Békés Megyei Népújság, 1978. augusztus (33. évfolyam, 179-205. szám)

1978-08-30 / 204. szám

4978. augusztus 30., szerda Az élet minden képzeletet felülmúlt... Beszélgetés Szőke Molnár József nyugalmazott tsz-elnökkel A nagybánhegyesi Zalka Termelőszövetkezet tejüzemében naponta 36 ezer liter tejet dolgoznak fel. A közkedvelt para- nyica sajtból 400 kilót készítenek az ügyes kezű lányok és asszonyok Fotó: Martin Gábor ♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦< Színesebb családi házak Az Idézett sorok Tóth Lajos Küzdelmes évek című köny­vében találhatók, amelyben az orosházi Üj Élet Tsz ala­kulásáról és az első két év­tizedéről ír. Orosháza hatá­rában, a bogárzói tanyavi­lágban 28 évvel ezelőtt ala­kult meg a ma már nemzet­közi hírnévnek örvendő Üj Élet Tsz. Nem kerek az évforduló, ünnepséget nem rendeztek, de Szőke Molnár József — aki elsőnek írta alá annak idején a belépési nyi­latkozatot s alapító elnök volt — szívében ma is ün­nepel. Az évfordulón őt ke­restük meg, hogy elbeszél­gessünk a megtett útról. Tudjuk, hogy nyugdíjas­ként ma is gyakori vendége az Űj Élet Tsz-nek. Hogyan látja a fejlődést, beváltotta-e a szövetkezet a hozzá fűzött reményeket? — Az élet minden képze­letet felülmúlt... Annak ide­jén mi magunk sem gondol­tuk, hogy nemzedékek sor­sát pecsételi meg a mi dön­tésünk. Én magam 13 hold földön gazdálkodtam, ebből kilenc hold a feleségem öröksége volt. Családon be­lül is meg kellett vívnom a magam harcát. A feleségem válással fenyegetett, ha „el­herdálom” a földjét. És ott volt az anyósom, aki szintén nagyon félt a bizonytalan jövőtől. Joggal ! Ki tudta ak­kor biztosan, hogy mit hoz a holnap? Ezen tűnődtem az alakuló közgyűlésen, amikor az ünnepi beszédet mondó városi párttitkár felszólított: — Hát akkor kezd el Sző­ke elvtárs! — És én aláírtam a belépési nyilatkozatot. Ez­zel kezdődött. Elnöknek vá­lasztottak. 10 évig vezettem a szövetkezetét. Aztán be­láttam: az én erőmből nem futja többre. A szövetkezet élére magasabb képzettségű esvén kell. Nyugodt szívvel adtam át a stafétabotot. Be­álltam én is a sorba, s 1971- ben vonultam nyugalomba. A szövetkezet pártalapszerve- zetéből nem iratkoztam át máshová, így minden tag­gyűlésen részt veszek, köz­vetlenül értesülök az ered­ményekről, a gondokról, a tervekről. Ott vagyok a zár­számadó közgyűléseken és egyéb rendezvényeken, nyug­díjastalálkozót is évente szerveznek, bemutatják a határt, a központi telepet, a gépműhelyt, az ólakat, az „Leírni is meghökken­tő: a bogárzói, szikháti parasztok most veszik igazán birtokukba a föl­det, nem szolgálnak ne­ki látástól vakulásig, hogy eltartsa őket, ha­nem a korszerű tudo­mány és technika eszkö­zeivel arra kényszerítik, hogy minél többet adjon nekik.. istállókat. Így mindenről tu­dunk, mi öregek. — Hogy beváltotta-e a szövetkezet a hozzá fűzött reményeket? Annál sokkal többet tett. 28 év nem nagy idő az emberiség történeté­ben. De amilyen nagyot vál­tozott az élet Bogárzón, az már fogalom. A szó igazi értelmében új élet kezdődött Bogárzón. — Mi a legszembetűnőbb a fejlődésben? — A technika! Mi annak idején még kézzel arattunk, kapáltunk, kaszáltunk. A ló- vontatású aratógép luxus volt. Emlékszem, amikor a gépállomás kombájnjával először arattunk: az új búzát tanyatető állásba, garmadá­ba hordtuk — ahogy nálunk nevezték az ömlesztett táro­lást. — Nem volt se magtár, se ponyva, se szárítási lehe­tőség. A kenyérgabonánk bi­zony bepenészesedett. Jött a vizsgálat, ki. hol követett el mulasztást? „Forró” napokat éltünk át... Ma akármilyen nedvesen aratják a búzát vagy a kukoricát, gázfűtéses szárítóban vonják el a feles­leges nedvességet és bizton­ságosan tárolható a szemes termény. Csak elnézem azo­kat a Claas-Dominátorokat és más nagy teljesítményű géneket. Bámulatos, hogy mit tudnak. És olyan fiata­lok vezetik őket. akik a szö­vetkezet megalakulása óta születtek, nem is ismerték a kézi aratást, a búzahordást, a cséplést. És micsoda terméseredmé­nyeket produkál az Üj Élet Tsz! Amikor Zsámbékonvol­tam elnökképzőn, hazudós­nak neveztük azt a szövetke­zeti elnököt, aki eldicseked- te: náluk egy hektáron 64 mázsa csöves kukorica te­rem. Az Üj Életben már 80 mázsa felett fizet hektárja szemesen. Búzából is közelí­tik a 60 mázsás hozamot. Ha mi az alakuláskor csak fe­lét ígérjük annak, ami most valóság, akkor is elkergettek volna bennünket a gazdák. Irgalmatlanul nehéz éveket éltünk át, de nagyon megér­te. Kezdetben csak év végén tudtunk valamelyes fizetsé­get adni. Voltak nagycsalá­dos tagok, akiknek nem volt kitartásuk. Sajnáltam őket, hogy még előleget sem adha­tunk. „Küld él az asszonyt és a nagyobb gyereket a szö­vetkezetbe. te pedig menj napszámba” — mondtam nemegyszer a családfőknek. Hisz a mindennapi kenyér­re, sóra, paprikára sem tud­tunk pénzt adni. A kevéske közös jószág­nak sem volt elegendő ta­karmány, a lovak sorra ki­dőltek. nem bírták az igát. Ma pedig az Üj Életnek versenyparipái futnak a budapesti galopp-pályán, gyönyörű a szarvasmarha-, a sertés-, a törzsliba- és a csibeállományuk. Álmomban sem reméltem, hogy ezt meg­élem. .. — Mit üzen a nyugalma­zott elnök a tagságnak?----Azt, hogy becsüljék m eg egymást és az elért eredményeket. Nem is tud­ják. hogy valójában milyen gazdagok. Néha az. az érzé­sem, hogy túl jól megy 60- ruk, nem izzadtak meg is­tenigazában az eredménye­kért. Talán ezért van annyi kenyér- és kalácsdarab ki­szórva tyúkoknak, verebek­nek. A mi fiatal éveinkben szent volt a kenyér, jó len­ne. ha most is meg tudnák becsülni... Még ha sok van, akkor is. * * * Hogy valójában mennyire „gazdagok” az orosházi Űj Élet Tsz tagjai, azt a köz­ponti irodában tudtuk meg. A szövetkezet közös vagyona 315 millió forint, csupán a géppark 80 milliót ér. Az elmúlt évben 248 millió 898 ezer forint termelési értéket produkált a kollektív gazda­ság, az idén túlhaladják a negyedmilliárd forintot. Az évi várható árbevétel 290 millió forint. Az éves nye­reség tavaly 33 millió 820 ezer forint volt, az idén leg­alább 34 millió lesz. Valóban rákényszeritették a földet, hogy egyre többet adjon ne­kik. .. Ary Róza A technika seregszemléje Kiállítás Moszkvában A Szovjetunió immár harmadszor rendezi meg a mezőgazdasági technika nagy nemzetközi sereg­szemléjét. A kiállításra Moszkvában a Szokolnyiki parkban kerül sor, augusz­tus 31-től, szeptember 14-ig. Ahogy minden ilyen nagy nemzetközi kiállításkor len­ni szokott, a vendéglátó or­szág a szokásosnál nagyobb területen, több újdonsággal mutatkozik be. Így lesz ez most is: a szovjet kiállítók mintegy másfél ezer mező- gazdasági géppel, berende­zéssel és eszközzel várják az érdeklődőket. És tegyük mindjárt hozzá, nem alap­talanul. Ma a Szovjetunió annyi mezőgazdasági gé­pet gyárt, mint az Egyesült Államok, Anglia, Franciaor­szág és az NSZK együttvé­ve, s termékeit a világ több mint hatvan országában vá­sárolják szívesen. Az utóbbi tíz évben a szakemberek mintegy másfél ezer nlező- gazdasági gépkonstrukciót fejlesztettek ki és honosítot­tak meg a termelésben, ezek közül a legújabbak szintén ott lesznek a Szokol­nyiki parkban. Bemutatják például a ta­lajművelésre szerkesztett gépegységeket és energeti­kai eszközöket, a vegyszeres növényvédelem, az öntözés és az állattenyésztés újdon­ságait. Közülük is bizonyá­ra sok érdeklődőt vonz majd az RKSZ—6 önjáró répaszedő kombájn, amely műszaki színvonalát te­kintve sok hasonló külföldi gépet felülmúl. Először lát­hatják az érdeklődők a KSZKU—6 típusú hatsoros, önjáró kukoricaszedő kom­bájnt, a KZSZ—50 gabona­tisztító és szárító berende­zést, amelynek a teljesít­ménye ötven tonna órán­ként, vagy a 90 centiméteres sortávolságú gyapotcserjék megművelésére és a gya­pot betakarítására gyártott gépsorokat is. Természetesen, sok külföl­di kiállító is bemutatja leg­újabb termékeit a mezőgaz­dasági technika moszkvai seregszemléjén. Több mint húsz országból mintegy 700 cég jelezte részvételi szán­dékát a szovjet rendezők­nek. E. V. (APN — KS) Az Építésügyi és Városfej­lesztési Minisztérium azzal számol, hogy az 1990-ig meg­épülő lakásoknak több mint egyharmada családi házként valósul meg. Így ez az épí­tési forma is jelentősen hoz­zájárul a települések arcula­tának formálásához. Ezért a tárca már sokat tett a csa­ládi ház&k építészeti színvo­nalának fejlesztéséért. Az utóbbi években lezajlott re­gionális tervpályázatok alap­ján elkészült az az ajánlott tervgyűjtemény, amely rendkívül széles választékot nyújt a családiház-építőknek a céljaiknak legjobban meg­felelő épülettervek választá­sához. A nagyobb figyelmet indo­kolja, hogy általában elavult módszerekkel épülnek ezek a házak, s így gyakori az in­dokoltnál jóval több anyag felhasználása. Az építtető és a népgazdaság érdeke sürgeti azt is, hogy a családi házak építéséhez használt anyagok, szerkezetek csökkentsék az energiafelhasználást, a fű­tésre fordított kiadásokat. Fontos cél, hogy megőrizzék a családi ház építésének azt a hagyományát, amely sze­rint a kivitelezés elsősorban házilagos erőn alapul. Ezért olyan korszerű és könnyű építőanyagok, épületszerkeze­tek gyártását szorgalmazzák, amelyek előállítása is terme­lékenyebb az eddigieknél s ugyanakkor egyszerűsítik, gyorsítják a sajátház-építést, s gazdaságos anyag- és ener­giafelhasználást eredményez­nek. Ilyen termékstruktúra­váltásra készül most az építőanyagipar. Ezeknek az összetett fel­adatoknak a megoldása érde­kében hirdetett most orszá­gos pályázatot az ÉVM, a Beton- és Vasbetonipari Mű­vek, a Tégla- és Cserépipari Tröszt, az Épületasztalos-ipa­ri és Faipari Vállalat, vala­mint a TÜZÉP a sajáterős lakásépítés korszerű szerke­zeteinek megtervezésére. A pályázati kiírást már átvehe­tik az érdeklődők az Építés­ügyi és Városfejlesztési Mi­nisztériumban, és a kész műveket legkésőbb novem­ber 30-ig kell elküldeniük. A bíráló bizottság ez év vé­géig hirdeti ki a pályázat eredményét. Ennek alapján a nyertesek bevonásával meg­kezdődik a munka második szakasza, az építőanyagokat és szerkezeteket gyártó mű­vekkel közösen az újfajta termékek végső kialakítása. Vetőmag Kecskemétről A korábbinál nagyobb fajtaválasztékkal és több ve­tőmaggal látja el a hazai kertészeteket az ország egyetlen paradicsommag- üzeme, a kecskeméti. Telep­helyén, a zöldségtermesztési kutató intézetben megkez­dődött a magnyerés. Az éré­si rendnek megfelelően 15 paradicsomfajta magját dol­gozzák fel az automatizált üzemben, ahonnan fémzá­rolva kerül a szaporító­anyag a kereskedelembe, il­letve a gazdaságokba, ösz- szesen 75 mázsa paradi­csommagot készítenek elő, ami a szükségleteken felül tartalékolásra is lehetőséget nyújt. Az idén először nyer­nek nagyobb mennyiségű magot a hazai nemesítésű, gépi betakarításra alkalmas fajtákból, amelyek hozamra is versenyképesek a külföl­di fajtákkal. Beltartalmi ér­ték, színanyag tekintetében pedig jobbak az eddigi köz­termesztésben levőknél. A bőséges választékból — első­sorban az üvegházi hajtatás­ra alkalmas fajták magjából — a kiskerttulajdonosokat is kielégítik. A gyárban naponta 2—3 vagon paradicsomból nyer­nek magot. A Salgótarjáni öblösüveggyárban márciusban kezdte meg a termelést a nagy teljesítmé­nyű tányérgyártó automata prés. A gépet egyetlen ember kezeli, s naponta kilencezer tá­nyért készít. A képen csomagolják az új üvegtányérokat (MTI-fotó — Király Krisztina felvétele — KS) Miről ir a Magyar Mezőgazdaság? Milyen további lehető­ségek rejlenek a termelési rendszerekben? A vita to­vább folytatódik a Magyar Mezőgazdaság 35. számában. Ezúttal a székesfehérvári Kossuth Tsz üzemgazdásza, Pete Géza ír arról, hogy a kívánt integráció ma még csak félúton van, és úgy tűnik, itt meg is rekedt. A továbblépés a gazdasági szabályozó rendszer változ­tatásával lehetséges. Ka­rácsony Tamás kertészmér­nök szerint — aki ugyan­csak ebben a számban szól hozzá a vitához — fontos tevékenysége a rendszerek­nek a szaktanácsadás. Megváltozott a munkaerő összetétele a mezőgazdasági nagyüzemekben. összefügg ez az iparszerű termelés hatásával, és az utóbbi idő­ben végbement koncentrá­cióval. Erről ír cikket a lapban Szilágyi József, a Központi Statisztikai Hi­vatal osztályvezetője. A so­ron következő egyik leg­fontosabb mezőgazdasági munka: az őszi búza veté­se. A MÉM mezőgazdasági főosztálya ismerteti az őszi búza tavalyi és idei termés- eredményeit. Kiderül, hogy a korai érésű fajták több mint öt és fél mázsával ha­ladták meg a tervezettet. Mezőgazdasági miniszteri rendelet foglalkozik a ha­tásos talajerő-gazdálkodás­sal. A rendelet értelmezésé­re a Magyar Mezőgazdaság 35. számában kerít sort a MÉM Növényvédelmi és Ag­rokémiai Központja. Eredményes volt az ara­tási ügyelet. Vödrös Attila Abdán járt a Győri MEZŐ­GÉP Vállalat Rába-Steiger szervizében. Tapasztalatait fotókkal illusztrált riportjá­ban teszi közzé. Sokat fej­lődött a talajművelés szer­vezettsége és technológiája. Ennek köszönhető, hogy immáron a korábbi rész­letkérdések is előtérbe ke­rültek; dr. Józsa Árpád, a Debreceni Agrártudomá­nyi Egyetem Karcagi Ku­tató Intézetének osztály- vezetője szervezési és ag­ronómiái kérdésekkel fog­lalkozik publikációjában. Gépbemutatót rendeztek Szekszárdon. A Kukorica­termelési Szocialista Együtt­működés jelentős gépúj­donságokat mutatott be. A bemutató tanulságairól Gyökér András ír. A szerző színes fotói szemléletesen illusztrálják a bemutató ta­nulságait.

Next

/
Thumbnails
Contents