Békés Megyei Népújság, 1978. augusztus (33. évfolyam, 179-205. szám)

1978-08-23 / 198. szám

1978, augusztus 23., szerda IZHÜUKTllt]--------------------------------­D olgoznak a vetőmaggyárak Másfél millió ing A bérmunka előnyei és hátrányai Sokszor visszatérő, lassan örökzölddé váló téma a tő­kés bérmunka vállalása hazánkban, s szőkébb környeze­tünkben, Békés megyében is. Történetesen ez utóbbinál maradva, egy sor ipari szövetkezetét lehet felsorolni, ahol az éves terveket, esetenként a középtávú terveket is nagyrészt, vagy teljesen ilyen jellegű munkákra alapoz­zák, s építik. Lapunk hasábjain többször beszámoltunk már a Gyulai Szabók Szövetkezetének bérmunkájáról, ismertettük az endrődi szabók Adidas-programját, s a részint szintén tőkés bérmunkában dolgozó tótkomlósi vegyesipariak textilüzemének munkáját. A felsorolt szö­vetkezetekhez hasonló bérmunkavállalás adja éves ter­melési értékük kisebb hányadát a szarvasi Szirén Ruhá­zati és Háziipari Szövetkezet dolgozóinak is. Teljes kapacitással dolgoz­nak a dél-alföldi vetőmag- gyárak. A hódmezővásárhe­lyi, a mezőhegyesi, a hidas­háti, a békéscsabai és a Szarvasi Állami Gazdaság A Békés megyei Szikvíz- és Szeszipari Vállalat a napokban ünnepelte fenn­állásának 25. évfordulóját. Tevékenységi köre eleinte Békéscsaba lakosságának 6zikvízzel való ellátására terjedt ki. Üdítő italt 1955- ben kezdett gyártani, ami fokozatosan a főtermékévé vált. Tavaly a termelésének már a 65 százaléka üdítő ital, 25 százaléka szörp, 10 százaléka pedig szikvíz és szesz volt. A vállalat ma hétféle üdí­tő italt gyárt természetes alapanyagokból, jó minő­ségben. Termékei az évek során hét alkalommal nyer­ték el a Kiváló Áruk Fó­rumán a megkülönböztető Környezetvédelem Lengyel kutató előadása Békéscsabán A Magyar Hidrológiai Társaság Békés megyei területi szervezete a közel­múltban klubfoglalkozást rendezett. Ezen dr. Marian Üranops okleveles mérnök, a lengyelországi Rzeszówi Műszaki Egyetem környe­zetvédelmi intézetének munkatársa „Az állóvizek entrofizációjának megelő­zése” címmel előadást tar­tott vízügyi szakemberek­nek Békéscsabán, a MTESZ- székházban. Bevezetőjét egy megha­tározással kezdte: „Azentro- fizáció a tavakban végbe menő előnytelen változás sajátos esete, amely első­sorban emberi tevékenység­gel kapcsolatos”. Ezt kö­vetően ismertette azokat a hidrobiológiái viszonyokat, amelyek a természetes ta­vakat jellemzik. A tavaszi és az őszi időszakban a fel- melegedés és a szél, illetve a lehűlés a tó különböző vízrétegeinek cirkulációját idézi elő. E körmozgás és a tóban végbe menő asszi­milációs folyamatok követ-, keztében a vizek oxigéntar­talma nagyobb lesz és a nö­vényi planktonok elszapo­rodása is elősegítheti ezt a dúsulást. A nyári és téli hónapokban viszont a disz- szimilációs folyamatok oxi­génhiányt okoznak, ami elérheti a 100 százalékot is. Ilyenkor tömeges halpusz­tulás. .következik be. Az előadó ezután sorra vette a különféle tótípuso­kat. Közülük — mint mon­dotta — elsősorban azokban a tavakban alakulhatnak ki a szennyvíz bevezetése után kedvezőtlen oxigénviszo­nyok, amelyek szerves anyagokban gazdagok. A szakemberek nyolc mazúriai tó oxigéntartalmának vizs­gálati eredményei alapján bebizonyították, hogy „a -tápsókban gazdag szerves szennyvizek bevezetése az eutrofizációs folyamatot még nagyobb mértékben siettetik. Ezért a tóba való bevezetés előtt a vizet nagy hatású háromlépcsős szenny­víztisztítóban kell tisztíta­ni.” Kísérletek folynak a fenékvizek eltávolítása, a víz levegőztetése és az in­tenzív halgazdálkodás cél­jából. üzemei mintegy 2000 vagon búzavetőmagot állítanak elő. A dél-alföldi feldolgozó üzemekből már útnak indí­tották az első szállítmányo­kat a megrendelő vállalatok­hoz, gazdaságokhoz. minősítést. Főként ennek köszönhető a nagy kereslet, amely lehetővé tette, hogy a vállalat termelése az utóbbi 10 év alatt értékben a tizenegyszeresére emel­kedjék. Békéscsabán, a vá­ros északi ipartelepén kor­szerű üzemet létesített, ahol az automata gépsoron órán­ként 30 ezer palackot tud­nak megtölteni. A vállalat az elért ered­mények alapján 1970-ben a Szocialista Munka Vállala­ta, 1971-ben pedig a Kivá­ló Vállalat, és a Szocialista Munka Vállalata címet ér­demelte ki, majd az ezt követő években is többször elismerésben részesült. Dr. Marian Granops szá­mos, külföldön alkalmazott módszert, tisztítóberende­zés-típust ismertetett, majd térképek és ábrák segítsé­gével vázolta a jelenlegi helyzetet. Lengyelország­ban is már jelentős sikert értek el a vízlevegőztető el­járással. A főfeladat az, hogy a még tiszta felszíni vize­ket megvédjék az esetleges szennyeződésektől, és al­kalmassá tegyék kommuná­lis, valamint sportolási cé­lokra. Például a szolinai víztározó körül .növényze­tet telepítenek és csatorná­kat építenek, hogy megaka­dályozzák a csapadék és a szennyvíz bejutását a tóba. Befejezésül az előadó a magyarországi vízviszo­nyokkal, a haltelepítés fel­tételeivel, a környezetvéde­lemmel és egyéb szakmai témákkal összefüggő kér­désekre válaszolt. Eladtak minden kombájnt A mezőgazdasági nagyüze­mek nyári gépvásárlásai ar­ról tanúskodnak, hogy a gazdaságok számoltak, illet­ve a továbbiakban is számol­nak a kedvezőtlen időjárás okozta nehézségekkel, és ezért a tavalyinál nagyobb számú gépet vásárolnak. Az AGROTRÖSZT jelenté­se szerint a kedvezményes kombájnértékesítési akció keretében eladták a raktá­rakban levő összes arató- cséplőgépet. A kombájnokat még időben vették át a ter­melők, akik a gépekkel meg­gyorsították az utóbbi évek egyik legnehezebb aratását. Néhány napon keresztül az AGROKER-vállalatok raktá­raiban nem is volt eladásra váró kombájn, az augusztus eleji újabb szállítmányokkal azonban ismét feltöltötték a készleteket. A beérkezett szovjet arató-cséplőgépeket most szerelik össze, és felké­szítik az őszi munkára, a ku­korica betakarítására. Elkelt valamennyi Bizon-Gigant lengyel gyártmányú kombájn is. Az állattartás fellendülé­sét jelzi egyebek között az is, hogy nagy az érdeklődés a takarmánybetakarító gépek iránt. A csehszlovák fűka­szákból 260-at hoztak be, s ezt nyomban meg is vásárol­ták a nagyüzemek. Hasonló elven működő fűkaszákat gyárt a magyar ipar is, ezek­ből a kereskedelem több mint 500-at rendelt az első félévre, de a gépeknek csak a felét kapta meg. Valamit javult a helyzet augusztus­ban, amikor a gyárból újabb szállítmányok érkeztek. Fo­lyamatosan értékesítik a szálastakarmány-betakarító gépeket, valamint az NDK- ból behozott szecskázó be­rendezéseket. A nagy teljesítményű ker­tészeti gépek közül a zöld­babszedőkből a Hódmezővá­sárhelyi Mezőgazdasági Gép­gyár az első félévben 35-öt adott át, ezt a szállítmányt a gazdaságok megvásárolták, sőt a harmadik negyedévre előirányzott gépekből is már 25-öt átvettek. A hagymaki­szedő és -rakodóberendezések iránt is nagyobbak az igé­nyek a tavalyinál. Megérkeztek a gazdaságok­ba a nagy teljesítményű szovjet traktorok is. Az első félévben mintegy 200 T—150 K típusú gépet szállított a szovjet külkereskedelem, a vontatók már kint dolgoznak a határban. Ugyanúgy átvet­ték a gazdaságok a megren­delt MTZ—82 típusú szovjet traktorokat is. A szarvasiak mintegy más­fél millió különböző mintá­jú és fazonú inget gyártanak évente. E mennyiség na­gyobb hányada — 900 ezer ing — a hazai forgalomba kerülve jut el a fogyasztó­hoz, a további, csaknem 600 - ezer pedig export útján ke­rül a szocialista és a nyugati piacra. Évről évre mintegy 100 ezret küldenek a Szov­jetunióba, 500 ezret pedig nyugat-európai — angol, NSZK, osztrák, holland — cégek vásárolnak, illetve rendelnek meg. Ez utóbbi mintegy félmillión belül az ingek többsége saját anyagos termék, s a kisebb mennyi­ség adja a bérmunkajelle­get, vagyis küldött anyagból csak az összevarrási, gombo­zást, csomagolást végzik a Szirénben. Azaz mindössze a munkájukat fizetik meg, az alapanyagot, s a kívánalma­kat a partner küldi. Új technológiai eljárás Kinek, s miért jó ez utób­bi, vagyis a bérmunka? Néz­zük először a megrendelő ol­daláról : megvásárolja, vagy előállítja az alapanyagot, majd kétszer utaztatja, ami igen tekintélyes összegbeke­rül, s mindezen túl fizet a munkáért is. Na már most, ha ez a nyugati cégnek nem lenne gazdaságos, bizonyára nem küldené az anyagot több ezer kilométer távol­ságra, hanem cégen belül varratná össze. Munkaerő bőven akad a nyugati orszá­gokban, hiszen köztudott, hogy a teljes foglalkoztatott­ságot — különösen a gazda­sági visszaesés óta — nem tudják, vagy nem is szándé­kozzák megoldani. S ha mégis megéri elküldeni a nyugati országnak, ez azt je­lenti, hogy olcsóbban tudja előállítani ily módon a ruhá­zatot. S nézzük hazai szemszög­ből a szarvasi Szirén példá­ján keresztül: — Az elkül­dött ingalapanyagot, amely sokszor újszerű számunkra, megismerjük — kezdi a be­szélgetést Kun-Sebestyén Géza, a szarvasi szövetkezet elnöke. — Emellett a part­nertől technológiai eljáráso­kat kapunk és legtöbb eset­ben bérbe küldött, vagy megvásárolt újszerű gépek­kel dolgozzuk föl. így meg­ismerjük a gyártmányszer­Í kezetet is, s mindezt haszno­sítani tudjuk a belföldre gyártott ingek esetében is. — Van ennek azonban egy nagy hátránya is. Az 1975- ben megkötött 5 éves szer­ződés csak arról szól, hogy évente hány inget készítünk a nyugati partnernek, azon­ban arról nincs kitétel, hogy hányféle fazonú, nagyságú inget gyártsunk. így meg­esik, hogy olykor egy-egy fajtából egész kisszámú — legutóbb például 190 darabos tételt — kellett legyárta­nunk, amit szalagra nem is érdemes vinni. Ez a haté­konyságot erősen rontja, így az árbevétel is egészen ki­csi. Viszont a szerződésünk 5 évre szól, ezért felbontani nem lehet. — S ha már eddig beszél­tünk az előnyeiről és hátrá­nyairól — folytatja az el­nök —, érdemes megvizsgál­ni népgazdasági szempontból is e munkának értékét. Köz­tudott, hogy az 1973 óta tar­tó gazdasági világválság a magyar népgazdaságra is ki­hatással van, s a csereará­nyok romlása, illetve a tőkés exportnál nagyobb import hazánk devizakészletét is felemészti. Ezért minden vál­lalatnak, szövetkezetnek ér­deke, hogy mind több dol­lárbevételt hozzon az or­szágnak. — Éppen ezért igyekszünk a bérmunka és a saját anya­gos termék arányát fenntar­tani. Ez utóbbi gazdaságo­sabb, a bérmunka viszont újabb technológiai eljárások­kal, gyártmányszerkezeti vál­toztatásokkal fokozza a szö­vetkezetünk teljesítőképessé­gét. Kinek kell a textiljáték? Persze a szarvasi Szirén­ben nemcsak ingek előállítá­sával foglalkoznak. Másik is­mert tevékenységük a textil­játékgyártás, amely hosszú ideig szintén dollárbevételt hozott a szövetkezetnek. Mi­ért beszélünk erről múlt idő­ben? A fél év során a KON- ZUMEX, amely értékesítette termékeik 98 százalékát, csökkentette a megrendelést. Pedig korábban a KONZU- MEX anyagi segítségévelvá­sároltak a textiljáték gyártá­sához gépeket, így áttértek a komplikáltabb, nehezebben előállítható figurák gyártá­sára. — A KONZUMEX ugyan csökkentette a megrende­lést, azonban a gépeket nem akarjuk leállítani, ezért a belkereskedelemnek értéke­sítjük a játékok többségét az esztendő második felében — folytatja Kun-Sebestyén Gé­za. — Az első félévben mint­egy 205 ezer játék legyártá­sát terveztük, azonban mind­o össze 176 ezret adtunk át a kereskedelemnek. Mindezek ellenére a tavaly első félévi, nem egészen 7 millió forint­tal szemben, több mint 9 millió forintos árbevételt ért el a játékrészlegünk, ami már az említett bonyolul­tabb játékok gyártásának tudható be. A textiljátékok svéd, francia, norvég és hol­land megrendelésre készül­tek. Emellett a szocialista piac is vásárolja a textiljá­tékokat, így Csehszlovákiába és az NDK-ba is küldünk azokból. — Egyik legszebb megren­delésünk egy 12 négyzetmé­teres gobelinszőnyeg, amely egy_ örmény témájú képet ábrázol. E francia megren­delésnek jövő év március kö­zepére teszünk eleget. Két dolgozónk foglalkozik a kép elkészítésével. R tervek és a tények A szarvasi Szirén Ruházati és Háziipari Szövetkezet az első félévi tervét teljesítet­Fotó: Veress Erzsi te, sőt azt. ha kismértékben is, de túlteljesítette. Ez szá­mokban annyit jelent, hogy a tervezett 120 millió forin­tos árbevétellel szemben mintegy 122 millió forintos árbevételre tettek szert. Itt azonban meg kell jegyez­nünk azt is, hogy sok szövet­kezettől eltérően, tervüket év közben nem módosították. A több mint 1400 dolgozójuk által előállított termékek többsége belföldi piacon ta­lált gazdára. Ez annyit je­lent, hogy 90 millió forint­nál is több árut szállítottak a hazai kereskedelemnek. Szocialista exportra 18 mil­lió forint értékű árut küld­tek, s a tőkés exportjuk mintegy 10 millió forintban realizálódott. Ezzel nyeresé­gük az elmúlt év első félévi 9,5 millió forintjával szem­ben az idén 12,5 millió fo­rint volt. A szövetkezet vezetőinek további gondja, hogy a lét­szám évről évre csökken. Éppen ezért hisszük, hogy helyes úton jártak, amikor eldöntötték, hogy a szövet­kezetben egy csaknem 30 fős tanműhelyt hoznak létre, ez­zel is biztosítva az utánpót­lást. S még egy előrelépés: ez év őszén átadnak egy öt- venszemélyes óvodát, a szövetkezet közvetlen szom­szédságában. Jávor Péter —y—n A nagybánhegyesi Zalka Máté Termelőszövetkezet tejüze­mének új csarnokában, az elektromos berendezéseket szere­lik a Budapesti Villanyszerelő Vállalat dolgozói Fotó: Martin Gábor Huszonöt éves a Bíkís megyei Szikvfz- és Szeszipari Vállalat Evente 600 ezer inget küldenek a Szovjetunióba, illetve a tőkés országokba

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents