Békés Megyei Népújság, 1978. július (33. évfolyam, 153-178. szám)
1978-07-15 / 165. szám
1978. július 15., szombat Lucernamagfogás Rendkívül tanácskozást tartottak csütörtökön Orosházán, a Vetőmagtermeltető és értékesítő Vállalat délmagyarországi területi központjában. Ez alkalommal a Szeghalmi Lucemavető- mag Termelési Rendszer hívta meg Békés, Csongrád, Hajdú és Szolnok megyéből a partnergazdaságok szakembereit. A rendszer 27 taggazdaságában ebben az esztendőben 7768 hektáron rendezkedtek be lucerna- magfogásra, s a rendkívüli időjárás miatt módosítani kell az eredeti elképzeléseket. A soron kívüli tanácskozáson Szobonya Gyula, a rendszer vezetője ismertette a tennivalókat. Elmondotta többek között, hogy a viharos, csapadékos időjárás sok kárt okozott a lucernatáblákban is. Ezért fokozott gondot kell fordítani a betakarításra. Az elmúlt esztendőben 55 vagon lucernavetőmagot adott a rendszer a népgazdaságnak, az idei terv 70 vagon. Arra kell törekedni, hogy minden arra érdemes tábláról gyorsan, jó minőségben kerüljön tárolásra a drága mag. A rendszer gazdaságaiban 350 hektáron termelnek elit vetőmagot a nagyszé- nási tájfajtából, a Szarvasi— 1-ből pedig — a szarvasi öntözési Kutató Intézet jóvoltából — 700 hektáron. Az a cél, hogy az elit vetőmagot akkor is takarítsák be minden talpalatnyi területről, ha az időjárás miatt alacsony a hozam. Népgazdasági érdek, elit vetőmagból minél nagyobb mennyiség kerüljön fémzárolásra. Hasonló gondossággal szervezzék a munkát azokon a vetőmagszaporító táblákon, amelyeken a kiváló tulajdonságokkal rendelkező, a közelmúltban előzetes állami fajtaelismerésben részesült Szarvasi—2-ből termelnek. Beszélt a rendszertervező arról is, hogy az esős idő miatt minden nyári betakarítási munkafolyamat eltolódik. A földeken torlódásra lehet számítani, a talajművelő gépeket egy időben többfelé várják. Az idő nagyon sürget, minden perc drága, mert a nyár végi új lucernatelepítéseket optimális időben, augusztus 20-ig el kell végezni. Ezt pedig minden eddiginél jobb munkaszervezéssel lehet biztosítani. A tanácskozáson ott voltak és felszólaltak a szarvasi Öntözési Kutató Intézet, valamint a Vetőmagtermeltető és Értékesítő Vállalat képviselői. a. Tömbösített juhtelep A Sárréti Juhtenyésztő Társulat keretében — a 4000 hektár legelő gazdaságos hasznosítására — jelenleg hatezer anyajuhot tart a Szeghalmi Állami Gazdaság, s évente csaknem nyolcezer pecsenyebárányt ad tőkés exportra. A jó eredmények láttán tovább fejleszti juhá- szatát a gazdaság. Megkezdődött a 26 millió forintos beruházás, amiből egyebek között ötezer anyajuh számára épül férőhely. A töviskesi kerületben tömbösített rendszerben épül az országban egyedülálló juhtelep. A MÉM jóváhagyásával, az AGRO- BER egyedi terve alapján a szeghalmi SZÖVÉPÍTÖ társulat vállalta a kiviteli munkát. A korszerű telephez bekötő utat építenek, víz- és vil- lanvhálózat kerül átadásra. A juhászokat autóbusszal hordják a lakásukról a telepre. A tömbösített juhtelephez tartozó legelőt fix karám vészi körül, amelyből eddig 50 kilométernyi épült meg. A tervek szerint a juhtelep rekonstrukciója 1980-ban befejeződik, s ezzel lehetővé válik, hogy a Szeghalmi Állami Gazdaságban összesen nyolcezer anyajuh szaporulatát neveljék tőkés exportra. Még mindig elillan 2 milliárd forint Lapunkban már többször foglalkoztunk az Orosházi Üveggyár kitűnő termékének, a HUNGAROPAN hőszigetelő üveg ügyével. Utoljára ez év áprilisában szerepelt a Népújságban az üveg felhasználása — pontosabban fel nem használása — körül tartó sokéves huzavona. Akkor még azt reméltük, az illetékesek rövidesen döntenek, hiszen nem kis pénzről van szó. Sajnos, reményeinkben csalatkoznunk kellett. Áprilisi cikkünkben néhány számot idéztünk. Elsőként azt a meglepő adatot, hogy 1976-ban minden magyar állampolgár — a csecsemőket is beleértve — évi 890 forintot fordított fűtésre. A közületek fűtési kiadásait és az állami dotációkat is hozzáadva, évente 13 milliárd forintot költünk ilyan célokra az országban. Ennék a hatalmas összegnek csaknem a fele arra megy el, hogy — fűtjük az utcákat. A rossz hőszigetelések miatt ekkora értékű energia megy veszendőbe, ennyi pénzt dobunk ki az ablakon. I Az építőknek nem sürgős Az energiapazarlás okait boncolgatva rögtön szembetűnik egy jelentős veszteség- forrás: az ablakok. Becslések szerint ezeken keresztül távozik a meleg jó része. Milliárdos nagyságrendű ösz- szegekről lévén szó, minden százaléknyi megtakarítás rengeteg pénzt jelenthetne. Tulajdonképpen a megoldásért sem kell messze menni, hiszen az Orosházi Üveggyárnak van egy üzeme, mely hőszigetelő üvegeket gyárt, olyan minőségben, melyek a nemzetközi összehasonlítást is állják. Ha mindenütt az általuk gyártott üvegeket használnák, iákkor évente 2 milliárd forinttal lenne alacsonyabb az ország fűtési számlája. Az előnyök tehát nyilvánvalóak, az új üveg mégsem tud szélesebb körben tért hódítani. Ennek árszabályozási és építőipari okai egyaránt vannak, melyek látszólag könnyedén elháríthatók. Mindössze annyit kéne tenni, hogy az illetékes árhatóság hozzájáruljon a HUNGAROPAN beépítésével járó többletköltségnek — ez lakásonként mintegy 4 ezer forint — leszámlázásához, az építőipar pedig elkezdje a hőszigetelő üveg fokozatos beszerelését. Az építőipari vállalatok azonban nem nagyon törekednek erre. Nekik teljesen mindegy, mennyi pénzt fordítanak a lakók fűtésre, nem érdekeltek tehát abban, hogy a gondosabb, pontosabb munkát igénylő új üveget alkalmazzák. Ha rajtuk múlik, ez sohasem fog hazánkban elterjedni, de van egy felettes hatóságuk, az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium, mely országos érdekékre való hivatkozással elrendelheti a HUNGAROPAN fokozatos bevezetését. Ez egyébként a minisztérium közvetlen érdeke is, hiszen az Orosházi Üveggyár is a minisztérium fennhatósága alatt dolgozik, „házon belül” lehetne tehát elintézni mindent. I Az ÉYM-nek nem fontos? A dolog tehát megoldhatónak látszik, és mi áprilisban azt hittük, hogy megoldható is. De a látszat néha csal, mert az azóta történtek arra engednek következtetni, hogy a HUNGAROPAN ügye nem előre, hanem hátrafelé halad. De nézzük csak sorjában. Cikkünk megjelenése után a gyár vezetői tanácskozásra ültek le az ÉVM illetékeseivel. A HUNGAROPAN volt többek között a téma, melyről az ÉVM-ben kerek-perec kijelentették, hogy nem tudnak segíteni semmit. Egyrészt azért, mert az ország építőipari kapacitásának 60 százaléka nem az ő irányításuk alatt dolgozik, másrészt azért, mert a maradék 40 százalék ügyeibe sem szólhatnak ' bele. Ez ugye furcsa érvelés. Ennek hallatán nyilván mindenkiben felmerül a kérdés, mi szükség van akkor rájuk? De ezzel még nincs vége a dolognak. Ugyanakkor, amikor elzárkóznak attól, hogy támogassák a HUNGARO- PÄN nagyobb arányú fel- használását, engedélyt adnak más üzemeknek hőszigetelő üveg gyártására. Konkrétan arról van szó, hogy a Heves megyei Tanácsi Építőipari Vállalat létrehozott egy hőszigetelő üveget gyártó üzemet. Ehhez a licencet tőkés országból dollárért kellett megvenni, nyugaton vásárolhatók meg a gyártáshoz szükséges gépek is. A tranzakció tehát nem bonyolódhatott le az ÉVM tudta nélkül, még akkor sem, ha közvetlenül a vállalat nem hozzájuk tartozik. Mégis hozzájárultak az üzem létesítéséhez, pedig tudták, hogy az orosházi kapacitás sincs kihasználva. De történt ennél furcsább eset is. A 26-os számú Állami Építőipari Vállalat gondolt egy nagyot és elkezdett hőszigetelőüveg-gyártással foglalkozni. A pécsi vállalat megvette Orosházáról az üveget, valahonnan az alumínium-profilt, ragasztóként technökol-rapidot és minden különösebb hozzáértés nélkül elkézdte a gyártást. I A népgazdaságnak kellene Az eredmény nem is maradt el. Sikerült olyan „hőszigetelő” üveget létrehozni, amely nemcsak hogy a hőt nem szigetelte, de rögtön bepárásodott, és a kicsapódó ragasztógőzöktől szinte tej- szerűvé vált. Ezután szakvéleményt kértek az orosháziaktól, mi lehetett a baj. Nos, a szakvélemény elkészítése nem okozott túl nagy munkát, hiszen a körülmények és a felhasznált anyagok önmagukért beszélnek. Olyan volt ez az egész, mintha valaki vályogból akarna toronyházat építeni. Azért ezek a próbálkozások valamit jeleznek. Nyilvánvalóan azt, hogy feltámadt az igény a hőszigetelő üveg iránt, csak éppen az az érthetetlen, hogy kielégítésére miért nem a legkézenfekvőbb megoldást választják. És itt ismét a tárca gazdájának, az ÉVM-nek a felelősségét — vagy felelőtlenségét?! — kell kiemelni. Ahelyett, hogy egy már meglevő kapacitás minél teljesebb lá- használását támogatnák, hozzájárulnak újak létrehozásához. sőt szakszerűtlen kísérleteket sem akadályoznak meg. Itt tart az ügy jelenleg és a kilátások egy cseppet sem biztatók. A jelekből ítélve az ÉVM illetékeseit nem izgatja túlságosan az ablakokon keresztül kiáramló 2 milliárd forint, tőlük tehát nem várható a megoldás. De vajon törvényszerű, hogy ez így legyen? Lónyai László ARATAS Jólesik egy kis víz Veress Erzsi képriportja vmm állni Verejtékes aratás elé nézünk — állítják a szakemberek. Azonban nem a hátat perzselő nap okozza a verejtékezést az idei nyáron, hanem a sok csapadék, a gabona megdőltsége. Helyenként úgy festenek a búzatáblák, akár a prérin egy indián falu. Nem beszélve arról, hogy az időjárás okozta késés jobban segítette a gyomnövényzet fejlődését, mint a kenyér- gabonáét. Pedig jó termést sejtettek a földek, s az elmúlt időszak szakszerű, pontos munkája. Ahhoz, hogy többet takarítsunk be az idén, mint tavaly, nagy erőfeszítést követel a mezőgazdaságban dolgozóktól. Koncentrált figyelmet igényel a kombájn vezetése Félóránként meg kell javítani a masinát PEDIG SZÉP II SZEM
