Békés Megyei Népújság, 1978. augusztus (33. évfolyam, 179-205. szám)
1978-08-27 / 202. szám
1978. augusztus 27., vasárnap KHilUMTd A gyalogosok védelmében Gördülő játszótér I __ál________________; Ne hogy azt higgyük, hogy csak hazánk nagyvárosaiban kevés a park és a játszótér, így van ez világszerte mindenütt. A játékra, kikapcsolódásra, pihenésre és felüdülésre alkalmas szabad térségek ugyanis a testi-lelki egészséget szolgálják. A gyermekek számára azonban be is kell rendezni, játszóparkokká kell alakítani e szabad térségeket. A játszó- eszközök célja az, hogy az élet különféle feladatait gyermekméretekben előállítva fölkészítsenek a későbbi helytállásra. De a játéktér ne korlátozza az egyéniséget, a képzeletet. Az élet úgyis eléggé uniformizált, már a gyermek élete is. Hogyan lehetnének szárnyaló képzele- tűek, megfelelően aktívak, a gyermekek ha a gondolkozásukat és mozgásukat korlátozzák? — teszik fel a kérdést a kutatók. A kész játékok nem tanítják meg a gyermekeket az igazi játékra, a játék szere- tetére, és örömére; nem tanítják meg az életre sem, csupán időtöltésre szoktatják. Ez pedig eltorzítja az egyéniség fejlődését és a művelődési igényeket is eltorzítja majd — mondják. Az a gyermek, aki kiskorában egyre csak csúszkál a-csúzdán, búj- kál a betoncsőben, felnőtt korában sem lesz hajlandó azon fáradozni, hogy — mondjuk — megértsen egy verset, egy műalkotást, elgondolkozzék egy szobor láttán. Amennyiben szűk a játék tere, beszűkül az ember maga is. Méretétől függetlenül is szűknek hat a tér, ha sivár, ha csak egy-két játszóeszköz található rajta. Ha sort kell állnia a gyereknek a játékszerekhez, indulatokat ébreszt benne. Aki birtokba vette a játszószert, hatalmaskodó lesz, ,aki pedig hiába vár rá, az agresszív. Kert — háztáji Növényvédelem augusztusban a 10 nap várakozási idejű Satox 20 WSC 0,4 százalékos oldattal permetezhetjük. A zöldségeskertben most nagyon fontosak a növényápolási feladatok. A talajt igyekezzünk gyommentesen tartani, mert ezzel is csökkenthetjük a betegségek és a kórokozók terjedését. . A káposztaféléket Ditrifon 50 WP 0,2 százalékkal permetezzük, ezzel ugyanis a bagolylepke hernyóinak kártételét tudjuk megakadályozni. Okvetlenül ismételjük meg a paradicsom és burgonya fitoftora elleni védekezését. Dithane M—45 0,2 százalékot használjunk. A burgonyabogár kártételét Safi- don 40 WP 0,25 százalékkal megelőzhetjük. Az uborkát, dinnyét, tököt is érdemes a takácsatkák és a lisztharmat ellen permetezni. Nagyon fontos azonban itt is az élelmezés-egészségügyi várakozási idő fokozott betartása. Az őszi hajtatásra szánt 'karalábét, az áttelelő kelkáposztát és a fejeskáposztát most kell vetni. A palántadőlés veszélye miatt a talaj- fertőtlenítés szükséges. A spenótot — már szikleveles korában — a peronoszpóra veszélye miatt Dithane M— 45 0,2 százalékkal permetezzük. A petrezselyem gyökerének a rozsdásodását a gyászszúnyogok lárváinak a kártétele okozza. Besudin 5 G-vel védekezzünk ellene (5 g/m2, illetve 1,5—2 g/fm.). Kalocsay Klári A kenyér becsülete Fociznak a gyerekek a ház előtti járdán. Egy jókora kővé száradt kenyérvég a labda. A galamboknak szánta, aki kihajította az ablakon. A srácoknak jó hecc ez a kenyérfoci, önfeledten rúgják, míg csak morzsákra nem hullik. „Csak annyit kérj, ameny- nyit megeszel!” „A szemed többet kíván, mint a szád!” Elfelejtett szentenciák ezek, ma már nem hangzanak el az étkezésnél. Ami megmarad, megy a szemétbe. Érdemes szót vesztegetni azért a néhány forintnyi ételért? Napközis és kollégiumi nevelők a megmondhatói, mennyi kenyér kerül a moslékba egy-egy étkezéskor. A gyerek harap belőle egyet, s nagyúri mozdulattal bevágja a moslékosvödörbe. Takarékoskodni vele? Hogy a néhány forintos kenyér érték? Érthetetlen számukra. SZOT-gyermeküdülőből hazatérő kisdiákokkal utaztam a vonaton. Elővették az úticsomagot, és egykettőre parázs célba dobó verseny alakult ki. A síneket övező oszlopokat főtt tojással, zsömlével, sajttal vették célba. Ma már nem tudják a gyerekek, hogy a kenyeret, a búzát életnek is nevezték hajdanában. S egy emberöltővel 'korábban sokak számára a kenyérrel jóllakni is elérhetetlen álom volt. Talán nem is értenék meg igazán. Ám feltétlenül meg kell tanítanunk gyermekeinket arra, hogy megbecsüljék értékeinket. S ezekhez tartozik az étel, a kenyér is. — á — Milyen jó is lenne, ha életünk minden napja örömöt, nyugalmat, kiegyensúlyozott boldogságot hozna mindnyájunk számára. Ha nem lennének elfecsérelt évek, pokolra kívánt, megkeseredett korszakok. Természetes vágyunk, hogy mindig jobbra törekszünk, s az elért eredményeken igyekszünk túlhaladni. Am az élet néha bakugrásokkal tarkítottan zajlik, s energiáink jelentős részét azért emésztjük, hogy el tudjuk viselni saját kudarcainkat. Gondolatban szépen felépíthető az olyan töretlen ívű életpálya, amelyben a napok, s az évek eredményei lelket gyönyörködtetőn épülnek egymásra, ám a valóságban csak a szerencsés keveseknek adatik meg a zsákutcákat elkerülő, szakadatlan fejlődés. Nem a biológia alapvető törvénye ellen tiltakozom, mely szerint a csúcsokra eljutott életekre a meg nem állítható hanyatlások kora vár, hanem a lehetőségekkel okosan számoló, gazdag harmóniát hiányolom. Sose irigyeltem például azokat az élsportolókat, akik hamar hozzájutottak mindazon földi javakhoz, amelyet más ember egy élet munkájával is csak nehezen tud megszerezni. Mindent megkaptak a világtól, mégis sokszor megkeseredettek vagy üres örömöket hajszolok lesznek, hiszen ha csak a sporteredményeikkel mérik önmagukat, akkor törvényszerű, hogy amint „kiöregszenek” — valójában még mindig fiatalon — hanyatlás vár rájuk. Persze, az emberi alkalmazkodóképesség végül mégis segít átvészelni azokat az időket, amikor elkerül a napfény. Es ez szerencsére nemcsak a sportolókra vonatkozik. A testi-lelki bajokkal való kényszerű beletörődés egyik szomorú példáját tapasztaltam a közelmúltban, egy törékeny kis öregasszonnyal való találkozásom idején. Kellemes augusztusi délutánon Gyoma mellékutcáin kerékpároztam, s a régi hangulatok bódulatában egyszer csak úgy éreztem, mintha egy furcsa, ízig-vérig mai mesevilágba csöppennék. Roggyant kis házikó előtt papírvékony nénike álldogált, s egy kopott lavórból tikkadó virágait öntözte. — Kezét csókolom, Giza néni. örülök, hogy látom — köszöntöttem a csendesen pihegő, hófehér hajú kis jelenséget. Soká kellett várnom, amíg megismert. — Szervusz fiam. Látod, hová jutottam. Eladtam magam. / . Éppen harminchárom éve, hogy néhány hónapot Giza néniéknél töltöttem. Akkoriban szokás volt, hogy a háború utáni éhínségben a fővárosi gyerekeket a módosabb családok magukhoz vették, s így kerültem Gyomára. Érdekes, mindig úgy emlékeztem kenyéradóimra, hogy ők voltak a „Giza néniék”, pedig a férj is tisztességes iparosember volt. Igaz, néha alaposan felöntött a garatra, s olyankor az is előfordult, hogy harcias kis feleségé alaposan eldöngette a ház urát. Sose felejtem el, milyen furcsa volt hallanom Géza bácsi keserves óbégatását. Most viszont a csöpp kis öregasszony panaszkodik konok meggyőződéssel: — Eheztetnek! Nem kapok csak reggelit és vacsorát. A házat se tatarozzák, vizet is magamnak kell hordanom. Télen tüzelőm sincs. Pedig, amikor a szerződést kötöttük, ígértek ezek fűt-fát. Most pedig el akarnak pusztítani. Ó, azok a balul sikerült eltartási szerződések! Bizony az emberséget, az öregek tiszteletét nagyon nehéz papíron rögzített pontokba foglalni. — Hát miféle népek ezek, akik úgy elbánnak magával, kedves Giza néni? — Az ördög tudja. Nem ismertem őket. Valahonnan a tanyáról jöttek be. A férj rendes volna, de az asz- szony, ha iszik, még bánt is. Látod, milyen piros a szemem? Az asszony öntött le lúggal, mert részeg volt. Nagyon rossz sorom van nekem. Szegény kis öregasszony. Bár lehet, hogy ha most azokkal az „ördög tudja kiféle, miféle” népekkel beszélnék, ők meg bizonyára a maguk igazát fújnák. De milyen igazság az, amelyik arcra öntött lúggal meg éheztetéssel érvel. Csöndes mellékutcában szemtanúk nélkül pereg egy néma dráma. Az ember sötét indulatainak szikár kis tanúja egy öregasszony, aki éhezik, maró lúgtól égő szemmel nézi virágait és tanácstalanul áll életének omladozó emlékei előtt. Vajon hányán vannak ilyen Giza nénik, akik figyelmeztetnek emberi felelősségre, s az idő múlására. Andódy Tibor 1 Köszmétebokrainkat is a kaliforniai pajzstetű és a takácsatkák ellen kell védeni. Foszfotion 0,3 százalékkal permetezzünk. A szőlő növényvédelméről sem szabad megfeledkezni. Itt azonban már a közeli szüretre is gondolni kell. A peronoszpóra és a lisztharmat nyár végi fertőzésének a veszélye fenyeget, azonkívül a szürkerothadás és fakórothadás veszélyét is meg kell előzni. Azokat a fajtákat, amelyeket szeptemberben szüretelhetünk, Rézoxi- klorid 50 WP 0,5 százalék + Thiovit 0,3 százalék + Ditrifon 50 WP 0,2 százalékos lével permetezzük. Az augusztus közepe táján érő csemegeszőlőket azonban már csak Filatéliai hírek Az immár több, mint két éve életbe lépett új KRESZ bevezetőjében egyebek mellett az alábbiakat tűzte ki célul: „A közúti közlekedés biztonsága fontos társadalmi érdek.” A hatályos KRESZ rendelkezéseit a gépjárművezetők döntő többsége ismeri — azokat általában tanfolyamon és önképzés formájában — elsajátította, majd vizslalkozik a gyalogosok közlekedésével. Hányszor, de hányszor találkozunk megyénk közútjain is — különösen Békéscsaba és Gyula belterületén — annak a szabálynak a megszegésével, hogy „tilos előzni kijelölt gyalogos-átkelőhelyen és közvetlenül a kijelölt gyalogosátkelőhely előtt.” A széles, párhuzamos közlekedésre alS végül még egy fontos jogszabály „a sok közül”, amely a gyalogosok védelmében ide kívánkozik. Nevezetesen a KRESZ 43. paragrafusának 2. bekezdése, amely tiltja a gyalogosok zavarását is az elsőbbségi helyzetükben. Az ilyen helyeket fokozott óvatossággal és mérsékelt sebességgel kell megközelíteni á járművezetőnek úgy, hogy az Képünkön egy NSZK-beli „gördülő játszótér” egyik szórakoztató eszköze. Szeptember 1-én jelenik meg hármas kisívben a „Prága ’78” nemzetközi bélyegkiállítást köszöntő 3,— forint névértékű bélyeg, melyet itt mutatunk be. A bélyegképen és a szelvényen látható a kiállítás emblémája. a prágai városrészlet, a Szojuz 28. csehszlovák pilótájának, Vladimir Remeknek arcképe is. A levélfeldolgozás alkalmából szeptember 11-én új forgalmi bélyeg jelenik meg, amely bemutatja az automatikus levélfeldolgozást. Ez forgalmi bélyeg lesz és 30-as ívekben jelenik meg. Tervezi : Dudás László. A színe fehér, okker, vörös, fekete és zöld. Yáss Tibor Vk> Rólunk van szó és a gondtalan felnőttekről gán adott számot az önképzés ismereteiről. Az „igazi” gyalogosok, vagyis, akik semmiféle járművezetésre jogosító vizsgával nem rendelkeznek, bizony nem nagyon ismerik a közlekedés rendjének szabályait. Tehát ezekre a gyalogosokra szinte a gép- járművezetőknek kell vigyázni. Valószínű, nem véletlen, hogy az érvényben levő KRESZ több helyen is fogkalmas úttesteken — pl. Békéscsabán — pedig különösen gyakran tapasztalni annak a KRESZ-rendelkezésnek a megszegését, mely szerint „tilos kijelölt gyalogos-átkelőhelyen és közvetlenül a kijelölt gyalogos-átkelőhely előtt másik jármű mellett elhaladni”. Az egyik legbal- esetveszélyesebb szabálysértés, amely még az amúgy is óvatos gyalogos elgázolásá- hoz is vezethet. elsőbbségadási kötelezettségnek — a szükséghez képest — megállással is eleget tudjon tenni. A napi közlekedés során minden járművezető annak tudatában vegyen részt a forgalomban, hogy elsősorban gyalogos és csak másodsorban járművezető. A gyalogosok biztonsága a többség, valamennyiünk biztonsága. — B. — l/OACVf-MCLfrt, Szerződés