Békés Megyei Népújság, 1978. július (33. évfolyam, 153-178. szám)

1978-07-08 / 159. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1978. JÚLIUS 8., SZOMBAT Ara: 80 fillér mm. ÉVFOLYAM, 159. SZÁM Befejeződött az országgyűlés nyári ülésszaka Elfogadták a kormány beszámoláját ás az 1977. áv! állami költségvetés végrehajtásáréi szélé törvényjavaslatot Pénteken délelőtt 10 órakor a Parlament­ben folytatta tanácskozását az országgyűlés nyári ülésszaka. Legfőbb törvényhozó testüle­tünk ülésén megjelent Losonczi Pál, a Ma­gyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnö­ke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizott­ságának első titkára. Lázár György, a Minisz­tertanács elnöke, Aczél György, Apró Antal, Biszku Béla, Fock Jenő, Huszár István, Né­meth Károly és Sarlós István, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagjai. A tanácskozáson részt vettek a Központi Bizottság titkárai, va­lamint a kormány tagjai. Az emeleti páho­lyokban helyet foglalt a Budapesten akkredi­tált diplomáciai képviseletek számos vezetője. Apró Antal elnökletével kezdte meg mun­káját az országgyűlés. A képviselők a Minisztertanács elnökének beszámolója fölötti vitával folytatták tanács­kozásukat. A vitában felszólalt Romány Pál, a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, Nagy Miklós (Pest m.), Szépvölgyi Zoltán (Budapest), a Fővárosi Tanács elnöke, Bodnár Ferenc (Borsod m., 23 vk.), Szabó Imre (He­ves m., 9. vk.). Ezután Abrahám Kálmán épí­tésügyi és városfejlesztési miniszter szólalt fel, majd Horváth Lajos (Baranya m., 3 vk.), Szigeti István (Somogy m., 1. vk.), Boza Jó­zsef (Bács-Kiskun m., 18. vk.), Tóth Géza (Szabolcs-Szatmár m., 14. vk.), Marjanek Jó­zsef (Fejér m., 12. vk.), Orlovácz György, (Tolna m., 8. vk.), kért szót. Ezután — mivel a beszámolóhoz több hoz­zászóló nem jelentkezett — az elnök bezárta a vitát és megadta a szót Lázár Györgynek, a Minisztertanács elnökének. Kép az ülésteremből Lázár György válasza Bevezetőjében a Minisz­tertanács elnöke a kormány nevében köszönetét mondott a sokoldalú, élénk, a lénye­ges kérdéseket felölelő vitá­ért. •— A legfontosabb, ami a vitában visszatükröződött, az egyetértés, a szándék és az elhatározottság: közös össze­fogással tovább haladunk a XI. kongresszus által kijelölt úton. A jövőben még nagyobb következetességgel hajtjuk végre azokat a feladatokat, amelyeket a kongresszus a fejlett szocialista társadalom építésében elénk állított. A vita is jól érzékeltette, hogy törvényhozásunk tagjai értik és tudják — s nyilván a képviselők választóik véle­ményét is tolmácsolták —, fejlődésünk jelenlegi szaka­szában nehéz feladatokat kell megoldani. Ezért cél­jaink eléréséhez elengedhe­tetlen a következetesebb, a tudatosabb, a szervezettebb munka. A jobb munkát sürgető hozzáértő felszólalásokat elő­remutatónak értékelte Lázár György, hangsúlyozva — sa kormány állásfoglalását is tolmácsolva —, hogy a vitá­nak ezzel a szellemével tel­jes mértékben egyetért. Ezt követően megköszönte a kormány munkáját elis­meréssel illető szavakat, hoz­zátéve, hogy a bírálatokat pedig megszívlelik. — A kormányzati mun­káért a felelősség a Minisz­tertanácsé. E felelősség nem ruházható át, alóla nincs fel­mentés, ez mindenki számára világos. De azért engedjék meg, hogy ehhez hozzáte­gyem: a kormányzati munka nem azonosítható egyszerűen a Minisztertanács munkájá­val. A Minisztertanács elnöke a továbbiakban kiemelte: a vita is tanúsította, hogy a szabályozók még nem ponto­san és nem mindenben ösz­tönöznek, vagy ahol kell til­tanak a társadalom érdekei­nek megfelelően. Utalt Weiszböck Rezsőnének, a mifhkavédelmi szabályozás helyzetét érintő felszólalásá­ra, kiemelve: az ilyen és az ehhez hasonló esetekben igenis változtatni kell. Min­den más vitás kérdést, ne­hézséget azonban nem lehet a Minisztertanács határoza­taival elintézni. Az ügyek tömegét — a nagyon világos politikai és kormányzati irányelvek alapján — ott és akkor kell elintézni, ahol és akikor azok felmerülnek. Ehhez természetesen nincse­nek kész sablonok, tehát az alkotó gondolkodásmódé, a felelősségvállalásé a döntő szerep. A kormányzati mun­kában részvevők nagy több­sége ebben a szellemben igyekszik dolgozni — húzta alá ismételten a beszámoló­ban is elhangzott megállapí­tást Lázár György. Emellett az állami munka színvonalá­nak javítása, a kádermunka állandó fejlesztése továbbra is fontos és szükséges — tette hozzá. Ezt követően a Miniszter- tanács elnöke a vitában is nagy hangsúlyt kapott gaz­dasági kérdések közül a ter­melési szerkezet korszerűsí­tésének feladatairól szólt. Több felszólalóval egyetértve aláhúzta a hatékonyabb munka fontosságát. A minő­ség, a pontos szállítás, az export szolgáltatás növekvő jelentősége közismert, gyak­ran mégis megfeledkeznek ezekről a követelményekről. A miniszterelnök hangsú­lyozta, hogy szűkében va­gyunk pénznek, időnek, anyagi eszközöknek. Mégis gyakran forgácsolunk el je­lentős erőket. Nem a kicsi­nyességet, hanem az értelmes takarékosságot kérjük, van­nak még értelmetlen szoká­saink. Gyakran hárman, ese­tenként öten végzik azt a munkát, amivel egy vezető másodmagával is jól megbir­kózhatna. Közvéleményünk­nek sem tetszik, hogy min­den alkalmat megtalálunk évfordulók, jubileumok, ava­tási ünnepségek rendezésére. A társadalomban, az ipar­ban és a mezőgazdaságban egyaránt a jó példák várnak követésre — mondotta Lázár György. — Olyan példák, mint a Győri Vagon- és Gép­gyáré, az Egyesült Izzóé, a Medicoré. Vagy a mezőgaz­daságban Bábolna, Bikái és a nádudvari Vörös Csillag dolgozóinak újra, jobbra tö­rő munkája. A gazdasági feladatok megoldásához nem elég egyetlen forradalmi lendület, de elengedhetetlen a bátor, forradalmi szellemű megkö­zelítés. A kapkodó sietség nem célravezető, az elodázó lassúság pedig megbocsátha­tatlan. Az előrehaladáshoz tudományosan megalapozott igényű, átgondolt és napról napra ellenőrizhető műszaki­gazdasági koncepciókra van szükség. A vázolt feladatok megol­dásában a vezetésnek ki­emelkedő szerepe van — mu­tatott rá a Minisztertanács elnöke. A felszólalókkal egyetértve mondotta: — Valóban arra van szük­ség, hogy bátrabban adjunk teret a tehetségek kibonta­kozásának. Nagyobb rangot kell biztosítani azoknak a vezetőknek, akik humánusak az emberi ügyekben, de kö­vetkezetesek, hajthatatlanok, amikor a munkáról, a rend­ről, a követelmények teljesí­téséről van szó. Ezért a ve­zetés felelősségének kiemelt hangsúlyozása teljességgel indokolt. — Külön örülök, hogy a vitában hangot kapott az em­beri tényezők és értékek, a műveltség, a szaktudás gya­rapításának fontossága — folytatta a gondolatsort. — Gyakran hivatkozunk rá, hogy a természet nem ké­nyeztetett el bennünket túl sok kinccsel — bár szeren­csére ebből is van valameny- nyink —, de sok anyagi ér­téket pótolhatunk a tudással és a hozzáértéssel. Azt hi­szem, nem szerénytelenség, ha azt mondjuk, van tehet­séges munkásosztályunk, te­hetséges parasztságunk, te­hetséges értelmiségünk. Olyan erő ez, amelynek ré­vén sokat pótolhatunk abból, ami a természet mostohasá- ga miatt hiányzik. Elemi ér­dekünk tehát, hogy pártunk politikájának szellemében további teret adjunk az al­kotó erők kibontakozásának, hogy még több tudással vér­tezzük fel az életbe induló fiatalokat — és természete­sen az idősebb generációt is. Tegyünk meg mindent a szo­cialista tudat, a szocialista demokrácia fejlesztéséért, ez­zel is erősítve a mind általá­nosabb társadalmi felfogást: nálunk az egyén boldogulá­sának csak a közösen végzett jó munka lehet az egyetlen alapja. — Meggyőződésem, hogy az országgyűlés mostani ülés­szaka, és a képviselő elvtár­saknak a tanácskozást kö­vető személyes munkája hat­hatós segítséget fog adni ah­hoz, hogy fontos feladatain­kat közös erővel, sikeresen megoldjuk. Ennek érdekében a vitában elhangzott javasla­tokat gondosan tanulmá­nyozni fogjuk — s gyakorla­tunknak megfelelően —min­den indítványra vissza fo­gunk térni — mondotta vá­laszadása befejezéséül Lázár György. A válasz után határozat­hozatal következett: az or­szággyűlés a Minisztertanács elnökének a kormány mun­kájáról adott beszámolóját, az abban ismertetett továb­bi kormányfeladatokat, vala­mint a felszólalásokra adott válaszát jóváhagyólag tudo­másul vette. Ezt követően az országgyű­lés áttért a második napi­rendi pont, a Magyar Nép- köztársaság 1977. évi költség- vetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat meg­tárgyalására. A törvényja­vaslatot Faluvégi Lajos pénz­ügyminiszter terjesztette elő. (Folytatás a 3. oldalon) Tegnap, július 7-én kezdődött meg Pósteleken a három­napos IX. megyei Ifjú Gárda-szemle. A rajversenyek közül elsőként az úszásra került sor Békéscsabán, az Árpád uszo­dában, ahol mintegy 80 fiatal állt rajtkőre, hogy megbir­kózzon az 50 méteres távval. Képünk az egyik csapat vál­tását örökítette meg Fotó: Martin Gábor Megkezdődött a IX. megyei Ifjú Gárda-szemle Díszszemlével fejeződött be az első nap Az időjárás nem fogadta kegyeibe azt a 300 fiatalt, akik tegnap délben Póstelek- re érkeztek, hogy részt ve­gyenek a IX. megyei Ifjú Gárda-szemle eseményein. Egész délelőtt zuhogott az eső, így a táborverés elma­radt. A csapatokat két épü­letben helyezték el, s a kia­dós ebéd után már ragyogó napsütésben kezdődhettek meg a rajversenyek. Az úszást az Árpád uszodában, a lövészetet az MHSZ-lőté- ren, a futást pedig a póstele- ki erdőben bonyolították le. Az első nap eseménysoro­zata az ünnepi díszszemlével ért végett. A feszes vigyázban álló KISZ- eseket, a meghívott ven­dégeket Kibédi Varga La­jos, a KISZ megyei bizottsá­gának titkára üdvözölte. Az elnökségben foglalt helyet Gyulavári Pál, a megyei pártbizottság titkára. Nagy János, a megyei tanács el­nökhelyettese, Szokács Jó­zsef, az Ifjú Gárda országos parancsnoka, Ispánovits Jó­zsef, a megyei területvédelmi és hadkiegészítő parancs­nokság vezetője, dr. Haraszti János, a megyei rendőr-főka­pitányság vezetője, Tóth Pál, a munkásőrség megyei pa­rancsnoka. Ott voltak a vá­rosi pártbizottság, -a tömeg­szervezetek és társfegyveres testületek képviselői. Duna Mihály, a megyei KISZ-bizottság titkára rövid beszédében méltatta a fiata­lok helytállását a munkában, a tanulásban, a haza védel­mében. Hangsúlyozta, hogy a felnövekvő nemzedék együtt az idősebbekkel építi fel a jövőt, teremt jobb, szebb vi­lágot. Napjainkban minden területen nagy gondot for­dítanak a fiatalok nevelésé­re, művelődésére, szórako­zására, a munkahelyi beil­leszkedésre. Az Ifjú Gárda a konszolidáció éveiben jött létre, amely a szovjet fiata­lok hősies magatartását kö­vetve munkálkodik a fejlett szocialista társadalom felépí­tésén. Megköszönte a párt, az állami szerveknek. a fegyveres testületeknek a se­gítségét, közreműködését, a fiatalok honvédelmi nevelé­sének felkészítésében. Meg­tiszteltetés, hogy - ebben az évben Békés megye rendez­heti meg az országos Ifjú Gárda-szemlét. Az ünnepség az Internacionálé hangjaival ért véget. A program ma reggel, 7.00 órakor Szanazugban, a harci túrával folytatódik. (S-r) Kulturális miniszterek értekezlete Moszkvában Pénteken Moszkvában megnyílt a szocialista orszá­gok kulturális miniszterei­nek kilencedik tanácskozása. Az értekezleten, amelyen Bulgária, Csehszlovákia, Ku­ba, Lengyelország, Magyar­ország, Mongólia, a Koreai NDK, az NDK, Románia, a Szovjetunió és Vietnam kép­viselteti magát, Pozsgay Im­re kulturális miniszter veze­tésével magyar küldöttség vesz részt. Móra-emlékbizottság alakult 1979-ben szülővárosában, Kiskunfélegyházán és Szege­den, ahol harminckét évig dolgozott, megemlékeznek Móra Ferenc születésének századik évfordulójáról. Az ünnepségsorozat előké­szítésére emlékbizottságot hoztak létre, amely pénte­ken a szegedi tanácsházán tartotta alakuló ülését. A bi­zottság munkájában Bács és Csongrád megyei, kiskunfél­egyházi és szegedi párt- és állami vezetők, írók, iroda­lomtörténészek, neves köz­életi személyiségek vesznek részt. A bizottság elnöke Tolnai Gábor akadémikus.

Next

/
Thumbnails
Contents