Békés Megyei Népújság, 1978. augusztus (33. évfolyam, 179-205. szám)
1978-08-30 / 204. szám
4978. augusztus 30., szerda Az élet minden képzeletet felülmúlt... Beszélgetés Szőke Molnár József nyugalmazott tsz-elnökkel A nagybánhegyesi Zalka Termelőszövetkezet tejüzemében naponta 36 ezer liter tejet dolgoznak fel. A közkedvelt para- nyica sajtból 400 kilót készítenek az ügyes kezű lányok és asszonyok Fotó: Martin Gábor ♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦< Színesebb családi házak Az Idézett sorok Tóth Lajos Küzdelmes évek című könyvében találhatók, amelyben az orosházi Üj Élet Tsz alakulásáról és az első két évtizedéről ír. Orosháza határában, a bogárzói tanyavilágban 28 évvel ezelőtt alakult meg a ma már nemzetközi hírnévnek örvendő Üj Élet Tsz. Nem kerek az évforduló, ünnepséget nem rendeztek, de Szőke Molnár József — aki elsőnek írta alá annak idején a belépési nyilatkozatot s alapító elnök volt — szívében ma is ünnepel. Az évfordulón őt kerestük meg, hogy elbeszélgessünk a megtett útról. Tudjuk, hogy nyugdíjasként ma is gyakori vendége az Űj Élet Tsz-nek. Hogyan látja a fejlődést, beváltotta-e a szövetkezet a hozzá fűzött reményeket? — Az élet minden képzeletet felülmúlt... Annak idején mi magunk sem gondoltuk, hogy nemzedékek sorsát pecsételi meg a mi döntésünk. Én magam 13 hold földön gazdálkodtam, ebből kilenc hold a feleségem öröksége volt. Családon belül is meg kellett vívnom a magam harcát. A feleségem válással fenyegetett, ha „elherdálom” a földjét. És ott volt az anyósom, aki szintén nagyon félt a bizonytalan jövőtől. Joggal ! Ki tudta akkor biztosan, hogy mit hoz a holnap? Ezen tűnődtem az alakuló közgyűlésen, amikor az ünnepi beszédet mondó városi párttitkár felszólított: — Hát akkor kezd el Szőke elvtárs! — És én aláírtam a belépési nyilatkozatot. Ezzel kezdődött. Elnöknek választottak. 10 évig vezettem a szövetkezetét. Aztán beláttam: az én erőmből nem futja többre. A szövetkezet élére magasabb képzettségű esvén kell. Nyugodt szívvel adtam át a stafétabotot. Beálltam én is a sorba, s 1971- ben vonultam nyugalomba. A szövetkezet pártalapszerve- zetéből nem iratkoztam át máshová, így minden taggyűlésen részt veszek, közvetlenül értesülök az eredményekről, a gondokról, a tervekről. Ott vagyok a zárszámadó közgyűléseken és egyéb rendezvényeken, nyugdíjastalálkozót is évente szerveznek, bemutatják a határt, a központi telepet, a gépműhelyt, az ólakat, az „Leírni is meghökkentő: a bogárzói, szikháti parasztok most veszik igazán birtokukba a földet, nem szolgálnak neki látástól vakulásig, hogy eltartsa őket, hanem a korszerű tudomány és technika eszközeivel arra kényszerítik, hogy minél többet adjon nekik.. istállókat. Így mindenről tudunk, mi öregek. — Hogy beváltotta-e a szövetkezet a hozzá fűzött reményeket? Annál sokkal többet tett. 28 év nem nagy idő az emberiség történetében. De amilyen nagyot változott az élet Bogárzón, az már fogalom. A szó igazi értelmében új élet kezdődött Bogárzón. — Mi a legszembetűnőbb a fejlődésben? — A technika! Mi annak idején még kézzel arattunk, kapáltunk, kaszáltunk. A ló- vontatású aratógép luxus volt. Emlékszem, amikor a gépállomás kombájnjával először arattunk: az új búzát tanyatető állásba, garmadába hordtuk — ahogy nálunk nevezték az ömlesztett tárolást. — Nem volt se magtár, se ponyva, se szárítási lehetőség. A kenyérgabonánk bizony bepenészesedett. Jött a vizsgálat, ki. hol követett el mulasztást? „Forró” napokat éltünk át... Ma akármilyen nedvesen aratják a búzát vagy a kukoricát, gázfűtéses szárítóban vonják el a felesleges nedvességet és biztonságosan tárolható a szemes termény. Csak elnézem azokat a Claas-Dominátorokat és más nagy teljesítményű géneket. Bámulatos, hogy mit tudnak. És olyan fiatalok vezetik őket. akik a szövetkezet megalakulása óta születtek, nem is ismerték a kézi aratást, a búzahordást, a cséplést. És micsoda terméseredményeket produkál az Üj Élet Tsz! Amikor Zsámbékonvoltam elnökképzőn, hazudósnak neveztük azt a szövetkezeti elnököt, aki eldicseked- te: náluk egy hektáron 64 mázsa csöves kukorica terem. Az Üj Életben már 80 mázsa felett fizet hektárja szemesen. Búzából is közelítik a 60 mázsás hozamot. Ha mi az alakuláskor csak felét ígérjük annak, ami most valóság, akkor is elkergettek volna bennünket a gazdák. Irgalmatlanul nehéz éveket éltünk át, de nagyon megérte. Kezdetben csak év végén tudtunk valamelyes fizetséget adni. Voltak nagycsaládos tagok, akiknek nem volt kitartásuk. Sajnáltam őket, hogy még előleget sem adhatunk. „Küld él az asszonyt és a nagyobb gyereket a szövetkezetbe. te pedig menj napszámba” — mondtam nemegyszer a családfőknek. Hisz a mindennapi kenyérre, sóra, paprikára sem tudtunk pénzt adni. A kevéske közös jószágnak sem volt elegendő takarmány, a lovak sorra kidőltek. nem bírták az igát. Ma pedig az Üj Életnek versenyparipái futnak a budapesti galopp-pályán, gyönyörű a szarvasmarha-, a sertés-, a törzsliba- és a csibeállományuk. Álmomban sem reméltem, hogy ezt megélem. .. — Mit üzen a nyugalmazott elnök a tagságnak?----Azt, hogy becsüljék m eg egymást és az elért eredményeket. Nem is tudják. hogy valójában milyen gazdagok. Néha az. az érzésem, hogy túl jól megy 60- ruk, nem izzadtak meg istenigazában az eredményekért. Talán ezért van annyi kenyér- és kalácsdarab kiszórva tyúkoknak, verebeknek. A mi fiatal éveinkben szent volt a kenyér, jó lenne. ha most is meg tudnák becsülni... Még ha sok van, akkor is. * * * Hogy valójában mennyire „gazdagok” az orosházi Űj Élet Tsz tagjai, azt a központi irodában tudtuk meg. A szövetkezet közös vagyona 315 millió forint, csupán a géppark 80 milliót ér. Az elmúlt évben 248 millió 898 ezer forint termelési értéket produkált a kollektív gazdaság, az idén túlhaladják a negyedmilliárd forintot. Az évi várható árbevétel 290 millió forint. Az éves nyereség tavaly 33 millió 820 ezer forint volt, az idén legalább 34 millió lesz. Valóban rákényszeritették a földet, hogy egyre többet adjon nekik. .. Ary Róza A technika seregszemléje Kiállítás Moszkvában A Szovjetunió immár harmadszor rendezi meg a mezőgazdasági technika nagy nemzetközi seregszemléjét. A kiállításra Moszkvában a Szokolnyiki parkban kerül sor, augusztus 31-től, szeptember 14-ig. Ahogy minden ilyen nagy nemzetközi kiállításkor lenni szokott, a vendéglátó ország a szokásosnál nagyobb területen, több újdonsággal mutatkozik be. Így lesz ez most is: a szovjet kiállítók mintegy másfél ezer mező- gazdasági géppel, berendezéssel és eszközzel várják az érdeklődőket. És tegyük mindjárt hozzá, nem alaptalanul. Ma a Szovjetunió annyi mezőgazdasági gépet gyárt, mint az Egyesült Államok, Anglia, Franciaország és az NSZK együttvéve, s termékeit a világ több mint hatvan országában vásárolják szívesen. Az utóbbi tíz évben a szakemberek mintegy másfél ezer nlező- gazdasági gépkonstrukciót fejlesztettek ki és honosítottak meg a termelésben, ezek közül a legújabbak szintén ott lesznek a Szokolnyiki parkban. Bemutatják például a talajművelésre szerkesztett gépegységeket és energetikai eszközöket, a vegyszeres növényvédelem, az öntözés és az állattenyésztés újdonságait. Közülük is bizonyára sok érdeklődőt vonz majd az RKSZ—6 önjáró répaszedő kombájn, amely műszaki színvonalát tekintve sok hasonló külföldi gépet felülmúl. Először láthatják az érdeklődők a KSZKU—6 típusú hatsoros, önjáró kukoricaszedő kombájnt, a KZSZ—50 gabonatisztító és szárító berendezést, amelynek a teljesítménye ötven tonna óránként, vagy a 90 centiméteres sortávolságú gyapotcserjék megművelésére és a gyapot betakarítására gyártott gépsorokat is. Természetesen, sok külföldi kiállító is bemutatja legújabb termékeit a mezőgazdasági technika moszkvai seregszemléjén. Több mint húsz országból mintegy 700 cég jelezte részvételi szándékát a szovjet rendezőknek. E. V. (APN — KS) Az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium azzal számol, hogy az 1990-ig megépülő lakásoknak több mint egyharmada családi házként valósul meg. Így ez az építési forma is jelentősen hozzájárul a települések arculatának formálásához. Ezért a tárca már sokat tett a családi ház&k építészeti színvonalának fejlesztéséért. Az utóbbi években lezajlott regionális tervpályázatok alapján elkészült az az ajánlott tervgyűjtemény, amely rendkívül széles választékot nyújt a családiház-építőknek a céljaiknak legjobban megfelelő épülettervek választásához. A nagyobb figyelmet indokolja, hogy általában elavult módszerekkel épülnek ezek a házak, s így gyakori az indokoltnál jóval több anyag felhasználása. Az építtető és a népgazdaság érdeke sürgeti azt is, hogy a családi házak építéséhez használt anyagok, szerkezetek csökkentsék az energiafelhasználást, a fűtésre fordított kiadásokat. Fontos cél, hogy megőrizzék a családi ház építésének azt a hagyományát, amely szerint a kivitelezés elsősorban házilagos erőn alapul. Ezért olyan korszerű és könnyű építőanyagok, épületszerkezetek gyártását szorgalmazzák, amelyek előállítása is termelékenyebb az eddigieknél s ugyanakkor egyszerűsítik, gyorsítják a sajátház-építést, s gazdaságos anyag- és energiafelhasználást eredményeznek. Ilyen termékstruktúraváltásra készül most az építőanyagipar. Ezeknek az összetett feladatoknak a megoldása érdekében hirdetett most országos pályázatot az ÉVM, a Beton- és Vasbetonipari Művek, a Tégla- és Cserépipari Tröszt, az Épületasztalos-ipari és Faipari Vállalat, valamint a TÜZÉP a sajáterős lakásépítés korszerű szerkezeteinek megtervezésére. A pályázati kiírást már átvehetik az érdeklődők az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztériumban, és a kész műveket legkésőbb november 30-ig kell elküldeniük. A bíráló bizottság ez év végéig hirdeti ki a pályázat eredményét. Ennek alapján a nyertesek bevonásával megkezdődik a munka második szakasza, az építőanyagokat és szerkezeteket gyártó művekkel közösen az újfajta termékek végső kialakítása. Vetőmag Kecskemétről A korábbinál nagyobb fajtaválasztékkal és több vetőmaggal látja el a hazai kertészeteket az ország egyetlen paradicsommag- üzeme, a kecskeméti. Telephelyén, a zöldségtermesztési kutató intézetben megkezdődött a magnyerés. Az érési rendnek megfelelően 15 paradicsomfajta magját dolgozzák fel az automatizált üzemben, ahonnan fémzárolva kerül a szaporítóanyag a kereskedelembe, illetve a gazdaságokba, ösz- szesen 75 mázsa paradicsommagot készítenek elő, ami a szükségleteken felül tartalékolásra is lehetőséget nyújt. Az idén először nyernek nagyobb mennyiségű magot a hazai nemesítésű, gépi betakarításra alkalmas fajtákból, amelyek hozamra is versenyképesek a külföldi fajtákkal. Beltartalmi érték, színanyag tekintetében pedig jobbak az eddigi köztermesztésben levőknél. A bőséges választékból — elsősorban az üvegházi hajtatásra alkalmas fajták magjából — a kiskerttulajdonosokat is kielégítik. A gyárban naponta 2—3 vagon paradicsomból nyernek magot. A Salgótarjáni öblösüveggyárban márciusban kezdte meg a termelést a nagy teljesítményű tányérgyártó automata prés. A gépet egyetlen ember kezeli, s naponta kilencezer tányért készít. A képen csomagolják az új üvegtányérokat (MTI-fotó — Király Krisztina felvétele — KS) Miről ir a Magyar Mezőgazdaság? Milyen további lehetőségek rejlenek a termelési rendszerekben? A vita tovább folytatódik a Magyar Mezőgazdaság 35. számában. Ezúttal a székesfehérvári Kossuth Tsz üzemgazdásza, Pete Géza ír arról, hogy a kívánt integráció ma még csak félúton van, és úgy tűnik, itt meg is rekedt. A továbblépés a gazdasági szabályozó rendszer változtatásával lehetséges. Karácsony Tamás kertészmérnök szerint — aki ugyancsak ebben a számban szól hozzá a vitához — fontos tevékenysége a rendszereknek a szaktanácsadás. Megváltozott a munkaerő összetétele a mezőgazdasági nagyüzemekben. összefügg ez az iparszerű termelés hatásával, és az utóbbi időben végbement koncentrációval. Erről ír cikket a lapban Szilágyi József, a Központi Statisztikai Hivatal osztályvezetője. A soron következő egyik legfontosabb mezőgazdasági munka: az őszi búza vetése. A MÉM mezőgazdasági főosztálya ismerteti az őszi búza tavalyi és idei termés- eredményeit. Kiderül, hogy a korai érésű fajták több mint öt és fél mázsával haladták meg a tervezettet. Mezőgazdasági miniszteri rendelet foglalkozik a hatásos talajerő-gazdálkodással. A rendelet értelmezésére a Magyar Mezőgazdaság 35. számában kerít sort a MÉM Növényvédelmi és Agrokémiai Központja. Eredményes volt az aratási ügyelet. Vödrös Attila Abdán járt a Győri MEZŐGÉP Vállalat Rába-Steiger szervizében. Tapasztalatait fotókkal illusztrált riportjában teszi közzé. Sokat fejlődött a talajművelés szervezettsége és technológiája. Ennek köszönhető, hogy immáron a korábbi részletkérdések is előtérbe kerültek; dr. Józsa Árpád, a Debreceni Agrártudományi Egyetem Karcagi Kutató Intézetének osztály- vezetője szervezési és agronómiái kérdésekkel foglalkozik publikációjában. Gépbemutatót rendeztek Szekszárdon. A Kukoricatermelési Szocialista Együttműködés jelentős gépújdonságokat mutatott be. A bemutató tanulságairól Gyökér András ír. A szerző színes fotói szemléletesen illusztrálják a bemutató tanulságait.
