Békés Megyei Népújság, 1978. július (33. évfolyam, 153-178. szám)

1978-07-16 / 166. szám

1978. július 16., vasárnap % Ki vezet jobban? Közlekedési bűncselekmények az igazságszolgáltatás mérlegén Interjú dr. Czene Magdolna járásbiróval A közlekedési baleseteket a legkülönbözőbb elnevezés­sel illették már. Egyes közírók napjaink olyan népbeteg­ségeként emlegetik őket, melyeknek pusztító sodrását az emberiség képtelen megállítani. De vajon helytálló ez az állítás? Hiszen az igazságszolgáltatás a balesetek zömét közlekedési bűncselekménynek minősíti. Éppen azért, mert megelőzhetők lettek volna. Megyénkben ezeket az ügyeket a Gyulai Járásbíróság tárgyalja. A büntető tanács munkáját immár két éve dr. Czene Magdolna bírónő vezeti. Vele beszélgettünk az egyre növekvő számban előforduló közlekedési bűnügyekről, bekövet­kezésük okairól, valamint bírói megítélésükről. Évente sok száz sorköte­les vesz részt az MHSZ Bé­kés megyei Gépjárműveze­tő-képző Iskolájának tan­folyamain, s szerzi meg nemcsak a katonaéletükben, hanem a leszerelésük után is jól hasznosítható jogosít­ványt. E fiatalok számára — már hagyományosán — teg­nap, július 15-én — ren­dezték meg a „Vezess kivá­lóan!” verseny megyei dön­tőjét, amelyre a járási és városi osztályvetélkedők legjobb három-három sor­kötelese érkezett Békéscsa­bára. A repülőtéren külön­féle akadályokat küzdöttek le, teherautót, személygép­kocsit, illetve ' motorkerék­párt vezetve. Nem volt „könnyű” a terep, de a pal­lón való átkeléskor, az emel­kedőn való megálláskor és elinduláskor bebizonyították jó felkészültségüket a fia­talok. Külön említésre méltó az, hogy a versenyzők akkor is sikeresen helytáll­tak, amikor letakart se­bességmérővel — csupán az érzékekre támaszkodva — 40 kilométeres maximális sebességgel kellett haladni­uk. A verseny gyakorlati fel­adataihoz tartozott még a járművek hibaelhárítása, amire az MHSZ-székházban került sor. A versenyzők a Partizán utcai lőtéren 10— 10 lövéssel döntötték el, hogy közülük ki a legjobb, s politikai, KRESZ-, műszaki kérdésekből álló tesztlapokat töltöttek ki. A Magyar Honvédelmi Szövetség Békés megyei ve­zetőségén megtudtuk, hogy a következő évben a magán­gépkocsival rendelkezők is igénybe vehetik a repülőté­ri, akadályokkal nehezített versenypályát. — Szomorú tényekről ta­núskodik a statisztika. Az elmúlt két évben a súlyos testi sértést okozó és a halá­los kimenetelű közlekedési bűncselekmények száma 186- ról 213-ra emelkedett me­gyénkben. 1977-ben közútja­inkon 729 személy sérült meg, s 213 esetben indult nyomozás. Ugyancsak ,a múlt évben 43-an vesztették életü­ket a megye közútjain. Ha­lálos közlekedési baleset okozása miatt 27 személy el­len emelt vádat az ügyész­ség. — Mindez azt is jelenti, hogy nem minden baleset bűncselekmény? — Vádemelésre csak akkor kerül sor, ha a baleset a KRESZ valamely szabályá­nak megszegése miatt követ­kezett be. Ez egyben azt is mutatja, hogy a balesetek zömét el lehetett volna ke­rülni. — Mi az oka a balesetek szembetűnő emelkedésé­nek? — A járművek számának rohamos növekedésével sza­porodnak a veszélyhelyzetek a közutakon. A közvetlen ok azonban legtöbbször a sza­bálytalan előzés, a látási-, az út- és időjárási viszonyok­nak meg nem felelő sebes­ség, az elsőbbség meg nem adása és számottevően az ittasság. A múlt évben 144 balesetet ittas járművezetők okoztak. Igen sok halálos baleset este következik be. Az áldozat gyakran a kivi­lágításán kerékpárral köz­lekedő személy. — Ilyenkor ki a hibás? — A szerencsétlenség zöm­mel akkor következik be, •amikor a járművezető tom­pított fénnyel közlekedik. A tompított világításnak 40 méterre kell megvilágítania az utat. A jármű sebességét tehát úgy kell megválaszta­ni, hogy a belátható távolsá­gon belül, ami ebben az esetben 40 méter meg le­hessen állni. Igen ám, csak­hogy a tapasztalata szerint tompított fénynél az út szé­lén haladó gyalogost, vagy kivilágítatlan kerékpárost általában csak ennél kisebb távolságról lehet észlelni, különösen, ha . az időjárási viszonyok is kedvezőtlenek, például erős hóesés, sűrű eső. egybefüggően vizes út­test, stb. Éppen ezért ,a se­bességet úgy kell megválasz­tani. hogy a jármű vezetője az általa belátható távolsá­gon belül meg tudjon állni. A gyakorlat azt igazolja, hogy közútjainkon számítani kell az igen sokszor szabály­talanul közlekedő gyalogo­sokra és kerékpárosokra. — Kik okozzák a leg­több balesetet? — A nem hivatásos gép­kocsivezetők. A motorkerék­párosok gyakran sértettjei egy-egy közlekedési bűncse­lekménynek. Találkozni olyan helytelen szemlélettel, hogy aki nagyobb járművel közlekedik, annak több a joga is. Egy hivatásos te­hergépkocsi-vezető esete szemlélteti ezt, aki az el­sőbbségi szabály igen durva megsértésével nem adott el­sőbbséget a védett úton közlekedő motorkerékpáros­nak. A baleset következté­ben a motorkerékpár veze­tője meghalt. a feleségének amputálni kellett' a lábát és még egyéb, az egész életére kiható, súlyos sérüléseket szenvedett. — És a nők? — Kevés nő okoz balese­tet. Két év alatt csak egy olyan ittas vezetéses bűn- cselekmény volt, melyet ne követett el. Ekkor azonban igen súlyos halesetet oko­zott egy késő éjszakáig nyú­ló hétvégi szórakozás befe­jezéseként. Békéscsabáról hajmeresztő sebességgel ve­zette a személygépkocsit és nekihajtott egy fának. Meg­halt a férje és egyik utasa. A biztonsági övét sem kap­csolták be. — A legtöbb balesetnél jelentős az anyagi kár, sőt a sértett meg is rok­kan. A közlekedési bíró­ság miért nem foglalkozik a kártérítéssel? — A kár nagy része az Állami Biztosító útján nyer megtérülést, az a része pe­dig, amely ezen az úton nem nyerhet elintézést legtöbb­, szőr olyan nagyobb bizonyí­tást igénylő és jogilag is bonyolultabb kérdés, ami á büntető eljárást jelentősen elhúzná. Ezen eljárásban a figyelmet elsősorban a bűnösségi körülmények tisz­tázására kell fordítani, míg az előbbiekben megjelölt kártérítési igényeket polgári perben lehet érvényesíteni. — A balesetek általában egy szempillanat alatt kö­vetkeznek be. Hogyan le­het az igen rövid idő alatt történt eseményt felidézni és a bűnösséget megállapí­tani? — A tárgyalás vezetése nagy tapasztalatot, ember­ismeretet és alapos felké­szültséget igényel. Elsősor­ban a megfelelő légkört kell megteremteni. Különösen a tanúkihallgatás követeli meg ezt, hiszen az emberek különböző lelki alkatúak, s egy nagyon rövid idő alatt bekövetkezett olyan ese­ményről adnak számot a bí­róság előtt, amelyre előzőleg maguk sem számítottak. Ha hozzátartozó a sértett, akkor megerősödik az ellenérzésük a vádlottal szemben, s hajla­mosak közrehatását felnagyí­tani. — Az esetek egy részé­nél viszont nincs szemtanú, és a nyomokat is elmossa az idő. — Ilyenkor a balesetet követően megtartott helyszí­ni szemle és a tárgyi bizo­nyítékok szolgálhatnak út­mutatóul. A műszaki, az or­vosszakértő, a nyomszakértő és az egyéb speciális kérdé­sekkel foglalkozó szakértő szóra bírja őket, s a bíróság számára hasznos következte­téseket von le. — Az ülnökök között van-e gépkocsivezető? — Tekintve, hogy a közle­kedési bűnügyek elbírálása az ítélkezés egy speciális területe, célszerű lenne olyan megoldás, hogy az ül­nöki teendőket nagy tapasz­talattal rendelkező gépkocsi- vezetők lássák el, hasonló­an ahhoz, mint ahogy a fia­talkorúak tanácsában peda­gógus az egyik ülnök. Jelen­leg azonban még ritkán for­dul elő az, hogy az egyik ül­nök gépkocsivezető, illetve a közúti közlekedésben egyéb­ként is jártas személy le­gyen. — Hogyan viselkednek a halálos közlekedési balese­tek okozói a bíróság előtt? — Néha rádöbbennek cse­lekményük súlyára. Sokszor szinte mindent megtesznek, hogy az elhaltra hárítsák a baleset okozását. Igen kevés esetben találkoztam olyan vádlottal, akin látszott, hogy egész életére nyomot ha­gyott a baleset okozása. Ilyen leginkább akkor fordul elő. ha a legközelebbi hoz­zátartozó vagy munkatárs halt meg. — A közvéleményben elterjedt, hogy a halálos kimenetelű közlekedési bűncselekményekért eny­he büntetést szab ki a bí­róság. — Az ítélet kihirdetése után a bíróság folyosóján, de néha a tárgyalóteremben is elhangzik egy-egy elkese­redett kifakadás. „Hát az én fiat élete csak ennyit ér?!” Emberi oldaláról tekintve jogos a kérdés. A közlekedé­si bűnügyek azonban egész kevés kivételtől eltekintve nem szándékos, hanem gon­datlan cselekmény. Igen sok esetben a véletlenek szeren­csétlen összejátszása. A bű­nösség fokát a szabálysze­gés súlya határozza meg. Az, hogy mennyire lehetett vol­na azt elkerülni. A közel­múltban egy olyan ügyet tárgyaltunk, amelyben a tra­gikus következmény 4 km/h sebességen múlott. Igen gyakran fordul elő, hogy durva szabályszegés követ­kezménye olyan enyhe, amely nem is minősül bűn­tettnek, hanem vétségnek. Feltűnően sok közlekedési bűncselekménynél kimutat­ható a sértett közrehatása is. Ám a bíróságnak egyéb té­nyezőket is figyelembe kell venni a büntetés kiszabása­kor. A jó múltkorában egy 82 éves, büntetlen előéletű, de ezenkívül is kifogástalan életvitelű idős ember kerék­párjával szabálytalanul ka­nyarodott. az utána közle­kedő gépkocsi vezetője a balesetet — az idős ember elütését — el akarta kerülni, ez azonban az életébe ke­rült. Meghalt az egyik utasa is, a felesége. — Az ítéleteknek van-e visszatartó ereje? — E cikk terjedelme nem engedi meg ennek bővebb kifejtését, azt azonban meg lehet állapítani, hogy igen kis számban fordul elő olyan, hogy közlekedési bal­eset okozásáért elítélt sze­mély újra a bíróság elé ke­rül hasonló bűncselek­ményért. A közúti közlekedés biz­tonsága és kulturáltsága azonban az egész társadalom ügye. A bíróság ítélkezési gyakorlatával csak segítheti ezt a munkát. Serédi János .. .hogy a békéscsabaiak és a megyeszékhelyre érke­zők olykor hollandinak érzik magukat — bolygó hollandi­nak. Mert tessék elképzelni a következőket: ismerősöm­höz beállított a nyári szezon kedves vendégeként vidéki anyósa, aki módfelett kedveli a vadászatot, különösen mió­ta férje egy őznek szánt go­lyónak ütközött. A meglehe­tősen szívesen látott vendég — mit tesz Isten? — par­fümhöz akart jutni. De hol? Természetesen a Tanácsköz­társaság útja és a Munká­csy utca sarkán levő illat­szerboltban, ahonnan már sok éve szerezte be rendsze­resen kedvelt kozmetikai szereit. Nos, ez most nem stimmelt! Az illatszerbolt he­lyén nagyszerűen dekorált kirakatú „volt” vadászboltot talált, amelyen igen megle­pődött. — Van ilyen — mondta is­merősöm, aki közben meg­hallotta, hogy mostanában nagy költözködési hullám ér­kezett Békéscsabára, s ez egyáltalán nincs kapcsolat­ban az árvízhullámmal, sőt a belvizekkel sem. Sebaj! Fel a fejjel, a né­ninek amúgy is levélpapírra van szüksége, s azt akarta illatosítani. Pár hét múlva: gyerünk az írószerboltba! De ekkor már nemcsak meglepődött, hanem meg is hökkent, hiszen a gyerekkora óta megszokott papírbolt helyén kötöttáru 'szaküzlet nyílt. — Csak most már világos­ság gyúlna a fejemben —fo­hászkodott, és taxi után né­zett, hogy az elvigye megint a föútra, de ezúttal a villa­mossági szaküzletbe, fény­gyújtás céljából. Az elkép­zelt taxis csak morgott: Ö ugyan nem fuvaroz olyan helyre, ami nincs is, inkább menjen gyalog két saroknyit az áruházba, ott mindent le­het kapni, és nem kell in­duláskor a gépkocsival rük- vercelni, többször sebességet váltani, amíg kijut a taxiál­lomásról, ha egyáltalán si­kerül neki, akárcsak a Csaba Szálló előtt parkírozó sze­mélygépkocsik vezetőinek. Jó! A néni is sétálhat egyet, ismerősömnek megfu­totta a munkaidejéből. De a néni újságot is akart venni és kereste a szálló előtti pa­vilont. Hát ez nem a Mun­kácsy utcába költözött?! S egy újabb meglepetés: a volt méteráruboltban sem lehet vásárolni, viszont már itt van az immár átköltözött de­koratív vadászbolt. — Mit csinál Csabán a Filharmónia? — kérdezte a vendég. Ismerősöm lankad- tan rámutatott egy táblára, amely azt hirdette: ide és ide költözött a Filharmónia he­lyi kirendeltsége. És az Autó­klub? Az meg oda, meg oda. — Akkor menjünk a ligeti sörkertbe — így a néni, ám ott csak azt állapíthatta meg, hogy még asztalok sincsenek. Aztán megkérdezte, hogy mi­kor zárták el a forgalom elől a Kórház utcai Élővíz-csator­na hídját, aminek rendbe ho­zásán egy lélek sem dolgo­zik. Magam sem értem, miért nem tudják némelyek meg­érteni a változó idők változó szavát. Pedig végeredmény­ben nagyon egyszerű az egész: csak ki kell nyitni a füleket, no meg általában szemet húnyni sem szabad! Vitaszek Zoltán Nem könnyű feladat terepen vezetni Kun János mezőkovácsházi kombájnos hibaelhárítást végez A tesztkérdések megválaszolására nemcsak műszaki, ha­nem politikai felkészültségre is szükség volt Fotó: Martin Gábor

Next

/
Thumbnails
Contents