Békés Megyei Népújság, 1978. augusztus (33. évfolyam, 179-205. szám)
1978-08-03 / 181. szám
1978. augusztus 3., csütörtök o IZHilUraWTél a nyárban- Yf ' űz integráció szerepe Békés megye élelmiszer-gazdaságában Hatvankétezer síruhát varrnak a Hajdú-Bihar megyei Textilfeldolgozó Vállalat hajdúböszörményi üzemeiben, melyet a tőkés piacon értékesítenek. A hatvankétezer darabos megrendelés százhuszonnégy modellből áll (MTI-fotó — Oláh Tibor felvétele — KS) > Megyénkben — a társadalmi munkamegosztás mai fejlettségi fokán — a technikai fejlődés által indokolt gazdasági növekedés már elengedhetetlenné teszi a termelés, feldolgozás, forgalmazás egyes szakaszaiban részt vevő gazdasági egységek kapcsolati formáinak állandó tökéletesítését. Ezeket a kapcsolati formákat több tartalomjegy alapján csoportosítjuk. Horizontális jellegűnek tekinthető a kooperáció abban az esetben, ha azonos, vagy hasonló termékek, illetve termékcsoportok, gazdasági műveletek egybefoglalásáról van szó. Vertikális jellegű az a gazdasági kapcsolati forma, amelyen belül a társult tagok, vagy tevékenységeik, illetve közösen végzett gazdasági cselekedeteik hetero- génitást mutatnak. Ez a folyamat az előállított termékek, termékcsoportok, illetve gazdasági műveletek különbözőségében mutatkozik meg. A várjátékok árnyékában Bizonyára nagyon sokan vannak, akik Gyuláért aggódnak, s akik mindent megtesznek Gyula jelenéért, és jövőéért. örvendetes, hogy táboruk a városon túl is jelentős. Ezt a vonzást úgy tartjuk számon, hogy szülőföldszeretet. A szűkebb és'tágabb hazánk megismerése pedig az idegenforgalom fogalomkörébe tartozik. Bűvös szó az idegenforgalom. Sok-sok tettünkbe belejátszik az a törekvésünk, hogy minél színvonalasabban — kulturáltabban — szolgáljuk a város által felkeltett igényt: jól érezzék magukat az idelátogatók, vigyék magukkal Gyula hírnevét. Művelődjenek, szórakozzanak zavartalanul. Ám, e nagyszerű törekvések árnyékában olyan jelenségeknek lehetünk tanúi, ' amelyek elgondolkodtatnak, sőt felháboríthatnak bennünket. Nagyszerű dolog a várjáték. Még az is, hogy a vár előtti impozáns térre vásárt varázsolnak. Az azonban megkérdőjelezhető, hogy miként került eme térre a körhinta és a céllövölde? Ha ennyit akartam volna szóvá tenni, talán nem is fogok íráshoz, s nem panaszkodom!? De... Ügy tűnik, hogy könnyebb valamit elkezdeni, mint befejezni. Vagy a szép befejezéshez nincs elég erőnk vagy érzékünk? Július 31-én még ott álldogáltak a szeméttel, piszokkal körülvett, elárvult, gazdátlan sátrak a vár körül, noha a vásárnak július 25-én vége volt. Helyesbítenem kell : a sátrak közül egy ma sem üres. Ebben a nem éppen ízléses sátorban a gyulai ÁFÉSZ méri a sült kolbászt és szolgálja fel az üdítő italt, illetve a sört. Dehát milyen színvonalon látja el az éhezőket és szomjazókat? Mi szükségünk arra, hogy sátoruk körül éjszakán át álldogáljanak a sörözni óhajtók. Vagy az egyébként üdülőkörzetnek nyilvánított városrészben egész éjjel szóljon a felerősített magnójuk hangszórója? Ha csak ilyen színvonalon tudjuk csillapítani — a gyulai történelmi miliőre a gyulai várra és környezetére, különösen pedig a várjátékokra kíváncsi — tömegek ( !) éhét és szomját, jobb ha nem tesszük! Többet ártunk vele, mint használunk. Gyulán már nem szabad megengednünk ezt a fajta kereskedelmi haszonlesést! A város híre-neve az ÁFÉSZ-t is kötelezi! Dr. Bencsik János Egy nyári nap a gyulai Vérfürdőben Fotó: Béla Ottó Kölcsönös Óz összefogás újabb sikere előnyök A Mezőhegyes! 1. sz. Óvoda 1825-ben eredetileg iskolának épült. A férőhely és járulékos helyiségek hiányában a késői utódok egyre jobban kinőtték. Az épület gazdája a nagyközségi tanács, de az óvoda bővítése érdekében összefogott Mezőhegyes egész társadalma. Az állami gazdaság tervező és kivitelező munkával, a cukorgyár pénzeszközök átadásával, a DÉGAZ, az ipaCsúcsforgalom Bevált az év eleji prognózis: az idén minden eddigit felülmúl a Balaton-vidék idegenforgalma. Mint Rosta Sándor, a Balatoni Intéző Bizottság főtitkára elmondotta: a gyorsmérleg szerint a főszezon első felében legalább egyötödével több vendéget fogadtak a kereskedelmi szálláshelyeken, mint a tavalyi év azonos időszakában. A zsúfoltság okozta teher elsősorban a kempingek fenntartóit érte váratlanul. Szükségkempingeket kellett nyitni. Ez azonban csak ideiglenes megoldás. Az északi és a déli parton egyaránt szükség van már egy-egy nagy tömeget befogadó úgynevezett csúcs kempingre A kereskedelemben a raktárak és a hűtőtárolók szűkös volta okozza a legtöbb gondot. A vendéglátóiparban az önkiszolgáló étterri szövetkezet, cukorgyár szocialista brigádjai és a szülők társadalmi munkával segítették a megvalósulást. Az óvoda rövid fél év alatt újraépült és augusztus 1-től 3 csoporttal bővülhetett. Belső elrendezése, komfortja, felszereltsége és esztétikája híven szolgálja a kicsinyek testi-szellemi fejlesztését, az új nevelési célok megvalósulását. a Balatonnál mek hálózatát kell bővíteni. A szezon eddigi tapasztalatai szerint javítani kell a szervezettséget, elsősorban az információs hálózatot. Tömegesen érkeznek az éjszakai órákban a külföldi vendégek a partra, s nincs, aki útbaigazítsa őket. Fejlődött például a fizetővendéglátó szolgálat, bár a helykihasználás még jobb lehetne, ha tökéletesebb együttműködés alakulna ki az utazási irodák között. Az idei főszezon második félideje is biztatóan kezdődik. A Balaton jelenleg Európa egyik kánikulai menedékhelye. Szeretnénk azonban, ha sikerülne meghosszabbítani a szezont. Ehhez jó szervezésre van szükség. Jó előre, már a főszezon napjaiban meg kell hirdetni külföldön és itthon az őszi program- és árkedvezmény-ajánlatokat. Megyénkben a mezőgazdaság szocialista átszervezése után a termelés, a feldolgozás és a forgalmazás kapcsán létrejöttek az integrációs kapcsolatok kiépítésének , lehetőségei. Alapvetően egytípusú szocialista gazdálkodási egységek kerültek túlsúlyba a gazdasági életben. A termelési viszonyok fejlődése lehetővé tette a termelőerők mennyiségi és minőségi növelését is. Az integrációs kapcsolatok alapvetően a következő célkitűzések érdekében bontakoztak ki: A kapcsolódó tevékenységek gazdasági pozíciójának javítására, az érdekellentétek kiküszöbölésére, a termelési alapok jobb kihasználására, a munka- megosztásból eredő előnyök hatékonyabb kiaknázására, a termelés, az értékesítés és a szolgáltatások biztonságának fokozására, valamint a gazdálkodási szintkülönbségek csökkentésére. A végső cél természetesen nem lehet más, mint a kölcsönös előnyök felhasználásával a nyerstermékeket fogyasztásra kész állapotba hozni és a lehető legrövidebb úton, olcsón, jó minőségben a fogyasztóhoz el- juttani. Megyénkben az integráció kibontakozását számos körülmény akadályozza. Ezek közül említést érdemel az élelmiszeripar fejlesztéséhez szükséges anyagi javak szűkössége, az élelmiszeripar irányításának centralizáltságából fakadó nehézkessége, a jogi és közgazAz integrációs kapcsolatok vizsgálatának egyik feltétele az integráció fogalmának megismerése, főbb jellemzőinek körvonalazása. Az integráción azt a gazdaságszervezési folyamatot értjük, amelynek eredményeképpen olyan gazdasági szervezet jön létre, ahol egységes irányítás alatt kapcsolódnak össze az egynemű vagy eltérő gazdasági tevékenységek, illetve tevékenységek szervezetei. dasági szabályozásból, a szervezeti eltérésekből adódó akadályok, végül a szemléletben! problémák. Ezek a fékező tényezők igen nagyszámú részkérdést foglalnak magukban. Itt csak a legfontosabbakat és a legjellemzőbbeket csoportosítottuk. Országosan is érvényes az a megállapítás, hogy a mezőgazdaságban — a kialakult árrendszer következtében — alacsony a jövedelmezőség szintje és igen lassú a költségek, befektetések megtérülése. így érthető, hogy a fajlagosan alacsony mezőgazda- sági fejlesztési alapokat kevésbé vonzzák az élelmiszer- iparral kialakítható integrációs kapcsolatok. Az árproblémák a jövedelmezőségi kérdések, a fejlesztési alapok szűkössége kü- lön-külön és egymással ösz- szefüggésben is az integrációs kapcsolatok fejlődésével ok-okozati összefüggésben vannak. Fűképp a növénytermesztésben Békés megyében mindkét integrációs forma kialakult. A horizontális integrációt tekintve: jelenleg tíz növénytermesztési és négy állattenyésztési ágazatban működik termelési rendszer. A rendszerekben termelt növények termésátlaga a korábbi terméshez viszonyítva jelentősen emelkedett, míg az önköltség mérsékeltebben — de csökkent, főként a hozamok jelentős növekedése miatt. A munkatermelékenység két-háromszorosára nőtt. A nyilvánvaló eredmények mellett kedvezőtlen jelenségek is vannak. Ilyenek többek között az, hogy a gépkihasználás géptípusonként és egy-egy gazdaságon belül is igen nagy eltéréseket mutat, hogy a nagymértékű anyagi-technikai bázis műszaki ellátása, a szervizhálózat folyamatos biztosítása szintén gondot jelent. Az állattenyésztés területén nehezebben alakultak ki a feltételek termelési rendszerek szervezésére. Megyénkben a húsprogram megvalósítására 1969-ben indult meg az állattenyésztés koncentrálódása és szakosodása. Megkezdődött a különböző rendszerű, szakosított tehenészeti és sertéstelepek építése. E program keretében az elmúlt tervidőszakban összesen 30 sertés és 26 szakosított tehenészeti telep valósult meg. Agráripari egyesülés Megyénk egyik újszerű vertikális integrációs formája a Békéscsaba és Környéke Agráripari Egyesülés. (Továbbiakban BAGE.) Megalakulásának céljai közé tartozik a résztvevő gazdálkodó szervezetek gazdasági hatékonyságának fejlesztése, eszközeinek jobb kihasználása a hatékonyabb termelés megvalósítására. Célja továbbá a termelés, a feldolgozás és az értékesítés átfogóbb megszervezésével a gazdálkodás eredményességének növelése, a termelési folyamat szocialista vonásainak erősítése. A BAGE-ra már megalakulásakor jellemző volt a termelőerők nagyfokú koncentrációja. Ebben az egyesülésben — a közös szervezet irányításával — megvalósul a korábban szervezetileg széttagolt vertikális fokozatok egybekapcsolása, a hiányzó, vagy szűk kereszt- metszetnek bizonyuló fokozatok kiépítése, illetve bővítése. A BAGE-ben részt vevő vállalatok megtartották jogi önállóságukat, de fokozatosan növekszik a közös szervezet irányító-koordináló szerepének jelentősége. A BAGE a kölcsönös gazdasági előnyök alapján tevékenykedik annak tudatában, hogy a résztvevő önálló vállalatok külön érdekeltsége csak hosszabb távon oldható fel. A BAGE megalakulása óta a résztvevő gazdálkodási egységek termelési szintje a tervezettet meghaladó mértékben emelkedett. Tájegységünkön egyébként mindkét integrációs forma fejlesztésére lehetőség van. A feltételek különösen a megye déli részén adottak. Itt ugyanis magas az eszközellátottság szintje, kedvezőek a természeti és a közgazdasági adottságok, optimális a területi és eszközkoncentráció, megfelelően alakult a termelési szerkezet és vezetési szervezet. A viszonylag egyszerű mezőgazdasági termelési szerkezet egyértelműen sürgeti a horizontális integráció további kibontakoztatását. A meglevő feldolgozó és forgalmazási háttér viszont a horizontálisan integrált termelési szervezetek magas szintű vertikummá fejlesztését indokolja Dél-Békés megyében. Nem csodaműdszer A jövőt nézve az integrációs kapcsolatokban rejlő lehetőségek kihasználása számos gazdasági előnyt rejt magában, ezeket az eddiginél fokozottabb mértékben kell kiaknázni. Az integráció természetesen nem pótolhatja a jogi egyesülésből származó előnyöket, de nem ellensúlyozhatja az ebből eredő hátrányokat sem. Az integrációs kapcsolatok fejlesztésével párhuzamosan szükséges az integrációban résztvevő vállalatok gyorsabb ütemű fejlesztése, a vállalaton belüli üzem- és munka- szervezés színvonalának emelése, az „üzemi világ” korszerűsítése. Az integrációs'kapcsolatok kialakítása területén ma még nincs összhangban az elmélet. a gyakorlat ás a jogalkotás. Ebből adódóan számos alapvető és részletkérdés vár tisztázásra, de az bizonyított tény, hogy az integráció a termelésszervezés forradalmasító tényezője, amely a gazdálkodásszervezés részévé vált, s a termelés fejlesztésének egyik legfontosabb tartaléka. Az integrációs tevékenység, az együttműködési kapcsolatok fejlesztése azonban csak egyik eszköze a hatékonyság fokozásának. Nem helyettesítheti a szervezési, agrotechnikai fogyatékosságokat, a magasabb genetikai érték elérésére irányuló nemesítő- és tenyésztőmunkát, nem egyenlítheti ki a munkafegyelem megsértéséből fakadó hátrányokat. Az integráció a korszerű élelmiszergazdasági termelés fejlesztésének egyik, de nem egyedülálló eszköze. Fórján Mihály
