Békés Megyei Népújság, 1978. július (33. évfolyam, 153-178. szám)
1978-07-27 / 175. szám
1978. július 27., csütörtök o Hlbridkukerica-clraerezés géppel Bemutató a békéscsabai Szabadság Tsz-ben Eszmecsere az üzemi demokráciáról A francia PUDAL mező- gazdasági gépgyártó vállalat hibridkukorica-címerező gépét tegnap mutatták be a békéscsabai Szabadság Termelőszövetkezetben. A bemutatón, amelyet a Békéscsaba és Környéke Agráripari Egyesülés vezetői szerveztek, három megye, Békés, Csongrád, Hajdú-Bihar kukorica-vetőmag termesztéssel foglalkozó üzemeinek szakemberei, valamint a szegedi Gabonatermesztési Kutató Intézet kutatói vettek részt. A gépbemutatóra az okot az szolgáltatta, hogy a hib- ridkukorica-címerezés, az országban és megyénkben is, a nyári időszakban nagy ■munkaerőt köt le. Az agráripari egyesülés gazdaságaiban, ahol 5200 hektáron termesztenek ilyen kukoricát, 2500 — nagyobb részt — diák munkájára lesz szükség ebben az évben. A címerezés gépi megoldásával jelentős munkaerő szabadítható fel és alkalmazható más fontosabb területen. Hasonló meggondolásból vettek részt a bemutatón a Nádudvari Kukorica- és Iparinövény Termelési Együttműködés képviselői is. Az együttműködés gazdaságaiban ugyanis több mint 15 ezer hektáron állítanak elő hibridkukoricavetőmagot. A bemutató helyszínén, a Szabadság Termelőszövetkezetben, már több mint egy hete dolgoznak a címerezőgépek. Az első tapasztalatok kedvezőek. A szakemberek megállapítása szerint a gép egyszerű szerkezeti megoldású. nagy manőverező képességgel rendelkezik. Egy berendezés óránként 2—3 hektár címerezési munkálatait végzi el. A Magyar Közlöny 48. számában megjelent a mező- gazdasági és élelmezésügyi miniszter rendelete a cukorrépa új átvételi rendjéről: a jövő évi termést a termelőktől már a cukortartalom pontos ismeretében veszik át, tehát megszűnik az a gyakorlat, amikor lényegében a súly számított. A rendelet pontosan meghatározza, hogy a cukortartalom szerint hogyan számolják el a gazdaságok szállítmányait, milyen értékeket vesznek alapul a számításnál. Az új átvételi rendszer egyértelművé tette azt, hogy a mezőgazdasági üzemeknek nagyobb gondot kell fordítaniuk a répában levő cukortar- talom növelésére. Már 1975- ben figyelmeztető volt, hogy a répa cukortartalma országos átlagban nem érte el a 12 fokot, ami rendkívül megnövelte a feldolgozás költségeit és végül is cukorbehozatalt tett szükségessé a lakosság igényeinek kielégítésére. Az ipar időközben igyeA vésztői Körösmenti Ifjúsági Lakásépítő és Fenntartó Szövetkezet nagy gondot fordít a fiatal házaspárok lakásproblémáinak megszüntetésére. Fennállásának szükségességét igazolja, hogy igen sokan érdeklődnek a lakáshoz jutás feltételeiről a szövetkezetnél. A jelenlegi taglétszám 27, s az építési elgondolások szerint az V. ötéves tervben a nagyközségben telepszerű építési formában 20—22 szövetkezeti lakást adnak át. A Békéscsabai Állami Gazdaságban ebben az évben összehasonlító kísérleteket végeznek. Arra kíváncsiak, milyen lesz a termés a kézi és milyen a gépi címe- rezésű területeken. Az utó- címerezést azonban ezután is kezett anyagilag ösztönözni a gazdaságokat a cukortartalom fokozásában; úgynevezett minőségi felárat fizettek és már ez a próbálkozás is eredménnyel járt. Amíg 1976-ban — az 1975. évinél jobb évben — az átvett répa harmada még nem érte el a szabványminőséget, addig tavaly már csak 8,6 százaléka ellen emeltek kifogást. Jól növekedett a cukortartalom is egy év alatt, az anyagi ösztönzés hatására 1,2 százalékkal több cukor volt a tavalyi répában, mint egy évvel korábban. Mindez a mezőgazdasági üzemek árbevételében is kifejezésre jutott, az átvételi átlagár mázsánként egy év alatt 2,30 forinttal lett nagyobb. A rendelet részletesen meghatározza az átvételi árak kiszámításának módját, így a termelők közvetlenül is figyelemmel kísérhetik, hogy gazdálkodásuk összhangban van-e a gazdaságos cukor- termelés követelményeivel. A termelőktől ugyan idén még A nagyközségi tanács a 22 lakás felépítése érdekében a telkeket már kisajátította, s 16 lakás építése az elmúlt év őszén már megkezdődött. A helyi költségvetési üzem tájékoztatása szerint egy négylakásos tömböt legkésőbb októberben átadnak. A melléképületeket a szövetkezeti tagok saját erőből készítik el, s ugyancsak vállalták a földmunkák elvégzését, az alap kiásását, valamint a lakások előtti parkosítást. kézzel végzik, de már így is lényegesen kevesebb munkaerőre lenne szükség. A kísérletek és az első tapasztalatok összegzése után várható döntés a berendezésen vásárlására. Képén yes súly szerint veszik át a répát, de kívánságukra az ipari üzemek laboratóriumaiban minőség szerint is elbírálják a répát. Természetesen amennyiben azonos minőséget érnek el. Az ipar egyebek között holland automata berendezésekkel szereli föl a gyárakat ; ezekkel a készülékekkel gyorsan és megbízhatóan ki lehet mutatni, valójában mennyit ér a cukorrépa. Az angliai Oldham város egyik kórházában kedden császármetszéssel világra jött az orvostörténelem első lombikban fogant újszülöttje. A 2,6 kilogrammos kislány megszületése Patrick Steptoe és Robert Edwards angol orvosok 12 éves kutatómunkájának köszönhető. Az anya, Lesley és az apa, John Brown :— mindketten bristoli munkásemberek — kilenc évig hiába várták, hogy gyermekük szülessen. Mivel a férjnek, előző házasságából már volt gyermeke, nyilvánvaló volt, hogy a meddőség oka az asszony szervezetében keresendő. Az orvosok hamarosan meg is állapították, hogy Lesley Brown petevezetéke elzárult, s így petesejtjei nem tudtak megtermékenyülni. Az elkeseredett asszony ekkor Steptoe doktorhoz fordult, aki társával, Robert Edwardsszal már hosszú évek óta kísérletezett a méhen kívüli megtermékenyíOrszágos IG-értekezlet Az Ifjú Gárda országos parancsnokság július 27—28- án, csütörtökön és pénteken Békéscsabán, a megyei tanács vendégházában összevont értekezletet tart a budapesti és a megyei Ifjú Gárda parancsnokok részére. A megbeszélésen szó lesz a Békés megyében megrendezésre kerülő IX. országos Ifjú Gárda-szemle előkészületeiről és az 1977/78-as képzési év tapasztalatairól. Az értekezleten megvitatják a résztvevők a vezetőképzés feltételeinek javítását. Az országos szintű értekezlet résztvevői megtekintik az országos szemle versenyeinek, rendezvényeinek színhelyét is. Értékelés a békéscsabai TÜSZSZI-nél A társadalmi ünnepségeket és szertartásokat szervező békéscsabai iroda munkáját ismerik és igénybe veszik. Ez. év első felében 279 gyermeknek adtak ily módon nevet, s e csöppségek életét továbbra is figyelemmel kísérik. A tavalyi évtől kezdődően köszöntik az iskolába menő kislányokat, kisfiúkat és karácsonyra, új évre névhez szóló üdvözletét küldenek az apróságoknak. Jelentős a politikai rendezvények száma, amelyeket minden évben hagyományosan a TÜSZSZI rendezi. így például már készülnek az augusztusban Békés megyében megrendezésre kerülő IX. országos Ifjú Gárdaszemlére. Ezt követően az augusztus 20-i ünnepségekre készítenek díszleteket, plakátokat, melyek a TÜSZSZI és a rendező szervek közös szervezésében valósulnak meg. A több mint hétéves múlt eredménye megalapozta azt a színvonalas munkát, melyet tanúsít az is, hogy a társadalmi szertartások megrendezésének igényével egyre többen keresik fel a szervező irodát. Ez év első felében 121 társadalmi temetést rendeztek, s ezekben az esetekben átvállalták az olykor gondokkal járó ügyintézést. A színvonalas szolgáltatások sikere arra ösztönzi az irodát és a vele együtt működő társadalmi szerveket, hogy még több ötlettel gazdagítsák, tegyék hangulatosabbá a társadalmi ünnepségeket és szertartásokat. téssel. Az orvosok a múlt év végén különleges szerkezetű lombikba helyezték az asz- szony petesejtjét és férje spermájával megtermékenyítették. A megtermékenyült petesejtet egy ideig mesterségesen táplálták, majd miután megfelelően továbbfejlődött, visszahelyezték az anya szervezetébe. Lesley Brownt előzőleg hormonokkal kezelték, hogy méhe „felkészüljön” a magzat befogadására. A szülés várható napja augusztus 18. lett volna, és egyelőre nem ismeretes, miért döntöttek úgy az orvosok, hogy császármetszéssel meggyorsítják a folyamatot. A kiadott jelentés szerint anya és gyermeke kitűnő állapotban vannak. S hogy a családnak a továbbiaktán is lesz mit tejbe aprítania, arról az egyik angol lap gondoskodik, amely hatalmas összegért megvásárolta a szülőktől a „lombiksztori” közlési jogát. O z üzemi, munkahelyi demokrácia továbbfejlesztése napjaink egyik legfontosabb társadalompolitikai kérdése. Lényege csakúgy mint szükségessége ma már alapvetően tisztázott; kialakultak az elgondolások a továbbfejlesztés fő útjára, módjaira is. Ezek az elgondolások immár széleskörűen érvényesülnek, hatnak az üzemi, vállalati élet mindennapi gyakorlatában. E gyakorlat tapasztalataiból eredően gondolatok, meglátások összegyűjtése, a további értékelésre, elemzésre váró kérdések megvitatása volt a célja annak az eszmecserének, amely a párt elméleti- politikai folyóirata, a Társadalmi Szemle oldalain folyt több mint háromnegyed esztendőn át s melynek folyamán huszonöt írás látott e témában napvilágot. Sok ismeretet adott ez az eszmecsere az olvasónak. Olyanokat, amelyek további gondolkodásra serkentenek, s egyúttal kedvezően fejleszthetik, gazdagíthatják a gyakorlatot. A szerteágazó, sok témát érintő vitának ez ^alkalommal csupán néhány gondolatára hívhatjuk fel a figyelmet. Az üzemi demokrácia a munkahelyi kollektívák, a dolgozók — közvetlen vagy közvetett — részvételét jelenti a vezetésben, a döntésekben, a vállalati célok, elhatározások kialakításában. Igényli tehát a különböző vélemények felszínre jutását, adott esetben az eltérő álláspontok közötti vitát, a nézetek egyeztetését. A Társadalmi Szemlében folyó eszmecsere ezt a felismerést tovább mélyítve felhívta a figyelmet, hogy ez esetben is szükség van a társadalmi folyamatok materialista megközelítésére, vagyis a vélemények mögött észre kell venni az ezeket meghatározó érdekeket. Az üzemi demokrácia fórumain tehát nem egyszerűen a dolgozók véleménye nyilvánul meg, hanem kifejeződnek az érintett személyek és csoportok közvetlen érdekei is. A szociológiai elemzések kimutatták és a mindennapi tapasztalatok meggyőzően tanúsítják, hogy a közvetlen érdekek érvényesítésére irányuló törekvések egyeztetése a munkahelyek életében mindig is „jelenlevő” folyamat. Az üzemi demokrácia kibontakozása ebből a szempontból azért jelentős, mert intézményes kereteket nyújt az érdekek kifejezésére, szükség esetén összecsapásra, s az egyeztetés a kollektíva nyilvánossága előtt az érintettek, illetve képviselőik részvételével történik. Ez jobb feltételeket teremt ahhoz, hogy a célokat a valóságos érdekviszonyok ismeretében, azok alapján határozzák meg. Idejében és sikeresen oldhatók fel olyan érdekellentétek, konfliktusok, amelyek különben a folyamatok mélyén meghúzódva megosztanák a kollektívát. Ha az üzemi demokrácia e lehetőségével tudatosan élnek, jóval kedvezőbbek a feltételei egy-egy munkahelyi kollektíván belül a cselekvés valóságos egységének megteremtéséhez, az összvál- Lalati és ezen keresztül a népgazdasági érdekek tényleges érvényesítéséhez. A Társadalmi Szemle oldalain folyó vita résztvevői között éppúgy, mint társadalmunkban teljes az egyetértés abban, hogy országunk társadalmi-politikai viszonyai kedvező feltételeket nyújtanák az üzemi demokrácia továbbfejlődéséhez. De az eszmecsere szinte minden résztvevője rámutatott, hogy az általános feltételek mellett nem kevésbé fontosak a helyi körülmények. „Az, hogy egy demokratikus fórumnak, részvételi formának van-e tartalma, és milyen tartalma van, elválaszthatatlan a vállalat, a munkahelyi konkrét viszonyainak összességétől” — hangsúlyozta a vita egyik résztvevője. A hozzászólók ebből kiindulva nagy figyelmet szenteltek annak a kérdésnek, milyenné kell formálni a vállalati szervezetet, az irányítás, a döntés rendszerét, a termelés és a gazdálkodás rendjét ahhoz, hogy a dolgozók ne csak formálisan, hanem valóságosan részesei lehessenek a vezetésnek. Ennek a feladatnák sok eleme, tényezője van, amelyek a vállalat nagyságától, jellegétől feladatkörétől függően helyileg eltérőek. Általános elvnek tekinthető a belső irányítási mechanizmus olyan meghatározása, amely az alsóbb vezetési szinteknek is megfelelő jogkört és felelősséget biztosít Nem kevésbé lényeges a döntési jogkör egyértelmű szabályozása, az egyes testületek, fórumok szerepének, rendeltetésének világos meghatározása, a tervezés, a belső elszámolás, az ellenőrzés célravezető rendszerének ki* alakítása. Az eszmecsere egyik fontos következtetése volt, hogy mindenütt meg lehet találni azokat a formákat és kereteket, amelyek a helyi körülmények között optimálisan biztosítják mind a hatékony gazdálkodást mind pedig a dolgozóknak az irányításban történő részvételét. Természetesen semmilyen irányítási rendszer sem küszöbölhet ki minden ellentmondást, ezt irreális lenne elvárni. A cél olyan feltételek és körülmények kialakítása, amelyek között ezek az ellentmondások a lehető leggyorsabban és legeredményesebben oldhatók fél. Az optimális feltételek és körülmények kialakítása nélkülözhetetlen. Enélkül az üzemi demokrácia kibontakoztatása jámbor óhaj vagy üres szólam maradna. Azonban csak az objektív tényezők nem elegendőek. Az eszmecsere több résztvevője figyelmeztetett: tévedés lenne azt gondolni, hogy az érintettek eleve örömmel fogadják az irányításban való részvétel lehetőségét és azonnal élnek is wie. Valójában ehhez fel kell kelteni az igényt, s ez nem is olyan egyszerű. A beosztottak számára ugyanis ez — az egyik cikk szavaival élve — „munkát, többletfeladatokat, felelősséget hoz..., azaz felkészülést, tájékozódást, tanulást, tehát időt és energiát igényel”. Mi több: nemegyszer igényli konfliktusok, összeütközések vállalását is a vezetéssel vagy más dolgozókkal. Mindezeknek a vállalására csak az késztetheti tömegesen a dolgozókat, ha úgy ítélik meg, hogy a részvétel az említettek ellenére „megéri”, vagyis szavuk meghallgatásra talál, észrevételüknek van foganatja. Ez pedig — a szervezeti feltételek mellett — nem kis részben a vezetők magatartásától függ. Ilyen értelemben a vezetők és beosztottak szemlélete, magatartása kölcsönösen hat egymásra, alakítja egymást. indkettő formálásában ugyanakkor lényeges szerepe van a politikai szervezetek, mindenekelőtt a pártszervezet tudatos nevelő, meggyőző munkájának. Ennek a politikai munkának a tartalma nem utolsósorban annak bemutatása, érzékeltetése, hogy mind a vezetők, mind a beosztottak közvetlenül érdekeltek az üzemi demokrácia érvényesülésében, mert az végső soron jobb feltételeket teremt mind saját feladataik ellátásához, mind pedig az egész munkahelyi kollektíva tevékenységéhez. Ez az érdekeltség objektív tényező, de szükséges tudatosítani, az érintetteket erre ráébreszteni, s bennük olyan meggyőződéssé formálni, amely a cselekvés közvetlen mozgatójává válik. Gyen »a Munkában a címerezőgép Jt Fotó: Gál Edit Rendelet a cukorrépa mhiffségi átvételéről Lakásépítő szövetkezet Vésztön Megszületett az első lombikbébi
