Békés Megyei Népújság, 1978. augusztus (33. évfolyam, 179-205. szám)
1978-08-13 / 190. szám
1978. augusztus 13., vasárnap ■C213ÏE223 Hírek Mongóliából Lengyelország A czorsztyni tenger Csebureki, saslik, szórsz, A mongol nép sajátos kultúrájában nem csupán a hagyományos jurták, az ősi öltözködési szokások, hanem a különleges ételek is jellegzetesek. A fogások általában egyszerűek, könyen elkészíthetők. A leggyakrabban birka-, marha-, vagy kecskehúsból főznek, de kedvelik a lóhúst és a baromfit is. A konyhaművészet jelenleg mintegy kétszáz nemzeti receptet tart számon: százféle húsételt, 50 tésztaféleséget, 50 tejes készítményt. A tejtermékek közül a legnépszerűbbek a kumisz, a kefir, a sajtok és az árul nevű túró. Az étkezést — akárcsak a magyarok — hús-, vagy csontlevessel kezdik. A második fogás lehet csebureki (finom húspástétom), bűze (gőzben készített gombóc), vagy saslik, szórsz (májételek). A körítés rendszerint főzelék, dara, vagy tészta. Szeretik a különböző hússalátákat is. Az étkezést az elmaradhatatlan tea fejezi be, amihez tejet és sót adnak. Állattenyésztés 2600 méter magasan A mongóliai Bajanhongor ajmakban az év elején átadták a Bajdrag mezőgazdasági kombinátot. A tengerszint felett 2600 méter magasságban létesített nagyüzem tenyészállatok tartásával foglalkozik. Az állatállomány jelenleg 5000 tehenet és 60 000 juhot számlál. A pásztorlakások, az iskola és a kórház szovjet segítséggel épültek. A kombinát felszerelését kutak, tehénistállók és gépesített állatmosók ^gészítik ki. (BUDAPRESS — MONCA- ME) Czorsztyn körzetében vadregényes környezetben óriási vízgyűjtő épül. A víztároló terve már fél évszázaddal ezelőtt is felmerült, de akkor a természetvédelmi szakemberek ellenezték, bár a vízügyi szakemberek már akkor úgy vélték, hogy éppen e vízgyűjtő megépítésével lesz gazdagabb a táj, anélkül, hogy ártana a környezetnek. A terv megvalósításának elhúzódásában nagy szerepe volt annak is, hogy az érintett körzetben két, műemlékekben rendkívül gazdag falu van, Frydman és Deb- no — utóbbiban látható a világ egyik legértékesebb műemléke, egy gótikus fatemplom. A problémák időközben megoldódtak: a két falut magas földsánccal védik meg az esetleges vízelöntéstől. A „czorsztyni tenger” Lengyelországban olyan új vegyi preparátumot dolgoztak ki, amelynek segítségével megszüntethető a vizek olajszennyeződése. A készítmény gyorsan magába szívja az olajat és annak vegyületeit a víz felszínéről. Mivel az olaj nem kevereJugoszlávia népeinek, nemzetiségeinek sajátos kultúrája vonzó és érdekes más világtájak népei számára. Ezt bizonyítja az ország kulturális kapcsolatainak a fejlődése. A Jugoszláviában született művészeti alkotások olyan távoli országokba is eljutnak, mint Kuba ahol nemrégiben jugoszláv filmhetet rendeztek — vagy La- tin-Amerika, Ázsia országaiba, ahol számos képzőművészeti kiállítás ismertette az elmúlt évben is jugoszláv alkotók művészetét. Tapsoltak mexikóiak jugoszláv színházi együtteseknek, s ünnepelték Párizsban, a Théâtre des Nations'han a zágrábi és belgrádi színművészeket. felépítése mellett szólt az is, hogy a tárolóban még tiszta, az ipar által nem szennyezett vizet lehet gyűjteni, éspedig nem kis mennyiségben. A tároló űrtartalma 240 millió köbméter. S ez körülbelül egytizede a száz-egyné- hány, a Lengyelországban ma meglevő víztároló együttes űrtartalmának. A tároló előnyei közé tartozik, hogy teljes biztonságot nyújt az árvizek ellen, amelyekkel egyébként a Dunajec sok esetben milliárdos károkat okoz. A víztároló erőműve 90 megawattos teljesítményű lesz, a partokon számos üdülőközpont épül. A tároló segítségével megvalósítható a „Visztula hajózási terv” is, amelynek célja, hogy a Visztula szintjének magasabbra emelésével a folyót állandóan hajózhatóvá tegye. (BUDAPRESS — INTERPRESS) dik a vízzel, a szennyezett területre 'öntött új anyag viszonylag gyorsan eltávolítja az olajat a víz felszínéről. Egy nemzetközi szerződés alapján a lengyelek megkezdik az új preparátum olcsó tömeggyártását, és az új készítmény rövidesen megjelenik a világpiacon. Nevet, elismerést szereznek a jugoszláv filmek külföldön. Erről tanúskodik a moszkvai filmfesztiválon Radko Polie színművész sikere, aki a legjobb férfi alakítás díját érdemelte ki, vagy többek között a kairói „Arany Nofretete” díj, amit Mice Idrizovic rendező nyert el. Nemcsak saját művészeit küldi külföldre, de hazájában is szívesen fogadja Jugoszlávia a külföld művészeit. Nagy érdeklődésre számot tartó esemény például minden évben a dubrovniki nyári fesztivál, amelynek rendezvényeit a hazai és külföldi érdeklődők tízezrei tekintik meg. (BUDAPRESS — TANJUG) Olajfelszívó preparátum Jugoszlávia Kulturális együttműködés ben azonban csökken, szerepét átvették az új, most feltárt szibériai olajmezők. Mégsem mondanak le a Baku környéki kőolajról, noha kitermelése drága, mert minősége kiváló. A kutak egy része a szárazföldről átkerült a Kaszpi-tenger vizére. A geológusok a tengerből kiemelkedő fekete sziklák mellett feltörő olajszagból vették észre, hogy a tenger alatt folytatódik az olajmező. 1940-ben sikerült először olajat felhozni a tenger alól. Azóta hatalmas, cölöpökön nyugvó .olajváros nőtt ki a tengerből: Nyeftyanije kam- nyi (magyarul: Olajkövek). Az olajkutakhoz kapcsolódik Azerbajdzsán kőolaj- finomító-ipara, és 25 gépgyára közül legjelentősebbek az olajipari gépeket gyártó üzemek. Gyorsan fejlődik a vegyipar is, amelynek ma már talán nagyobb a szerepe, mint az olajbányászatnak. Baku egyébként a Szovjetunió ötödik legnagyobb városa. Sokat fejlődik a főváros, de az egész köztársaság kulturális téren is. 17 felsőoktatási intézménye és saját Tudományos Akadémiája van. Tudósai, a petrolkémia, az energetika, a biológia és a keleti tudományok területén jelentős hírnévre tettek szert. „Nagyszalonta híres város...” „Nagyszalonta híres város, Ott született Arany János” —írta Szalontára 1957-ben a költő születésének 140. évfordulóját ünneplő közönségnek dr. Petru Groza, a nagy nemzetgyűlés elnökségének elnöke. A Bukarestből keltezett levél a híres-nevezetes szalontai csonka torony Arany emlékmúzeumában látható, a negyedik emelet egyik vitrinében. A csonka torony ugyan 1899 óta nem csonka, és bejárata mellett a falon emléktábla őrzi múzeummá válásának hiteles történetét. „Ez úgynevezett csonkatorony, melyet Arany János és Petőfi Sándor megénekeltek, Arany László Nagy-Szalonta szülötte és országgyűlési képviselője tervezete szerint és hagyományából újíttatott meg, ide helyeztettek egyszersmind őrzés végett Arany János emlékei, melyeket a kegye- letes fiú Nagy-Szalonta városának ajándékozott, 1899. augusztus. 20-án.” A régi csonka torony, ahogy Aranyéknál tett 1847-i látogatásakor Petőfi is lerajzolta, hetvenkilenc esztendővel ezelőtt kapott negyedik traktust, csúcsos, cserepes tetőzetet, és avatták múzeummá. A városnak ajándékozott gyűjtemény közben évtizedről évtizedre gyarapszik és a mai látogató a torony négy emeletén járhatja végig a Toldi költőjének életútját Nagyszalontától Budapestig. A gondosan őrzött és berendezett múzeum földszintjén Szalonta távoli múltjával ismerkedhet az, aki már előtte megcsodálta a külső bejárat feletti Arany-szobrot, és a torony robosztus, lenyűgöző méreteit. Láthatók itt Szalonta pecsétnyomói és egy 1552-ben, Egervár hősi megvédésének évében készített telekösszeírás is, amelyből kiderül, hogy a Toldiak szalontai birtokosok voltak... A lépcsősor innen indul a magasba, a felső emeletekre. Az első olajfestmény. Hóra Coriolan: Arany írni tanul. Mellette a szülői ház makettje, és a vitrin üvege alatt első verse, tankönyvének fedelén.- A fenyőfából készült hatalmas diákláda, mely feltehetően a debreceni kollégiumba kísérte el, majd szalontai jegyzőségé- nek néhány emléke. A költségjegyzék bécsi útjáról a hétköznapokat idézi élőnkbe: „Szeptember 6-án Szolnokon ebéd 3.10, kocsisnak ennivaló, bor, zabszalma 2.12.. A szoba másik sarkában népdalgyűjteménye és eredeti szerzeményei, középen Szervátius Jenő Toldi-szob- ra. A második emelet legalább annyira Petőfi Sándoré is, mint Arany Jánosé. Felbecsülhetetlen kincsek tárháza ez. Gondoljuk csak el: az üveglap »mögött sárgaréz kávéfőző, Petőfi ajánA tűz országa déka az Arany családnak 1847-es szalontai látogatásának alkalmából ! Felette Szendrey Júlia és Petőfi Zoltán képe, szemben, az ablak előtt Püski Sándor szobra Aranyról és Petőfiről. Egészen más: Szemere Bertalan aláírásával Arany kinevezése belügyminisztériumi fogalmazóvá, a forradalmi kormány nevében... Tintás végű lúdtoll, a költő feleségének magyarázó soraival: „Férjem ezzel irta meg Szécsényi emlékezetét, 1860. nyáron." Vidám mosoly másutt, a család számlagyűj tőkönyve, melyre Goethe-fordítást rótt a költő kedélye-öniróniája : „Pénzt, időt hogy vertem el, Arra e kis könyv felel.” Tovább, a harmadik traktuson Arany bútorai : íróasztala, ágya, két fotel, pipatórium. A legfelsőn, a zsalugáteres negyediken könyvek, újságok gyűjteménye, az első román nyelvű fordítások a Família című lapból, a századforduló előttrői. Izsó Miklós Arany mellszobra fehérük a rézsútosan behulló fénysugarakban. A zsalugáter rései között kilátni a búzaföldekre, fasorokra. Lent, a bejáratnál színes képeslapot vásárolunk a csonka toronyról, megőrizni szép emlékeink között. Sass Ervin Éder Gyula olajképe a költőről, 1907 Az Azerbajdzsán SZSZK címerében levő kőolaj fúrótorony is utal arra, hogy a köztársaság legjellegzetesebb terméke az olaj, ezért is nevezték a tűz országának. A Szovjetunió területén az olajtermelés ebben á térségben indult meg a múlt században: 1865-ben 9000 tonnát, 1875-ben 83 300 tonnát, 1885-ben tízmilUó tonnát bányásztak! A bányászat fejlődésével létrejött a munkásosztály is, amely 1917-ben kezébe vette a hatalmat. 1922-ben lett Azerbajdzsán szovjet köztársaság. Területének egy része sík vidék, másik részén a Kaukázus vonalai találhatók, ahol a legmagasabb csúcs 4466 méter magas. A szovjethatalom éveiben a kőolajtermelés 22 millió tonnáig nőtt, az utóbbi időOlajfúrótorony a Kaszpi-tenger „Április 28” nevű tengeri olajmezőn (MTI Külföldi Képszolgálat — KS) Részlet a második emeletről Fotó: Gál Edit Barátaink életéből