Békés Megyei Népújság, 1978. július (33. évfolyam, 153-178. szám)

1978-07-09 / 160. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! j” NÉPÚJSÁG MEGYEI PÚRTBIZOTTSÚG ÉS fl MEGYEI TANÁCS LAPJA 1978. JOLTDS 9., VASÁRNAP Ara: 1,20 forint XXXIII. ÉVFOLYAM. 160. SZÁM ; Bizalom és támogatás |ost, hogy elérkeztünk a tervidőszak köze­péhez és visszatekint­ve az eltelt időszakra, ismét megállapítható: szorgos munka folyik az üzemek­ben, a vállalatoknál, a me­zőgazdaságban. Törekvésük, hogy az V. ötéves terv fel­adatait teljesítsék, sőt túl­teljesítsék. Ennek ellenére üzemekben, hivatalokban, de az otthoni beszélgetéseken is vissza-visszatérő téma: mit tettünk ez idő alatt, hogyan dolgoztunk és hogyan dol­gozhattunk volna? Ehhez kapcsolódik még egy kérdés: mit hoz a jövő? Mindezekről bőséges infor­mációt szerezhettünk az or­szággyűlés nyári ülésszakán. A Minisztertanács elnöke három esztendő gazdasági építőmunka-tapasztalatait összegezve megállapította, hogy az ötéves tervben terv- gazdaságunk a kijelölt irány­ban fejlődött. Javult a gaz­dasági munka hatékonysága, növekedett a munka terme­lékenysége és tovább erősö­dött a nemzetközi együttmű­ködésünk. A Parlamentben hazánk gazdasági helyzetét elemez­ve — a múlt évi költségve­tés tükrében — a pénzügy- miniszter rámutatott arra, hogy az V. ötéves tervfel­adatok megvalósításához mi­lyen nehéz külgazdasági fel­tételek mellett kezdtünk hozzá. Ezzel együtt, ha sze­rény mértékben is. emelke­dett az életszínvonal, javul­tak az életkörülmények. Az előző évinél az állam 5 mil­liárd forinttal fizetett ki töb­bet nyugdíj, családi pótlék és gyermekgondozási segély, táppénz és egyéb pénzjutta­tás formájában. Mintegy 40 milliárd forintot természet­beni juttatásként fordított egészségügyi, kommunális szolgáltatásra. Az elmúlt két évben 16—20 százalékkal nö­vekedett az orvosok, ápoló­nők és pedagógusok jövedel­me. Az idén további intézke­dés történt és októbertől fel­emelik azoknak az egészség- ügyi dolgozóknak bérét, akik tavaly a rendezésből kima­radtak. Természetesen az életszín­vonal átlagmutatói nem minden társadalmi rétegre, családra jellemzőek. Ezzel kapcsolatban a Miniszterta­nács beszámolójában arra kaptunk választ, hogy a kor­mány évről évre megvizsgál­ja a kereseti arányok alaku­lását, és külön figyelmet for­dít a munkások, a dolgozó nők, a fiatalok helyzetére. Ugyancsak rendszeresen tá­jékozódik az egyes család­típusok, az idős emberek életviszonyainak alakulásáról is. A soron következő felada­tok között most mindenek­előtt a régi, alacsony nyug­díjjal rendelkező, idős embe­rek és a többgyermekes csa­ládok helyzetének javítását tartják számon. A feladatokat számbavéve változatlanul egyik fontos tennivaló a lakásépítés is. Bár az V. ötéves terv két esztendejében 17 ezer lakás­sal több épült fel a terve­zettnél. Ez nem kis teljesít­mény. Minden igyekezet el­lenére a lakásra várók szá­ma magas. Sajnos az építke­zést lassítja a régi, egészség­telen lakások tömeges sza­nálása — erről megyénkben is mindenki meggyőződhet. És talán fel sem kellene mondani : mindenhez pénz, pénz «és megint pénz kell! A pénz viszont a jó termelés­ből származik. Németh Ká­roly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára, a Parlamentben így beszélt er­ről: „Ismerjük a több terü­leten jelentkező, ma még ki nem elégíthető, de feltétlenül jogos igényeket is. Kielégíté­süket csakis gazdálkodásunk növekvő hatékonysága és a minőség erőteljesebb javulá­sa teheti lehetővé.” Ebből érthetően következik, az öt­éves terv teljesítése minden­napi munkánktól függ. Hoz­zá kell igazítanunk gazdál­kodásunkat, munkánkat a magasabb követelményekhez. Az alkotó összefogás az, ami napi munkánkat mindenkor előbbre segítette. Nagy vívmány, hogy a fej­lett szocialista társadalom építésén a kölcsönös biza­lom jegyében egymást meg­becsülve és segítve, jó egyet­értésben, közösen munkál­kodnak a különböző világ­nézetű emberek: kommunis­ták és pártónkívüliek, nők és férfiak. Éppen ezért el­mondhatjuk, képesek va­gyunk nagyobb és jobb tel­jesítményekre. A képviselők vitájában — melyben részt vett megyénk országgyűlési képviselője is — komoly fi­gyelmeztetés hangzott el ar­ról, hogy kevésbé keressük a beruházás nélküli utakat gazdálkodásunk javítására. Ez abból ered. hogy még mindig nagyobb lehetőség adódik a mennyiségfejlesz­tésnek és kevesebb gondot fordítanak a minőségi vál­toztatásra. További követ­keztetés ezek alapján, hogy arányosabb fejlődésre van szükség a városok és közsé­gek között, az alapvető in­tézmények — óvoda, bölcső­de, iskola — tekintetében. önmagába véve úgy tűnik, ezekben a célkitűzésekben nincsen semmi új. Ma még­is többről van szó. Amikor szocialista fejlődésünk ered­ményeiről szólunk, és tiszte­lettel illetjük munkásosztá­lyunk, szövetkezeti paraszt­ságunk, értelmiségeink oda­adó munkáját, az igazságnak teszünk eleget — mondotta a Minisztertanács elnöke. A parlamenti vita azonban tükrözte: sok még a javíta­ni való, a megoldatlan fel­adat a jövőre vonatkozóan. Ennek csak akkor felelhe­tünk meg, ha még nagyobb felelősséggel, igényesebben, szervezettebben és fegyelme­zettebben dolgozunk. minőségi változás 11 ■ szükséges mértéke olyan nagy, amit csak a társadalom összefogásával, szellemi és anyagi erőforrá­saink teljes mozgósításával érhetünk el. Nagy. de még­sem megoldhatatlan felada­tok várnak ránk. A felszóla­ló képviselők választóik bi­zalma alapján hangoztatták: népünk vállalja a nagyobb feladatokat és sikeresen meg is oldja azokat. Ez a bizalom és támogatás saját jövője, iránt. Rocskár János Országszerte kibontakozóban az aratás Országszerte kibontakozó­ban van az aratási nagy­üzem. Az Alföld és a Dunán­túl legfőbb gabonatermő tá­jain — ha még nem is nagy számban — de a hét végén már mindenfelé dolgozták a kombájnok: aratták-csépel- ték az aranysárgára érett őszi árpát. Sőt, a Mecsektől délre fékvő gazdaságokban már a búza betakarításához is hozzáfogtak. Az elemi csa­pások — állapították meg — feltétlenül nehezítik az ara­tás munkáját, számottevő termésveszteséget azonban eddig még nem okoztak. Az őszi árpa, a búza, a borsó, a repce és egyes fűszernövé­nyek termését ezekben a na­pokban egyidejűleg kell be­takarítani. A torlódás nem vezet kapkodásra, a mező- gazdasági üzemekben terv­szerűen, pontosan meghatá­rozott menetrend szerint mozgatják a kombájnokat. Baranyában az őszi árpa há­romnegyed része megdőlt és a búzatáblák harmadánál, fe­lénél ugyancsak kusza a ve­tés. A kombájnokat ezért kalászemelőkkel látták el. Csongrád megyében az aratás megkezdése óta — megyénkhez hasonlóan — már háromszor ítélték kény­szerpihenőre a kombájnokat az esőzések. A gépek, amint szikkad a föld, újból és új­ból munkába állnak, de még a magasabb fekvésű ho­mokterületeken is gyakori az elakadás. Ilyenkor lánctal­pas traktorokkal vontatják ki a megrekedt arató-cséplő berendezéseket. A szélviha­rok a megye 92 000 hektár őszi kalászosának több mint 70 százalékát fektették le, ezért a gazdaságok módosí­tották a betakarítási menet­rendet. Előbb azokra a táb­lákra irányítják a gépek zö­mét, ahol leginkább dőlnek a gabonák. A tiszántúli tá­jon a H 000 hektárnyi őszi árpának és rozsnak eddig még csak a felét vágták le, holott más években ilyenkor már túl voltak az őszi árpa betakarításán. A termés 20- 24 százalékos nedvességtar­talmú, ezért raktározás előtt szárítóba kerül. Érdekes kezdeményezésről érkezett már hír Heves me­gyéből. Az egri járás és a szlovákiai rimaszombati já­rás vezetői megállapodást kötöttek arra, hogy a két já­rás gazdaságai kölcsönösen segítik egymást a nagy nyári munkák idején. Erre az ad lehetőséget, hogy a szlovák területen 2-3 héttel később érik a gabona. A megállapo­dás értelmében összesen 30 kombájn érkezik vezetőjük­kel együtt a rimaszombati járás gazdaságaiból Heves megyébe. Szombaton nyolc kombájnos, illetve kombájn „futott” be. A szlovák gép­kezelők, illetve arató-cséplő berendezésék a szerecsendi Aranykalász, az egerszóláti Ho Si Minh, a verpeléti Dó­zsa és a hevesi Rákóczi Ter­melőszövetkezetben látnák munkához. A baráti segítsé­get a Heves megyeiek né­hány hét múlva viszonoz­zák: 30 magyar kombájn és kombájnos dolgozik majd a rimaszombati járás gabona­földjein. A nyári továbbképzés utol­só rendezvénye lesz a július 24-én kezdődő honismereti szakkörvezetők tábora, ame­lyet megyénkén kívül Vásá- rosnamény mellett, Gergely- ugornyánban rendeznek, ide tíz honismereti szakkörveze­tő utazik megyénkből. j Indul a Wiener Walzer (Képes riport az 5. oldalon) Fotó: Veress Erzsi «■■aaBsaBiaaaaaaaaaaaaaiiaiaaaaaaBaaaai Kitüntetések, jutalmazások a 28. vasutasnapon A 28. vasutasnap alkal­mából a MÁV Szegedi Igaz­gatósága területén dolgozó Békés megyei vasutasok kö­zül többen részesültek ki­tüntetésben, jutalomban. A vasútüzemért végzett ki­emelkedő szakmai és társa­dalmi munkáért, valamint a közéleti tevékenység elis­meréseként a közlekedés- és postaügyi miniszter a pénteken, július 7-én Buda­pesten, a Nyugati pályaud­varon rendezett ünnepsé­gen Kiváló Vasutas címmel tüntette ki Hegyest Mihályt, Békéscsaba-állomás vizsgá­ló főkalauzát, Kiváló Mun­káért kitüntetéssel ismerte el Samu Józsefnek, a Bé­késcsaba Vontatási Főnök­ség mozdonyvezetőjének munkáját. Július 8-án, szombaton délelőtt Szegeden, a Tisza Szálló koncerttermében rendezett ünnepségen vezér- igazgatói dicséretben ré­szesítették Mogyorósi Ist­vánt, a Békéscsaba Pálya- fenntartási Főnökség sze­Befejeződött a Megyei Művelődési Központban a nyári továbbképzés Szombaton fejeződött be Békéscsabán a Megyei Mű­velődési Központ három és fél száz embert foglalkozta­tó nyári bentlakásos to­vábbképzése. Mint Pál Mik- lósné, a továbbképzés veze­tője elmondotta, ebben az évben új kiképzési formákat is indítottak . a művelődési házak kiscsoport- és művé- szetiszakkör-vezetőinek. Or­szágos jelentőségű konferen­ciát rendeztek a cigányság közművelődésével foglalkozó szakembereknek, s most ta­lálkoztak először bentlakásos tanfolyamon megyénk fa­faragói és szocialista bri­gádklubvezetői is. A brigádklubvezetők tan­folyamán a részvevők na­gyon hasznosnak tartották Bereczki Elemérnek, az MSZMP oktatási igazgatósá­ga tanszékvezetőjének elő­adását, amely a brigádélet bonyolult kérdéseire is meg­A díszítőművészek alapképzésének egyik óráján drávaszögi hímzéseket tanulnak az asszonyok Fotó: Gál Edit próbálj választ adni, vala­mint dr. Király József pszi­chológus és Pap István, a Megyei Művelődési Központ igazgatójának elemző előadá­sait. Jól sikerült 'klubtalál­kozón is részt vettek a hall­gatók a békéscsabai városi szocialista brigádklubban. A színjátszó csoportveze­tők alapképzésén Gabnai Ka­talinnak, a Népművelési In­tézet munkatársának, Bács­kai Mihálynak, a szentesi gimnázium tanárának és Ud­varos Bélának, a Jókai Szín­ház rendezőjének irányítá­sával szituációs játékokat, mozgáskultúrát tanultak a hallgatók. Szombaton dél­előtt mutatták be Moliere:A szerelem mint orvos című művét, s egy, a VIT alkal­mából szerkesztett irodalmi színpadi műsort. A fafaragók és a díszítő- művészek a Békés megye népművészetét bemutató ki­állításon egymás munkáit is megismerhették. Az elméleti előadások közül emlékezetes­nek tartották Takács Győző grafikus, Mladonyiczky Bé­la szobrász és dr. Bencsik Jánosnak, a gyulai múzeum igazgatójának ismertetőit. Rendkívül jó volt a közmű­velődést irányítókkal rende­zett konzultáció a fafaragás jövőjéről. mélyzeti vezetőjét, valamint Tóth Zoltán, Lökösháza ál­lomás vámkezelőjét. Az előbieken kívül a vasutas­napon a szegedi igazgatóság munkahelyein tartott üze­mi ünnepségeken a megye vasutasai közül Hován Já­nos, a Békéscsaba Pálya- fenntartási Főnökség elő- munkása, Juhász Istvánné, a békéscsabai szertárfőnökség anyagkiadója, B&kefi Mi­hály orosházi forgalmi szol­gálattevő, Festő István me- . zőhegyesi lakatos csoport- vezető és Juhász László, a Vésztői Vontatási Főnökség anyagkiadója kapott igazga­tói dicséretet. A közelmúlt­ban nyugállományba vonult vasutasok közül pedig Bé­késcsabáról Juhász Lászió­né takarítónőt és Curticiről Fehér István vámkezelőt részesítették ebben az elis­merésben. A Kiváló Dolgozó kitüntetést az igazgatóság területén 260-an érdemelték ki. A Szakma Ifjú Mestere és Kiváló Ifjú Szakember címmel 47 fiatal vasutas munkáját méltányolták. A Magyar Államvasutak szol­gálatában eltöltött 5, 10, 20 és 30 év után járó törzsgárda- elismeréseket 2102-en kap­ták meg. Soron kívüli kine­vezésben több mint 400-an részesültek. Az említett kitüntetések, elismerések és egyéb jutal­mak címén az igazgatóság területén 4 és fél millió fo­rintot osztottak szé*. Vasúti tiszteket avattak Budapesten Ünnepélyes külsőségek között avattak fel 309 vas­úti tisztet a 28. vasutasnap alkalmából szombaton, a Déli, pályaudvar előtti dísz­téren. A tisztavatón részt vett Borbély Sándor, az MSZMP Központi Bizott­ságának titkára, Szekér Gyula, a Minisztertanács elnökhelyettese, Pullai Ár­pád közlekedés- és posta­ügyi miniszter, valamint Koszorús Ferenc, a vasutas­szakszervezet főtitkára is. A tisztjelöltek hoszabb rövi- debb szakmai gyakorlat után másfél év szorgos munkájá­val sajátították el szakága­zatuk tudnivalóit a magyar vasutak csaknem 100 éves múltra viszatekintő tiszt­képző intézetében. Ugyan­csak szombaton adták át rendeltetésének a MÁV számítástechnikai üzemének új déli pályaudvari épületét és az ott munkába állított számítógépeket.

Next

/
Thumbnails
Contents