Békés Megyei Népújság, 1978. július (33. évfolyam, 153-178. szám)

1978-07-02 / 154. szám

1978. július 2., vasárnap tíVMWWWWWWtWWMWVWWWVWWWWVWW lIoiAaAMCLtU A^hK Tarisznya Tömd tele a tariszi}yádat te kis cérnahuszár, minden tudománnyal, hogy ha majd nagy vitéz lesz belőled, vígan lakmározhass az elemózsiából egész életedben — mondogatta nagyapám. Vitéz sose lettem, a tudomá­nyokból is kevesebbet kóstoltam, mint amennyire az étvágyamból futotta volna, s ha valami bölcs útba­indító tanácsot kellene adnom a mai unokáknak, alig­ha mondhatnék okosabbat, mint amit magam is hal­lottam hajdanán. Pedig világéletemben szenvedélyesen kutattam, s figyelem ma is az emberi boldogulás út­jait, ám biztos ösvényre sose leltem. Milyen furcsa! A technikai fejlődés kibetonozott sztrádákon száguld ve­lünk és a tudományok kása-hegyéből a legokosabb ember is csak morzsákat képes csipegetni, önmagunk megismerése viszont csigaléptekkel vánszorog csupán. Az atomok tört részéig megneveztük már szervezetünk anyagait, néhány nagyon fontos — valójában még mindig csak felületes — következtetést vontunk azr anyagok mozgásából, de a lényeget ma sem látjuk tisz­tábban, mint balgábbnak hitt őseink látták. Akár tízezer évekkel korábban, ma is éppen úgy sze­ret és fél, örül és bánkódik az ember. Verődik csapa­tokba, ahol segíti és marja egymást, s úgy múlik fe­lette a soha vissza nem fordítható élet, hogy sokszor végig se gondolja, mi végre való a nyüzsgés, a próbál­kozás. Tudományok egész sora foglalkozik a társadalmak fejlődésével, azok mozgásának törvényszerűségeivel, de hogy az egyén hogyan illeszkedjen az össznépi höm- pölygés sodrába, azt jószerivel mindenkinek ösztönö­sen kell megtapasztalnia. Pedig a közösségnek sem mindegy, hogy mennyire boldogulnak a közösség tag­jai, mégse lehetne mindenki számára használható ta­nácsot adni a boldogsághoz. Ha valami „kincset” sikerült tarisznyámba gyűjteni az évek során, az a megismert emberek barátsága, s az idejében elkerült rosszindulatúak távolléte volt. Ar­cok, emlékek, hangulatok sokasága közt hiába kutatok, jó szívvel senki példáját nem tudnám ajánlani kö­vetésre. Annyira „testreszabottak” az emberi sorsok, hogy a konfekciószerűen gyártott bölcsességekkel és tanácsokkal nem sokra megyünk. Keserű filozófiára hajlamos barátom például szentül his2i, hogy a boldo­gulás egyetlen módja az, ha a mondabeli szamár min­tájára az ember előtt is lebeg valami cél. A makacs négylábú kocsirúdja elé ugyanis egy répát kötöttek, a derék jószág azóta csak megy, megy a csemege után, s az se zavarja, ha sose éri el a célját. Egy valószerűtlenül idős néni humortól sem mentes bölcsessége szerint a hosszú élet egyetlen titka az, hogy túléljünk minden bonyodalmat. — Tudod édes fiam, hogy életem 93 évében mi min­den történt velem — mondta. — Először olyan gazdag voltam, hogy fél zsebemből kifizethettem volna ezt a szociális otthont, ahol most élek. Aztán férjhez men­tem — nem is egyszer! —, gyerekeim születtek és hal­tak is meg, elszegényedtem, újra kiderült felettem a nap, megint elbuktam, s közben mindegyre vénültem, öregedtem. Kibírtam jót és rosszat, s még az se za­var, ha most olyan egyedül vagyok, mint az ujjam. Itt az otthonban szeretnek, vigyáznak rám, és az életem­nek egyetlen célja van, az, hogy éljek. Hidd el, ez még így önmagában se utolsó dolog! A manó tudja. Persze, amíg vágyainkból futja, nem ártana még egy kis tartalommal is megtölteni a léte­zést. Kinek-kinek megtalálni azt a helyet, ahol leg­jobban képes megvalósítani önmagát, a közösség ér­dekeihez igazodva formálni a világot, és minél több kincset halmozni abba a tarisznyába, amellyel egyszer útba indítottak. Hogy ne csak kővel, betonnal és rozs- dásodó gépdarabókkal legyen terhes az a batyu, ame­lyet cipelünk. Andódy Tibor #! Filatéliai hírek MAGYAR POSTA 2 Ft A Magyar Posta a múlt hónapban adta ki a Felfe­dezők két blokkját, mely egyenként 4 darab 2—2 fo­rintos bélyeggel a világhírű hajósoknak és hajóiknak ál­lít emléket. A bélyegblokk tervezője Dobay Géza grafi­kusművész, és megjelent 312 800 fogazott és 10 900 vá­MAGYAR POSTA 2JFJ gott példányban. A két blokk egyikét itt mutatjuk be. A blokkon szerepel Leif Erik­son, aki már a XI. század­ban az amerikai kontinensen járt, Kolumbus Kristóf, Amerika felfedezője, Vasco da Gamma, aki elsőnek ha­józott Indiáig, Fernando Magellán, akinek hajója kö­Kert — háztáji Mérgező növények a kertben A ház körül a díszkerteket kettős céllal hozzuk létre: részben, hogy díszítsenek, részben, hogy gyereknek, felnőttnek felüdülést, szóra­kozást nyújtsanak. A gyerekek különösen, de a felnőttek is hajlamosak arra, hogy a körülöttük levő növényekről leveleket, virá­gokat, terméseket szakítsa­nak és azt rágcsálják, sava­nyú vagy édes nedvét szívo- gassák. A növények egy része ká­ros anyagokat tartalmaz, amelyek a szervezetbe jut­va kisebb mértékben káro­sodásokat, nagyobb mérték­ben mérgezéseket okozhat­nak. Fontos tehát hogy ismer­jük, mely növények veszé­lyesek. Csodálatos képet mutat az aranysárga aranyeső (La­burnum) a kék akác (Wis- ' teria), vagy a lila orgona. Az aranyeső azonban izgató mérget tartalmaz. Hazánkban is őshonos a tiszafa (Taxus). Árnyékos kertrészekbe, hegyes, dom­bos vidékeken ültetik is. Mind a levele, mind a ter­mése a szívre bénítólag ha­tó mérget tartalmaz. Az évelő növények közül a gyűszűvirág (Digitalis) ve­szélyes. Mind a levele, mind ' a virága mérgező alkaloidot j tartalmaz. A mérgező évelő növények közé tartozik a ta- ] vaszi hérics (Adonis), amely a levelével, virágával és gyökerével károsít. Mérgező hatású még a szarkaláb, a kerti anemóne (szellőrózsa), a zergeboglárka, stb. A hagymás, gumós növé­nyek közül különösen mérge­ző hatású az őszi kikerics (Colchicum). Óvakodjunk a machónia kékes színű termésétől, a gyöngyvirág. a borostyán termésétől. F. B. rülhajózta földet, a másik blokkon szerepel Sir Francis Drake, a fiatalkori kalóz, Henry Hudson, New-York folyójának felfedezője és névadója, James Cook, aki nyugati irányban hajózta kö­rül a földet, végül Robert Peary, az Északi-sark meg­hódítója. Argentína ’78. A nagy sportesemények sorába tar­tozik, s a világ igen sok pos­tája adott ki bélyegsort és blokkot, melyekből igen szép motívumgyűjtemény állítha­tó össze; 27 ország adott ki eddig, de még ez a szám nö­vekedhet. Kiadott Bulgária, Giblaltár, Lengyelország, Magyarország, Málta. Argen­tína 3 esetben adott ki, Bis- sau-Giunea, Brazília, Gabon, Ghana, Középafrikai Csá­szárság, Komoré, Mauritá­nia, Kongó, Libéria, Mongó­lia, Mexikó, Paraguay, Togo, Tanzánia, Szomália és Ugan­da. Vas Tibor Tudomány — technika ' i Tökéletesebb futballpálya 3ES&-' Világszerte próbálkozások folynak a futballstadionok műgyeppel való beborításá- ra. Az elképzelések szerint a műgyep egy 2—3 cm vastag szálas műanyagburkolat len­ne, amelyet a 25 cm vastag kavicslapra terített 6 cm-es aszfaltburkolatra fektetné­nek rá. A műgyepszőnyegen lejátszott labdarúgó-mérkő­zés után egyetlen vesztes sem hivatkozhatna az irreá­lis körülményekre, a sárra, a felázott vagy göröngyös talajra. Kora tavasztól késő őszig teljesen azonos körül­mények között folyhatnának a mérkőzések a műgyepen, ami természetesen a játékot is élvezetesebbé tenné, s így valószínűleg a nézőszámot is növelné. További előnyei is lennének a műgyepnek, ha elterjedne: csökkenne a sé­rülések száma és kisebbed- nének a pályafenntartás ma még igen tetemes költségei. Képünkön az ankarai új futballstadion különleges gyepfelületének kialakítóit láthatjuk munka közben, ók nem kifejezetten műgyeppel fedett pályát készítettek, ha­nem azt a megoldást vá­lasztották, hogy a „valódi” gyepszőnyeget műanyaggal preparált talajra fektették le. Az Ausztriában kidolgo­zott műanyag talaj felső ré­tege — a kép bal felső sar­kában látható metszeti rajz szerint — nem rothadó, szintetikus szálakból készül, amelyek megvédik a gyepet, s gyökereit megóvják attól, hogy a játékosok rúgásai kö­vetkeztében kiforduljanak. Az alsó réteg jó nedvszívó képességű cellulóz szálakból áll, amelyek tárolják a fű növekedéséhez szükséges táp­anyagokat és a nedvességet, s megfelelő csíraképességet biztosítanak a beültetett fű­magoknak. Téli havazások előtt ezt a gyeptípust is, a tisztán műgyeppel borított pályafelületet is hatalmas műanyag fóliákkal terítik le. Ezek eltávolítása után töké­letesen egyenletes felületű pályán kergethetik a labdát a futballisták. Fotósarok A film A film voltaképpen áttet­sző szalag, anyaga cellulóz- acetát. Az alig több mint 0,1 mm vastagságú szalagot több réteg borítja, ezeknek egy része a fizikai behatások, például a karcolások éllen véd. A legfontosabb réteg zselatinból áll, ez tartalmaz­za az ezüstjodiddal .elegyített fényérzékeny ezüstbromid kristályokat. A film érzé­kenységét elsősorban a kris­tályszemcsék átlagos nagysá­ga határozza meg. A fény energiája kémiai változáso­kat hoz létre a kristályok­ban, majd az előhívó anyag vegyi hatására kialakul a kép. Az előhívás során a megvilágított helyeken a megvilágítás mértékétől füg­gően fémezüst keletkezik. Ahol egyáltalán nem érte fény a filmet, ott a negatív átlátszó lesz, ahol a legtöbb fény érte, ott a legfeketébb. A kristályszemcsék átla­gos nagysága szerint lesz a film magas, közepes, vagy alacsony érzékenységű. Saj­nos a vonalélesség, a szem- csézet fordítottan arányos az érzékenységgel. Egy 15 DIN- es filmről készített pozitív kép sokkal több részletet tar­talmaz, mint egy 27 DIN-es. Ha tehát nagyméretű, éles kontúrú nagyításra van szükségünk, nem dolgozha­tunk magas érzékenységű filmre. Rossz fényviszonyok­nál, gyors mozgások meg­örökítésénél nem a kontúrok finomsága a lényeg. Ilyen­kor kerül sor a magas érzé­kenységű filmek használatá­ra. Minél érzékenyebb a film, annál kevesebb fényt igényel, tehát rövidebb idő­vel, szűkebb blendével dol­gozhatunk. A filmek érzé­kenységét nemzetközi szab­ványok adják meg, például: ASA, DIN, GOSZT, SCH. Leggyakrabban a DIN-t és az ASA-t használjuk. 17 DIN = 40 ASA, 20 DIN = 80 ASA, 27 DIN=400 ASA. Általában azt érdemes meg­jegyezni, hogy három DIN érzékenység változás jelent 1 blende különbséget. Ha te­hát a fénymérő 17 DIN-re nyolcas lencsenyílást mutat, akkor azonos idő mellett 20 DIN-es filmre 11-es re­keszt kell állítani. Mielőtt a filmet betennénk a gépbe, nézzük meg a do­bozát. ugyanis ezen fontos információk vannak. Leol­vashatjuk róla a film gyárt­mányát, fajtáját és érzé­kenységét. Vegyük például a közismert ORWO film do­bozát: ORWO = Originál Wolfen, NP = a negatív pánkromatikus, 27 = érzé­kenység, 120 = a film nagy­sága.- A doboz alján találha­tó még az emulzió száma, és a legfontosabb, a film sza­vatossági ideje. Kisfilmek esetén 24x36 mm, ráírják még, hogy kazettázott, nap­fény töltésű, vagy sötétkam­ra töltést igényel. Gyakran felmerül a kér­dés, hogy milyen filmet használjunk. Nálunk általá­ban négyféle gyártmány kapható, a FORTE, az OR­WO. a KODAK és ILFORD. Legtöbben FORTE, illetve ORWO filmet használnak, mindkettő jó minőségű, ám az ORWO film tulajdonsá­gai valamivel kedvezőbbek. Még jobb tulajdonságokat mutatnak a KODAK és az ILFORD filmek, de a minő­ségi különbség közel sem áll arányban az árkülönbséggel. A film érzékenységét mindig a téma és a várható fényvi­szonyok alapján válasszuk meg. Szabadban, napos idő­ben a 15—17 DIN-es film a legmegfelelőbb. A 20 DIN- es anyagot jó és rossz fény­viszonyok között használhat­juk (a gyakorlatban ez a legelterjedtebb), 27 DIN-es filmet belső felvételeknél, rossz megvilágítási körülmé­nyek között használjunk. Természetesen ezek csak ál­talános irányelvek, mivel az alacsony érzékenységű fil­meket is lehet megfelelő la­bortechnikával három—hat DIN-nel magasabb értékre kidolgozni, ugyanakkor fi­nom szemcsézetű hívóval a magas érzékenységűt is le­het vonaléles, részletgazdag negatívvá előhívni. (Folyt, köv.) Vida András

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents