Békés Megyei Népújság, 1978. augusztus (33. évfolyam, 179-205. szám)

1978-08-15 / 191. szám

1978. augusztus 15., kedd Megszerezni és megtartani Bulin Beatrix kétszer je­lentkezett sikertelenül a bu­dapesti orvostudományi egye­temre. A harmadik felvételi vizsgája — immár Szegeden — sikeres volt. — A hivatás­szeretet hajtott az orvosi pá­lya felé — mondja. — Kü­lönösen a gyermekekhez von­zódom, ezért kezdettől fogva gyermekgyógyász akartam lenni. Harmadéves koromtól járok gyakorlatra a gyulai kórházba. Megtetszett a vá­ros, az itteni kórházi légkör. — Mi vonzotta leginkább ehhez a hivatáshoz? — Említettem a gyermek­szeretetei. ök nagyon hálá­sak. Csodálatos az a siker­élmény, amit egy gyógyult kis beteg jelent. Szigorlók Gyulán Raffai Emese szegedi, fér­je miatt került Békés me­gyébe. — Szerencsés voltam — mondja. — Érettségi után rögtön bejutottam az orvos- tudományi egyetemre. Hogy miért éppen ide jelentkez­tem? Mindig érdekelt a gyó­gyítás. Ez részben családi hagyomány: édesanyám szin­tén az egészségügyben dolgo­zik. Én is harmadévesen ke­rültem először gyakorlatra a gyulai kórházba. Kezdetben a szemészet érdekelt, ké­sőbb megismerkedtem a röntgenosztállyal és változ­tattam eredeti elképzelése­men. Ügy döntöttem, hogy radiológus leszék. — Mit tart legnehezebbnek. leendő hivatásában? — Nehéz az emberekkel bánni. A legrosszabb azon­ban, ha tehetetlenek va­gyunk egy betegséggel szem­ben. Jamal Taybani Szíriából került magyar egyetemre. Mivel Békés megyei lányt vett feleségül, végleg itt ra­gadt. — Szeretem ezt az orszá­got és ezt a várost — mond­ja alig tört magyarsággal. A gyakorlatok során főleg a sebészeti osztályon dolgoz­tam, ez is szerepet játszott abban, hogy úgy döntöttem, sebész leszek. Direkt úton ta­lán többet tudok segíteni a betegeken. Ottlakán Aurél Kétegyhá- zán született és Gyulán érettségizett. Első próbálko­zása sikerrel járt; felvették az egyetemre. — Régóta érdekel az ana­tómia. Családom egyik tag­ja, aki szintén orvos, sokat mesélt erről a pályáról. Ami ide vonzott, az a sikerél­mény, és nem utolsósorban az erkölcsi, anyagi megbe­csülés. A gyulai kórház 2-es sebészetén fogok dolgozni. Bár az egyetemen sokat ta­nultunk, úgy érzem, nagyon oda kell majd figyelnünk még sokáig az idősebb kol­légákra. Hogy éppen ebbe a városba jöttem, abban szere­pet játszottak a családi-ba­ráti kötelékek, de a gyakor­latok során a kórházban ta­pasztalt jó légkör, a törődés is. Mit tesz a kórház? Beszélgetőpartnereim hát­ralevő államvizsgájuk után valamennyien a gyulai me­gyei kórházban fognak dol­gozni. Az elmondottakból ki­derül, hogy döntésükben je­lentős szerepet játszanak az itt töltött gyakorlati idő ta­pasztalatai is. Várdai György, a kórház személyzeti osztályvezetője szerint viszonylag jó az in­tézmény orvosi ellátottsága. Ez részben a szegedi egye­temmel kötött szocialista együttműködési szerződésnek köszönhető, amelynek értel­mében harmadéves kortól igen sok hallgató tölti itt kö­telező gyakorlatát. Közülük többen megszeretik a várost, a kórházat, és visszajönnek mint végzett orvosok. Az idén 16 meghirdetett állásra ugyanennyien jelentkeztek. Igaz, ketten visszaléptek, egy állás pedig függőben ma­radt — az arány még így is jó. Foglalkoztatási terv A kórház vezetősége nagy súlyt helyez az orvostanhall­gatók megszerzésére és meg­tartására, hiszen ők jelentik az utánpótlást. Nemrég ja­vaslat hangzott el arról, hogy a jövőben készítsenek fog­lalkoztatási tervet, amelynek alapján egy-egy tapasztal­tabb orvos bevezeti az egész­ségügy gyakorlatába a hall­gatókat. A lakás, a jó fizetés nem mindig elsődleges vonzóerő. Sokszor többet jelent a kez­dő szakembernek munkatár­sai törődése, a munkahely erkölcsi megbecsülése. Mi­vel megyénk sem dicseked­het „orvosfelesleggel”, mind­ez megszívlelendő egészség- ügyi intézményeink számára. Gubucz Katalin Buzsáki búcsú Vasárnap reggel zenés éb­resztő jelezte a kétnapos buzsáki búcsú, a körhintás, céllövöldés, bazáros sokada- lom kezdetét. A népművé­szetéről az ország határán túl is jól ismert somogyi fa­lu főterén már a reggeli órákban valósággal hullám­zott a tömeg. Nemcsak a megye, hanem az ország más vidékeiről is sokan érkeztek ide, s többezer külföldi ven­dég ruccant át a Balaton partjáról, hogy élvezze a színes forgatagot, megtekint­se a népművészeti kiállítást, a népi együttesek látványos felvonulását. — Tartalékosok rakétalövészete A magasabb szintű harc- készültség egyik fontos ösz- szetevője, hogy a polgári életben dolgozó tartalékos katonák szükség esetén — egyenruhát öltve — képesek legyenek a korszerű harci technikai eszközökkel a leg­bonyolultabb harcfeladatokat is megoldani. Ezt a célt szol­gálta a közelmúltban lezaj­lott rakéta-éleslövészet is, ahol első ízben vettek részt tartalékosokkal feltöltött al­egységek. A gyakorlatot megszemlélő elöljárók a lö­vészet elrendelésével arra keresték a választ, hogy a kéthetes felkészítés, a spe­ciális gyakorlatozás elegendő lesz-e a „megfelelő” találatok eléréséhez. A tartalékos ka­tonák és az e feladatra ki­jelölt tüzéralakulat hivatá­sos. és sorkatonái nagysze­rűen helytálltak. Valamennyi előírt teendőjüket összesség­ben „jó” eredménnyel, ara- kéta-éleslövészetet pedig „jó” és „kiváló” találatokkal fe­jezték be. Igaz, e várakozá­son felüli teljesítményben döntő szerepe volt a külön­böző behívott tartalékosok példás szorgalmának, fegyel­mezett, lelkiismeretes ma­gatartásának. Az évekkel korábban leszerelt férfiak érett gondolkodásmódja, pél­damutatása a fiatal sorkato­nák lelkesedésére, eredmé­nyeire is igen kedvezően ha­tott. <K. T.) Gazdag program a IX. országos Ifjú Gárda-szemlén Menetdal verseny közben a győztes Szabolcs-Szatmári szakasz (Folytatás az 1. oldalról) dítanak az Ifjú Gárda tevé­kenységére, a gárda alegysé­gei pedig fő tevékenységüket a KISZ-akcióprogramhoz igazították. Mindez jól szol­gálja a célt; az Ifjú Gárda legyen a KISZ-en belül a honvédelmi nevelőmunka bá­zisa. Magáról a szemléről szólva így folytatta a KISZ KB titkára: „A szemle prog­ramja a versenyeken, tapasz­talatcseréken túl lehetőséget nyújt arra is, hogy megis­merkedjenek házigazdánk, Békés megye forradalmi ha­gyományaival, a megye tör­ténelmével, természeti és kulturális értékeivel, hogy megismerjék Békés megye dolgozóinak, fiataljainak a fejlett szocialista társada­lom építésében elért eredmé­nyeit, s a megyében élő kü­lönböző nemzetiségek hagyo­mányait, együttélésének nagyszerű bizonyítékait.” A XI. VIT-ről szólva az előadó kiemelte annak egyik fő vonását: a világ ifjúságá­nak békevágyát és cselekvő szolidaritását, majd a követ­kező szavakkal fejezte be beszédét: „A IX. országos Ifjú Gárda-szemlét ezeknek a gondolatoknak a jegyében megnyitom. Nemes vetélke­dőt, sikeres szereplést, érté­kes tapasztalatcserét, erőt és egészséget kívánok!” • * * A megnyitó után az ifjú­gárdisták is részt vettek a honvédelmi napon, majd dél­után következett a menet­dalverseny. Békéscsabán, a városközpontban délután 3 órakor az ifjúság hangja töl­tötte be az utcákat. „A párt­tal, a néppel egy az utunk” — énekelték többek között az egyenruhás ifjúgárdisták. Minden szakasz igyekezett „legszebb hangját elővenni”, hiszen versengtek, ki kap több pontot. Végül is a Sza- bolcs-Szatmár megyei sza­kasz nyerte a menetdalver­senyt, a Zala megyeiek let­tek a másodikok, a Fejér me­gyei szakasz pedig a harma­dik. Az országos szemle első napja Ifjú Gárda-bállal fe­jeződött be, melyet Békés­csabán, az ifjúsági és úttö­rőházban rendeztek meg. Tegnap, augusztus 14-én bo­nyolították le a rajversenye­ket; a gyulai Várfürdőben került sor az úszásra, a sar- kadi lőtéren a lövészetre, a táborhelyen, Pósteleken pe­dig a váltófutásra. A délu­tánjával ki-ki maga gazdál­kodhatott, este pedig Gyulán folklór-műsort láthattak, hallhattak az ifjúgárdisták. A szemle a ma kezdődő har­ci túrával folytatódik. „Ott az ejtőernyős;!” Az ifjú­gárdisták is részt vettek a honvédelmi napon Fotó: Veress Erzsi, Martin Gábor Harci-technikai bemutató, parádé a levegőben IÁI sikerült honvédelmi nap a békéscsabai repülőtéren Az országos Ifjú Gárda- ' szemle megnyitója után több ezren gyűltek össze a békéscsabai repülőtéren, hogy megtekintsék az orszá­gos honvédelmi nap esemé­nyeit. A rendezvény valójá­ban délelőtt 10 órakor kez­dődött, de sokan már ezt megelőzően a helyszínen vol­tak, s ismerkedtek a külön­féle harci-technikai eszkö­zökkel. A legtöbb felnőtt gyere­kekkel érkezett, s együtt nézték meg a szárazföldi és légi védelmünket szolgáló felszereléseket. Láthattak ra­I kétát, golyószórót, harcko­csit, aknavetőket, rádióloká­torokat, s kétéltű jármüvet, amely vízi és földi harci fel­adatok megoldására egyaránt I nagyszerűen alkalmas. Kitű­nően képzett katonák fel­ügyelete mellett a legkiseb­bek „tankot vezethettek”, és._ akadtak olyan percek, ami­kor a harckocsi tetején több mint tíz gyerek várakozott arra, hogy ő is bemászhas­son a parancsnok helyére. Néphadseregünk egyik alakulatának tagjai ezenkí­vül megismertették a látoga­tókat a pisztoly és a gép­pisztoly működésével, s a fiatalok körében nagy sikert aratott a légvédelmi géppus­ka : körbe forgathatták ben­ne magukat, képzeletbeli célra tartva, sőt vállukra ve­hették az úgynevezett „pán­célöklöt” is. Aztán megjelent a légtér­ben egy vitorlázót vontató AN—2-es motorosrepülő, köztük kifeszített transzpa­renssel, s megkezdődött a látványosságok sorozata. A figyelő tekintetek a Tréner­gépekre irányultak, amelyek műrepülést, „orsókat”, „ró­zsákat” mutattak be, s pél­dául a háton való repülés el­ismerő szavakat, tapsot vál­tott ki. Nem hiányzott a A honvédelmi nap egyik gazdag programból az ejtő- leglátványosabb részére ak­emyős ugrás sem. Magasból kor került sor, amikor su­zuhanó testek, majd kinyíló gárhajtású gép jelent meg színes kupolák, köztük a az égbolton, igen közel a korszerű siklóernyok — ősz- nézőkhöz eldübörgött, majd tatlan sikert arattak, s a leg- különféle manővereket haj­ügyesebb ugrók — talpon tott végre. Később több „lö­maradva — a tribün közvet- kös” mutatta meg, hogy mit len közelében értek földet. tud, s az eseményeket kom­Szintén nagy tapsot kap- mentáló hangszórókból jövő tak a helikoptervezetők, akik szavakból egyre gyakrabban gépükkel bravúros helyzet- hangzott el a „szép”, „na­változtatásokat hajtottak gyón szép” jelző. Légvédelmi fegyverrel ismerkednek a gyerekek Fotó: Martin Gábor végre, majd alacsonyan el­húztak a nézősereg előtt. Szinte hihetetlen, hogy mit tudnak ezek a gépek — s elsősorban kezelőszemélyze­tük — hallatszott innen is, onnan is. Pár méternyire a földtől lebegtek, aztán balra, majd jobbra fordultak, há­romfelé váltak, s magasba szökkenve kötelékrepülést mutattak be. Az igen kellemes, kifeje­zetten repülésre alkalmas időben sokan megnézték a repülőmodell-bemutatót, s a déli órákban — az autóbu­szokon utazókon kívül — szinte ellepték a gyalogosok, a honvédelmi map iránt ér­deklődők a Gyulai út Békés­csabára vezető szakaszát. v. z.

Next

/
Thumbnails
Contents