Békés Megyei Népújság, 1978. augusztus (33. évfolyam, 179-205. szám)
1978-08-25 / 200. szám
1978. augusztus 25., péntek ■KHilin&Td Könnyű utólag bölcsnek lenni T udtam, hogy ez lesz a vége. Nem ritka eset, sőt mi több, lassan közhelyszámba megy az lyenfajta utólagos „jóslás”. Nem is ütközünk meg rajta. A kaján hangsúlyán sem. A napokban az egyik vállalat mérnökétől hallottam. Az történt, hogy olyan termék gyártását kezdték meg, amelyről úgy vélték, sikere lesz a piacon. Természetesen, csak óvatosan, csak kis szériában. Időközben azonban kiderült, hogy egy másik vállalat ugyanezt az árucikket sokkal korszerűbb kivitelben és olcsóbban állítja elő. A ráfizetés elég hamar észhez térítette a vállalatot. Aztán napirendre tértek a dolog felett, mondván, ennyi kockázatot bármelyik gazdálkodó szerv megengedhet magának. Való igaz, a kockázat a gazdasági fejlődés velejárója. Még a megalapozottabb döntésnek is számolnia kell ezzel. Csakhogy ebben az esetben nem ez történt. — Ha tudta, miért nem szólt időben? Utólag köny- nyű bölcsnek lenni! — Kétszer szóvá tettem, de eredménytelenül. Aztán nem firtattam a dolgot, mert kenyértörésre került volna a sor. A válasz meghökkentett. Már azért is, mert az új termék gyártásával kapcsolatban eléggé pontos információkkal rendelkezett. Az egyik volt egyetemi évfolyamtársa abban a gyárban dolgozott, ahol már korábban kidolgozták az új termék technológiáját. Azt is tudta, hogy korszerű gépsorokkal rendelkeznek, és előreláthatólag nemcsak a hazai piac szükségleteit fogják kielégíteni, hanem exportigényeket is. Még számításokat is végzett, hogy ugyanazt a terméket az ő vállalata mennyivel drágábban állítja elő majd, mint a másik. Való igaz, hogy ennyi ismeret birtokában sokkal bátrabban kellett volna szót emelnie. Igen ám, de a javaslatot az új termékre éppen az osztályvezetője dolgozta ki, s a vállalat vezetői szinte ellenvetés nélkül elfogadták. A tanácskozáson a mérnök szóvá tette a javaslat ioghíjait. Az ő szava azonban keveset nyomott a latban. Elsősorban azért, mert csak másfél éves munkaviszonya volt a vállalatnál. Az osztályvezető viszont az alapító tagok közé tartozott. Beosztottja felvetését személye elleni kritikának fogta fel. Mivel korábban számtalan indítványát az élet igazolta, most is helyt adtak javaslatának. Bizonyára úgy számítottak, hogy ezúttal is beválik. Jóllehet, az új termék előállítását csak szűk keretben kezdték meg, csupán kísérleti jelleggel. Amikor kiderült, hogy rossz úton járnak, az új termék gyártásával leálltak. A ráfizetés csupán nyolcvanezer forint volt. Aligha fér kétség ahhoz, hogy a javaslat nem volt kellőképpen megalapozva. A tanácskozás sem korrigálta. S ebben az is közrejátszott, hogy a mérnök kifogásaira nem szenteltek kellő figyelmet. Vitathatatlan, hogy szinte minden tanácskozáson szerephez jutnak az emberi tényezők. Egyesek szavai szimpátiát keltenek, másoké ellenkezőleg. Hol erőteljesebben, hol kevésbé a beosztásnak, a korábbi magatartások pozitív, illetve negatív értékének is súlya van. Nem egy esetben komiszkodó hátsó gondolatok is felvillannak. „Talán azért kritizálja főnöke javaslatát, mert okosabb akar lenni nála, s a posztjára pályázik.” Minél határozottabban kerülnek előtérbe az ilyenfajta tényezők, annál inkább nyilvánvalóvá válik, hogy a tanácskozás nem fogja betölteni a célját. Tapasztalatok igazolják, hogy csak akkor lehet eredményes, ha a javaslatot tényszerűen és sok irányban mérlegelik. Gazdasági életünknek számtalan idegszála van. A piac kívánalmait, a ráfordítás nagyságát, a várható bevételt épp úgy mérlegre kell tenni, mint a technika legújabb vívmányait, és a munkaerőhelyzetet. Akármelyiknél csúszik be egy hibás adat, utólag aligha lehet kiküszöbölni a tévedést. •gy olyan vállalatnál, ahol millióban gondolkoznak, 80 ezer forint nem nagy összeg. Tandíjnak azonban jelentős, s okulásul kell hogy szolgáljon: jobb előre bölcsnek lenni, mint utólag. (Serédi) E Miről ír a Béke és Szocializmus nyolcadik száma? Dr. Ilizarov „csodái” Egy szovjet kisvárosban, az Uraitól alig valamivel keletre fekvő Kurganban, különös fényképeket lehet látni dr. Gavril Ilizarov orvosi rendelőjében. Az egyik fényképcsoport „előtte és utána” készült egy észt kislányról, akinek egyik lába lényegesen rövidebb volt, mint a másik — így született. Dr. Ilizarovnak sebészi beavatkozás nélküli csontkezelési módszerével fokozatosan több mint 50 centiméterrel sikerült meghosszabbítania a csenevész lábat. Dr. Ilizarov betege volt Valerij Brumel, a korábbi magasugró világcsúcstartó is, aki súlyosan megsérült egy közúti baleset alkalmával. Brumelen két és fél év alatt 13 műtétet végeztek, elfogadható eredmény nélkül és már úgy látszott, hogy egész életére reménytelenül nyomorék marad. De egy hónapon belül járni kezdett dr. Ilizarov klinikáján, négy hónap elteltével már nehéz súlyokat emelt és újabb hónap múltán átugrotta a 175 centiméteres magasságot. Lehet, hogy újabb világcsúcsokat állított volna fel, de egy baleset véglegesen visszavonulásra kényszerítette a sportolástól. Dr. Ilizarov meg van győződve arról, hogy a csontszövetek regenerálódó képessége gyakorlatilag korlátlan. A kaukázusi pásztor fia tízéves korában határozta el, hogy orvos lesz, amikor súlyos betegségből gyógyították ki. A sztavropoli orvos- egyetem hallgatója lett és a második világháború idején helyezték a kurgáni kórházba, arra a vidékre, ahol születése óta élt. Idestova 26 éve már, hogy először meghökkentette az orvosi világot, műtét vagy gipszkötés nélkül összeillesztette a törött csontokat és mindezt olyan hatékonyan, hogy a beteg törött sípcsonttal már sétálhatott egy kicsit a második vagy a harmadik napon. Ezreket kezelt-gyógyí- tott Kurganban, módszerét más szovjet klinikákon, továbbá bolgár, cseh és más országok gyógyintézeteiben is felhasználják. „A legfontosabb dolog a törött csontvégek helyes illesztése és biztonságos rögzítése csonttörések esetében, de ugyanilyen fontos az ízületek és izmok normális működésének biztosítása is. Ha a törést gipszkötéssel rögzítik, ez az izmok'és a vérkeringés kárára van. Mi ezért vékony huzalokat vezetünk át a csontok nyílásai között, és a készülékhez kötjük őket, így biztosítva a kellő távolságot és ugyanakkor elég erőssé téve a törött lábat, hogy a beteg járhasson rajta, vagy a törött kart, hogy a beteg súlyt emelhessen fel vele. Az észt kislány esetében is ezt a módszert használtuk fel a deformálódott csont növekedésének kiváltására.” (Megjelent a Delta augusztusi számában.) „H mi világunkért” Beszélgetés Szűcs Istvánnéval, a Magyar Úttörők Szövetsége főtitkárával ősz közeledtével a természet megadóan készül az elmúlásra. Az oktatási intézmények, közöttük az általános iskolák is, éppen ellenkezőleg, ilyenkor újhodnak meg. Az öreg vagy éppenséggel frissen emelt falak között ezekben a napokban új és új tervek születnék, várakozástól vibrál a levegő. Ennek a sajátos, éppen ősszel virulni kezdő világnak egyik meghatározó, éltető ereje az úttörőmozgalom. Szűcs Istvánnéval, a Magyar Úttörők Szövetsége főtitkárával beszélgettünk azokról az elképzelésekről, amelyek segítségével minden eddiginél színesebbé, tartalmasabbá, hasznosabbá kívánják tenni a gyerekek életét. — Milyen alapvető, fontos feladatok teljesítését tűzte ki célul az úttörő- csapatok elé 1978—79-reaz úttörőszövetség? — Az előttünk álló tanévben szövetségünknek az a feladata, hogy változatlanul kövesse az elmúlt esztendőkben kialakított fő irányvonalát, továbbra is törekedjen a társadalom és a gyerekek igényeinek összekapcsolására. Olyan programot biztosítson az úttörőcsapatok tagjainak, amelyekben egyaránt lehetőségük nyílik a közösségi, közéleti tevékenységük kibontakoztatására, az egyéni felelősségtudatuk fokozására, az iskolán kívül szerzett ismereteik alkalmazására és bővítésére, a számukra előírt alapkövetelmények teljesítésére. Továbbá játékra, testedzésre, a tudománnyal, a technikával és a művészetekkel való érdekes találkozásokra, a felnőttekkel való kapcsolatok további erősítésére. 1979 — a gyermekek nemzetközi éve — Jövőre az egész világ figyelme hatványozottan fordul a gyerekek felé, hiszen 1979-et az ENSZ a gyermekek nemzetközi évének nyilvánította. Milyen módon jut szerephez ez az esemény a Magyar Úttörők Szövetsége programjában? — Áthatja és meghatározza azt. Központi kérdés lesz a gyermekek helyzetének elemzése, élet- és tanulási feltételeinek biztosítása, a gyermekek jogainak, érdekeinek képviselete, védelme. A felnőttek cselekvő aktivitása, törődése mellett, a kisdobosoknak és az úttörőknek is módjuk lesz arra, hogy ne csak elfogadják a segítséget, hanem aktívan részt vegyenek saját közösségük életének megszervezésében, környezetük alakításában, sokféle módon erősítsék a világ gyermekeivel való együttműködésüket, barátságukat. A gyermekek nemzetközi évével összefüggésben érdemes megemlítenünk az úttörőév fontos politikai eseményeit — a KMP, aKIMSZ megalakulásának, a Tanács- köztársaság kikiáltásának 60. évfordulóját —, amelyeknek nevelési lehetősége ott kezdődik, hogy fel kell ébreszteniük a gyerekek kíváncsiságát a történelmi kor iránt. Igyekszünk felfedni előttük az akkori kor és mai életünk tartalmi kapcsolatát. Ehhez a munkához biztosít lehetőséget „A mi világunkért” elnevezésű mozgalom, amely a gyermekek tennivalóit foglalja keretbe. A mozgalom lehetővé teszi, hogy a kisdobos- és úttörőközösségek megismerjék szocialista valóságunkat, tettekkel bizonyítsák, készek dolgozni, áldozatot vállalni a mi világunkért, hogy kifejezzék együttérzésüket, szolidaritásukat az elnyomott országok népeivel, gyerekeivel, hogy érzékeljék, vannak olyan everekek, akik nem élnek olyan boldogan, mint ők. Módot nyújt ahhoz, hogy tettekkel bizonyítsák, méltók elődeik munkájához, életéhez. A mozgalmat Zánkán hirdettük meg a közelmúltban. „A mi világunkért” mozgalom kiemelkedő, központi rendezvénye lesz a nemzetközi gyermeknaphoz közel eső időpontban megrendezendő nagyszabású, országos játék, amelynek célja a különböző országok, népek játékainak, dalainak, kultúrájának megismerése. Nincs két egyforma csapat — A mozgalom, mondhatnánk, ajánlás, amely lehetővé teszi, hogy az úttörőcsapatok fejlettségi szintjüknek, sajátosságaiknak, lehetőségeiknek megfelelően határozzák meg feladataik sorrendjét, a tevékenység formáját. Hasonló önállóságot már korábban is biztosítottak a csapatoknak. Hogyan éltek eddig ezzel a lehetőséggel, előbbre lépnek-e jövőre az úttörőcsapatok ezen a területen? — Nincs két egyforma úttörőcsapat. Az a tapasztalatunk, hogy érdekes programot csak ott valósítottak meg, ahol messzemenően figyelembe vették a gyerekek igényeit, a csapat körülményeit. A legtöbb helyen jól éltek ezzel a lehetőséggel. Igaz, akadnak olyan közösségek, ahol adósak az önálló kezdeményezéssel. Ügy tűnik azonban, hogy az elmaradók is felzárkóznak, ösztönzi őket több példa is, néhány érdemleges helyi ötletet ugyanis országos szintre emeltünk. Így történt ez többek között a „Kék nyakkendőért” és a „Vörös nyakkendőért” felvételi próbával is. — Milyen akciók, próba- rendszerek, szemlék és vetélkedők teszik teljessé a kisdobosok, úttörők jövő tanévi szervezett, közösségi programját? — Ezek tulajdonképpen „A mi világunkért” mozgalom részeként ajánlások, sokféleségük a gyerekek érdeklődését tükrözi. Mindenki megtalálhatja saját érdeklődésének, tehetségének megfelelő tevékenységi formát. A tudományos-technikai szemlék, a különböző tudományok, a technika, a mezőgazdaság iránt érdeklődőknek nyújtanak hasznos elfoglaltságot. A „Művészetek vándorútján” kulturális játék, amely érdekes, vonzó művészeti ágak megismerését, gyakorlását biztosítja, fejleszti az anyanyelvi kultúrát. A „Barátunk a könyv, a múzeum, a film...” közművelődési játék, célja az önművelés. Az 1978—79-es úttörőévben is sor kerül a kulturális szemlére, az éneklő rajok országos találkozójára, az úttörőzenekari fesztiválra, a riportervetélkedőre, a Kazinczy-versenyekre, a gyermekhősök találkozójára. Folytatjuk a Teremtsünk értéket! akciót, az Edzett ifjúságért tömegmozgalmon belül az ügyesség-bátorság sportjátékot, az úttörőolimpia versenysorozatát, a Szülőföld-expedíciót, és ezúttal is sor kerül honvédelmi versenyekre, az úttörőgárda szemléjére. Ezek a programok folyamatos, egész éves elfoglaltságot teremtenek a gyerekeknek. R11 napos tanítási hét — Hogyan tudja segíteni a Magyar Úttörők Szövetsége az új nevelési-oktatási dokumentumoknak megfelelő nevelőmunkát az iskolákban, miként kívánnak közreműködni a tizenegy napos tanítási ciklus eredményessé tételében? — Az úttörőcsapatok sokat tehetnek azért, hogy a tanulással kapcsolatban pozitív vélemény alakuljon ki a gyerekek között, ösztönözzék az iskolai kötelezettségek elvégzésére az úttörők társaikat, és bátran marasztalják el azokat, akik nem tanulnak, hiszen tanulni nemcsak „gyermeki”, hanem állampolgári kötelesség. Az úttörőmozgalom sok olyan formát teremt, amelynek tág határai között a gyerekek a tanítási órákon szerzett tudásukat szinte rendszeres egységbe foglalhatják, összefüggéseiben ismerhetik meg környezetüket, ugyanakkor a csapatos kutatások, munkák a társadalmi beilleszkedésre készítik fel a gyerekeket. A tizenegy napos tanítási hét bevezetésével jobban össze kell hangolnunk tevékenységünket a különböző művelődési intézményekkel, hogy a tanórán kívüli nevelési alkalmak, események valóban jól szolgálják a gyerekeket. — Az előzetes tervek szerint a gyermekek nemzetközi éve alkalmából hazánk ad otthont a CIMEA által megszervezett európai gyermektalálkozónak, valamint Budapesten tanácskozna egy kormány- szintű fórum a gyermekek helyzetéről, jogairól. Milyen teendők várnak mindezzel kapcsolatban a Magyar Úttörők Szövetségére? — 1979 augusztusának első felében az úttörőszövetség központi táboraiban biztosítunk helyet az európai gyermekek találkozójának. Igyekszünk felhasználni az I. nemzetközi gyermekfesztivál tapasztalatait. Azt szeretnénk, ha programunk kifejezné az európai enyhülés, a béke és barátság gondolatát. A mintegy tíznapos táborozás során baráti találkozókra, kulturális és sportrendezvényekre kerülne sor. Terveink szerint vendégeink három-négy napot megyékben, családoknál töltenének el, így közvetlen benyomásokat szerezhetnének életünkről, alaposan megismerhetnék a magyar pajtásokat, szüleiket. A kormányszintű tanácskozással kapcsolatban: a Magyar Úttörők Szövetsége tagja az előkészítő bizottságnak, és természetesen részt vesz a program előkészítésében. Szeptemberben minden úttörőcsapathoz eljut a Magyar Úttörők Szövetsége levele. Érdemes idézni: „...Érdekeljen minden, ami a családban, az iskolában, lakóhelyeteken, hazai tájakon és a világ különböző országaiban történik. Akarjatok, tudjatok beleszólni a kis és nagy közösségek dolgaiba, és ne mulasszatok el semmit, amivel tenniakarásotokat bizonyíthatjátok, s ami gazdagabbá teheti a most kezdődő úttörőével A mi világunkért azzal tehettek a legtöbbet, ha megértitek örömeit és gondjait, ha akartok érte — ma még gyerekként, de holnap már felnőttként — cselekedni.” Bocs Ferenc tényleges kulturális forradalom továbbfejlesztésének egyes kérdéseiről. George Harris. Kanada Kommunista Pártja KB tagja, a kanadai munkásmozgalomban tapasztalható új tendenciákat ismerteti. (KS) A kommunista és munkáspártok elméleti és tájékoztató folyóirata vezető helyen közli Borisz Ponomarjovnak, az SZKP KB Politikai Bizottsága póttagjának, a KB titkárának „Veszélyes irányvonal” c. cikkét, amely az ENSZ-közgyűlés rendkívüli leszerelési ülésszakával párhuzamosan tartott NATO-ta- nácsülés határozatainak ismeretében elemzi a jelenlegi nemzetközi helyzetet, az enyhülés, a leszerelés kilátásait. Enrique Pastorino. a Szak- szervezeti Világszövetség főtitkára a IX. szakszervezeti világkongresszus munkáját, határozatait ismerteti. A tudományos-technikai haladásnak, mint a fejlett szocializmus építése fontos tényezőjének szerepéről fejti ki gondolatait Antonin Ka- pék, a GSKP KB Elnökségé- : nek tagja. Sri Lanka Kom-' : munista Pártja X. kongresz- ; szusáról Pieter Keuneman, a ; párt főtitkára ; a Svájci Mun- : káspárt XI. kongresszusáról ^ pedig Otto Schudel, a párt ! ellenőrző bizottságának tagja ; tájékoztatja a folyóirat olva- ; sóit. ; Köpeczi Béla akadémikus, - a Magyar Tudományos Akadémia főtitkárhelyettese i „Kultúra, értékrend, élet- 1 mód” c. cikkében a szocializ- ; mus fejlődésének mai szűk- ; ségleteiből kiindulva szól a A kis csóka még a földrengéskor esett ki a fészekből a békési múzeumban. Azóta felnőtt, megbarátkozott az emberekkel, és produkálja magát. Képünkön napozási tudományát mutatja be a vendégek nagy derültségére Fotó: Orbán Károly
