Békés Megyei Népújság, 1978. augusztus (33. évfolyam, 179-205. szám)
1978-08-13 / 190. szám
1978. augusztus 13., vasárnap o I Szabadkígyóson, a tájvédelmi körzetben a csütörtökön megnyílt „A vadászat, halászat, horgászat és természetvédelem Békés megyében” című kiállítás gazdag látnivalókkal, programokkal várja a látogatókat. A kastély termeiben egyebek között bemutatják megyénk hét, országos jelentőségű természetvédelmi körzetét. így a helyszínen fotókon látható a dévaványai tájvédelmi körzet, a szabadkígyósi tájvédelmi körzet, a szarvasi arborétum, a kardoskúti Fehértó, a csorvási Volga menti Hérics, a tatársánci ősgyep és a Vésztő—Mágorha- lom sajátos és jellegzetes növény-, illetve állatvilága. A szabad téren az élővadbemutatón kívül a látogatók megismerkedhetnek a vad- gazdálkodással, a halászat régi és modem eszközeivel, szerszámaival. A vendégek díjtalanul hintózhatnak a kígyósi pusztában, a bátrabbak pedig lovagolhatnak. Szombaton estig a kiállítást több mint négyezren tekintették meg. A szabadkígyósi kastély gondozott parkjával megyénk egyik gyöngyszeme Egy kiállításról — képekben Az Alföld jellegzetes és kedves madara a gólya A fiatal vaddisznó barátkozó Halászeszközök a szabad té- kedvében van... ren Az Univerzál Kiskereskedelmi Vállalat pavilonjában ízléses ajándéktárgyakat vásárolhatnak a vendégek A vízimalom működő makettje „Ennek a fácánnak is szép a tolla...” Veress Erzsi képriportja Paradicsomszüret Kondoroson Meddig késik a battonyai kvarcéra? A zöldségtermesztéséről híres kondoros! Egyesült Tsz-ben befejeződött a zöldborsó-betakarítás. 360 hektárról 42 mázsás átlagterméssel adták át a borsót a feldolgozóiparnak és a fogyasztóknak. Vöröshagymát hat és fél vagonnal szedtek ki a földből, amit megtisztítva adtak át a MÉK-nek. Az úttörő nyári tábor 58 kis lakóját ünnepélyesen búcsúztatták az Egyesült Tsz vezetői. Ugyanakkor megérkeztek a nyári tábor második turnusának kispajtásai, akik máris megkezdték a munkát a paradicsomtáblán. Az Egyesült Tsz egyébként összesen 108 hektáron termelt paprikát és paradicsomot. A terméskilátás — a rendkívüli időjárást figyelembe véve — megfelelő. Mint minden egyéb növénynél, a zöldségféléknél is késett az érés ebben az esztendőben, csúcsosodnak a tennivalók a szövetkezetben. Ezért megkülönböztetett gondossággal szervezik az időszerű nyári munkákat. Nyújtott, illetve két műszakban dolgoznak a gépek, a paradicsom- és paprikatáblákon pedig a gyerekeken kívül igen sok felnőtt tevékenykedik. Egyetlen cél vezérel most vezetőt és fizikai dolgozót: minden megtermett paradicsom, paprika, zöldbab időben, jó minőségben betakarításra kerüljön, s eljusson a fogyasztókhoz, illetve a feldolgozóiparhoz. Aki már hallott a kvarcórákról, az tudja: ezeknek az ügyes szerkezeteknek egyik legjellemzőbb tulajdonsága, a rendkívül pontosság. Havonta mindössze pár másodpercet térnek el a pontos időtől, többek közt ezért arattak világszerte viharos gyorsasággal sikert. Mikor hírt adtunk arról, hogy Battonyán az amerikai Chronar-céggel kooperációban kvarcórákat készítenek, előre örültünk. Végre nálunk is, és éppen a megyénkben megkezdik az elektronikai forradalom eme remekének készítését. Sajnos, a battonyai kvarcóra éppen e termékek legfontosabb tulajdonságával, a pontossággal nem dicsekedhet. Késik, mégpedig nem is keveset. Ez ideig mintegy két hónap az elmaradása, és félő, hogy ez még növekedni is fog. Olvasóink ebből nyilván kitalálták: nem az óra késik, hanem a gyártás megindulása. Eredetileg úgy tervezték, hogy szeptemberben ezret, a hátralevő hónapokban 3-3 ezret gyártanak, ösz- szesen tehát 10 ezer óra készült volna ez évben Battonyán. Az már látszik, hogy ebből semmi sem lesz, hiszen ehhez az üzem képviselőinek már vissza kellett volna érkezniük az USA-ból, ahonnan az ott szerzett tudáson kívül a gyártáshoz nélkülözhetetlen szerszámokat is hozniuk kellett volna. A feltételes mód ez esetben nagyon indokolt, hiszen még el sem indultak. Ha pedig végre elutaznak, akkor csak egy hónap múlva várható visszaérkezésük, ennyi idő kell ahhoz, hogy megtanulják a kényes szerkezet gyártását. Késik tehát a battonyai kvarcóra és ez a késedelem egyben a forintok (és dollárok) késését is jelenti. A legnagyobb baj azonban mégsem ez, hanem az, hogy lassan kezd megrendülni az emberek bizalma. A gyáregység vezetői ugyanis jó előre igyekeztek biztosítani a szükséges létszámot, már június elején megegyeztek mintegy 30 emberrel, hogy ha megindul a gyártás, jönnek dolgozni. Azóta sem tudnak mást tenni, csak türelmet kérni, hiszen nem rajtuk múlik, hogy az óragyártás beindulása egyre csak késik. Ez azonban aligha vigasztalja meg a várakozókat és félő, hogy előbb-utóbb megunják a dolgot, máshol keresnek munkát. Késik a battonyai kvarcóra és félő, hogy ez a késedelem alaposan visszaveti ezt az egyébként jól induló kooperációt. Ideje lenne tehát, hogy az illetékesek rájöjjenek: az idő akkor is halad, ha az óra késik, ezzel nem lehet játszani! De az emberek bizalmával sem! Lónyai László Mezőgazdászok, kertészek, erdészek „hírős napjai” Pécs Pécsett, az ottani erdőgazdaság területén a napokban fejeződtek be a fagazdasági műszaki napok rendezvényei, melyek során az Országos Erdészeti Egyesület szakemberei megvitatták az erdőgazdálkodás gépesítésével kapcsolatos legújabb feladatokat. A bólyi és a töttö- si csemetekertben és Zengő- várkony határában a gépesítés számos új eszközét mutatták be a részvevőknek a FAGOK — az Állami Fagazdasági Vállalatok Országos Központja — szakemberei. A gépek és berendezések közt szép számmal akadtak olyanok — külföldiek és hazaiak egyaránt —, amelyekből egyelőre csak egyetlen példány van az országban, sőt voltak olyanok is, amelyeket csak most ismerhettek meg a jelenlevő külföldiek is. Szarvas Egy hírben röviden már jeleztük, hogy a Magyar Agrártudományi Egyesület a jövő héten, 17-én és 18-án Szarvason rendezi meg növénytermesztési vándorgyűlését, amelynek középpontban álló kérdése: mit tehet a mezőgazdaság a hústermelésért? A részletesebb információk alapján most ismertetjük a kétnapos rendezvény várható részleteit. Váncsa Jenő miniszterhelyettes vitaindító előadása után csaknem ötszáz szakember tárgyalja a szerteágazó témát. A pillangós és egynyári szálas takarmányok termesztéséről, a hazánkban még nem kellően kihasznált gyepek hasznosításáról és a melléktermékek hasznosításáról hangzanak el előadások. A másik témacsoport a takarmánytermesztés gépesítését, a szálas és tömegtakarmány betakarításának gépesítését, valamint a takarmánytartósítás — ennek következtében a drága import abrakfelhasználás csökkentésének — kérdéseit öleli fel. Az elméleti tájékozódást gyakorlati bemutatók egészítik ki. A részvevők megtekinthetik az öntözési Kutató Intézet tenyészkertjében az újonnan nemesített lucerna- és fűfajtákat, Kisújszálláson a Tisza II. és a Nagykun Termelőszövetkezetben a gyepgazdálkodást és a gyephasznosítást, a füzesgyarmati Vörös Csillag Termelőszövetkezetben pedig a lucemater- mesztést, a -betakarítást, a -tartósítást és másfajta mezőgazdasági melléktermék hasznosítását. Kecskemét Az immár nemcsak országos, de nemzetközi érdeklődést is kiváltó, hagyományos „hírős napok” során rendezi meg Bács-Kiskun megyében a Magyar Agrártudományi Egyesület — a vendéglátó megye tanácsával közösen — az országos kertészeti napokat augusztus 24- és 25-én. A megnyitót dr. Romány Pál mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter tartjaA rendezvény fő témája a kertészeti termelés műszaki fejlesztése. A szekcióülések ennek részleteit fejtik ki; fő témái : szőlőtermesztés, gyümölcstermesztés, zöldség- és dísznövénytermesztés. Előadások, majd korreferátumok hangzanak el, s minden témához üzemi bemutató is csatlakozik. így a szőlőtermesztéssel foglalkozók a Kiskunhalasi Állami Gazdaság és a Hosszúhegyi Állami Gazdaság bemutatóit tekinthetik meg, a gyümölcstermesztés szakemberei a dán- szentmiklósi Micsurin Termelőszövetkezetbe, a zöldségtermesztés szakemberei a szabadszállási Lenin Tsz-be, a dísznövénytermesztési szekció tagjai pedig a kiskunsági nemzeti parkba látogatnak el. A gazdag programot a Vasút-kertben tartandó kertészeti élelmiszeripari kiállítás és a Kertészeti Egyetemen rendezendő cserepes dísznövény kiállítás egészíti ki. — v. j. — Cipőexport Martfűről Több mint 2,2 millió pár utcai és sportcipőt exportált az év első felében a legnagyobb hazai lábbeligyártó vállalat, a martfűi Tisza Cipőgyár. A szocialista országokba 2 százalékkal több cipőt szállított, mint amennyit a féléves szerződés előírt. A Szovjetunióba, a gyár legnagyobb vásárlópartnerének kis híján 900 ezer pár lábbelit exportált, három százalékkal többet az esedékesnél. Az NDK kereskedelme 196 ezer, a mongol külkereskedelem pedig hatezer pár lábbelit vett át a Tisza márkát viselő termékekből. A tőkés országokba ’rányuló szállítások, a világpiacon kialakult erőteljes konkurrencia és árverseny miatt, az év elején akadoztak. Később azonban megtalálták biztos piacukat a martfűi cipők: az év közepéig végül is 1 millió 152 ezer pár lábbelit — bőrből készült sport- és utcai cipőt — irányítottak többek között Franciaországba, Angliába és az Egyesült Államokba. Különösen biztató az amerikai partnerekkel való együttműködés, a kezdeti 60 ezer pár helyett az idén már 200 ezer kerül a tengeren túlra. A jobb üzleti pozíció érdekében magyar—amerikai közös vállalat létrehozásáról is tárgyalások kezdődtek. A Tisza Cipőgyár 1978- ban 8,4 millió dollár értékű tőkés exportra kötött szerződést, amely 900 ezer dollárral több, mint az elmúlt évben volt.
