Békés Megyei Népújság, 1978. augusztus (33. évfolyam, 179-205. szám)

1978-08-23 / 198. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG fl MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS II MEGYEI TANÁCS LÁPJA 1978. AUGUSZTUS 23., SZERDA Ara: 80 fillér XXXIII. ÉVFOLYAM, 198. SZÁM BÉKÉS MEGYEI Elutaztak szovjet vendégeink Frank Ferenc fogadta a penzai delegációt Tegnap, kedden reggel Bé­késcsabán, az MSZMP-szék- házban Frank Ferenc, az MSZMP KB tagja, a párt megyei bizottságának első titkára fogadta szovjet test­vérmegyénk, Penza küldött­ségét. Ott voltak a fogadá­son Csatári Béla és Gyula­vári Pál, a párt megyei bi­zottságának titkárai, Ábra­hám Béla, a megyei tanács pártbizottságának titkára, dr. Szabó Sándor, a megyei tanács általános elnökhe­lyettese, Nagy János, a me­gyei tanács elnökhelyettese. A szívélyes, baráti hangu­latú találkozón Frank Fe­renc megkérte a delegáció tagjait, hogy tolmácsolják a megye vezetőinek és lakos­ságának baráti üdvözletét Penza megye vezetőinek és lakosságának. Reményét fe­jezte ki, hogy jövőre, a márciusban sorra kerülő ün­nepségeken — a Tanácsköz­társaság kikiáltásának 60. évfordulóján — újra együtt ünnepelhetünk Penza me­gyei delegációval. Az egyre gyümölcsözőbb együttműködés alapján újabb delegációk érkezése várható a közeljövőben. Szó van ar­ról, hogy jövő hónapban egy oktatási, októberben pe­dig egy közművelődési de­legáció látogat Békés me­gyébe. Frank Ferenc üdvözlősza­vaira Kulkova Jelena Bori- szovna, a Penza megyei párt- bizottság tagja, a megyei ta­nács elnökhelyettese vála­szolt. Elöljáróban megkö­szönte azt a baráti vendég- fogadást, amelyben a ven­déglátók részesítették őket, és átadta a Penza megyei pártbizottság első titkárának, Jermin elvtársnak az üdvöz­letét megyénk egész lakossá­gának. A 4elegáció vezetője elégedettén szólt arról, hogy itt-tartózkodásuk bár rövid időre szólt, ez mégis igen tanulságos és érdekes volt. Nemcsak azért, mert részt vehettek az ünnepi rendez­vénysorozaton, a Szabadság Termelőszövetkezet jubileu­mi közgyűlésén, hanem azért is, mert közelről szerezhettek tapasztalatot a szocializmus megyénkben folyó dinami­kus építőmunkájáról, a me­zőgazdasági nagyüzemek gazdálkodásáról és megis­merkedhettek a szívükhöz oly közel álló Békés megyei emberekkel, dolgozókkal. A Penza megyei delegáció a délutáni órákban utazott el megyénkből. A Penza megyei delegáció fogadása Fotó: Béla Ottó Növekvő érdeklődés a TIT-szabad- egyetem iránt Fiatalodik a József Attila Szabadegyetem: a 30 év alat­tiak aránya már 60 százalé­kot is meghaladja, hallgatói között — tájékoztatta az új­ságírókat kedden a MUOSZ Rózsa Ferenc-termében Konta György, a szabadegye­temi tanács alelnöke. A szabadegyetem új tan­évéről a* "többi • között el­mondta, hogy figyelemre méltó az üzemek, a műve­lődési házak újabban meg­nyilvánuló érdeklődése: egy­re nagyobb az igény az úgy­nevezett kihelyezett előadás- sorozatok iránt. Ebben az évadban 110 előadássorozatot tartalmaz az igen széles ská­lájú program. az 52-es út Kétszer kétnyomsávos út­szakasszal, parkokkal gyara­podott Kecskemét központja. Kedden Kiss Dezső, közleke­dés- és postaügyi miniszter- helyettes adta át az 52-es főközlekedési út városi sza­kaszát, a parkkal övezett Petőfi Sándor utcát, amely négy hónappal a határidő előtt készült el. Rendezésére 41 millió forintot költöttek. Az új útszakasz avató­ünnepségén a miniszter- helyettes kitüntetéseket adott át a legjobb útépítőknek. A jövő évi költségvetés és fejlesztési terv előkészítése a vb előtt Szeptember 7-én megyei tanácsülés A megyei tanács végrehaj­tó bizottsága augusztus 22-én tartotta ülését Békéscsabán, dr. Szabó Sándor, a megyei tanács általános elnökhelyet­tesének elnökletével. Első­ként a testület meghatározta a soron következő tanácsülés napirendjét és idejét. A dön­tés értelmében a megyei ta­nács ülése 1978. szeptember 7-én lesz Békéscsabán, ame­lyen öt napirendi pont meg­tárgyalását javasolja a vég­rehajtó bizottság. Ezt követően a megyei ta- jiács 1979. évi költségvetésé­nek és fejlesztési tervének előkészítéséről tanácskozott a testület. Nem könnyű percek és órák teltek el, amíg a végrehajtó bizottság tagjai érvek és ellenérvek révén a lehetőségnek megfelelő dön­tést hoztak. A vita közép­pontjában állt a költségve­tésben szereplő pénzügymi­nisztériumi bizonyos százalék elvonásának kérdése, ami te­temes összeget jelent a me­gye esetében. Ismerve a népgazdaság egyensúlyhelyzetét és a központi törekvéseket, mind­ezt megértve a központi el­veket támogatni kell, — állapította meg a végrehaj­tó bizottság — megyénk ed­dig is ezt tette. Az elvonás tekintetében, azonban a fej­lődési ütem országos szintű mérséklésével az egyes me­gyék között a megfelelő dif­ferenciáltság érvényesítését tartja indokoltnak. Fő cél, hogy az alapellátás fejlődésé­nek dinamikáját tartani kell! Ehhez az kell, hogy me­gyénkre vonatkozóan az el­vonás alsó értékét vegyék számításba az illetékesek. Indokolja ezt az 1978-as föld­rengés, vihar és belvíz. Ez a jövőre nézve is nagyon sok anyagi kötelezettséget igé­nyel, különösen a földrengé­si károknak a megszüntetése. Szigorú ésszerű takarékos­ságra hívta fel a figyelmet a testület oly formán is, hogy a fejlesztésnél kerülni kell minden olyan beruházás tervbe való felvételét, amely pénzügyileg nincs megala­pozva és a megye eredeti tervében nem szerepel. A központi akarat következe­tes érvényesítése érdekében az 1979. évi helyi tanácsi terveket felülvizsgálják és az éves tanácsi tervben megha­tározzák tanácsonként a be­ruházás mértékét. Mind­emellett a kiadások tervezé­sénél elősorban a lakásépí­tés, a közművesítés, valamint az egészségügyi és kulturális ágazat kiemelt fejlesztési fel­adataira kell koncentrálni. Végül is a központi akara­tot és vele együtt a megye érdekeit is figyelembe véve kialakult az egységes állás- foglalás. E szerint: a végre­hajtó bizottság a megyei költségvetés ellátottsági szintjének elmaradottságára, valamint 1978-ban a megyét ért elemi károk több éves költségvetési kihatására is tekintettel, a központi szer­vek által számításba vett fejlődési ütem csökkenésénél a megyék közötti differenciá­lást, s ezen belül Békés me­gye kedvezőbb elbírálását tartja indokoltnak. Ezek ér­vényesítésére rövidesen egyeztető tárgyalások kez­dődnek a Pénzügyminisztéri­ummal. A továbbiakban "a testü­let egyéb ügyeket tárgyalt. Többek között jóváhagyta a Közalkalmazottak Szakszer­vezete Békés megyei Bizott­ságának és a Békés megyei Tanács Végrehajtó Bizottsá­gának 1978-ra szóló közös programját és a megállapo­dást 1980-ig meghosszabbítot­ta, majd bejelentéseket vett tudomásul. —r. Az ország leghosszabb „gerendahídja” épül a Tiszán, Sze­gednél. A napokban megkezdték a meder feletti pályaszel­vények beemelését. Elsőnek egy tizenhatszor tizenkét méter nagyságú, harmincöt tonna súlyú pályalemez került a he­lyére. A pályalemezt az Ady Endre úszódaru emeli a he­lyére (MTI-fotó: Ilovszky Béla felvétele) Egységes jelölési rendszer az élelmiszeriparban II MÉM sajtótáiékoztatója Az elmúlt másfél eszten­dőben egységes rendszert alakítottak ki az élelmisze­rek fogyaszthatóságának je­lölésére, s ennek alkalmazá­sát a gyárak már megkezd­ték — jelentette be keddi sajtótájékoztatóján Takó Éva, a MÉM főosztályvezető­helyettese. Az élelmiszerek csomagoló­anyagán korábban is fel kel­lett tüntetni a gyártási időt, de a fogyaszthatóság dátu­mát különbözőképpen jelöl­ték. Emiatt 9—10 elnevezé­si forma honosodott meg, más-más tartalommal (pél­dául szavatossági idő forga­lomban tartható, eltartható stb.) s ezek között a fo­gyasztók nem tudtak eliga­zodni. Ráadásul a csomagoló­gépek jelzőrendszere és nyomdatechnikája is eltérő volt. Emiatt az 1976-ban el­fogadott élelmiszertörvénnyel új fogalmat vezettek be, az úgynevezett minőségmegőr­zési időtartamot, amelyet a gyorsan romló élelmiszerek­nél fogyaszthatósági határ­időnek, a huzamosabb ideig eltartható élelmiszereknél pedig minőségmegőrzési idő­tartamnak neveztek el. Ez a meghatározás tartalmában is új. Előírja: a fogyasztási ha­táridő lejártával a terméket ki kell vonni a forgalomból. A minőségmegőrzési idő le­járta után a termék csak csökkent minőségű élelmi, szerként maradhat forgalom­ban. Az ezzel kapcsolatos je­lölési rendszert a tejiparban már bevezették — egyetlen dátum igazítja el a vásárlót — és az élelmiszeripar egyéb ágazataiban is fokozatosan bevezetik majd. Mindenesetre 1981-ig tudo­mányos kutatók segítségé­vel minden egyes élelmiszer­re meghatározzák, hogy a gyártó mennyi ideig köteles felelősséget vállalni érte. A legfontosabb termékekre azonban máris adottak az el­tarthatóság műszaki paramé­terei. A főosztályvezető-helyettes hangsúlyozta: az új élelmi­szertörvény megváltoztatta az ipartervezés-szervezés, va_ lamint az ipari beruházás egész szemléletét. Ezentúl csakis olyan új létesítmények és rekonstrukciók tervezésé­re és kivitelezésére ad lehe­tőséget, amelyek messzeme­nően összhangban állnak a korszerű táplálkozás alapel­veivel, a minőség megóvásá­nak törvényesen meghatáro­zott rendelkezéseivel. flz iparszerü agrokultúrák fejlesztéséért Az iparszerű termelés új követelményeket támaszt és új lehetőségeket _ biztosít a talajerő-utánpótlásban — hangoztatták kedden Keszt­helyen, a 20. Georgikon na­pok megnyitó ülésén. Varga János, a Keszthe­lyi Agrártudományi Egye­tem rektora megnyitójában hangsúlyozta, hogy az éven­ként megrendezésre kerü­lő Georgikon napokon min­dig a mezőgazdaság gya­korlati kérdéseivel, a ter­melést közvetlenül érintő témákkal foglalkoztak. Az idén a hallei Martin Luther egyetemmel és a nyitrai mezőgazdasági főiskolával közösen folytatott kísérle­tek alapján értékelik az iparszerű növénytermelés trágyázási rendszerét. Láng Géza akadémikus, a Keszthelyi Agrártudomá­nyi Egyetem tanára vitain­dító előadásában elmond­ta, hogy a termésátlagok je­lentős növekedése hagy mértékben a trágyázási rendszerben bekövetkezett változásnak köszönhető. A további gazdálkodásnak a talaj termelékenységének fenntartását biztosította, az iparszerű termelési rend­szerek viszont lehetővé te­szik a talaj termelékenysé­gének növelését. Hangoz­tatta, hogy nagy termése­ket csak akkor érhetünk el, ha a talaj tápanyag-szolgál­tató képességét magas szin­ten tartjuk. Ma még komoly nehéz­ség, hogy a nagyüzemek nincsenek felkészülve az iparszerű növénytermelés­hez szükséges nagy mennyi­ségű műtrágya fogadására, raktározására, mozgatásá­ra. A háromnapos tudomá­nyos ülésen több mint 50 előadás hangzik el.

Next

/
Thumbnails
Contents