Békés Megyei Népújság, 1978. július (33. évfolyam, 153-178. szám)
1978-07-06 / 157. szám
1978. július 6., csütörtök ■MMíHMTrf A sáros utca Mahlik Mihályné békéscsabai olvasónk arról ír, hogy a Szamuely utca torkolatáról a Franklin utca folytatása nagyon rossz. Évek óta akkora a sár még a járdáin is, hogy alig lehet rajta közlekedni. A gyerekeket kézben kell vinni a buszmegállóig. A vásrlás is nagyon körülményes emiatt. A járműveket tolni kell, vagy ottragadnak a sárban. Ezt az utat gyakran igénybe veszi a termelőszövetkezet. A zetorok hatalmas kátyúkat képeznek széles és nehéz kerekeikkel. Elsősorban annak kellene rendbe tenni az utat, aki tönkreteszi — fejezi be levelét olvasónk. flz izgalmakat nem lehet megfizetni Mindennaposak a közlekedési balesetek. Ha ez nem jár személyi sérüléssel, csak kisebb anyagi kárral, a kárt szenvedő joggal vár a károkozótól némi együttérzést, segítséget. Igaz, a biztosító megtéríti az anyagi kárt. Az izgalmakat, utánjárásokat azonban nem lehet megfizetni. Ami Madarán István orosházi olvasónkkal megtörtént, bárkivel megtörténhet. Tanulság az esetből: legyünk figyelmesebbek és ha már bajt okoztunk, ne menjünk el közömbösen, mondván: majd fizet a biztosító. Madarán Istvánnal, levele szerint a következők történtek : „Rokkantsági nyugdíjas vagyok. Nemrég bementem volt vállalatomhoz, ahol az egyik munkatársam az általa vezetett vállalati teherkocsival nekitolatott személygépkocsimnak. A két balodali ajtót végignyomta úgy, hogy az első használhatatlan lett. Megírtuk a papírt, le is adtuk a biztosítónál, amely megál- laptott 3200 forint anyagi kárt. A károkozó, Gálik István ezek után mindent elintézettnek vélt. Sajnos, az én prbolémám nem oldódott meg, ugyanis ajtóhiány miatt senki sem vállalja a kocsim javítását. Igaz, a kárt megfizetik, de a javítással járó izgalmakat nem lehet megfizetni.” Járhatatlan út Lénárt Dezső Békésszent- andrás, Tanya 80/1 szám alatti lakos a Szentesi út rossz állapotát kifogásolja levelében. „Békésszentandrás külterületén a Szentesi út mellett lakom. Ez a kövesút személygépkocsival száraz időben nehezen járható, esős időben pedig járhatatlan. A falutól tíz kilométer távolságra lakom. Jószágtartással foglalkozom, ezért számomra a személygépkocsi nélkülözhetetlen segédeszköz. Az út, a falu és a gazdaságok között, melyen a takarmányt szállítom, csaknem járhatatlanná vált. Már háromszor értesítettem szóban az útfenntartó vállalatot. Utoljára azt a választ kaptam, hogy tudnak az út állapotáról, azonban nem tudják megcsinálni. Ez nagy problémát jelent, hiszen ha esik az eső, kénytelenek vagyunk a kocsit a járhatatlan szakasz elején hagyni. A problémával nem vagyok egyedül, mert az út mellet lakik egy háromgyermekes család is.” A levelet továbbítottuk a békésszenlandrási Nagyközségi Tanácshoz, ahonnan a következő választ kaptuk. „A Békésszentandrás— Szentes közötti 44 ezer 105 számú közút nem tanácsi kezelésű. A fenti út karbantartása, javítása a KPM feladata és hatásköre. Ettől függetlenül, mivel az utak minősége a tanácsnak és a területén működő üzemnek is érdeke, ez évben megkerestük a KPM igazgatóságát és kértük a fenti út sürgős megjavítását. Ígéretet kaptunk arra, hogy ez év őszéig az útszakaszt kikátyúzzák és azt követően mintegy 5—7 centiméter borítóréteget kap az út. Kérjük ügyfelünk türelmét.” Szívesen leülnénk, de nincs hová Antovszki Mária sok-sok békéscsabai lakos nevében írt levelet szerkesztőségünkbe. Nehezményezi, hogy Békéscsabán, a Kossuth-té- ren igen kevés a pad, s azok is mindig el vannak foglalva. Az emberek munka után szeretnének leülni egy kicsit a friss levegőre, de nincs hová. Mielőtt nem rendezték át a teret, sokkal több volt a pad — írja olvasónk. fl posta nem válaszolt A békéscsabai Fogtechnikai Vállalat telefonja immár öt hete . nem működik. — kezdi levelét Appo- nyi Lajos, laboratóriumi vezető, majd így folytatja: A hibabejelentő többszöri jelzésünket azzal nyugtázta; tudnak róla. Mivel ez nem nyugtatott meg minket, a harmadik héten levélben kértük a békéscsabai posta műszaki igazgatóját, szíveskedjen intézkedni. Ugyanis a vállalatnak nagy szüksége van a telefonösszeköttetésre. Ez teszi lehetővé számunkra a megye fogorvosaival való gyors és hatékony konzultációt, amely a fogbetegek érdekeit szolgálja. Választ viszont a mai napig sem kaptunk, önkéntelenül . adódik a kérdés. Vajon mikor szólal meg a telefon a fogtechnikai vállalatnál. Nyitott ajtók Fazekas Mihály csanád- apácai olvasónk „Szomorú világbajnokság” című írásában a túlzott alkoholfogyasztás ellen emelt szót. E téren nincs is sok vitatkoznivalóm, teljes mértékig igazat adok neki — írja levelében Szente Béla orosházi olvasónk. Levelét így folytatja: Valami azonban megütötte a fülemet. Mégpedig egy csatakiáltás. „Fel hát, szerezzük vissza a régi táncoló, mulatozó stílusunkat !” Vajon ez lenne a helyes út? Hiszen van ma már a szórakozásnak érdekesebb formája is, mint a kocsmai mulatozás. Ha dalolni, táncolni vágyunk, keressük fel a Pávaköröket. Ha még többre vágyunk, vagy másra, a művelődési házak különböző szakkörei, előadásai, kiállításai bárkit szívesen fogadnak. Az ajtók nyitva állnak. Van úgy, hogy a címtáblafestő is megfeledkezik erről, arról. Néha az „1” betűről. így lett a boltból bot. Avagy talán a közismerten udvarias üzleti kiszolgálást tekintve nem is feledékenységről van szó Fotó: Martin Gábor Gyógyított és bátorított Hosszú hónapokon át betegeskedtem. Agyvérzést kaptam, mozgásképtelen voltam, s a bal kezem egészen hasznavehetetlen volt. Nagyon el voltam keseredve, nem akartam élni.' Dr. Gedos Iván körzeti orvos lelkiismeretesen eljárt hozzánk. Nemcsak injekciót adott és gyógyszereket írt fel, hanem emberséges jó szóval bátorított. Számtalanszor elmagyarázta : a gyógyszerek egymagukban nem segítenek. Csak akkor gyógyulok meg, ha magam is nagyon akarom. Úgy érzem, hogy a lelkiismeretes kezelésen kívül a barátságos beszélgetések sora sokat segített abban, hogy meggyógyultam. Ma már megfőzöm az ebédet magamnak és a férjemnek, rendben tartom a lakást, elkapálga- tok lassacskán a kertben, még a fodrászhoz is eljáro- gatok. Visszatért az életkedvem. Szabó Lajosné Békéscsaba Az elhanyagolt híd HX. Erde Péter, tarhos-békés- erdei lakos a környékbeliek nevében írt levelet: „Tarhos V. kerületében van az úgynevezett békéserdői híd. Ez a híd köti össze a macskási, békéserdei és almási területeket a doboz—vésztői kövesúttal. A híd elég nagy személy- forgalmat bonyolít le. Ezt a tényt figyelembe véve intézkedett a tarhosi tanács és az Egyetértés Tsz úgy, hogy a híd mindkét oldalán megfelelő világítást kell biztosítani. Ez meg is történt. A baj csak az, hogy jóformán azóta sem világítanak a villanyégők. A hídon átvezető sáros út és az onnan elvezető rendkívül rossz út nagyon sok bosszúságot, sok esetben balesetveszélyt jelent. Most folyik a vita, ki a gondozója a hídnak, a tanács, vagy a tsz? Közben minden marad a régiben. Jó lenne, ha a hidat valaki tisztán tartaná és gondoskodna arról is, hogy égjenek a villanyégők, s ne kerüljön emiatt veszélybe senki.” Kiss Zoltán, Tompapuszta: Közérdekű bejelentését kivizsgálásra elküldtük a község tanácselnökéhez. T. András, Békés: Azt írja, hogy katonai szolgálatra vonult be. S most úgy hallotta, hogy illetményföld ez esetben nem illeti meg. Értesülése téves. A 6/1976 (III. 31.) MT számú rendelete kimondja, hogy a dolgozó a katonai szolgálat alatt jogosult az illetményföldjének a használatára, ha arra már a bevonulás előtt jogot szerzett. Egy régi olvasó: Ilyen aláírással küldött levelet szerkesztőségünkbe. Panaszával nem tudunk érdemben foglalkozni. Mi többször megírtuk a Szerkesszen velünk rovatban, hogy névtelen leveleket nem áll módunkban kivizsgálni. Nyugodtan írja meg a panaszát és írja alá a levelet is, ha kívánja nevét nem hozzuk nyilvánosságra. R. János, Békéscsaba: Az állattartásával kapcsolatos közérdekű bejelentést a városi Állami Közegészségügyi- Járványügyi Felügyelőség megvizsgálta. A panaszolt helyen az állattartás közegészségügyi szempontból tilos. Így rendelkezik a városi tanács 2/1959 számú tanácsi rendelete is. Elekes Pálné, Elek: Levelében arról számol be, hogy Balázs Jánosné eleki lakos szívműtétéhez több liter vérre volt szükség. Köszönettel vettük az önkéntes véradókról szóló sorait. Szamos Lajos, Békés: A szolgalmi ' jogát szerződés biztosítja. Ezt a járási földhivatal is elismerte. Éppen ezért érthetetlen, hogy az erről szóló végzést miért nem kapta meg. Levelét továbbítottuk a járási földhivatalhoz. Schrötter Jenő, Kétegyháza: Levelében azt írja, hogy mint főbérlő, amíg dolgozott nem volt semmiféle problémája a háztulajdonossal. Amióta viszont nyugdíjas, és sokat betegeskedik, megromlott a viszony. Birtokháborítás véget forduljon a községi tanácshoz. Levelét kivizsgálásra elküldtük az illetékesekhez. Kohári István, Békéscsaba: Panaszát a Volán 8-as számú Vállalat megvizsgálta. Újítását ez év április 17-én elfogadták, s a díjat május 15-én postázták. A múlt évben a vállalat Erkel Ferenc Szocialista Brigádjában dolgozott. Ez a brigád az 1977. évi munkaverseny értékelése alapján elnyerte az arany brigádérem kitüntetést. A vállalat munkaverseny-sza- bályzata szerint nem részesülhet jutalomban az a brigádtag, aki távozott az év folyamán a brigádból, aki fegyelmi határozat hatálya alatt áll, vagy ellene' a kitüntetés időpontjában eljárás folyik. A pénzjutalom felosztásáról szóló jegyzőkönyv tanúsága szerint emiatt zárták ki a brigád tagjai a jutalmazásból. Am ön, mint azt levelében írja, nem az év folyamán, hanem év végén, pontosabban 1977. december 31-én szüntette meg a munkaviszonyát. önkéntelenül adódik a kérdés, a munka- verseny-szabályzatnak ezt a részét hogyan értelmezik? Erre kérünk még választ a vállalattól, hogy megnyugtató módon tegyünk pontot panaszára. MIT MONDD JOGSZABÁLY? Balogh Andrásné, Békéscsaba: Levelében azt írja, hogy mint termelőszövetkezeti tagot a háztáji gazdasá- gaoan munkavégzés közben baleset érte. Sérülést szenvedett a fia is, aki segédkezett a teendők ellátására. Szerencsére a baleset enyhébb kimenetelű volt és nem járt következményekkel. Vajon a háztáji gazdaságban végzett munka során elszenvedett baleset minek minősül? Mire tarthat igényt ilyen esetben a termelőszövetkezeti tag — kérdi olvasónk. Alapvető szabály, hogy a termelőszövetkezet vétkességre való tekintet nélkül köteles megtéríteni tagjának, halál esetén hozzátartozójának azt a kárát, amely a tagsági viszonyból eredő munkavégzési kötelezettségnek a termelőszövetkezet irányítása, vagy ellenőrzése alatt történt teljesítése közben a tag életének, egészségének vagy testi épségének megsértésével keletkezett. A felelősség alapfeltétele, hogy a sérelmet szenvedett tagsági viszonyban álljon a termelő- szövetkezettel. A felelősség szempontjából a termelőszövetkezeti jogszabályok tá- gabb lehetőséget biztosítanak a munkajognál. Az üzemi balesetért való felelősség nemcsak a tagsági viszonyban álló személyekre terjed ki, hanem családjának tagjaira is. A jogszabály kimondja, a tsz. közös munkában részt vevő családtag életének, egészségének vagy testi épségének a megsértésében bekövetkezett káráért felel, de csak akkor, ha az a közös munka végzésével kapcsolatos. Üzemi balesetnek számít az a baleset is, amely a szövetkezet tagját a tagsági viszonyával összefüggő tevékenység — így a közgyűlésen való megjelenés, a természetbeni részesedés hazaszállítása során éri. A háztáji gazdaságban végzett munka közben bekövetkezett baleset viszont nem minden esetben tekinthető üzeminek. Ám az olyan baleset, amely a szövetkezeti tagot a háztáji állattartás, vagy zöldség-gyü- mölcstermesztési munka közben, illetőleg azzal összefüggésben éri, üzemi balesetnek számít, de csak akkor, ha ezért a munkáért a termelőszövetkezet munkanapot ír jóvá. Ez vonatkozik arra az esetre is, ha a háztáji földek beművelése a szövetkezet irányításával és felügyeletével folyik, s ilyenkor történik a szerencsétlenség. Alapelv, hogy a szövetkezet tagja életének, egészségének vagy testi épségének a tagsági viszony keretében történt megsértése esetén a teljes vagyoni kárt köteles megtéríteni. A teljes vagyoni kár magában foglalja a jövedelemkiesést, a dolgokban keletkezett károkat, valamint a sérelemmel kapcsolatos költségeket és kiadásokat. Ha jövedelemkiesés, illetve a költség tartós jellegű, általában havi járadékot kell megállapítani a tag számára, amennyiben a vagyoni kár mértékét pontosan nem lehet kiszámítani a termelőszövetkezetet olyan általános kártérítésre megfizetésre lehet kötelezni, amely a károsult teljes anyagi kárpótlására alkalmas. A Legfelsőbb Bíróság egyik eseti döntésében rámutatott arra, hogy a tag általában a baleset előtti átlagkeresetéből csak a munka- képesség csökkenés arányának megfelelő és a társadalombiztosítási ellátásokkal csökkentett hányadott követelheti járadékként a termelőszövetkezettől. Ez azonban nem zárja el a károsultat annak lehetőségétől, hogy amennyiben megmaradt munkaképességének hasznosítására önhibáján kívül képtelen, a baleseti eredetű munkaképesség csökkenés százalékos arányánál magasabb járadékra tarthasson igényt. Ennek az az előfeltétele, hogy a tetemes munkaképességcsökkenést szenvedő tagszámára személyes körülményei és egyéb tényezők — például megfelelő munkaalkalom hiánya, életkor — lehetetlenné tegyék megmaradt munkaképességének olyan módon való hasznosítását, hogy ezáltal a kiesett jövedelmét kellően pótolja. Dr. Serédi SZERKESSZEN VELÜNK!
