Békés Megyei Népújság, 1978. augusztus (33. évfolyam, 179-205. szám)

1978-08-22 / 197. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS H MEGYEI TANÁCS LAPJA 1978. AUGUSZTUS 22., KEDD Ara: 80 fillér XXXIII. ÉVFOLYAM, 197. SZÁM Ünnepelt az ország népe Tisztavatás Budapesten — Parádé vizen és levegőben — Alkotmány napi nagygyűlések Hármas ünnepet ült az idei augusztus 20-án is az ország népe: alkotmányunk törvénybe iktatásának 29. évfordulójára, s ezzel egyidejűleg államalapító I. István ki­rályunkra emlékezett és — évszázados ha­gyományként — az új kenyér születését ünnepelte. Egyik legszebb ünnepünk hát e nyár végi nap, melyre dolgozó népünk néhány évtizede különösen kedves, színes, szép programokkal készül. Ezúttal is ilye­nekre került sor országszerte. Komolysá­gukat csak növelték a vidéken tartott munkás-paraszt találkozók. Sok helyütt ad­tak át új létesítményeket. A kiemelkedő események központi színhelye ezúttal is az Országház környéke volt, ahol a prog­ramok nyitányaként katonai tiszteletadás­sal felvonták az állami zászlót. Itt tartották a tisztavató ünnepséget: a Kossuth Lajos Katonai Főiskola, a Zalka Máté Katonai Műszaki Főiskola, a Kilián György Repülő Műszaki Főiskola, valamint a Szovjetunió és a Lengyel Népköztársaság katonai tisztképző főiskoláin, s a hazai egyetemeken, főiskolákon idén végzett hallgatók tettek tiszti esküt. Az ünnepsé­gen megjelent Korom Mihály, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, és Bor- bándi János, a Minisztertanács elnökhe­lyettese. Ott volt a társadalmi és politikai életünk több más vezető személyisége, el­jöttek a katonai tanintézetek parancsno­kai és az ifjú tisztek hozzátartozói is. Je­len volt az ünnepségen Jurij Naumenko vezérezredes, a Varsói Szerződés tagálla­mai egyesített fegyveres erői főparancs­nokának magyarországi képviselője, Fedot Krivda vezérezredes, az ideiglenesen ha­zánkban állomásozó szovjet déli hadsereg­csoport parancsnoka. Pontban tíz órakor kürtszó larsant : megérkezett Czinege Lajos vezérezredes, honvé­delmi miniszter, meghallgat­ta Kazai Barna vezérőrnagy parancsnoki jelentését, majd ellépett a felsorakozott tisz­tek előtt, köszöntötte a ka­tonákat. A Himnusz elhang­zása után felolvasták a hon­védelmi miniszternek a tisztavatás alkalmával kia­dott parancsát. A parancs ismertetését kö­vetően az ifjú tisztek foga­dalmat tettek nemes hivatá­suk teljesítésére, majd Czi­nege Lajos mondott beszédet. Hangsúlyozta : szocialista ha­zánk alkotmánya — amely­nek jegyében a mai napon szerte az országban milliók ünnepelnek — kifejezi né­pünk évszázadokon át foly­tatott szabadságküzdelmé­nek, az elnyomás és a ki­zsákmányolás elleni harcá­nak végleges győzelmét. A vízi- és légiparádé, amelynek több tízezer néző­je volt, a tisztavatás után kezdődött. A zászlókkal dí­szített motorosok felvonulása után a helikopterek nyitánya következett. A nézősereg nagy érdeklődéssel szemlélte az egyéni és kötelékműrepü- lést, az ejtőernyősök bemu­tatóját. Újdonság volt öt ej­tőernyős csillagalakzatban való zuhanása, 2500 méter magasságból. Szép volt a népihadsereg úszó-szállító­járműveinek 1 felvonulása, s a vitorlázógépek suhanása, a gépek sok ezer színes szalag­gal köszöntötték és gyönyör­ködtették az események résztvevőit. A rendezvények sarából ezúttal sem hiányoztak az Levonták az állami zászlót Hétfő délelőtt ünnepé­lyesen, katonái tisztelet- adással levonták az állami zászlót, amely augusztus 20-a, az alkotmány ünnepe tiszteletére két napon át lengett az Országház előtti Kossuth Lajos téren. Ugyancsak katonai tiszte­letadás közepette vonták le a gellérthegyi felszaba­dulási emlékműnél a ma­gyar nemzeti lobogót és a munkásmozgalom vörös zászlaját. avatóünnepségek: az ország több városában, községében adtak át új ipari üzemet, is­kolát és egyéb kulturális, kommunális létesítményt. A fővárosban és ország­szerte mindenütt gazdag program várta az ünneplő tömegeket. Komoly és köny- nyűzenei hangversenyekre, bábműsorokra, irodalmi dél­utánokra, néptáncbemuta­tókra került sor. Az idén is országos érdeklődés kísérte a híres hortobágyi hídi vásárt és a debreceni nemzetközi virágkamevált. Az alkotmány ünnepének tiszteletére felvont állami zászlónál, a Kossuth Lajos téren vasárnap délben zenés őrségváltás volt. A látvá­nyosság több száz érdeklődőt vonzott. Alkotmányunk napjának tiszteletére több helyütt ün­nepi nagygyűlést rendeztek. A vasárnapi nagygyűlések közül Ópusztaszeren a helyi Árpád-emlékünnep- ségen Losonczi Pál, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, az Elnöki Ta­nács elnöke tartott beszé­det. Bevezetőben rámutatott, hogy államalapító királyunk, I. István ünnepének napját választottuk a nép alkotmá­nyának törvénybe iktatása napjául, ezzel is nyomaték­kai hangsúlyozva, hogy nagy királyunk államalapító tet­tét a magunkénak valljuk. Hangsúlyozta az Elnöki Ta­nács elnöke, hogy augusztus 20. sajátos helyet foglal el ünnepeink sorában : jelké­peivel szerteágazó több esz­mét hordozó gondolatot és érzelmet vált ki belőlünk. Augusztus 20. légióként a mi államalapításunk, alkot­mányunk ünnepe. A munkás- osztály és a parasztság szö­vetségére épülve mind széle­sebben és mélyebben bonta­kozik ki a nemzeti egység, amely alapvető érdekek azo­nosságán és az alkotó együtt­működésen alapul. Amiről nemzeti nagyjaink évszáza­dokon át annyit álmodoz­tak. az napjainkban valóság­gá vált. ■ Sellyin augusztus 20. az új kenyér ünnepe is. Büszkék vagyunk rá, hogy ismét biztosított né­pünk jövő évi kenyere, fedél alá került az ország teljes ellátását biztosító kenyérga­bona-mennyiség. Ez azért is nagy öröm, mert népünk újabb hősies helytállását ta­núsítja, hiszen rendkívül kedvezőtlen időjárási viszo­nyok között kellett learatni a termést. — Az eredményes munká­ért — hangoztattá — pár­tunk Központi Bizottsága és kormányunk köszönetét és elismerését tolmácsolom mindazoknak, akik az aratá­si munkában részt vettek, s ugyanígy azoknak is, akik a zavartalan munka feltételeit megteremtették, az eszközö­ket, anyagokat biztosították. Nyíregyházán Biszku Béla, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja ünnepi beszédében áttekin­tette a felszabadulás óta el­telt időszak legjelentősebb eredményeit, s kiemelten foglalkozott a XI. pártkong­resszuson hozott határozatok , végrehajtásával. Mint moh- ’ dotta: a párt Központi Bi­zottsága arra a következte­tésre jutott, hogy ^ népünk», mindennapi tetteivel, ered-, ményes munkájával támo­gatja és megoldja a kong­resszus által kijelölt felada­tokat. Céljainknak megfele­lően haladunk a gazdasági építő munkában, a kulturális életben, a nemzetközi kap­csolatok fejlesztésében. — Még becsesebbek szá­munkra ezek az eredmények — mondotta —, ha tudjuk, hogy most nehezebb feltéte­lek között dolgozunk, mint korábban. A világgazdasági helyzetben bekövetkezett változások kedvezőtlenül érintenek bennünket. A nem­zetközi ideológiai harc is ki­éleződött Ilyen körülmények között még meggyőzőbben mutatkozik meg szocialista népgazdaságunk ereje. Biszku Béla a továbbiak­ban rámutatott: a párt vál­tozatlanul fontosnak tartja és szorgalmazza a szocialista demokrácia fejlesztését, ami a népi hatalom, az új társa­dalmi rendszer lényegéhez ■tartozik. Sárváron Borbély Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának tit­kára a többi között méltatta a hazánkban bekövetkezett társadalmi változásokat. Ki­emelte: a szocialista alkot­mány sajátossága.— így a mienké is —, hogy az emberi szabadságjogokat nem korlá­tozhatja séhol senki, semmi­lyen szerv és szervezet. Alapvető jogforrásunkkal, al­kotmányunkkal ellentétes rendelkezéseket nem hozhat senki sem. Hangsúlyozta: 29 évvel ez­előtt született alkotmányuk­kal a dolgozó nép minden hatalmat a kezébe vett és kinyilvánította akaratát a nagyvilág előtt: a szocializ­mus útját választotta. Ki­nyilvánította eltökélt szándé­kát, hogy békében és barát­ságban kíván élni a világ minden népével és a szocia­lista országok nagyobb csa­ládjának hűséges tagjaként I formálja tovább a saját sor­sát. * * * A budapesti programot a néphadsereg összevont zene­karának a SZOT egyik dunai hajóján adott vízikoncertje, és a félórás esti szemkápráz­tató tűzijáték zárta be. Apró Antal, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, az országgyűlés elnöke volt az ünnepi szónok. Kiemelte: Egy hónap múlva nyit az őszi BNV Több mint ezer magyar és külföldi vállalat, cég, szövetkezet és intézet vo­nultatja fel legkorszerűbb fogyasztási cikkeit az őszi Budapesti Nemzetközi Vá­sáron, amely egy hónap múlva, szeptember 22-én nyitja meg kapuit. 30 or­szágból és Hongkongból érkeznek fogyasztási cikkek a nemzetközi seregszemlére. A szocialista országok ki­állítói — szovjet, csehszlo­vák, jugoszláv, kubai, len­gyel NDK-beli és romániai vállalatok — általában a múlt évinél nagyobb terü­leten mutatják be kínálatu­kat. A fejlődő országokból hagyományos kiállítóként vesznek részt brazil, in­diai és ciprusi cégek, az iparilag fejlett tőkés orszá­gokból pedig a többi kö­zött angol, japán NSZK- beli, norvég, olasz, spanyol és svájci vállalatok. A vásár rendezői ezúttal már nem hat, hanem tizen­két árucsoportra szakosít­va mutatják be a terméke­ket. Az őszi BNV-n a termelők és a kereskedők közvéle­ménykutatáson tárják fel a vásárlók kívánságait, ja­vaslatait, ugyanakkor a be­mutatott újdonságok fel­használási lehetőségeinek, célszerűségének széles kö­rű ismertetésével hozzájá­rulnak a modern fogyasztói szokások "terjesztéséhez, a közízlés formálásához. Megkezdődik az új tantervek bevezetése az általános iskolában Fontos állomásához érke­zik szemptemberben az is­kola tartalmi megújulásá­nak folyamata : megkezdő­dik a több mint egymillió gyermeket nevelő-oktató általános iskolában az új tantervek fokozatos beve­zetése. Szeptembertől új tantervek alapján tanulnak az 1. osztályosok, új doku­mentumok körvonalazzák a 3. és a 4. osztályos osz­tályfőnöki órák anyagát és új tanterv szerint tanítják a 4. osztályban a rajzot és a testnevelést, a 6. osztályban pedig a fizikát. — A fejlődés igényelte az általános iskolában taní­tandó ismeretanyagok kor­szerűsítését — mondotta Szabó László, az Oktatási Minisztérium általános is­kolai főosztályának veze­tője az MTI munkatársának. — A legutóbbi tantervvál- tás óta eltelt másfél évti­zedben új eredmények szü­lettek, nagyot változott a világ, változtatni kellett tehát a tananyagot is. A korábbitól lényegesen eltérő például az 1. osztá­lyosok tananyaga. A magyar nyelv és irodalom című tantárgy foglalja egybe a korábbi olvasás és írás, majd a későbbi osztályok­ban a nyelvtan és helyes­írás, valamint a fogalmazás tantárgyakat. Az új elneve­zés azt jelzi, hogy mind­ezt lényegében egységes egésznek, az órákat pedig anyanyelvi foglalkozások­nak tekintjük. Nem új âz 1. osztályban a környezetis­meret című tárgy, ezentúl azonbán szilárdabb alapot ad a későbbi fizika, kémia, biológia, földrajz tanulásá­hoz. Igaz, a mostani elsősök majd ötödikes korukban is kömyezetismeretet fognak tanulni a korábbi földrajz és élővilág helyett. Ez a módosítás egy kis lépés ah­hoz, hogy a különböző tan­tárgyakat nagyobb egységbe fogjuk. A legnagyobb változást már 1. osztálytól kezdve a korábi számtan-mértan he­lyett a matematika tanítása jelenti. Az elmúlt években folyamatosan tértünk át ta­nításukra. A múlt tanévben például az elsősök 80 szá­zaléka már matematikát tanult. Az 1. osztály tan­anyaga azelőtt lényegében az összeadásra és a kivo­násra épült, most halmazo­kat, logikai elemeket, függ­vényeket, valószínűségszá­mítást tanítunk a ki­csiknek. Természetesen életkoruknak megfelelő szinten. A matematika ta­nításának eddigi tapasztala­tai jók. Az 1. osztályban eddig nem volt rajz, az óvoda esztétikai nevelése nem folytatódott törésmentesen az iskolákban. Jelentősen eltér a koráb­bitól a 6. osztályos fizika tanterve. A többi között megismerkednek a gyerekek a testek kölcsönhatásával, az energia és az energiaát­vitel fogalmával és az idei hatodikosoknak tanítjuk először az új mértékrend­szert, a SI-t. Az iskola ne­velő hatását erősíti, hogy már a 3. osztályosok óra­rendjében is szerepel osz­tályfőnöki óra. Szeptembertől az 1. osz­tályosok és szüleik a koráb­bi ellenőrző könyv helyett egy új kis könyvecskével, az úgynevezett tájékoztató füzettel találkoznak. Ez a füzet egyik formája az is­kola és a szülői ház közötti kapcsolattartásnak, segítsé­gével a tanítók a korábbinál részletesebb és pontosabb üzenetet küldhetnek haza a szülőknek a kisgyermek előrehaladásáról, tanulásá­ról. Pártkiildöttség utazott a román testvérmegyénkbe Hagyományos már, hogy Románia fasiszta iga alóli-fel- szabadulásának évfordulóján, augusztus 23-án, Békés megye küldöttsége képviselteti magát testvérmegyénk. Arad megyé­ben. Aradra hétfőn utazott négytagú pártküldöttség Nagy Jenő­nek, az MSZMP Békés megyei bizottsága titkárának vezeté­sével. A küldöttségben részt vesz dr. Marsi Gyula, a párt gyulai városi bizottságának első titkára, Németh Ferenc, orosházi országgyűlési képviselő és Gyarmati Irén, a KISZ szeghalmi bizottságának titkára. Az alkotmány napi ünnepségek egyik fénypontja a vízi- és légiparádé volt Budapesten, amelyet több tízezer ember te­kintett meg (MTI-fotó — KS)

Next

/
Thumbnails
Contents