Békés Megyei Népújság, 1978. július (33. évfolyam, 153-178. szám)
1978-07-09 / 160. szám
1978. július 9, vasárnap o CQ12ŒS' SZÜLŐFÖLDÜNK A régi ház, ahol alagút is van Kalmár Márton: Olvasó — szoboralkotása fiú őrzi az evangélikus templomban. Közigazgatási szempontból 1893/65. 318. sz. belügyminiszteri rendelettel válik a település önálló kis községgé Medgyes-Egyháza néven. Ez valószínű 1893. év vége felé következik be, mert a község első pecsétjén ez olvasható : „Medgyesegyháza község pecsétje 1894.” A csabai szlovákok Med- gyes puszára való telepítése előtt 3 jelentősebb épület állt a pusztán. Egy katolikus kistemplom, egy vendéglő és egy kasznárlakás, melyet később iskolának is használtak. A néphit — népmonda — szerint az emeletes, bolthajtásos vendéglő nagyon híres volt. Állítólag abban egyszer Mária Terézia is megpihent Aradra menvén. A vendéglő alól egy alagút indult Korszerű áruház, a helybeliek kedvelt vásárlóközpontja Fotó: Martin Gábor Községtörténeti szempontból olvasmánynak is érdekes, érdeklődésre igényt keltő a bibliográfia, ami jelenleg a medgyesegyházi könyvtárban, az összeállítójánál, és a mezőkovácsházi nagyközségi és járási könyvtárban található gépelt példányokban. Képeinken a mai Med- gyesegyházát mutatjuk be. B. Gy. Medgyesegyháza házai gondokról és eredményekről. A „Mozgalmi és társadalmi élet” — résznél megismerhetjük a medgyesegyházi internacionalistákat és tanácsköztársasági veteránokat, azok tevékenységét és harcait. Tájékoztatást kapunk a községben folyó baloldali mozgalmakról, a SZDP tevékenységéről, Moravszki Mátyás kiemelkedő munkás- mozgalmi munkájáról. Megtudjuk, hogy a medgyesegy- háziak 1909-től rendszeresen képviseltették magukat az SZDP országos kongresszusain és hogy a községben már 1905-ben Munkásnő Egyesület működött. Az „Oktatás, művelődés” fejezet a címnek megfelelően az iskolai oktatás és a közművelődés helyzetét tárja fel publikált és kéziratos művek alapján. Külön érdekessége a medgyesegyházi csillagvizsgálóról, a művelődési ház közös fenntartásáról, a bázistevékenységről szóló írások ismertetése. E fejezetből megtudhatjuk, hogy Schéner Mihály európai hírű festőművész medgyesegyházi születésű. Megismerhetjük a művész életét és munkásságának egy részét is. A „Szépirodalom” című részből megismerhetjük Cseres Tibor, Gárdos Mariska, Ágh István községről írt műveit. Bemutatja Simái Mihályt, a medgyesegyházi születésű költőt és műveit Modern lakóház Zenehallgatás a könyvtárban az úgynevezett FAKSZ-ak- ció során, hogyan és hány lakás épült a községben. De bő ismeretet adnak a tételszámok alatt jelzett művek a község felszabadulásáról. A felszabadulás utáni „lehetőségek” medgyesegyházi kihasználásáról, _ a gazdaság profiljának alakításáról, a szocialista nagyüzemi gazdálkodásról, a medgyesegyKevesen hiszik el. Sokan idősebbnek ismerik, és igazuk van. Medgyesegyháza területén már korábban, 1418- tól volt település. Ettől az időponttól kezdve szerepel történelmi okleveleinkben a különböző földbirtokosok tulajdonában hol mint Med- gyes, Meggyes falu és pusztaként egyaránt. Medgyesegyháza telepítését, mai kialakulását azonban Békéscsabának köszönheti. Békéscsaba lakosságának gyors növekedése miatt az 1880-as években egyre nehezebb lett a kisparasztok élete. El is kívánkoztak olyan helyre, ahol több földön, jobb életkörülmények 85 éves között élhetnek. Dr. Zsilinszky Mihály 'közoktatásügyi államtitkár, Csaba akkori országgyűlési képviselője ki is eszközli, hogy a kincstár tulajdonában levő akkori Med- gyes-pusztát törlesztés árán a csabai lakosok között kiosszák. 1881-ben a parcellázást elhatározzák, a medgye- si-pusztát az igénylő csabaiaknak eladják. Ekkor a pusztából 90 csabai család 3722 kataszter 'hold földet igényelt. Az ott létesítendő község helyét is kijelölték és minden 10 hold földet igénylőnek egy 800 négyszögöles házhelyet is venni kellett, ezek alapították meg a mai községet. Az alapító családok nevét márvány emléktábla a kasznárlakás felé, amely összeköttetésben állt a kon- dorosi csárdával és a gyulai várral. A monda szerint az alagút a gyulai vár vészkijárata volt. Más variáció szerint Rózsa Sándor is használta. Nem tudjuk, mi igaz. Tény, hogy itt alagút van, beomolva. Medgyesegyháza történetéről nyomtatásban önálló mű a mai napig nem jelent meg, de „Medgyesegyháza anno- tált helyismereti bibliográfiája” címmel Bánki Rozália, a medgyesegyházi könyvtár könyvtárosa készített egy bibliográfiát. Bevezető soraiban így ír: „E bibliográfia összeállításához a lakóhely szeretete, s az itt élő emberek iránti tisztelet vezetett. A lakóhely szeretete csak akkor válik teljessé, ha azt megismerjük. Bibliográfiám célja anyagot adni az olvasónak, érdeklődőnek, kiindulópontot a kutatónak.” Ebben „A nagyközség története” címszó alatt 35 tételt dolgoz fel. Ezekből megismerhetjük a település régi földesurait, az újratelepítés részleteit, a község régészeti, néprajzi múltját. Külön tétel foglalkozik a község nevének kialakulásával — „egyházas hely volt”. Megismerhetjük e részből, hogy 1920—1927 között és után Első ütem: 300 milliós beruházás A termálvíz-hasznosítás modellvárosa lesz Szarvas Korábban hírt adtunk arról, hogy a Körösök völgyében a termálvíz-hasznosítás modellvárosa lesz Szarvas. A természet nagy kincsét, a meleg vizet üdülésre, lakások, intézmények fűtésére és hajtatóházi zöldségtermesztésre hasznosítják. Egyebek között üdülőközpont épül hét alközponttal. Tíz év alatt olyan feltételeket teremtenek a természeti szépségekben gazdag Körös-parti városban, hogy egy időben 10—15 ezer hazai és külföldi vendég pihenhet, szórakozhat és gyógyulhat, A gazdag program megvalósítására az első ütemben — a magánüdülők építését is figyelembe véve — mintegy 300 millió forintot szánnak. Kíváncsiak voltunk, hol tartanak a munkálatokkal. Felkerestük Juhász Sándort, a városi tanács elnökhelyettesét, aki a falra függesztett hatalmas térképek előtt próbált választ adni kérdéseinkre: — Szeretnénk közkinccsé tenni a természettől kapott sok drága energiát és a városunk határában folyó, ligetes erdők között kanyargó Köröst — magyarázta Juhász Sándor, s a térképen mutatva folytatta : — Itt, az arborétummal szemben levő Körös-parton, a Mangolzugban eddig 102 magánüdülőt, hétvégi pihenőt építettek, s 15 ki- sebb-nagyobb vállalatit. Nagyon szeretnek itt nyaralni, pihenni az emberek. Ez adta tulajdonképpen az ötletet, hogy bővítsük az üdülés, pihenés lehetőségeit városunkban. Mangolzugban mintegy hatszáz újabb telket alakítottunk ki, s ezeket magánosoknak az OTP értékesíti. Természetesen közművesített területet bocsátunk az építkezők részére. Többek között 6740 méter villanyhálózatot építünk, két kilométernyi utat, megkezdtük az ivó- vízhálózat gerincvezetékének építését. A vízparton öt közterületet alakítottunk ki, amelyek csónakkikötésre alkalmasak. Másik térképhez megyünk, ahol az Erzsébet-liget melletti üdülőközpont terveit magyarázta az elnökhelyettes: — Itt az első fecske a DÉLÉP és a MOHOSÉ volt. Qk már felépítették a 100 személyes, minden igényt kielégítő üdülőjüket. Utat építettünk, több mint ezer méter ivóvízvezeték-gerinc, 400 méternyi szennyvízelvezető csatorna készült már el, 900 méteren sétányt építettünk, 150 gépkocsinak parkolóhelyet, 1200 méter villanyhálózatot, kész a 300 személyes úttörőtábor is. Folyamatban van egyebek között az Aranyszarvas vendéglő építése, ahol hagyományos és önkiszolgáló étterem, presszó és egyéb szolgáltató helyiség várja majd a vendégeket. Épül a 100 személyes motel, az ezer személyes kemping, és a 200 személyt befogadó nyaralóházsor. A vízisporttelepen több mint száz csónak befogadására lesz lehetőség. Az üdülőközpont főútvonal mentén, az Erzsébet- liget és a Holt-Körös által bezárt közben ideális környezetben épül. Talán ezért is kelt már el minden terület. Többek között 100 személyes üdülőt épít itt a Pedagógus Szakszervezet, kisebb üdülőt a debreceni Kossuth Lajos Tudomány- egyetem és más intézmény. A vendéglátó nyaralókombinát építésére 70 millió forintot fordítanak. Ennek 50—60 százalékát vissza nem térítendő hitelként az Országos Idegenforgalmi Tanács adta, segített kedvezményes hitellel is, az összköltség 10 százalékát pedig a Békés megyei Vendéglátóipari Vállalat és a szarvasi Városi Tanács biztosította. Nagy örömünkre szolgál, hogy a napokban itt járt az Országos Idegen- forgalmi Tanács képviselője és kijelentette: eddig nemigen volt még példa arra, hogy egy új üdülőtelepen egyszerre épüljön a szálláshely és a különféle ’szolgáltatási egység, mint Szarvason. A Békés megyei Vendéglátóipari Vállalat dicséretére legyen mondva, hogy a közelmúltban megnyitotta a Faház éttermet, ahol ideális körülmények között egyszerre 190 személy étkezhet. Itt oldjuk meg a munkások és a nyaralók meleg étellel való ellátását. Elmondotta Juhász Sándor azt is, hogy Mangolzugban az ÁFÉSZ épít kisvendéglőt és ABC-áruházat a nyaraló vendégek kiszolgálására. Arra törekszeriek, hogy aki Szarvason tölti szabadságát, vagy akár hét végi pihenő napját, jól érezze magát, bosszúságmentesen búcsúzzon a várostól. Megtudtuk azt is, hogy a hét üdülő alközpontból kettő Békésszentandrá- son található. Itt is vannak már üdülők, hét végi pihenőházak és a nagyközségi tanács újabb telkeket bocsát az érdeklődők rendelkezésére. így Szarvas és Békésszentandrás legszebb pontjain építkezhetnek az Alföld csendjét, halban gazdag folyóját kedvelők. Az üdülő alközpontok teljes felépítésére folyamatosan készülnek a kiviteli tervek. — Mi a helyzet a kommunális célokra hasznosított melegvízprogrammal ? — összesen 962 lakásba vezetjük be fűtésre és melegvízszolgáltatásra a termálvizet. Erre a célra 4 termálkutat és 2 hőközpontot biztosítunk. A megvalósítás három ütemben történik, összesen 71 millió forintos költséggel. Erre a kiviteli tervet a- Nehézipari Minisztérium Országos Energetikai Hivatala már elkészítette. Hasonló a helyzet a termálvíz kertészeti célokra való hasznosításával. Itt is több lépcsőben valósul meg a terv. összesen két hektárnyi meleg vízzel fűtött növényházat, hasonló nagyságú fűtött fóliatelepet építünk. De felhasználjuk a meleg vizet terményszárításra is. Ennek szintén nagy a jövője, hisz a mezőgazda- sági üzemek nagy területen termelnek rizst, zöldtakarmányt és egyéb olyan növényt, amejy szárításra szorul. * Búcsúzóul felkerestük a szarvasi épülő üdülőközpontot, ahol valóban serény munkának lehettünk tanúi. A MOHOSZ—DÉLÉP- üdülő gyönyörű, a környezete szépen parkosított. A Faház étteremben patikatisztaság, udvarias kiszolgálás. A vízparton pihentető a csend, jó friss a levegő. Érdemes ide ellátogatni. Ary Róza
