Békés Megyei Népújság, 1978. július (33. évfolyam, 153-178. szám)

1978-07-23 / 172. szám

1978. Július 23., vasárnap Nagy Ildikó. Dobroczki Zsuzsanna, Hotya Marianna és Bél- teky István, a Rózsa Ferenc Gimnázium diákjai szerint is Jól Jön egy kis kereset a nyári szünet ideje alatt. Ok gon­doskodnak arról, hogy minden benne legyen a füzetcsoma­gokban. A békéscsabai új papírboltba a szlovák iskolá­tól szállítják át az általuk összeválogatott füzet- és tanszer­csomagokat Fotó: Gál Edit '®M®omxwoxwcamr««x»DDooatuwvTX»mm»mnuMi§ Az alkoholfogyasztás, kü­lönösen az égetett szeszes ita­lok fogyasztása évek óta gyorsan — az utóbbi hét év­ben az 1 főre jutó fogyasz­tás 70 százalékkal — emel­kedett. Ez a jelenség ellen­tétes társadalompolitikai és egészségvédelmi célkitűzé­seinkkel. A fenti indokok és gazda­sági megfontolások miatt az égetett szeszes italok fo­gyasztói ára július 24-i ha­tállyal átlagosan 25 száza­lékkal emelkedik. Az ár­emelés mértéke termékcso­portonként, illetve az egyes választékoknál különböző. A boltokban és a IV. osztályú vendéglátó helyeken a kom­mersz pálinkák és a kom­mersz rum, valamint a kü­lönleges likőrök ára 25 szá­zalékkal, a kommersz likő­rök ára 19,5—20,5 százalék­kal. a valódi gyümölcspálin­kák ára 30—36 százalékkal, a Brandyk ára pedig 24—35 százalék közötti mértékben emelkedik, mind a palacko­zott, mind a kimért italok körében. A vendéglátóipari árak az áremelés mértékének meg­felelően — a megállapított osztályonként érvényben le­vő haszonkulcs hozzászámí- tásával — módosulnak. (MTI) Megnyílt a debreceni nyári egyetem Huszonhárom országból érkezett 270 hallgató rész­vételével nyitották meg szombaton délben a nagy múltú debreceni nyári egye­temet. Kurucz Imre, a TIT főtitkára köszöntötte a ven­dégeket, akik az ötvenegy esztendővel ezelőtt alapított nyári egyetemen irodalom- történeti tanulmányokat foly­tatnak. A foglalkozásokat — a magyar nyelvtudásnak megfelelően — két csoport­ban tartják. A programban nemzeti estek, közös kirán­dulások, kulturális előadá­sok szerepelnek. ■■•■•■■■■■■••••■■•••••■••■■■•■••••••a Nem azért az fit fillérért Egy lötyögős kánikulai esten, Csabán, a Ka­zinczy úton grasszáltam ismerősömmel. A förró- ság kifacsart belőlem annyit, hogy nyelvem a szájpadlásomhoz ragadt. Egyébként is csekély va­csoraadagot fogyasztot­tam, mivel a szakácsnő szerelmi mámorában többször is megsózhatta a körömpörköltöt. Ezek után mint egy oázis viliódzott rám a Fehér Galamb vendéglő kivilágított üvegsora. Gondolkozás nélkül ka­nyarodtunk a bejárat fe­lé, s a presszó pultjáig meg sem álltunk. Sűrű cigarettafüst vont félho­mályt a zsibongó ven­dégsereg feje fölé. Nem kívánkoztunk leülni. El­határoztuk: állva fo­gyasztunk, hogy miha­marabb újra az utcára térüljünk. Mivel a cigarettánk is fogytán volt, kértünk egy doboz Fecskét, s két jaffát. Nagy élvezettel szürcsöltük a nedűt, s felének elfogyasztása után érdeklődtünk a fi­zetés módjáról és „ter­jedelméről”. Még be sem fejeztük a kérdést, a ki­szolgáló hölgy rávágta: „tizenöt forint”. Tovább mélyedtünk felüdülésünket Jelentő frissítőnk fogyasztásá­ba. Amikor nem beszél az ember, előfordul, hogy gondolkozik. Ezzel kísérleteztem én Is: „Ha tizenöt forintot fi­zetek, abból 5,50 a ciga­retta. Ezek szerint 9,50 a két pohár Jaffa. Vajon akkor egy jaffa mennyi­be kerül? Négy forint és 75 fil­lér... ” Az öt fillért ls kifi­zettük. —Jávor— fi hétvége hírei 0 A változékony időjárás­ban a nap minden munkára alkalmas óráját • kihasznál­ják az aratók, hogy az ala­pos kését behozzák. Csongrád megyében szom­baton hajnalban ismét ki­adós eső hullott, de a déli órákban helyenként már megindulhattak a kombáj­nok. A viharok a még álló gabonát is földre fektették, ezért csak kalászemelővel tudnak dolgozni az arató­cséplő berendezések. A ne­héz terepviszonyok próbára teszik az embereket és a gé­peket. Az elakadt kombáj­nokat traktorokkal vontat­ják ki, de közben óhatatla­nul megsérültek a súlyos gépek, s így sok a javítás. A javítóműhelyekben éjjel­nappali ügyeletet tartanak. A Dunántúlon is folytat­ták szombaton a betakarítást. Somogy megye déli, délnyu­gati térségeiben már korán reggel munkához láttak a kombájnosok. Észak-Magyarországon az évtized legnehezebb aratásá­nak számít az idei. Naponta határszemléken kell kijelöl­ni az aratásra alkalmas táb­larészeket Borsod megyé­ben, ahol szombatig eilig 4000 hektárról, a vetésterület mindössze 5 százalékáról ke­rült csak le a gabona. W 100. születésnapját ün­nepelte Kecskeméten Haja- gos Anna, Vacsi-hegy 200. sz. alatti lakos. A jó egészség­nek örvendő, egyedülálló matrónát a jeles évforduló alkalmából úttörők köszön­tötték és átadták a városi tanács ajándékát. ™ Szeged belvizektől leg­többet szenvedett városré­szében, Tápén 6 héten át 2 hetenkénti váltással, össze­sen 350 középiskolás dolgo­zott az építőtáborban. Mun­kájukkal a belvízrendezés hosszú távú tervének megva­lósításához járultak hozzá, amely felett a Csongrád me­gyei KISZ-bizottság vállalt védnökséget. Szombaton az utolsó, a harmadik turnus fiataljai is elbúcsúztak a tá­bortól. 0 A nyári ünnepi hetek egyik kiemelkedő képzőmű­vészeti eseményeként, szom­baton a szegedi November 7. Művelődési Köpontban meg­nyílt a húsz éve elhunyt ki­váló szobrászművész, Med- gyessy Ferenc emlékkiállí­tása. A Magyar Nemzeti Galériában őrzött művei közül ezúttal 28 bronzba, márványba, kőbe vésett szobra és domborműve, va­lamint harminc grafikai lapja és pasztellképe került a közönség elé. 18-ig tekint­hető meg. V. országos vers­és prózamondó verseny A Kulturális Miniszté­rium, a Magyar Kommunis­ta Ifjúsági Szövetség, a Ma­gyar Televízió, a Magyar Rádió és a Népművelési In­tézet meghirdette az amatőr vers- és prózamondók V. országos versenyét. Jelentkezhet minden olyan, 14. életévét betöltött pályázó, akinek nincs hi­vatásos előadóművészi mű­ködési engedélye, nem tag­ja színháznak, vagy színházi stúdiónak, valamint nem nyert felvételt a Színművé­szeti Főiskolára. A jelentkezőktől elsősor­ban Radnóti Miklós versei­nek, prózájának és mű­fordításainak, illetve a XX. század magyar és világiro­dalmi alkotásainak bemuta­tását kérik. Jelentkezni lehet szemé­lyesen, vagy írásban (név, életkor, foglalkozás, lak­cím és esetleges színjátszó csoportbeli tagság feltünte­tésével) a megyei művelő­dési központokban, vagy népművelési tanácsadóknál, illetve Budapesten a kerü­leti tanácsok népművelési csoportjánál. A fegyveres testületek tagjai lakó-, illet­ve szolgálati helyükön je­lentkezhetnek. Jelentkezési határidő : 1978. szeptember 10. A leg­jobbak műsorát a televízió és a rádió adássorozatban közvetíti. Fejlesztik a fűggfinygyártást Fontos állomásához érke­zett a fejlesztés a győri Gardénia Csipkefüggöny­gyárban. Munkába állították a Jaquard lánckötőgépeket, amelyek a legújabb divatigé­nyeknek is megfelelő függö­nyöket gyártják, mindent „tudnak” ezek a gépek, ami egy függönygyártó berende­zéstől elvárható: mintaská­lájuk kimeríthetetlen, a füg­gönyök könnyen kezelhetők, mert műszálból készülnek, mégis a csipkefüggöny hatá­sát keltik. A gyár öt évre szóló koo­perációs szerződést kötött az NSZK-beli Rhetex céggel. Ennek keretében vásárolta meg a korszerű függöny­gyártási technológiát, amely a már üzemelő Jaquard-gé- peken kívül felöleli a kiké­szítő- és a csomagolóberen­dezéseket is. A csaknem 100 millió fo­rintos fejlesztés második ütemében korszerű kikészí­tőüzemet létesítenek, amely nemcsak a Győrött, hanem az ország valamennyi füg­gönygyárában előállított ter­mékek mosását, hőrögzítését, egyszóval szép külsőbe öltöz­tetését is elvégzi. Citeramuzsika Szarvason A magyar zene ezer éve a citeramuzsika tükrében cím­mel hangversenyt rendez a Vajda Péter Művelődési Központ július 24-én, hét­főn este 18 óra 30 perctől a zeneiskola koncerttermében. Közreműködik Pócsik De­zső citeraművész és Bodza Klára népdalénekes. Mű­soron a honfoglalás előtti, s a későbbi századokból meg­őrzött zenei, tánc- és ének­emlékeink, valamint új stílusú népdalok, Bartók és Kodály művei. Az est ér­dekessége lesz, hogy a mű­vészek székely népdalokat tanítanak meg a közönség­nek. Pénteken délután szép számú részvevő előtt, Gyulán, a Dü­rer Múzeum kertjében Sik Ferenc érdemes művész, a Vár­színház művészeti vezetője nyitotta meg a Mladonyiczky Béla békéscsabai szobrászművész alkotásait bemutató kiállítást Fotó: Béla Ottó Emelkedik az égetett szeszes italok ára AZ ORSZÁGOS ANYAG- ES ÀRHIVATAL, A BELKERESKEDELMI MINISZTÉRIUM KÖZLEMÉNYE Irányítók az első vonalban bben az évben már két ízben foglalkozott az orosházi járási párt- bizottság a járási pártmun­ka helyzetével. Először márciusban azt vizsgálta meg, hogy a Politikai Bi­zottság márciusi határozata a pártvezetőségek munká­jának fejlesztésére hogyan halad. Júniusban pedig a Politikai Bizottság 1972 de­cemberi és a Titkárság 1973 decemberi határozata alap­ján tekintette át az alap­szervezetek tevékenységé­nek helyzetét. E vizsgáló­dások, s Antali Károllyal, a jb. titkárával történt be­szélgetés adta meg esszenciá­ját ennek a cikknek. A já­rási pártbizottság megálla­pításai, úgy vélem, általános tanulságul is szolgálnak, és ezért is hasznos a teljesség igénye nélkül néhány szót ejteni róluk. Régi igazság, hop az alapszervezeti partéiét fej­lesztésének, korszerűsítésé­nek kulcskérdése a vezető­ség munkája. Ezért töreke­dett már az 1972-es határo­zat óta mind erőteljesebben arra a járási pártbizottság, hogy a vezetőségekbe az «lapszervezetek legképzet­tebb és a vezetésre legalkal­masabb tagjait válasszák be. Azokat, akik élvezik a párttagok és pártonkívüliek bizalmát. Ez alfája és óme­gája a vezetőségi munka színvonala növelésének. Eb­ben, éppen a fenti ohok miatt, messzemenő segítsé­get ad a jb., úgy is, hogy a vezetőségi tagok megfelelő képzettséget szerezhessenek, de úgy is, hogy az alapszer­vezetek önállóságának erő­sítése érdekében, szükség esetén helyszíni operatív támogatást nyújt. Nemrégi­ben Gerendáson történt, hogy személycserét volt szükséges megvalósítani a pártvezetésben. A járás mintegy 265 alap­szervezeti vezetőségi tagja, (köztük a titkárok is) sze­rénytelenség nélkül el lehet mondani, alkalmas összetett feladatainak magasabb szin­tű ellátására. A titkárok 94 százalékának politikai vég­zettsége, 14,7 százalékának egyetemi-főiskolai, 45,5 szá­zalékának középiskolai vég­zettsége van. A vezetőségi tagok a járás mintegy 65 alapszervezetében látják el 2513 párttag tevékenységé­nek irányítását. A párttagok száma pedig a járás ossz. aktív keresőképes dolgozó­jának 24,3 százaléka. Ebből is kitűnik a kommu­nisták jól szervezett tevé­kenységének hatása a gaz­dasági, politikai, kulturá­lis életre a járás területén, ök a mozgás tendenciáinak irányítói az első vonalban mindenütt, ahol jól mű­ködik a pártvezetőség. Már­pedig el lehet mondani, högy az elmúlt hat esztendőben jelentős fejlődés van a mun­kájukban. Hogyan lehetne ezt röviden összefoglalni ? Mindenekelőtt a nagyobb önállóság hat jótékonyan az irányítás színvonalának növelésére. Irányító mun­kájuk egyre erősödő oldala a megalapozott állásfogla­lások kialakítása, a központi határozatok lefordítása sa­ját környezetükre. Törek­vésük és szándékuk arra, irányul, hogy a párt politi­kai munkaeszközeivel, mód­szereivel támogassák a gaz­dasági döntéseket. Egyszóval: a pártvezetősé­gek ma már rugalmasan tudják követni társadalmi, gazdasági életünk nagy változásait, sőt hatással vannak e jó irányú változá­sokra azzal, hogy képesek meg is fogalmazni benne a saját feladatukat, képesek a cél érdekében koordinálni területükön a tennivalókat, mozgósítani és „lerakatni” a hozzájárulást azok megva­lósulásához. Ezek nélkül nem oldódhatott volna meg a járásban a „járdaprog­ram”, a vízműépítés ügye Békéssámsonban és Nagy­szénáson, vagy akár a mű­velődési ház építése Tót­komlóson. Az összes helyi cél elérését a vezetőségi ülések után taggyűlések ké­szítik elő, amelyeken a he­lyi határozatok végrehaj­tásának megszervezése és ellenőrzése történik meg, s ezeket a taggyűléseket (és egyben a végrehajtás meg­könnyítését) követi a széles körű tájékoztatás a dolgo­zók körében a soron levő tennivalókról. Az önállóság erősödéséhez az is hozzájá­rul többek között, hogy jó­val kevesebb a felsőbb szer­vek által utasított taggyűlé­si napirendi téma. Ehelyett a helyi tennivalók kerültek előtérbe, melyek végrehajtá­sában a hangsúly az emberi tényezőkön van. Tekintve, hogy a helyi célkitűzések (járda, vízmű, közművelő­dés, vagy akár termésho­zam-növelés, tejtermelés fo­kozása stb.) közelebb áll­nak a község, az üzem, a termelőszövetkezet dolgozói­hoz, mozgósításuk ezek el­érésére könnyebbnek tűnik a járás alapszervezeteiben dolgozó 283 pártcsoport tagjának. De csak úgy tűnik. Valójában azonban az tűnik ki a gyakorlatból, hogy a dolgozókat nem elég egy­szer megnyerni valamire, naponta kell megszerezni bizalmukat és ez csak ak­kor sikerül, ha az elképzelé­sek találkoznak a dolgozók cselekvő egyetértésével, Mindezek ellenére nem mondható árnyéktalannak a pártvezetőségek és alap­szervezetek munkája a já­rásban. Noha az „elbeszél­getések” óta jó gyakorlattá vált saját munkájuk érté­kelése is, a bírálat-önbírá- lat, annak vizsgálata, hogy miben értek el fejlődést, és miben maradtak el — né­hány esetben mégsem si­kerül a dinamikus haladás. Ez érthető is, hiszen a párt; munka fejlesztése hosszú folyamat és sohasem szűn­het meg stílusának, módsze­reinek tartalmi tökéletesí­tésére való törekvés. Ez pe­dig csak akkor képzelhető el, ha rendszeresen képesek is vagyunk szembenézni munkánk fogyatékosságai­val. Nos, a járási pártbizott­ság ezt is megtette azok megállapításával — ismét a teljesség igénye nélkül —, amit lentebb csokorba kö­tünk. Csak slágvortokban. Nagy „ereje” van még a párt=- munkában a formalitásnak néhány helyen. Előfordul, hogy négy különböző szin­ten is ugyanaz a „szöveg” kerül a hallgatóság elé, amit fentről kapnak és amit elmulasztanak a helyi kö­rülményekre bontani. Ez részben az irányítószervek hibája is, amelyek nem mindig differenciálnak az alapszervezetek egyrészt te­herbíró képeségére, más­részt sajátos feladataira te­kintettel. Magyarán: egy határozatot, például az ok­tatás megszervezését nem lehet mindenütt ugyanazon a fokon végrehajtani, ha­nem természetesen a helyi szükségletek figyelembevé­telével kell megszervezni annak végrehajtását. Az­tán. A gazdasági munka pártellenőrzése nagyon el­térő. Az éves tervfeladatok megvitatására későn kerül sor, az éves cselekvési prog­ramokat például az alap­szervezetek egyharmada nem készítette el határidőre. Elő­fordul továbbá, hogy a ho­zott jó helyi határozatok el­felejtődnek, nem kerülnek az emlékeztetőbe, s ezért elmarad végrehajtásuk el­lenőrzése is. Továbbá: a párttagok körülbelül 15 szá­zalékának csak alkalomsze­rű pártmegbizatása van, vagy egyáltalán nincs. Ugyanakkor egyesek túlter­heltsége szinte más elvisel­hetetlen. égül előfordul az is, hogy a taggyűléseket megelőző pártcso- port-megbeszélések elma­radnak, hiányos a pártcso­portvezetők tájékoztatása, s tapasztalataik éppen ezért nem kerülhetnek a taggyű­lések elé. Ezeknek a hiá­nyosságoknak fokozatos megszüntetését tűzte az alapszervezetek és vezetősé­gek feladatául a járási párt- bizottság, hogy a pártmunka fejlesztése a jövőben is tö­retlenül haladjon előre. Varga Dezső

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents