Békés Megyei Népújság, 1978. augusztus (33. évfolyam, 179-205. szám)

1978-08-24 / 199. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1978. AUGUSZTUS 24., CSÜTÖRTÖK . Ara: 80 fillér XXXIII. ÉVFOLYAM, 199. SZÁM BÉKÉS MEGYEI „Bizunk a pedagógusok hivatástudatában.. Általános iskolai igazgatók fóruma Békéscsabán Magyar gyógyszerek 100 millió rubelért A MEDIMPEX magyar és a MEDEXPORT szovjet gyógyszer-külkereskedelmi vállalat képviselői — az 1979. évi felkészülés jegyében — szerdán magyar gyógyszer- készítmények 45 millió ru­bel értékű szovjet exportjá­ról szóló újabb szerződést ír­tak alá Budapesten, a MEDIMPEX székházában. Ezzel a MEDIMPEX jövő évi szovjet exportja 100 millió rubelre emelkedett. A két külkereskedelmi vál­lalat képviselői megállapod­tak abban is, hogy a szovjet gyógyszerkészítmények ma­gyarországi, illetve a ma­gyar állatgyógyászati készít­mények szovjet exportjára vonatkozó tárgyalásaikat a közeljövőben tovább folytat­ják. Békéscsabán tegnap együtt­működési megállapodást kö­tött a Békéscsaba és Kör­nyéke Agráripari Egyesülés a Vetőmagtermeltető és- Ér­tékesítő Vállalattal. Az együttműködési megál­lapodás újabb bizonyítéka annak, hogy a szakemberek egyre nagyobb jelentőséget tulajdonítanak a növényter­mesztési ágazat fejlesztése szempontjából elengedhetet­len vetőmagtermesztésnek, fajtanemesítésnek. A Vető­magtermeltető és Értékesítő Vállalat 15 egysége folytat ve­tőmag-szaporítást és -forgal­mazást. Hazánkban jelenleg 350 ezer hektáron termesz­tenek vetőmagot, ebből 150 ezeí hektár a kalászos- és a Az oktatásügy Békés me­gyei gyakorlatában szokat­lan, új kezdeményezés meg­valósulására került sor teg­nap délelőtt a békéscsabai Kulich Gyula Ifjúsági és Út- törőházban. A megyei ta­nács művelődésügyi osztálya javaslatára fórumot rendez­tek a megyében működő ál­talános iskolák igazgatói, va­lamint a városi, járási mű­velődésügyi osztályok veze­tői számára. A komoly vál­tozás előtt álló általános is­kolai oktatás egész sor idő­szerű kérdés közvetlen, gyors megválaszolását tette szüksé­gessé, A beérkezett több, mint száz kérdés bizonyítja: a fórum hasznos, követésre méltó formaként üdvözölhe­tő. A program Hárs György- né, a művelődésügyi osztály alsófokú oktatási csoportve­zetője tavalyi évet értékelő beszámolójával kezdődött. Az iskolai élet demokratizmusá­kukorica-vetőmag. A válla­lat az elmúlt évben 5,4 mil­liárd forintot fizetett a vető­magot előállító mezőgazda- sági üzemeknek. Ez a széles körű és egyre gyümölcsö­zőbb kapcsolatok bizonyíté­ka. Magyarország jelentős mennyiségben exportál vető­magot a kapitalista és a szo­cialista országokba. A vető­magtermesztés fejlesztése te­hát nemcsak a termésátla­gok növekedése miatt fontos, hanem az export miatt is. A vetőmagtermesztés fej­lődését szolgálják azok a beruházások, amelyeket kö­vetően 40 százalékkal nő a tisztító- és 50 százalékkal a tárolókapacitás. A tervek szerint a vetőmag-előállítás ról szólva hangsúlyozta, a korszerű iskolavezetéssel és az igazgatók munkájával szemben támasztott változó követelmények jelentőségét. Ezután az új tanév legfon­tosabb tennivalóit vázolta. A továbbiakban Pataki Jó­zsef, megyei úttörőelnök ér­tékelte az elmúlt mozgalmi év tapasztalatait, s megje­lölte az elkövetkezendő tan­év fő tennivalóit. Előadásá­ban — az új úttörőakció, „A mi világunk”, a nemzet­közi gyermékév és a többi aktuális eseményhez kapcso­lódó mozgalmi tevékenység kapcsán — kiemelte, hogy nem több rendezvényre van szükség, hanem a gyerek ér­deklődésének, az adott isko­la körülményeinek megfele­lően kell választani az akció­kat, s azokat minőségileg jobban megvalósítani. Ehhez viszont az iskolák igazgatói­nak, s a csapatvezetőknek növekedését követően a VI. ötéves tervben mintegy 30 százalékkal lesz nagyobb a vetőmagexport, mint az el­múlt évben. Addig is azon­ban tovább kell javítani a kutatóintézetek, mezőgazda- sági üzemek és a vetőmag­termeltető vállalat együtt­működését. Csak így érhető el, hogy mezőgazdaságunk azokat a vetőmagfajtákat kapja meg, amelyek a terü­leti adottságokhoz mérten jól hasznosíthatók. Az együttműködési megál­lapodást aláíró Békéscsaba és Környéke Agráripari Egyesülés a rendelkezésre ál­ló szellemi és anyagi eszkö­zökkel a jövőben fokozot­tabban kíván részt venni eb­ben a munkában. A BAGE gazdaságaiban jelenleg 5000 hektáron termesztenek kuko­rica-, 5000 hektáron kalá­szos-, 600 hektáron borsó-, és ugyancsak 600 hektáron cu­korrépa-vetőmagot. Az együttműködésben részvevő szervezetek célja, hogy jobb minőségű vető­magvak és korszerű techno­lógia felhasználásával bizto­sítsák a szántóföldi és ker­tészeti növénytermesztés ho­zamainak növekedését. A kö­zös tevékenység elsősorban búza-, hibridkukorica-, bor­só-, napraforgó-vetőmag, va­lamint burgonya-vetőgumó termesztésére és termelteté­sére vonatkozik. Az aláírók továbbá vállal­ják, hogy gondoskodnak a kutatási és termelési tapasz­talatok folyamatos és gyors elterjesztéséről, széles körű alkalmazásáról. Megteremtik a vetőmag-termeltetés mű­szaki feltételeit. Az eddigi­nél szervezettebb kapcsolat- rendszert alakítanak ki a nemesítő, a fajtafenntartó, a vetőmag-termeltető és for­galmazó szervek között. (Kepenyes) az eddigieknél is eredménye­sebb együttműködésére lesz szükség. A beszámolók után a fel­vetett kérdések megválaszo­lására került sor. Sok kér­dés foglalkozott a hiányzó oktatási eszközök, tanári se­gédkönyvek sorsával vala­mint az új tanterv eszköz- szükségletéhez a központi tá­mogatás összegének várható változásával, az örökzöld té­mának számító menzai térí­tés ügyével. A kérdésekre Virág Fe­renc gazdasági csoportvezető adott választ: — A TANÉRT az új tanterv bevezetése mi­att rendkívüli feladatok előtt áll — mondotta többek között válaszában. — Ezért továbbra is szükség van a pedagógusok megértő türel­mére, a már meglevő eszkö­zök leleményes alkalmazásá­ra. A felvetett témák változa­tosságára utal, hogy míg De­ák Ferenc művelődésügyi osztályvezető-helyettes az igazgatók pedagógiai munkát értékelő feladatával, vala­mint a túlzottnak minősített adminisztrációval foglalkozó kérdésekre adott választ, Hárs Györgyné, az új tan­tervekhez, az oktatási rend­hez. a 7—8. osztályos tanu­lók őszi munkájával, Hagy- mási Sándor, személyzeti cso­portvezető pedig a pályázati és felvételi rendszerhez fűző­dő kérdésekre válaszolt. Dr. Becsei József, a megyei tanács művelődésügyi osztá­lyának vezetője találóan fo­galmazta meg a találkozó egyik jelentős eredményét: — Ha más haszna nem is lett volna a mai fórumnak, már amiatt is megérte, hogy meg­bizonyosodtunk : a megye művelődésügyi, oktatási ve­zetőit ugyanazok a kérdések, problémák foglalkoztatják, mint az iskolák vezetőit. S ez nagyobb munkára, oda­figyelésre serkent bennünket. Végezetül Szabó László, az Oktatási Minisztérium Álta­lános Iskolai Főosztályának vezetője válaszolt az elhang­zott. s nemcsak a Békés me­gyei, hanem az egész ma­gyarországi pedagógus társa­dalmat izgató kérdésekre. Foglalkozott — mint Dr. Becsei József is — az ifjú­ság nevelésének egész társa­dalomra háruló felelősségé­vel, a tantestületben tartó­san felszabaduló pedagógiai erők jobb felhasználásának lehetőségeivel, a meglevő pe­dagógiai segédletrendszer át­gondoltabb hasznosításával, a vezető^ önállóbb, koncep- ciózusabb munkájával, a munkafegyelem erősítésének fontosságával s azzal, az erőfeszítéssel, melyet álla­munk az oktatás anyagi fel­tételeinek javításáért, illetve a jelenlegi helyzet megőrzé­séért tesz. Végül — az el­hangzott problémákra vissza­utalva — bizalommal szólt a pedagógusok hivatástudatá­ról. amely biztosítéka lesz a megújulás előtt álló oktatás­ügy eredményes feladatmeg­valósításának. B. S. E. Az együttműködési megállapodást dr. Szabó József, a Vető­magtermeltető és Értékesítő Vállalat vezérigazgatója és Kar­dos Ernőné, a BAGE elnökhelyettese látta el kézjegyével Fotó: Veress Erzsi Együttműködési megállapodás a vetőmagtermesztésben q Miskolcon a December 4. Drótműveknél július 10-e óta két 5 új osztrák EVG gyártmányú gépen készítik a hegesztett S acélhálókat. Az autópálya építésétől a Paksi Atomerőműig g egyre több helyen használják fel terméküket (MTI-fotó — Kerényi László felvétele — KS) Békés megye távlati vízgazdálkodási terve A Békés megyei Tanács termelési és ellátási bizott­sága tegnap, szerdán délelőtt Békéscsabán tartotta ülését dr. Szabó Sándornak, a me­gyei tanács általános elnök- helyettesének elnökletével. Az első napirendi pontban dr. Szabó Sándor a TEB munkájáról szóló beszámoló jelentést ismertette, mely a közelgő megyei tanácsülés elé kerül. A jelentésből ki­tűnt: az elmúlt esztendőkben a bizottság tevékenysége a mezőgazdaság és élelmiszer- ipar, 1 valamint az ipari és kereskedelmi termelési és ellátási feladatokra terjedt ki. A széles körű tevékenység ellátására a termelésellátási bizottság ipari, mezőgazda- sági meliorációs, valamint kereskedelmi és idegenfor­galmi albizottságot hozott létre. A TEB az elmúlt há­rom évben a megyei tanács­nak 1, a végrehajtó bizott­ságnak 2, a szakigazgatási szerveknek 24 indokolt, s megvalósulásra került javas­latot tett. Izgalmas, érvekben és el­lenérvekben gazdag volt a második napirendi pont fe­letti vita. Nem véletlenül, ugyanis az ellátási bizottság a szeptember 7-én a megyei tanács ülése elé kerülő anya­got, vagyis Békés megye táv­lati. 1990-ig szóló vízgazdál­kodási koncepcióját vitatta meg,, amelyet Murányi Mik­lós, a megyei tanács mező- gazdasági osztályának veze­tője terjesztett elő. A bizott­ság munkájában részt vevő szakemberek szenvedélyesen álltak ki az egyes elképzelé­sek mellett, vagy azok ellen. De mit is ölel fel a vaskos anyag? A társadalmi, gazda­sági feltételekkel összhang­ban a távlati vízszükséglete­ket alapvetően felmérték. Külön fejezet foglalkozik a lakossági és ipari vízellátás­sal. Napjainkban Békés me­gye 79 településéből összesen 45 községben, illetve város­ban üzemel közüzemű víz­ellátó berendezés, a lakosság 60 százaléka vezetékes ivó­vizet iszik. A terv tükrözi azokat az erőfeszítéseket, melyek révén jelentősen ja­vulhat a megye lakosságá­nak vízellátása. A mezőgaz­daság vízhasznosítása, s az öntözés fejlesztésének ho­gyanja váltott ki vitát. Az elmúlt években Békés megye élenjáró volt az országban az öntözött területek kihaszná­lásában. Figyelembe véve azt a fontos tervet, amelyet Bé­kés az ország élelmiszergaz­dagságában betöltött és be­tölt, valamint a rendelkezés­re álló pénzügyi lehetősége­ket, 1990-ig a megye öntözé­si kapacitásának csaknem megháromszorozódását tűzte fejlesztési célul a bizottság. Ennek viszont alapfeltétele a hasznosítható vízkészletek megkétszerezése, döntően he­lyi tározásból. A terv foglalkozik a ter­málvizek hasznosításával, a vízi szállítás fellendítésével, a szennyvíztisztítással, a víz- gazdálkodás környezetvédel­mi feladataival, a vizek ká­ros hatásának elhárításával. Természetesen elemzi a víz- gazdálkodás fejlesztésének feltételeit is. A hosszú távú koncepciót a termelésellátási bizottság jóváhagyta, s ja­vasolta a megyéi tanácsülés elé terjesztését. Végezetül Steigerwald György, a megyei tanács ke­reskedelmi osztályának veze­tője az V. ötéves terv keres­kedelempolitikai célkitűzésé­nek időarányos teljesítéséről adott átfogó tájékoztatást. Mint mondotta, a lakosság élelmiszerellátása megfelelő, igaz, a választék egyes terü­leteken szűkös. Az alapvető élelmiszerekből az ellátás jó. A vendéglátásnál, a tömeg- étkeztetésben tapasztalható fejlődés. A ruházati szakmá­ban a kereskedelem igyeke­zett a hatósági igényeket ki­elégíteni, bár egyes termé­kekből — főleg divatcikkek­ből — választék és mennyi­ségi hiány mutatkozik. A ve- gyesiparcikk-szakmában a tartós fogyasztási cikkek iránt nőtt a kereslet, összes­ségében a kereskedelmi for­galom megyénkben 8—9 szá­zalékkal meghaladta a ter­vezettet. — szekeres — Tizenkétezer látogató a munkavédelmi kiállításon A Szakszervezetek Békés megyei Tanácsa szervezésében Békéscsabán augusztus 15-től 20-ig tartó munkavédelmi újí­tások kiállítását mintegy 12 ezren tekintették meg. Sok szo­cialista brigád csoportosan látogatott él. Több újítás igen nagy érdeklődést keltett, ezeket részben meg is vásárolják a vállalatok. A Táncsics Szakszervezeti Könyvkiadó különféle munkavédelmi kiadványokból és plakátokból értékben 20 ezer forint forgalmat bonyolított le. A kiállítás sikeréért elismerés illeti a közreműködő válla­latok, a KÖJÁL, a SZOT Tudományos Munkavédelmi Kutató Intézet, az OTH és az SZMT dolgozóit, munkatársait.

Next

/
Thumbnails
Contents