Békés Megyei Népújság, 1978. augusztus (33. évfolyam, 179-205. szám)
1978-08-29 / 203. szám
1978, augusztus 29., kedd Kell a sikerélmény Eredményes volt az egyesülés lenti, hogy némely területen vannak gondok, gyors cselekvést igénylő gondok. Ilyen többek között a szeszesitalforgalmazás korlátozásánál előállt árbevétel-kiesés pótlása. Javasolták az igazgatóság tagjai, vizsgálják meg a távolabbi árubeszerzések költségkihatását. Továbbá az idei első félévben is jelentkeztek olyan összegű leltárhiányok, melyek némely egység vezetését és az ellenőrzést erőteljesen megkérdőjelezik. Különösen sok megjegyzés hangzott el a felvásárlási ágazat továbbértékesítő kereskedelmi tevékenységéről, vagyis az alacsony árrésről, ami nemcsak a nyereségképzésre hat hátrányosan, hanem a termelői kedvet is visszaveti. Éppen ezért javasolták a testület tagjai: keressék a felvásárlási ágazat vezetői és dolgozói azokat az értékesítési lehetőségeket, különböző csatornákat, amelyek igénybevételével jobb feltételek mellett lehet a felvásárolt zöldségfélét forgalomba hozni, mint - ez a ZÖLDÉRT-vállalatnál lehetséges. Itt hangzott el az is, hogy a felvásárlási ágazat irányítói minden eddiginél jobban figyeljenek oda a szerződéses fegyelem megtartására, még akkor is, ha kötbért kell alkalmazni. Mások arról szóltak, hogy az adminisztratív létszám csökkentésénél legyen körültekintő a vezetés, vagyis ott kerüljön erre sor, ahol ez valóban indokolt. Második napirendként a nagyszénás! helyi szerv munkáját vitatta meg az igazgatóság. A vitában részt vett Kaczkó Mihály, Nagyszénás község tanácselnöke is, aki elismerően beszélt a nagy szövetkezet és a helyi intéző bizottság munkájáról. Következett ez abból, hogy az Orosháza és Vidéke ÁFÉSZ működési területét tekintve ebben a községben lépett előbbre legjobban a bolthálózat fejlesztése, mint ahogyan az egy lakosra jutó forgalom is Nagyszénáson emelkedett a legjobban. Ugyanakkor itt a legszervezettebb, a legdinamikusabb az intéző bizottság munkája, ami abban jut kifejezésre, hogy az ÁFÉSZ helyi vezetői jól tudnak élni a kapott önállósággal. Az Orosháza és Vidéke ÁFÉSZ kibővített igazgató- sági ülése kedves eseménnyel ért véget. Nevezetesen azzal, hogy a szövetkezeti mozgalomban több évtizede eredményesen dolgozó Kovács Pál, az ÁFÉSZ személyzeti vezetője itt vehette át a Kiváló Szövetkezeti Munkáért kitüntetést. E magas elismerést az országos tanács megbízásából dr. Balogh Mihály, a MÉSZÖV ellenőrzési osztályának vezetője nyújtotta át Kovács Pálnak. Balkus Imre A CASCO-biztosításról röviden azt szoktuk mondani, hogy annak alapján megtérül minden olyan kár, amelyet a gépjárművezető saját hibája okozott kocsijában. Ennél azonban többről van szó. Évente nagy számban jelentkeznek az autósok olyan károkkal a biztosító megyei igazgatóságán, amelyeknél a gépjármű tulajdonosa vétlen, sőt nem tehetett semmit a kár elhárításáért. Mondhatnánk úgy is, hogy el sem kell indulnia az autósnak ahhoz, hogy megsérüljön a féltve őrzött Zsigulija, Wartburgja, Trabantja. Elég egy szélvihar, egy kiadós jégeső, esetleg egy garázda társaság ahhoz, hogy a gépjármű tulajdonosát több ezer forintos javítási számla terhelje. A CASCO-szer- ződés alapján egyébként az elemi károk, a lopás, a rablás, a ■ szélvédőüveg-törés önrészesedés levonása nélkül térül meg 1978. január 1-e óta. A szerkesztőségünkhöz érkezett levelek azt bizonyítják, hogy olvasóink a kár- bejelentés módjával általában tisztában vannak. Néhány autósnak azonban gondot okozott, hogy leszerelték a csomagtartóját, ellopták az autórádióját, egy levélírónknak pedig az alig 3 napos Zsigulijának pótkerekét vitték el. Mit tehet a gépjármű tulajdonosa ilyen esetekben? Szabó Andrástól, az Állami Biztosító megyei igazgatójától kapott tájékoztatás szerint ha ellopják a gépjárművet, illetve annak tartozékait, a károsultaknak az esetet 24 órán belül be kell jelenteni a rendőrségen. — Ha a nyomozás siker- ! re vezet, de az ellopott alkatrészek nem kerülnek elő, illetve a lopás bejelentésétől számítva 60 nap eltelt és a rendőrség a nyomozásról határozatot hozott (pl. megszüntető határozat), a biztosító kifizeti a kár teljes összegét. Ha például a Î tolvaj kiszereli az autórádiót, vagy ellopja a kerekeket, a vásárlási bizonylat (számla, garancialevél) alapján térítik meg a kárt. Ha ilyen nincs, akkor a kártérítés rendszerint az új készülék (kerék) megvásárlását, beépítését igazoló számla alapján történik. Itt meg kell még jegyeznünk, hogy az Állami Biztosító csak az olyan ellopott tartozékokért fizet, amelyek az általános tapasztalatok szerint az autó üzemeltetéséhez szükségesek, használatuk szokássá vált (pl.: antenna, autórádió, csomagtartó stb.), vagy növelik a gépjármű üzem-, illetve forgalombiztonságát (ködlámpa, külső visz- szapillantó tükör stb.) — mondotta az ÁB megyei igazgatója. — szekeres — A fiatalabb generáció még bizonyára emlékszik, hogy milyen jó érzés volt, ha az iskolában egy szép felelet után a tanár elismerő Szávák kíséretében beírta az ötöst az ellenőrzőbe. Milyenek voltak ezek a dicsérő szavak? Szinte szárnyakat adtak az embernek és újabb feladatok teljesítésére ösztönöztek. Az iskolából kikerülve csalódottan vesszük tudomásul, hogy ezek a dicsérő szavak a munkahelyen általában elmaradnak. Egy rosszul elvégzett munka után az elmarasztalást sosem kerülhetjük el. Akkor egy jól megoldott feladatért, egy gyors, pontos munkáért miért nem kapunk egynéhány elismerő szót vezetőinktől, amelyek újra szárnyakat adnának és ösztönöznének? Maradjunk az iskolai példánál. Tételezzük fel, hogy a munkahely az iskola, mi vagyunk a diákok, munkahelyi vezetőink pedig tanárok. Egy jó pedagógusnak tudnia kell, hogy a sikerélmény az ember életének egyik jelentős mozgatója és elismerő szavai feltétlenül sikerélménynek számítanak. Sajnos, a munkahelyi vezetők többsége abban a tévhitben él, hogy az embert csak a jutalomboríték vastagságával lehet ösztönözni. Pedig ez csupán egy —■_ kétségtelenül jelentős — formája az elismerésnek. Emellett azonban feltétlenül szükséges az évközi, értékelés is. A jó, gyors, pontos munka utáni dicsérő szavak jó hatása további húzóerő. Ne szégyelljenek hát dicsérni. Csak vigyázzanak, ne adják ezeket a szavakat sem ingyen, mert akkor az elismerés elvesztené értékét. Próbáljanak olyan körültekintően gazdálkodni a jó és rossz jelzőkkel is, mint az év végi jutalomborítékok vastagságával. Higgyék el, megéri! Czvitkó Zoltán A MUNKA Konkrétabban szólva az I igazgatósági ülésről, 1978. I. félévében már nemcsak a forgalom emelkedésében, hanem a lakosság sokoldalú el- í látásában — de amit külö- J nősen jelentősnek ítélt meg I e testületi ülés —, a gazdál- I kodás hatékonyságának nö- ! vetésében ért el az ÁFÉSZ ! kiemelkedő eredményt. Ez j év első felében több mint I 20 millió forinttal volt na- j gyobb a szövetkezet árbevé- ! tele, mint 1977 hasonló időszakában. És miközben a júniusban lezárult első félév- ! ben 529 millió 662 ezer forin- ! tos árbevételről adhattak ! számot, azt is elmondhatták, j hogy a 9 millió 29 ezer fo- I rintos mérleg szerinti ered- J ménnyel szemben 13 millió I 868 ezer forintot teljesítet- I tek. A különböző ágazatok I eredményein túl különösen I jelentős a bér-, az eszköz- és I a költségráfordítás hatékonyI 1 ságának kedvező alakulása. Így például a múlt év második felében tett különböző I takarékossági intézkedések I 1978 első hat hónapjában I már 6,3 millió forintos költ- I ségcsökkentést eredményez- I tek. Vagyis, amíg szövetke- ! zeti szinten 3,7 százalékkal nőtt a forgalom, a költségeknél 10 százalékos csökkenést ért el az ÁFÉSZ. A munka jobb megszervezése eredméityeként a bérek és a közterhek esetében félmillió forintos megtakarítást értek el. Jelentősen javult az év első felében a szövetkezet pénzügyi helyzete is. Jól segítették ezt az elfekvő áruk csökkentésére tett intézkedések. Ilyen módon mintegy 3 millió forint szabadult fel. És még ezen a területen további lehetőségek vannak. Kiegyensúlyozottabb lett a szállító partnerekkel kapcsolatos pénzügyi helyzet is, ami abban jutott kifejezésre, hogy jóval kevesebb késedelmi kamatot fizetett ki a szövetkezet, mint 1977 hasonló időszakában. Mindezek mellett különböző vásárok és kiárusítások alkalmával 2 millió 667 ezer forint árengedményt tudott vásárlóinak adni az ÁFÉSZ. Aki igazán dolgozik, azt gyakran sokkal kevésbé vesszük észre, mint nagyszájú, nyüzsgő társaikat. Képeinken olyan emberek életének munkaepizódjait mutatjuk be, akik valóban kéméIgazgatósági ülés az Orosháza és Vidéke ÜFÉSZ-nél Huszonnyolc kérdés, tizenhét hozzászólás. Így lehet tömören summázni azt az aktivitást, ami az Orosháza és Vidéke ÁFÉSZ Nagyszénáson megtartott kibővített igazgatósági ülésén megnyilvánult. E nagy érdeklődés nem valamiféle látszatmegnyilvánulás volt. Következett ez abból, hogy olyan beszámolókat terjesztett a gazdaság- vezetés az igazgatóság elé, melyek a szövetkezet 1400 fős dolgozó kollektívájának hét községre és részben Orosháza városra kiterjedő idei első félévi munkáját elemezték. Még pontosabban szólva azt, hogy mit tett e szövetkezet 1978 első hat hónapjában a működési területen élő mintegy 65 ezer lakos áruellátásának további javításáért, illetve melyik ágazatban milyen hátráltató tényezők tapasztalhatók. Az idei első félév sokoldalú tevékenységét elemző mérlegbeszámolót, valamint a második napirendként megvitatott nagyszénási helyi szerv munkáját taglaló írásos anyagot lapozva, s a feltett kérdéseket, illetve hozzászólásokat hallgatva megfogalmazódott bennünk: e nagy szövetkezetnél nagy erőfeszítésekre van szükség. Az egyesülés két egész éve, vagyis 1976 és 1977 sikeres próbálkozásai arról tanúskodnak, hogy tenniakarás- ban nem volt hiány. Mint ahogyan a felelősségérzet is fokozatosan párosult itt az erőfeszítéssel. Így juthatott el az Orosháza és Vidéke ÁFÉSZ kollektívája oda, hogy a mostan: igazgatósági ülésen már sokat ígérő eredményekről adhatott számot szinte valamennyi ágazat Ezért fogalmazhatták meg az igazgatóság tagjai közül töb- , ben, hogy kezd beérni az j egyesülés sokoldalú előnye, s Ehhez azonban küzdelmék- j ben. erőfeszítésekben bővel- j kedő két évre volt szükség. V $ nyen állnak helyt hétköznapjainkon. Fotó: Martin Gábor E milliók arról tanúskodnak, hogy az Orosháza és Vidéke ÁFÉSZ kollektívája a maga mögött hagyott két és fél év alatt lerakta azokat a szervezeti és gazdasági alapokat, melyek a nagy szövetkezet biztonságos tevékenységéhez szükségesek. Ugyanakkor a 28 kérdés és a 17 hozzászólás az itt megszokott aktivitáson túl azt is jeOlló A magam részéről nem néztem meg a Magyar Nyelv Értelmező Szótárában, hogy vajon mit is rejt az „olló” címszó. Viszont a kezembe akadt egy számla, ami 123 forintot jelölt meg egy manikűrkészletért, mint kifizetett áruért. Egyszázhuszonhárom forint. Végül is nem drága, még jó, hogy egyáltalán kapni. De most jött a váratlan fordulat: a készletben levő két olló abszolúte nem vág, esetleg fanyesésre alkalmas, ám a „rendeltetését” csak úgy tudja szolgálni, hogy a köröm- és bőrlevágás közben ottmaradhat az ember ujja is. No, mondom, apróságról van szó, 123 forint igazán megér egy körömreszelőt, s más — nem tudom mi mindent — (ami a készlethez tartozik), no meg két ollót. Ám hogy ezek használhatók legyenek, előtte köszörül- tetni kellett, ez pedig kereken 100 forintba került. Kérdezem: Miért kell összesen 223 forintot fizetnem egy viszonylag olcsó, de csak fáradsággal, utánajárással „üzemképessé” tett manikűrkészletért? v. z. Eltűnt a kerék
