Békés Megyei Népújság, 1978. július (33. évfolyam, 153-178. szám)
1978-07-16 / 166. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek ! N É PÚJSAG MEGYEI PÛRTBIZOTTSÛG ÉS fl MEGYEI TűNflCS LAPJA 1978. JÚLIUS 16.. VASÁRNAP Ára: 1,20 forint XXXIII. ÉVFOLYAM, 166. SZÁM 30 éve írták alá a bolgár—magyar barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződést Háttéripar Jobb kifejezés híján a háttéripar megjelölést alkalmazzák a szakemberek mindazokra a cégekre, tevékenységekre, melyek elengedhetetlenül kapcsolódnak a végtermék-kibocsátók munkájához, alkatrészeket, részegységeket állítván elő. Friss és nagy súlyú dokumentumot idézve: az MSZMP Központi Bizottsága 1977. október 20-i ülésének határozatában azt olvashatjuk, hogy „A gépipar fejlesztésének kulcskérdése a kifogástalan minőségű és széles körben felhasználható előgyártmányok, alkatrészek, részegységek hazai gyártásának és külkereskedelmi forgalmának növelése.” Laikusként, pusztán a józan észre hagyatkozva is könnyen beláthatjuk; sokkal célszerűbb — a legegyszerűbb esetet választva — ott csavarokat készíteni, ahol ahol ehhez automata gyártósorok, kellő tapasztalatú dolgozók, megfelelő anyagok, szerszámok, műveleti utasítások állnak rendelkezésre, mint ott, ahol mindezek a feltételek hiányoznak. Mégis, gyárak, vállalatok sora kényszerül arra, hogy a termékeihez nélkülözhetetlen csavarokat készítsen, mert ebben az esetben a háttéripar a szükségleteknek mindösz- sze 43—46 százalékát képes fedezni. Messzire nyúló, történelmi okai vannak annak, hogy az ipar a végtermékre koncentrál, hogy az árutermelésben igazi értéke a gépnek, komplett berendezésnek van, s az alkatrész, a részegység előállítása a szervizeléshez, a javításhoz szinte teher. Emiatt azután a drága technikai javak szorulnak kényszerpihenőre, s az sem ritka eset, hogy egy szétszedett gép alkatrészeivel javítják meg a hasonló másik kettőt. A miért van így-re kétféle irányban kereshetjük a magyarázatot. Az egyik irány : az ipar szervezeti fölépítése sokkal inkább tükre a hagyományoknak, mint a mai szükségleteknek. Kevés a kis- és közepes vállalat, ahol gyorsan, rugalmasan képesek kielégíteni a változó igényeket, s e szerény tábor is apad, mert divat a beolvasztás, a nagyobb céghez történő odacsatolás. A másik tény: a szakosodást, a specializálódást az ösztönzési, hitelezési szabályok nem értékelik (nem bátorítják) kellő módon. Változtatni a helyzeten nemcsak lehetséges, hanem elengedhetetlenül szükséges, ám mint a vázoltak mutatják, a teendők bonyolultak. Ezért hiba lenne itt is arra várni — mint sok minden másban —, hogy először „fent”, illetve „lent” lépjenek. A fenti és lenti lépések nem azonosak, nem cserélhetők fel, egyik a másikat nem helyettesíti! Éppen ezért az ösztönzési rendszer finomítása éppúgy része a mai állapotok kedvező irányú változtatásának, mint a vállalatok közötti kapcsolatok áttekinthetőbbé tétele, s új cégek — kizárólag ilyen feladatokra szakosodott termelőegységek — alapítása. Mészáros Ottó Dr. Szénási Géza, a Magyar Népköztársaság szófiai rendkívüli és meghatalmazott nagykövete fogadást adott a bolgár—magyar barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási Hazaérkezett a magyar békemozgalmi delegáció A Béke-i'ilágtanács moszk- vái elnökségi ülésén részt vett magyar békemozgalmi küldöttség, amelyet Sebestyén Nándomé, az Országos Béketanács főtitkára, a Bé- ke-világtanács elnökségének tagja vezetett, szombaton hazaérkezett. Tegnap, szombaton, a délelőtti órákban az Orosházi Üveggyárba látogatott Ábrahám Kálmán építésügyi és városfejlesztési miniszter. A vendéget az igazgatósági épület bejáratánál Frank Ferenc, a megyei pártbizottság első titkára és Czina Sándor igazgató fogadták, majd a megyei és az orosházi pártbizottság, valamint a gyár több vezető munkatársa jelenlétében Czina Sándor röviden tájékoztatta a minisztert a gyár történetéről, jelenéről és jövőjéről. Az Orosházi Üveggyár az Üvegipari Művek legnagyobb gyára. Itt állítják elő az üvegipar termelésének jó részét, itt található az ipar állóeszköz-állományának több mint 50 százaléka, és ez a gyár adja a tőkés export több mint egyharmadát. szerződés aláírásának 30. évfordulója alkalmából. A fogadáson jelen volt Petr Mladenov, a Bolgár Kommunista Párt KB PB tagja, külügyminiszter, Di- mitr Sztanisev, a BKP KB titkára, valamint a bolgár politikai és társadalmi élet több más kiemelkedő képviselője is. Dr. Széná'si Géza, a Magyar Népköztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövete az első bolgár— magyar barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés aláírásának 30. évfordulója alkalmából nyilatkozatot adott a Szofijszkije Novosz- tyi című, több nyelven megjelenő hetilapnak. A 30 éves évfordulón a magyar és bolgár vezetők táviratváltására is sor került. Megérdemli tehát a külön figyelmet, hiszen három és fél ezren másfél milliárd forint értéket termelnék egy évben, úgy, hogy ezt kizárólag hazai alapanyagok és olcsó hulladékgázok felhasználásával érik el. A gyár magas színvonalú termékeit külföldön is jól ismerik, az idén például 6 millió dolláros exportot bonyolítanak le, de ahhoz, hogy a kivívott piaci pozíciókat megtarthassák, jelentős fejlesztésekre van szükség. Az üvegiparban sűrűn dolgoznak ki új gyártási eljárásokat, és ezeket az orosháziaknak is alkalmazniuk kell, ha továbbra is versenyben akarnak maradni a világpiacon. Az új korszerű energia- és anyagtakarékos gyártási eljárás bevezetése Orosházán csaknem egymilMagyarlengyel műszálegyezmény A magyar—lengyel műszálegyezmény keretében megkezdték a pvc-por szállítását Kazincbarcikáról a lengyelországi üzemekbe. A Borsodi Vegyikombinátból a mostani első kétszáztonnás szállítmányt még ebben az évben mintegy tizenkétezer tonna követi. A magyar fél számára csereként szállított lengyel poliészter szál már ebben az évben mintegy hatmillió dollár értékű tőkés import megtakarítását teszi lehetővé. liárd forintba kerülne, de a beruházás egy év alatt kifizetné a ráfordított összeget. Ábrahám Kálmán több, lényegre tapintó kérdést tett fel a beruházás indokoltságával kapcsolatban, majd meggyőződve a fejlesztés előnyeiről, teljes támogatásáról biztosította a gyár vezetőségét. Szóba került az üvegfeldolgozás fejlesztésének kérdése is, melyben a miniszter szintén sürgős előrelépést javasolt. A beszámoló után Ábra- hám Kálmán és Frank Ferenc, Czina Sándor kalauzolásával megtekintették a gyár üzemeit. A miniszter elismerően szólt a látottakról és ismételten leszögezte, hogy az ÉVM egyetért az orosházi gyár fejlesztési terveivel. L. L. Ábrahám Kálmán és Frank Ferenc a gyárlátogatáson Fotó: Lónyai László Napirenden: az üveggyár fejlesztése Orosházára látogatott flbrahám Kálmán ÉVM-miniszter Az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt kardoskúti gázüzemében százötvenmillió forintos beruházási költséggel új kompresszorállomás épült. A berendezésnek az a feladata, hogy a nyári hónapokban termelt földgáz egy részét visszasajtolja a föld alatti tárolóba. Az így „megtakarított” földgázkészletet a téli hónapokban használják fel. (MTI-fotó, Ilovszky Béla felvétele — KS) saase«aaa»»«»aaassss««s»s&aa Havannában a magyar VIT-küldöttség első csoportja Hirsch Lászlóval, a Magyar Kommunista Ifjúsági -Szövetség Központi Bizottsága gazdasági osztályának vezetőjével az élen pénteken megérkezett Havannába a XI. Világifjúsági Találkozón résztvevő magyar küldöttség első, előkészítő csoportja. Napirenden a kongresszus őta végzett munka Ülést tartott a közalkalmazottak szakszervezete Békés megyei bizottsága A közalkalmazottak szak- szervezete Békés megyei bizottsága legutóbbi ülésén arról tárgyalt: hogyan végezte a testület a munkáját a kongresszus óta, mit tettek a határozatok végrehajtásáért. Az elmúlt két és fél évi tevékenységről Pagyoga La- josné megyei titkár adott számot. Tájékoztatója szerint a feladatok 'középpontjába az állami munkát segítő szakmapolitikai tevékenység került. Bár a közalkalmazottak szakszervezetében a tagság döntő többségét a tanácsapparátusban dolgozók alkotják, de a megyei bizottság arra törekedett, hogy a bíróságoknál, ügyészségeknél, a KSH-nál, az illetményhivatalban, a földhivatalban, az SZTK-ban, közművelődési intézményekben dolgozók érdekeit is mindenkor maximálisan képviselje. A választások óta a megyei bizottság több alkalommal vizsgálta szakterületenként az apparátus felkészültségének helyzetét. Kiderült többek között: az igazságügyi szerveknél, a tanácsapparátusban, a KSH-nál és egyéb intézménynél a jogszabályoknak megfelelően követelik meg a dolgozók képesítését. Beszámolt a titkár arról is, hogy a szakszervezetek me- gyeszerte jól segítik a szakmai és politikai oktatásban, továbbképzésben részt vevőket. A gyesen levő kismamáknak is segítenék abban, hogy szakmai tudásukat szinten tartsák, illetve gyarapítsák. Számos esetben szakmai vetélkedőt rendeztek, segítik az Alkotó Ifjúság pályázatban részt vevőket, hasznos javaslatokat adnak a szabad idő eltöltéséhez, szervezik a különböző kirándulásokat, sportrendezvényeket. A tanácsi apparátusban dolgozó szocialista brigádok fő feladatuknak tartják a lakossággal való jó együttműködést, a társadalmi munkában élenjárnak a városok, falvak építéséért, szépítéséért, a gyermekintézmények és az öregek napközi otthonainak fejlesztéséért. Az ügyintézés tevékenységének egyszerűsítésére Békés megyéből 100 javaslatot küldtek a tanácsi szervek a koordinációval megbízott Pénzügyminisztériumba. A munkahelyi demokrácia ki- szélesítését ugyancsak kiemelt feladatként kezeli minden alapszervezet. Ehhez nagymértékben hozzájárult az új bizalmi jog- és hatáskör, amely növelte a felelősséget. A beszámoló felett igen élénk vita alakult ki. Ott volt és felszólalt többek között Kováts István, a köz- alkalmazottak szakszervezetének alelnöke is. Elmondotta, hogy a Békés megyei bizottságtól és az alapszervezetektől sok olyan javaslat érkezik a központba, amit országosan hasznosíthatnak. Igen helyesen úgy terjesztik elő közérdekű javaslataikat, hogy mindjárt elmondják azt is: mit, hogyan képzelnek megvalósítani. A köz- alkalmazottak szakszervezete központi vezetése elismerését fejezi ki a Békés megyei bizottságnak és további munkájukhoz erőt, egészséget kíván. Hasonlóan vélekedett az SZMT-elnökség nevében Bocskai Mihályné megyei titkár is. A.
