Békés Megyei Népújság, 1978. augusztus (33. évfolyam, 179-205. szám)

1978-08-02 / 180. szám

1978. augusztus 2., szerda o Több új létesítmény ~ terve készül A Békés megyei Tanács Tervező Vállalat az első fél­évben az előzőkhöz képest több és nagyobb értékű épít­kezés tervét készítette el. Ezek együttesen 560 millió forint beruházás megvalósí­tását teszik lehetővé. Elkészült egyebek közt Békéscsabán és Orosházán 500 lakásnak, Gádoroson és Endrődön egy-egy nyolctan­termes iskolának, a Békés­csabai Baromfifeldolgozó Vállalat orosházi gyárában a hűtőháznak, Szeghalmon a Csepel Autógyár gyáregysé­ge fejlesztésének a kiviteli terve. Tanulmányterv készült Békéscsabán a II. 15 éves lakásfejlesztési program közműfejlesztésére. Tervezik a Békés megyei Tégla- és Cserépipari Válla­lat új békéscsabai téglagyá­rát, együttműködve a tech­nológiai sort tervező cseh­szlovák szakemberekkel, ké­szül a Békéscsabai Barom­fifeldolgozó Vállalat békés­csabai gyára új univerzális feldolgozó üzemének, to­vábbá Békéscsabán, a Ta­nácsköztársaság útja, a Ki­nizsi és a Luther utca által határolt területen egy több célt szolgáló épületnek a terve. Ez utóbbinak az épí­tési költsége meghaladja majd a 100 millió forintot. Ebben az ötszintes házban kap helyet a Számítási és Ügyviteltechnikai Vállalat üzeme, a KSH megyei köz­pontja, a felső szinteken OTP-lakások lesznek, lent pedig önkiszolgáló éttermet és üzlethelyiségeket alakíta­nak ki. Elkezdik a városi kórház bővítése második ütemének a tervezését is. A hétszint«; épületrészben mű­tőket, szülőszobákat és más orvosi ellátást szolgáló or­vosi helyiségeket létesítenek. A hotelszárny 500 ágyas lesz. Jelentős tervezői mun­ka a Békéscsaba—Békés kö­zötti 400 milliméter átmérő­jű ivóvíz-távvezeték, amely a regionális ivóví^rendszer részét képezi majd. Sarka­don és Békésszentandráson egy-egy nyolctantermes isko­la terve készül. A vállalat a növekvő • fel­adatok végrehajtására to­vábbi lehetőséget biztosít ta* nulmányi szerződéskötésre mérnökhallgatókkal. Szük­ségessé vált a munkahely bővítése is. » ** A megyei kórház szülészet-nőgyógyásáati osztályán a hatna­pos újszülötteket hazabocsátás előtt vizsgálja dr. Bartos Ka­talin doktornő Fotó: Martin Gábor Zenehallgatás és ki-mit-tud a szakmunkástanulóknak Tegnap délután köszön­tötte dr. Szemenyei Sán­dor, a KISZ megyei bizott­ság munkatársa azt a 27 szakmunkástanulót, aki részt vesz a gyopárosi zenei tábor munkájában. A me­gye szakmunkásképző in­tézetei választották ki az ideérkező fiatalokat. Egy héten át tartalmas zenei programokat biztosít a tá­bor a népzene és a komoly muzsika megszerettetéséért. Szombaton utaznak haza a gyopárosi zenei tábor la­kói. GélV amese A ház gazdája napjában többször is friss eleséget visz a fiókáknak Fotó: Béla Ottó Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy város, szép nagy házakkal. Az egyik ház kéményén sok évvel ez­előtt rakott fészket egy gó­lyapár. Az idén tavasszal ’S menetrendszerű pontosság­gal megérkeztek, megigazí­tották, lakályossá tették fészküket. Amikor eljött a költés ideje, kíváncsian vár­ták hány kis gólyával sza­porodik majd a család. Volt nagy öröm, szárnycsapkodás, kelepelés, amikor három szép kis gólyafióka bújt ki a tojásokból. Éltek szépen, boldogan, a kicsik lassan már próbálgatták erőtlen szárnyukat. Am, egy verő­fényes nap délutánján sötét felhők kerekedtek a város felett. A szél egyre mérge­sebben tombolt, jégeső hullt a felhőkből, s a vihar addig- addig erőlködött, amíg egy­szer csak kettéroppantotta a kéményt. A vihar földre so­dorta a fiókákat, az egyik­nek eltörött a lába. A ház gazdája—a vihar után összeszedte a szerte hullott fészket, szerzett egy üres ládát, feltette a mellék- épület tetejére. Most már ebben a „szükséglakásban” lakik a gólyacsalád. A me­sének még nincs vége. A törött lábú gólyát orvoshoz vitték, aki megígérte, hogy műlábat fabrikál majd, hogy ősszel a törött lábú gó­lya is el tudjon utazni a többiekkel. A kis fiókák jól érzik magukat, mindig ke­rül friss eleség — a ház gazdái szeretettel nevelge- tik —, és lassan elfelejtik a csúf vihart, amely annyi szomorúságot okozott nekik. Próbálgatják szárnyaikat, mert hiszen közeledik a nagy utazás ideje, az ősz. • Rendkívüli véradásuk Az elmúlt héten ülést tartott a megyei Vöröske­reszt mellett működő vér­adó társadalmi bizottság. Az ülésen többek között szó esett az első félévben lezajlott térítésmentes vér­adásokról. Megállapították, hogy a mozgalom bevál­totta a hozzá fűzött remé­nyeket, folyamatosan biz­tosítható volt a gyógyítás­hoz szükséges friss vér. A nyári időszak azonban új problémákat vet fel. Az el­húzódó mezőgazdasági munkák miatt ugyanis a termelőszövetkezetek és állami gazdaságok véradói­ra kevésbé lehet számíta­ni, ami érthető. A békés­csabai ipari üzemeknél és vállalatoknál ezért a közel­múltban rendkívüli vér­adásokat szerveztek, ezzel pótolva a kieső vérmennyi­séget. A békéscsabai ÁFÉSZ, a hűtőház, a városi tanács költségvetési üzeme, a Csa­ba Ruházati Szövetkezet, a DÉMÁSZ és a Tégla- és Cserépipari Vállalat dolgo­zói szép számban vettek részt a rendkívüli véradáso­kon. Sajnos, néhány mun­kahelyen nem tartották meg a véradónapot, pedig igen jelentős segítséget nyújthat­tak volna kevés létszámmal is, hiszen minden csepp gyógyít, életet menthet. Országos szinten, így megyénkben is a Vöröske­reszt egyik legégetőbb fel­adata a készenléti véradó­brigádok bővítése. Bizo­nyos betegségeknél nél­külözhetetlen a friss vér adása, s ez a különleges vércsoportú betegeknek ne­hezen biztosítható. Horgászok a környezet védelméért A Magyar Országos Hor­gász Szövetség által meg­hirdetett Tiszta víz, rende­zett vízpart mozgalom ke­retében a mezőberényi hor­gászok egyesülete védnök­séget vállalt a Kettős-Körös mezőberényi folyószaka­sza, valamint a László- zugi holtág vizének és kör­nyezetének védelmére. A megközelítési utak mellett már ki is tették a táblákat az alábbi felirattal: Ez a vízterület a mezőberényi horgászok védnöksége alatt áll. A védnökség alatt álló területen őrjáratokat tar­tanak. Az ifi horgászok kö­rében megszervezik Az egy horgász, egy fa akciót. A horgászok téli oktatása során filmvetítéssel egybe­kötött előadásokat tarta­nak, amelyeken ismertetik a környezetvédelem jelen­tőségét is. IfniéLn ||iu<ioln vOfim tttfduO A Volán Híradó most megjelent hetedik számá­ban elsőként egy interjút olvashatunk, amely Vándor Pál igazgatóval készült az alkalomból, hogy látogatást tett a CSAD Zvolen Közle­kedési Vállalat újonnan ki­nevezett igazgatójánál. „Ottlétünk fő jelentősége, hogy megkötöttük a CSAD Volán Vállalattal az együttműködési szerződé­sünket.” — foglalja össze látogatása eredményét Ván­dor Pál igazgató. „15 ezer óra szervizszol­gáltatás Szeghalmon” — címmel beszámolót olvasha­tunk a Szeghalmon meg­tartott igazgatói tanács­ülésről, melynek témája az új szeghalmi forgalmi-mű­szaki telep üzembe helye­zése, az ezzel kapcsolatos gondok és teendők megvi­tatása volt. Az új szeghalmi telep 1980-ra már teljes ka­pacitással dolgozik. „Legveszélyesebb manő­ver az előzés”. Ez a címe annak az interjúnak, mely­ben Varga István gépkocsi­vezető vall munkájáról, miután egymilliókettőszáz- ötvenezer kilométert veze­tett baleset nélkül. A 8. sz. Volán dr. Weil Emil brigádja versenyfel­hívással fordul a vállalat szocialista brigádjaihoz a Kommunisták Magyaror­szági Pártja megalakulá­sának 60. évfordulója tisz­teletére. A verseny célja a balesetmentes közlekedés. A lap közli a versenyfeltétele­ket és az értékelés módját. Részletes beszámolót ol­vashatunk a vállalat fe­gyelmi helyzetéről. Dr. Fa­zekas János osztályvezető arról a sajnálatos tényről beszél, hogy az év első felében 239 fegyelmi ügy került az irányítása % alatt álló igazgatási és jogi osz­tályra és ez a szám kismér­tékű emelkedést mutat az előző év hasonló időszaká­hoz képest. A továbbiakban a vállala­ti élet eseményeiről, a vál­lalat brigádjainak sikerei­ről ír a Volán Híradó leg­frissebb száma. M. Sz. Zs. Tűnődés a strandról avagy mennyit ér egy emberélet? 'ekkenő / rekkenés, dől a fény, sörösüvegek koccannak, égett olajszag a forró levegőben. Barnuló bőrű lányok fek­szenek a kövön, apró, sokat mutató, de csak sejtető bi­kinikben, zsírokkal össze­kenve. Megszólal a hangos­bemondó: „Kérjük kedves vendégeinket, hogy a gyer­mekmedencében ne áztassa­nak lábat!” Aztán megis­métli . :, egyszer ... két­szer.,. ötször... A strand olyan fontos nyáron, mint télen az, hogy van-e tüzelő, és télen-nyá- ron az, van-e kenyér, tej, cukor. A csabai strand is fontos. Vasárnap délután fél öt tájban egy tizenkét éves fiú holttestét emelték ki a csabai strand úszómeden­céjéből. Valaki rálépett ; így vették észre. Másfél, két órája lehetett a víz­ben. ■ A múlt pénteken, egy képaláírásban ezt olvastam a Népújságban, a hirdetés­oldalon : „A békéscsabai strand színvonalát tovább kell javítani”. Soha ennél okosabb célt! Tovább, bi­zony! Olvasom tovább a hirde­tés szövegét : megtudom belőle, hogy strandot fenn­tartó víz- és csatornamű vállalat a csabai stranddal kapcsolatos teendőkre „részletes, rekonstrukciós és fejlesztési tervet” dol­goztatott ki. „Ennek megva­lósítására csaknem 21 millió forint kellene.” Vajon mennyit ér egy emberélet? 21 milliót? 210 milliót? Ennél is többet?... Alighanem ! Szó se róla, a strandsze­mélyzet eddig is tett a strand rendjéért, tiszta­ságáért egypt és mást. Ta­valy pelaaul szembetűnő helyeken, jól látható táblá­kat szereltek fel. Ezek fel­tüntetik, melyik a gyógy­medence, meddig célszerű benne ücsörögni, merre található a W. C., merre van a mélyvíz — „csak úszók­nak” .. Ezek a feliratok annak rendje-módja sze­rint néha informálnak, né­ha utasítanak, és néha tilta­nak is. Vigyáznak a strand rendjére, mint azok a ha­talmas, bőséges szövegű el­igazítok is, amit a hejárat- nál meg az öltözőben az idén helyeztek el. A többi már — az, hogy a rendnek és az együttélésnek ezeket a szabályait közmegelége­désre betartják-e — a ven­dégekre és a strand keze­lőire, felügyelőire: sze­mélyzetére tartozik. Mondják: első osztályú éttermet csak első osztályú vendégekkel leHét fenntar­tani. Közudött az is: ahol sok ember megfordul, ott sokféle, rosszféle is akad. Való igaz: á csabai stran­don néha olyasmiket látok, hogy elhűlök bele a legba- nánérlelőbb hőségben is. A hangosbemondó szava na­gyon is indokolt: a felnőttek egyike-másika valóban lá­bat áztat á gyermekmeden­cében. De nemcsak abban ! Látni olyat is, hogy egy- egy vendég cigarettával, mi több: fagylalttal a kezé­ben ül le a gyógymedence peremére, lépcsőjére... Ülök úszás után a langyme- leg gyógyvízben, s hallom, amint egy kisgyerek ezt mondja: — Anyu, pisilni kell. — Mire anyu, aki lus­ta tíz méterrel arrább men­ni a gyerekkel: — Pisilj a vízbe, kisfiam ... Nem sokkal derűsebb a helyzet az úszómedence tá­ján sem. öles betűkkel, leg­alább öt táblára kiírva, hogy az uszodában labdázni nem lehet (arra ott a gyer­mekmedence, meg a hátsó, füves rész), mégis mindig labdáznak benne. Minde­nütt az országban, ahol uszoda van, határozottan tiltják, hogy a strandolók oldalról beugráljanak a me­dencébe. Ez veszélyes. Az úszó, strandoló ember a mélyvízben nem figyelhet mindenfelé, éppen elég, ha a vízre, mozdulataira fi­gyel. Beugrálásra ott a medence két vége a rajtkö­vekkel. Sok helyütt, mint például a gyulai Várfürdő­ben, köteleket is húznak ki oldalt, hogy a gondatlan vi- háncolókat figyelmeztessék. Sajnos, a csabai strandon nem teszik ezt. Ott van azután a „ma­gasles”, ami köznevetség tárgya május közepe óta, amióta elkészült. Jókora, négyszögletes vasállvány ez, oldalt, a medence köze­pénél. Rajta kellene ül­nie az úszómesternek, és szóval, síppal, dobbal ná­di hegedűvel, akármivel fi­gyelmeztetnie mindazokat, akik nem tartják be a strandi együttélés bölcs szabályait — éppen azokat, amiket a strand főnöksége írt ki a táblákra gondosan! —, figyelve még arra is, mikor merészkedik a vízbe például olyan kisgyerek, akinek a mélyvízben látni- valóan nagyon bizonytala­nok a mozdulatai. Nos, miért a felháborodás, a köz­nevetség? Azért, mert ezen a magaslesen — tudom, hi­szen mindennap«: vendég vagyok a csabai strandon: soha nem ül, nem vigyáz, nem figyel, nem figyelmez­tet senki! Nem tudom, mire lesz elegendő az a 21 millió. Nyilván sok mindenre te­lik majd belőle: vízcseré­lőre, új műszaki berendezé­sekre, talán-talán télire va­lamelyik medence lefedé­sére is. Mérhetetlenül nagy igényeink nem lehetnek, hi­szen ez az összeg is véges. Egy valamire azonban elég kell legyen: érje el végre a strand és a vállalat vezeté­se, személyzete, hogy leg­alább azokat a közérdekű rendszabályokat betartsa és betartassa, amiket ő. maga támaszt vendégeivel szem­ben. Amíg ez nem történik meg, 21, de még 210 millió is csak egy-egy csepp víz a medencébe, egy-egy csepp méreg, egy-egy csipetnyi bors a vendégek orra alá — épp a nagy többségnek: azoknak, akik az értelmes rendszabályokat a maguk és társaik érdekében kész­séggel betartanák." O ert még 210 mill» is mértéktelenül ke­vesebb, mint egy em­berélet. És nem csupán a csabai strandon. Varga János Tűzesetek a mezőgazdaságban A dobozi Petőfi Tsz-ben a tarlóégetés szabálytalan elvégzéséből keletkezett tűz. Mintegy 700 négyzet- méteren 700 mázsa össze­almozott kombájnszalma égett el... A tűz azért is veszélyes volt, mert köny- nyen átterjedhetett volna a közeli táblákra. így szeren­csére csak jelentéktelen kár keletkezett, mert a gyulai és a békéscsabai tűzoltók gyors beavatkozással meg­fékezték a lángokat. A kétsopronyi Rákóczi Tsz-ben az egyik kombájn műszaki hibája miatt ke­letkezett tarlótűz. A kár itt sem nagy, mert a kom­bájnnak a műszaki hibán kívül nem esett baja, a tü­zet pedig a szarvasi, az orosházi és a békéscsabai tűzoltók gyorsan eloltották. Ez a két szerencsés kime­netelű tűzeset intő jel a nyári mezőgazdasági mun­kák tüzveszélyességére, a tűzoltóság ezért felhívja a gazdaságok figyelmét a tűz­távolságok betartására, és a tűzvédelemmel kapcsola­tos egyéb szabályok szigo­rú megtartására is.

Next

/
Thumbnails
Contents