, hogy a szakszervezet politikai neve­lő munkája csakúgy, mint a kádermunka tovább javítha­tó. s a hathatós érdekképvi­selet mellett vannak még tartalékai a termelést segítő tevékenységnek is. A felszólalók közül többen szorgalmazták a gyermekin­tézmények befogadóképessé­gének lehetséges növelését. Többen javasolták, hogy a gyermekelhelyezés gondjain a lakóhelyek szerint illetékes tanácsok is segítsenek. Keserű Jánosné könnyű­ipari miniszter részletesen elemezte a népgazdasági és külpiaci körülményeket, majd elismeréssel szólt ar­ról, hogy a végrehajtott mű­szaki fejlesztések eredmé­nyeként a magyar ruhaipar egyre jobb termékeket állít elő. A Labor Műszeripari Művek budapesti és esztergomi gyárá­ban az idén egymilliárd forint értékben készítenek különféle laboratóriumi eszközöket, berendezéseket. Termékeik hatvan­százalékát külföldre szállítják. A képen: nagynyomású fo- lyadékkromatográf szerelése, a budapesti gyárban (MTI-fotó: — Balaton József felvétele — KS) awwHuwvwvmwivmwiwmwiwwwwM Termelési feladatokról tanácskoztak Szarvason Szarvason tegnap az MSZMP járási bizottságának munkatársai tájékoztatták a helyi termelőszövetkeze­tek, ipari szövetkezetek és kereskedelmi egységek ve­zetőit a járás gazdasági, termelési helyzetéről, a so­ron következő feladatokról. A járásban a mezőgazdasági termelés az eddigi adatok alapján 3,5, az ipari terme­lés 9, a kereskedelmi forga­lom mintegy 7 százalékkal haladja meg a tavalyit. A mezőgazdasági üzemek­ben a gabonafélék késő be­takarítását követően tovább­ra is lemaradás van a szal­ma lehúzásában és a talaj­munkákban. A járásban ősszel 23 ezer hektárról kell betakarítani a termést, a cukorrépát, a kukoricát, a napraforgót, a rizst és a szóját. Ehhez néhány he­lyen ismételten kampány­tervet készítenek az üze­mek. Az. ipari szövetkezetek ár­bevétele összességében csak­nem 40 millió forinttal ke­vesebb a tervezettnél. A cipőiparban érzékenyen érintette az árbevétel ala­kulását a termelési költsé­gek növekedése, a magas raktárkészlet. A ruházati ipar az év első felében dön­tő részben nyugati export bérmunkát végzett. A járás iparában foglalkoztatottak száma egy százalékkal csökkent. A kereskedelmi áruforgal­mat 121 üzlet bonyolítja le. A vendéglátóipari egységek száma 53. A kereskedelmi forgalom döntő részét a szövetkezetek bonyolítják le. Ezen belül is meghatá­rozó az ÁFÉSZ-ek tevé­kenysége. Az év eltelt hó­napjaiban sem sikerült a hiánycikkek skáláját szűkí­teni, sőt például a vegyes­ipari cikkekből a hiány to­vább nőtt. A kereskedelem egyes húskészítményekből sem tudta kielégíteni az igényeket. Az év hátralevő részében a tervek teljesítése vala­mennyi területen a terme­lékenység további növelését, a szervezettség javítását te­szi szükségessé — állapítja meg a járási pártbizottság jelentése. A mezőgazdasági termelés korszerűsödési folyamatában kiemelkedően fohtos szere­pet tölt be a gépi technika. Napjainkra a gépesítés a termelés egyik meghatározó tényezőjévé vált. A magyar mezőgazdaságban — ezen belül megyénk mezőgazdasá­gi üzemeiben is — a terme­lés gépesítettsége a szocialis­ta átszervezés után jelentő­sen felgyorsult. A mennyisé­gi fejlődés mellett a géppark minőségében is számottevő­en változott. Napjainkban a mezőgazdasági üzemeinkben levő gépek 32 százaléka 100 lóerős. 12 százaléka pedig 100 lóerőnél nagyobb telje­sítményű, s ennek többsége a Rába erőgépcsaládhoz tarto­zik. Tegnap, Kétegyházán, a Mezőgazdasági Szakmunkás- képző és Munkástovábbképző Intézetben a Rába erő- és munkagépek bemutatójára került sor. Először Dénes István, a Győri Vagon- és Gépgyár gyártmányfejleszté­si osztályvezetője tartott műszaki előadást. Mint mondotta, a gyár 1974-től napjainkig több mint 1800 nagy teljesítményű erőgépet gyártott. A fejlesztés során a konstruktőrök arra töreked­nek, hogy minél több célú erőgépet szerkesszenek, s ezek üzemeltetése a lehető leggazdaságosabb legyen. Ma már olyan gépeket készít a gyár, amelyek egyszerre több műveletet látnak el. Ez azt jelenti, hogy a mun­kamenetek száma akár felé­re csökkenthetők egy időben 30—35 százalékos élőmunka- megtakarítás érhető el. A műszaki tájékoztatást követően Molnár Lajos, az AGROKER megyei igazgató­ja kereskedelmi tájékoztatót tartott. Elmondta-, hogy az utóbbi két évben megyénk mezőgazdasági üzemei több mint 50 Rába-Steiger, illetve Rába 180-as erőgépet vásá­roltak. Ezekhez az erőgépek­hez a forgalomban levő va­lamennyi munkagép megta­lálható a megyei AGRO- KER-nél. Az előadásokat követően a résztvevőknek a gyár életét, a gépek üzemeltetését és karbantartását bemutató filmet vetítettek le. Ezt kö­vetően a kétegyházi Béke Tsz földjén gyakorlati gép­bemutatóra került sor. Itt a szakemberek többek kö­zött megtekintették a Rába 180-as típusú traktort, a hozzátartozó ekét, tárcsát, kombinátort és vetőgépet. Nagy sikert aratott a Rába- Steiger típusú traktorokból alkotott géplánc. — szekeres — A szakemberek elismeréssel nyilatkoztak a bemutatott erő- és munkagépekről, az egyes munkafolyamatok szervezéséről BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N E PUJSAG MEGYEI PÚRTBIZOTTSÚG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Gépbemutató Kétegyházán

Next

/
Thumbnails
Contents