Békés Megyei Népújság, 1978. július (33. évfolyam, 153-178. szám)
1978-07-13 / 163. szám
1978. július 13., csütörtök NÉPÚJSÁG SZERKESSZEN VELÜNK! Nehéz kanyarodni Mezőberény központjában, a Békés és Mezőmegyer felé elágazó utak kereszteződésénél korszerű módon felfestett útburkolati jeleket alkalmaztak a közlekedés megkönnyítésére. A felfestett jelek azonban nem megkönnyítik, hanem megnehezítik a csomópontban való áthaladást Olyan éles ívben kell a kanyarokat venni — lásd képünkön —, ami az itteni közlekedést veszélyessé teszi. A tanács épülete előtti jelek szintén nehézkessé teszik a közlekedést. Vissza kell fizetni a többletköltséget Bekötö út A június 29-én lapjukban megjelent „Miért zárták le?” című írásra az alábbiakat válaszolom — írja Papp József, a gyulai szociális otthon igazgatója. — Az építési engedély 5. pontja előírja: „Tekintettel arra, hogy az engedélyezett bekötő út a szociális otthon saját használatú útja, így azt a KPM Közúti Igazgatóságának kezelésében levő 44. számú úthoz való csatlakozásánál az út forgalomba helyezése előtt zárható sorompóval kell ellátni.” Az intézet az építési engedély idézett rendelkezése szerint járt el, jogosan, mert az út még ma is építés alatt áll. Az építési engedély idézett részéből kitűnik, hogy a bekötő út az intézet saját használatú útja. Azt a Fővárosi Tanács VB egészségügyi főosztálya saját pénzéből, az ott lakó szociális gondozottak egészségvédelme, biztonsága, az intézet élelmezését segítő állatállomány ellátása, valamint a gondozottak mindennapi élelmezésének biztosítása érdekében építi. Az utat a szociális otthon gépjárművei napi forgalmának és terhelésének megfelelően tervezték és kivitelezik. Megépítéséhez sehonnan anyagi segítséget nem kapott az intézet. Az út mellett nincs lakóépület, ezért idegenek közlekedését nem tartom indokoltnak. A bekötő út megépítése után kiadandó forgalomba helyezési engedély határozza meg a használati jogot. Jogosan vonták meg Tóth Istvánné, a gyulai SZOT—MEDOSZ-gyógyüdülő volt dolgozója panaszolja, hogy nem részesült a brigádjutalomban. Levele így hangzik: „1977. évben üdülőnk megkapta a Kiváló Üdülő címet, brigádunk pedig aranykoszorús szocialista brigád lett. Két héttel a jutalomosztás előtt munkahelyet változtattam, ezért kizártak a jutalmazásból.” Az olvasó levelét továbbítottuk a Kereskedelmi, Pénzügyi és Vendéglátóipari Dolgozók Szakszervezetének Békés megyei bizottságához, ahonnan Rákóczi Ferenc MB-titkár a következőket válaszolta : „A panaszos 1977. január 1-től volt a Május 1 Szocialista Brigád tagja. Munkájával meg voltak elégedve, amelyet bizonyít, hogy 1977- ben jutalomban is részesült. Az 1038/1977. MT-SZOT- rendelet alapján, amely visz- szamenőleges hatállyal lépett életbe, nem lehetséges, hogy egyéves szocialista brigádtagság esetén brigádjelvényt és ezzel járó pénzjutalmat adományozzanak. A szocialista briád tehát nem követett el törvénysértést, amikor — önálló döntési jogkörében — úgy határozott, hogy a panaszos részére nem javasol jutalmat. Az üdülő vezetőinek módjában lett volna a „Kiváló Üdülő” címmel együttjáró alapból anyagi elismerést biztosítani, de a jutalmazásra vonatkozó irányelveik alapján a kilépett dolgozók nem részesíthetők jutalomban, mivel a jutalom kiosztásának időpontjában nem volt állományban.” Leszkó Pálné, orosházi olvasónk néhány hónappal ezelőtt a következő panasz- szal fordult szerkesztőségünkhöz. Dr. Halmos László körzeti állatorvos — levélírónk szerint — csak orbánc ellen oltotta be a sertéseket, de vitamin injekciókat nem adott. Ugyanakkor azokért is felszámolta a díjat. Ezt Leszkó Pálné sérelmesnek találta, és kérte, hogy az állatorvos fizesse ki neki „a visszajáró pénzt”. A panaszos levelét elküldtük dr. Bacsur Kálmán járási-városi főállatorvosnak, aki az ügy kivizsgálása után a következő eredményről tájékoztatta szerkesztőségünket. „A sertésorbánc elleni védőoltás, mely nem kötelező, csak ajánlott, mindig díjköteles oltás volt és jelenleg is az. Az oltások díjtételét a Békés megyei Állategészségügyi Állomás 574/1976. szám alatt „Állategészségügyi akciós munkák díjtételének szabályozása” tárgyában kiadott körlevele szabályozza.” A tavaszi védőoltást — a tulajdonos kérésére — ki lehet egészíteni vitaminoltással. Ennek együttes díjtétele: 19,50 forint sertésenként. Idézünk a levélből: „A panaszos esetében egyértelműen nem tisztázható, hogy dr. Halmos László körzeti állatorvos az orbáncoltást kiegészítette-e vitaminoltással vagy sem. Állítása szerint igen, de a tulajdonos hozzájárulását ehhez nem szerezte be, így az állattartót plusz költségbe keverte.” A vizsgálat megállapította, hogy a panaszos csak az orbánc elleni védőoltás elvégzését kérte, de sertésenként mégis 5,50 forint többletköltséget fizetett ki. Ezért a körzeti állatorvost felettese arra kötelezi, hogy pénzes utalványon küldje vissza az 55 forintot Leszkó Pákáénak, és figyelmezteti továbbá, hogy „csak a tulajdonos által kért szolgáltatást kell elvégezni, és annak díjtételét lehet felszámolni.” A kertek védelmében Nem tudnak a hibabejelentésről Lapunk június 15-i számában megjelent „Hét hónapja várjuk a szerelőt” című cikkben foglaltak kivizsgálásáról a Dél-Alföldi Gázgyártó és Szolgáltató Vállalat az alábbiakat közölte: Klimaj Pálné szarvasi lakos elmondása szerint lánya 1977 október végén jelentette a pb-gáztűzhely javítását, a szarvasi gázcseretelepen. A bejelentést követően a gázszerelő a helyszínen nem jelent meg, így a panaszos ez év tavaszán levelet írt a vállalat békéscsabai üzemegységéhez, majd megkérte a szarvasi Városi Tanács kereskedelmi osztályának csoportvezetőjét, hogy a javítás érdekében próbáljon intézkedni. A csoportvezető, Fa- bó Jánosné május 29-én telefonon jelentette a hibát a szarvasi Universal gázcseretelepen. A bejelentést követően a cseretelepvezető a hibát munkajegyre felvette. Békéscsabai üzemegységünk dolgozói a helyszínen 1977 júniusától átvizsgálták a cseretelepen rögzített hiba- jelentéseket, és megállapították, hogy a panasszal kapcsolatos első bejelentés csak 1978. május 29-én történt meg. Üzemegységünk nyilvántartását és a hibajelentéseket is átvizsgálták Békéscsabán, és megállapították, hogy a tűzhely javításával kapcsolatban sem bejelentés, sem levél nem érkezett. A cseretelepen bejelentett tűzhelyjavítási munkajegyet az üzemegység gázszerelője ez év június 2- án vette át és a javítást ezt követően elvégezte. A kivizsgálás eredményeként megállapítható, hogy a hibabejelentésről május 29- ét megelőzen üzemegységünknek tudomása nem volt, és így annak elvégzésében nem tudtak intézkedni. Makai Zsigmond Csárda- szállásról maga és kertszerető társai nevében írta levelét, melynek tartalma azért is megdöbbentő, mivel államunk egyre nagyobb súlyt helyez a háztáji kertgazdaságokra, hiszen a zöldség-, gyümölcsellátás javítása érdekében mind nagyobb szükség van rájuk. De mi is történt Csárdaszálláson? „Az 1949-ben jóváhagyott községrendezési terv szerint belterületi telkeket alakítottak ki Csárdaszálláson. A házikertekben, melyek nagysága általában 200 négyszögöl, gyümölcsfákat és szőlőt 5—6 kilométer távolságra elvitte. Két héttel később a belterületi házikertek úgy néztek ki, mintha lángszóróval keresztül-kasul pásztázták volna. Az okozott kár miatt néhányan a tsz vezetőségéhez fordultunk, majd a bírósághoz. A kijelölt szakértő megállapítása szerint az 1976. évi terméskiesés nálam 3570 forint. A kipusztult fák helyére még az év őszén újakat ültettem. Két héttel ezelőtt megismétlődött a belterület vegyszerezése. Az egy évvel ezelőtt ültetett kis fák levelei is elsárgultak, és kezdenek elszáradni. Nem vatelepítettek. öröm volt nézni a rendezett, szép kerteket. Sajnos. 1976rban az örömbe üröm vegyült. Ez év június végén ugyanis a helyi termelőszövetkezet rizsterületén Synpran 111 nevű szerrel gyomirtást végeztek. A vegyszerezés napjaiban olyan erős északi szél fújt, hogy a permetlevet három kilométer szélességben, mintegy gyök ellene a korszerű gépek alkalmazásának, de azzal nem tudok egyetérteni, hogy a növényvédelmi gépek olyankor is vegyszereznek, amikor szél fúj, így az egyik oldalon növényvédelmi munkát, a másik oldalon pedig növénypusztítást végeznek.” — fejezi be a levélíró elgondolkodtató sorait. SZERKESZTŐI ÜZENETEK Apponyi Lajos, Békéscsaba: Örömmel olvastuk levelét, melyben tájékoztatta szerkesztőségünket, hogy a Fogtechnikai Vállalat békéscsabai laboratóriumának két hónapig üzemképtelen telefonját a cikk megjelenését követő napon megjavította a posta. Szabó Gábor, Gyula u Levelében azt írja, hogy már egy ízben panasszal fordult az illetményhivatalhoz, de nem kapott választ. Mivel ügyében érdemleges felvilágosítást csak a hivatal adhat, szerkesztőségünk is onnan vár választ. Reméljük, hamarosan meg is érkezik. Tóth Mihályné, Szarvas: Jóleső érzéssel olvastuk, hogy a járási hivatal gyors intézkedésére ügye rendeződött. Fazekas Jánosné, Gyoma: Megdöbbentő esetről számol be levelében. Ügy véljük, hogy a gyomai tanács intézkedésével hamarosan megszűnik ez az áldatlan állapot. L. Katalin, Békéscsaba: A posztgraduális szakfordító- és tolmácsképzéssel az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának fordító- és tolmácsképző csoportja foglalkozik. A jelentkezés feltétele egyetemi vagy főiskolai oklevél, továbbá felsőfokú nyelvvizsga, vagy azzal azonos nyelvtudást igazoló bizonyítvány. A képzés időtartama nyolc hónap. Angol, orosz, német és francia nyelvből tehet vizsgát. A jelentkezési lapot az egyetem fordító- és -tolmácsképző csoportjánál (1118 Budapest, IX., Ménesi út 11—13.) lehet beszerezni. Ha alkalmazásban áll, jelentkezését a munkáltatónak is záradékolnia kell. A képzésben való részvétel díja hatezer forint, amit a munkáltató magára vállalhat. A tanulmány idejére — az érvényes munkaügyi rendelkezések értelmében — átlagbér illeti meg. P. Kiss János, Lökösháza: Levelét továbbítottuk a község tanácselnökéhez. Szőke János, Gyula: Köszönettel vettük levelét, hogy panasza a cikk megjelenése után rendeződött. Az Univer- zál Kiskereskedelmi Vállalat minden további vita nélkül kifizette a 25 éves jubileumi jutalmát. Jeszenszki Jánosné, Kun- ágota: Érthetetlen, hogy miért nem kapott igazolást, amikor kifizette a szállítmány díját. Erre a kérdésre a kevermesi Lenin Tsz-től kérünk választ. Kónya Judit, Békéscsaba: Levelére a Volán 8-as számú Vállalat válaszolt.” A menetrendváltozással kapcsolatos kérést minden év február végéig kell beküldeni. A vállalat gondoskodott arról, hogy az Újkígyósra utazók kényelmesen tudjanak hazaérni. A délutáni forgalmat három csuklós autóbusz bonyolítja le. MIT MOND KJOGSZKBÓLY? D. Károly, Békéscsaba: Levelében azt írja, hogy üzemi balesetet szenvedett, s járadékot kap. Jelenleg olyan munkakörben dolgozik, ahol a korábbihoz képest kevesebb az elfoglaltsága. Elhatározta, hogy magasabb képzettséget szerez. Vajon a vállalat a magasabb képzettség elérése esetén csökkentheti, vagy megszüntetheti-e a járadék folyósítását? Milyen bérrendezés hat ki a járadék felemelésére — kérdi olvasónk. A járadék lényegében a korábbi jövedelme és az egészségi károsodás után elért jövedelem közötti különbség. Természetesen, ha egészségi állapota javul, s a munkaképessége növekszik, s így akár a korábbi, vagy bérezés szempontjából más előnyösebb munkakörben is foglalkoztatható, a járadéka ennek megfelelően csökkenni fog. Ha viszont egészségi állapota romlott, munkaképessége csökkent, vagy teljesen munkaképtelenné válik és baleseti rokkantsági nyugdíjat állapítanak meg részére, indokoltan igényelheti járadékának felemelését. Ennek azonban az a feltétele, hogy állapotának rosszabbodása kapcsolatban álljon a balesettel, s ne más természetű megbetegedésből következzen be. Arra, hogy munka- képessége milyen mértékben csökken, az Országos Orvosszakértői Intézet első, illetve másodfokú bizottsága ad választ. A járadék leszállítását, megszüntetését, vagy felemelését akár ön, vagy akár a vállalata kérheti. Ha a járadékfizetési kötelezettséget jogerős határozattál állapították meg, a vállalat utólag önhatalmúlag nem csökkent- heti, vagy nem szüntetheti meg, hanem ennek érdekében munkaügyi vitát kell indítania. A bérrendezéssel kapcsolatban az a szabály, hogy nemcsak az általános, hanem a vállalaton belüli bérrendezés esetén is igényelheti a járadék felemelését. Ilyenkor nem az egész vállalatnál, illetve a kérdéses gyáregységnél elért bér- emelkedés átlaga az irányadó, hanem az a változás, amely a megrokkanás előtti munkakörében következett be. Munkaügyi vita esetén a munkáltató köteles az azonos munkakörű, életkorú, valamint azonos szakmai gyakorlattal rendelkező más dolgozók keresetére vonatkozó kimutatásokat készíteni. Ha pedig a kérdéses munkakör a vállalatnál megszűnt, akkor a hasonló munkakörben dolgozók munkabérének emelkedését kell figyelembe venni. Tisztázni kell azt is, hogy az azonos, vagy hasonló munkakörben dolgozók magasabb átlagkeresetéből mennyi ered túlórázásból vagy prémiumból. Az ilyen jellegű többletkeresetet ugyanis csak olyan mértékben lehet számításba venni, amilyen arányban annak idején az eredeti járadékába beszámítottak. Ha a járadék megállapításához alapul vett körülményekben változás következik be, a vállalat 30 napon belül köteles felhívni, hogy ezzel kapcsolatban a járadékigény felemelésére bejelentést tegyen. Ha pedig a szükséges adatok a vállalat rendelkezésére állnak, bejelentés nélkül is köteles a járadék felemeléséről gondoskodni. Való igaz, ha magasabb vagy más képzettséget szerez, s így a keresete is emelkedik, a vállalat kérheti a munkaügyi vitában eljáró szervtől a járadék összegének leszállítását, sőt azt is, hogy mentesítsék a járadék fizetése alól. A szakképzettség megszerzésétől, vagy a magasabb szakképzettség elnyerésétől származó jövedelemnövekedést azonban a képzettség megszerzését követő egy évig figyelmen kívül kell hagyni. Azaz a vállalat ez esetben is egy évig még köteles fizetni a korábbi magasabb járadékot. (Dr. Serédi)
