Békés Megyei Népújság, 1978. július (33. évfolyam, 153-178. szám)

1978-07-02 / 154. szám

1978. július 2., vasárnap Mától hetenként jelenik meg a Foaia Ncastra Új formátumú, aktuálisabb román újság az olvasóknak szefüggésben a román nem­zetiségű magyar állampol­gárok között folytat lapunk politikai, kulturális és ha­gyományápoló tevékenysé­get. A sajtó sajátos eszkö­zeivel támogatja azok gya­korlati megvalósítását. A Magyarországon élő nem­zetiségek alkotmánybizto­sította jogegyenlősége sok­féle módon valósul meg. A nemzetiségi lapok, közte a mienk is, önmagukban is e jogegyenlőség, eredményei. A Foaia Noastra, a Ma­gyarországi Románok De­mokratikus Szövetsége saj­tóorgánumaként fejti ki tehát sokoldalú politikai és kulturális küldetését. Ezért a lap fontos helyet foglal el a szövetség feladatainak megértetésében, megvalósí­tásában; mozgósítja a ha­zánkban élő román nemzeti­ségű lakosságot a szocialista társadalom építésében való aktív részvételre. Ezzel együtt kifejezi a román ajkú magyar állampolgárok tö­rekvéseit. sajátos igényeit; hatékonyan hozzájárul a ro­mán kulturális hagyomá­nyok és az anvanyelv ápo­lásához; a magvar és a ro­mán nép közötti baráti kapcsolatok kialakításához és elmélyítéséhez. Magától értetődő, hogy lapunk na­gyon fontos szerepet tölt be az anyanvelv művelésé­ben és fejlesztésében. A Foaia Noastra a felnőtt ol­vasóknak a nyelvmegőrzés, a nyelvtanulás és szókincs­bővítés egyik, nélkülözhe­tetlen eszköze, a tanuló if­júságnak pedig hasznos se­gédeszköz az irodalmi nyelv elsajátításához. — Hány megyére terjed ki a lap hatóköre? — Lapunk jellegéből adó­dóan természetesen első­sorban a román nemzetiség életéről ír és tájékoztat. Gyűjtőterülete a határmen­ti Hajdú-Bihar, Békés és Csongrád megyék román lakta községei, s ezeknek politikai, gazdasági, tár­sadalmi és kulturális éle­tének tükröztetése. — Hallhatnánk valamit a Foaia Noastra szerkeze­téről és arról, hogy a he­tenként megjelenő lap mennyiben tér él a koráb­bi, kéthetente nyomtatott laptól? — Elöljáróban annyit: igyekszünk élni a kedvezőbb lehetőségekkel. Lapunkban szinte mindenki megtalál­hatja az érdeklődésének megfelelő írásokat. A már említett témákon kívül megtalálható újságunkban a külpolitikai rovat, az if­júsági oldal, közlünk tudo­mányos és technikai érde­kességeket, s helyt kap benne a nők rovata és a sport is. Természetesen sok fotót láthatnak az olvasók az újságban saját életük­ről, munkájukról, vala­mint a különböző hazai és külföldi eseményekről. Tá­jékoztatásul annyit még, hogy a mostani hetilap of­szeteljárással, jó papíron, jó minőségű képekkel készül Békéscsabán, a Dürer Nyomdában. Egyelőre hat oldalon, 1979. január 1-től pedig ismét nyolc oldalon. Élve a lehetőséggel elmonda­nám még, hogy lapunkra az ország minden postahivata­lánál, a románlakta közsé­gekben pedig a szövetség aktíváinál elő lehet fizetni — fejezte be tájékoztatóját Hocopán Sándor főszer­kesztő. P. P. A lakosság is védi az országhatárt Az elmúlt évben a NOSZF 60. évfordulójára indított versenymozgalomba Kever- mes kiváló határőrközség is benevezett. Vállalásokat tet­tek a határőrizetre, a határ­rend biztosítására, valamint a határrendsértések meg­akadályozására. Jó szervező és felvilágosító munkájuk­nak köszönhető, hogy az el­múlt évben a község határ- területén határrendsértés nem történt. Sőt, a lakos­ság jól együttműködve a határőrökkel, nagy segítsé­get ad munkájukhoz. így például Kotroczó József, a Hanglemezvásár Békéscsabán Békéscsabán, a Radnóti Miklós Könyvesbolt kiraka­tában már messziről olvas­ható, hogy komoly zenei hanglemezeket július 7-ig 30 százalékkal olcsóbban áru­sítanak. Minden évben nagy érdek­lődéssel rendeznek hasonló kiárusítást, tavaly például mintegy 31 ezer forint érté­kű hanglemezt vásároltak így, a komoly zene kedvelői. Az idén is a szovjet „Me­lódia” és az NDK „Eterna” lemezeket árusítják olcsób­ban. Az érdeklődők mintegy 120 féle mű közül válogat­hatnak, így többek között kapható Mozart Kis éji zené­je, s a Bach család orgona­művei közül jó néhány. So­kan vásárolnak lengyel nép­zenei felvételeket is. helyi Lenin Termelőszövet­kezet gépkocsivezetője egy körözött személyt fogott el és kísért az őrsre. A 'községben három ön­kéntes határőrcsoport műkö­dik. Az elmúlt évben csak­nem öt és fél ezer óra szol­gálatot teljesítettek, ennek felét munkaidőn kívül, sza­bad idejükben, főleg hétvé­gi napokon. A csoport tagjai közül legtöbb dicséretet ka­pott lelkiismeretes munká­jáért Szarvasi Péter, Fekete József, Varga Lajos, Domsik János, Kádár Mihály és Bá­lint Lajos. Jelenleg is új ta­gok kérték felvételüket az önkéntes határőrcsoportba. A község vezetői és a kerü­let parancsnoksága megálla­pította, hogy a kevermesi önkéntesek lelkiismeretesen, aktívan teljesítik társadalmi munkájukat, amelynek elis­meréseként a kerület pa­rancsnoksága egy tagot pénzjutalomban, egyet pedig dicséretben részesített. Raj­tuk kívül ketten őrsparancs­noki, 18-an csoportvezetői dicséretet kaptak. A legutóbbi értékeléskor a község mindhárom önkén­tes határőrcsoportja dicsérő oklevelet kapott. Jónak érté­kelték azt is, hogy a határ­őrök aktívan részt vettek a község közművelődésében. Két határőr tagja van az irodalmi színpadnak, és kö­zös vetélkedőt szerveztek a község KISZ-fiataljaival. A legutóbbi falugyűlésen pedig a határőrség parancsnokai tájékoztatták a lakosságot a határőrizeti helyzetről és az ezzel kapcsolatos feladatok­ról. Bizonyára kevesen tud­ják, hogy a Magyaroszági Románok Demokratikus Szövetségének országos lap­ja, a Foaia Noastra immár néhány esztendeje a Békés megyei Lapkiadó Vállalat gondozásában jelenik meg. Eddig kéthetenként kapták kézhez az olvasók. Mától, vasárnaptól, már hetenként jelenik meg az újság. — Mi tette ezt lehetővé és szükségessé? — kér­deztük Hocopán Sándor­tól, a lap főszerkesztőjé­től. Harmadik éve foglalkoztat diákokat a nyári vakáció idején a békéscsabai kertészeti vállalat. A vidékről bejáró diákokat vállalati autóbusz szállítja munkahelyére. Képünkön a vállalat egyik dolgozója; Czene Andrásné irányításával szépítik Békéscsaba főutcáját a békési, vész­tői és békéscsabai diákok ,, ..... Foto: Gal Edit numHUMMIHHWMHMHWHHUHMHUMHHMVkalUIMMHWUUUmMMHU Irányelv és végrehajtás Beszélgetés egy KB-határozatról Régi igazság: minden ha­tározat annyit ér, amennyit megvalósítanak belőle. Ezen vitatkozni hiábavaló időpo- csékolás lenne. A kérdés in­kább az: miként lehet elér­ni, hogy következetesebben, jobban valósuljanak meg a különböző párthatározatok. Nagyon fontos mozzanata az irányító, vezető tevékenység­nek a végrehajtás megszer­vezése, benne a tudatosítás, a tárgyi és személyi feltéte­lek biztosítása, az ellenőr­zés. Erről beszélgettünk Kar- czag Józseffel, a mezőberé- nyi nagyközségi pártbizott­ság munkatársával. — Valóban. A ; határozatot megelőző mozzanatok mel­lett döntő jelentőségű a he­lyes elképzelések megvalósí­tása. Pártunk XI. kongresz- szusa is rámutatott, hogy he­lyenként akadozik ez a mun­ka, a szükségesnél kevesebb energia jut a végrehajtás megszervezésére és nem mindenütt kielégítő az el­lenőrzés. Éppen ezért a párt- alapszervezeteknek, -bizott­ságoknak rendszeresen fog­lalkozniuk kell ezzel a kér­déssel. — Mondana erre mezőbe- rényi példát?-r- Hogyne. Mint ismere­tes, az MSZMP Központi Bi­zottsága március 15-i ülésén áttekintette a mezőgazdaság és az élelmiszeripar helyze­tét, értékelte agrárpoliti­kánk megvalósításának ta­pasztalatait, s kijelölte a to­vábbfejlesztés feladatait. Bennünket elsősorban a ter­melőszövetkezetek gazdálko­dása iránt támasztott köve­telmények végrehajtása érint. Teljesen világos, hogy a mi két közös gazdaságunk előrehaladásának is általá­nos követelménye és fő útja a rendelkezésre álló terme­lési eszközök leggazdaságo­sabb hasznosítása. Ezenkívül elsőrendű feladat az álló- .alapok bővítése, az adottsá­gokkal és a népgazdasági igényekkel összhangban álló termelési szerkezet kialakí­tása, a vezetés színvonalának az emelése. Az Aranykalász és a Petőfi Tsz kommunis­tái éppen a napokban ele­mezték. vitatták meg és hagyták jóvá azt az intézke­dési tervet, amely a határo­zatból rájuk hárul. — Milyen eredményeket mondhat magáénak az előb­bi termelőszövetkezet? . — Az elkészített intézke­dési terv megállapítja, hogy az 1975-ös egyesüléssel létre­jöttek az intenzív gazdálko­dás feltételei. Épnek kézzel­fogható bizonyítéka: az V. ötéves terv időarányos ré­szét teljesítették. A termelé­si érték a három évvel ez­előttihez képest 46, az árbe­vétel 50, az egy dolgozóra jutó évi jövedelem 24 száza­lékkal nőtt. Kialakult a szö­vetkezet adottságainak leg­jobban megfelelő termék­szerkezet, megteremtődtek a gazdálkodás korszerű tech­nikai feltételei, hatékonyab­bá vált a termelés. — Mi a legfontosabb te­endő? — A termelőszövetkezet pártalapszervezete, a gazda­sági vezetők tudják, hogy vannak még kihasználatlan tartalékok, ami a termelés jobbátételét. illeti. Az intéz­kedési terv ezt rögzíti, hi­szen az elkövetkezendő idő­szakban növelni kívánják az átlagtermést a legfontosabb növényféleségeknél. Gondo­lok itt a búzára, a kukoricá­ra, a napraforgóra és a rizs­re. De nem mondanak le a tejtermelés növeléséről sem. Az elképzelések szerint az egy tehénre jutó tejhozam eléri majd a 4200 litert, az egy kocára jutó húshozam pedig a 19 mázsát. Mindezek mellett tervbe vették a gé­pesítés fokozását, a háztáji és kisegítő gazdaságok fej­lesztését, a beruházások meggyorsítását, a munkakö­rülmények javítását. Előbbre lépnek a munka- és üzem- szervezés területén, kiszélesí­tik a szocialista munkaver­senyt és brigádmozgalmat. — A tagság hogyan sze­rez tudomást a tennivalók­ról? — Az intézkedési terv több fórumot említ, ahol a dolgo­zók megismerhetik termelő- szövetkezetük gazdálkodásá­nak helyzetét, a központi irányelvekben lefektetett el­várások helyi megvalósítá­sát, a rájuk háruló feladato­kat. A pártalapszervezet kü­lönösen nagy jelentőséget tu­lajdonít a végrehajtás ellen­őrzésének. Ezért a gazdasági vezetőket évente beszámol­tatják, míg a pártvezetőség ugyancsak minden esztendő­ben tájékoztatja a párttag­gyűlést a végrehajtás mi­kéntjéről. — Hogyan jellemezné a csárdaszállási Petőfi Tsz gaz­dálkodását? — Csak röviden. Ez a ter­melőszövetkezet az adottsá­gokat figyelembe véve jól fejlődik. Az utóbbi két év­ben a termelésük 19, a nye­reségük 67 százalékkal emel­kedett. Az iparszerű terme­lési rendszer bevezetése óta még számottevőbb az előre­lépés. A főbb növényeket a KITE rendszerében termelik, a sertéstenyésztésnél pedig az ISV-technológia a meg­határozó. Megfelelő nagy tel­jesítményű gépekkel rendel­keznek, gondot jelent vi­szont, hogy ezeket nem tud­ják teljesen kihasználni, mi­vel kevés a jól képzett szak­ember. összességében azon­ban elmondható: a személyi feltételek adottak, hiszen a dolgozók fele szak- vagy be­tanított munkás. — Milyen feladatokat tű­zött ki a pártalapszervezet? — Mindenekelőtt a terme­lési érték emelése a cél, évente négy-hat százalékkal. Természetesen ezt a haté­konyság növelésével, a minő­ség, a talaj javításával, a veszteség nélküli betakarí­tással, a tárolókapacitás nö­velésével kívánják megvaló­sítani. Az intézkedési terv kimondja, hogy erősíteni szükséges a párttagok és a pártonkívüliek kapcsolatát. A kommunistáknak ugyanis komoly felvilágosító és pél­damutató munkával kell elöljárni. Annak világos megértetésére törekedni, hogy határozataink nem öncélúak. A valóság további formálá­sának, a fejlett szocialista társadalom felépítésének esz­közei. Seres Sándor — Mielőtt a kérdésre vá­laszolnék — kezdte tájékoz­tatóját —, elmondanám, hogy 1951. január 15-én je­lent meg Magyarországon a felszabadulás utáni első román sajtótermék: a Li- bertatea Noastra. 1957-től pedig megváltozott névvel a mostani Foaia Noastra. A kérdésre válaszolva: a párt Politikai Bizottságá­nak 1978. januári határo­zata ismételten felada­tunkká te^te az újság heti megjelentetését. Természe.- tesen ehhez fel kellett ké­szülnünk, meg kellett te­remteni a szükséges szemé­lyi és tárgyi feltételeket. A lap heti megjelentetésé­vel teljesül a román nemze­tiség régi igénye, vagyis a Foaia Noastra mától heten­ként jut el olvasóinkhoz. Ezt azért is tekintjük je­lentős eredménynek és ese­ménynek, mert a magyaror­szági nemzetiségek fontos politikai eseményre ké­szülődnek: az év vége felé tartják soron következő kongresszusaikat. A román ajkú magyar állampolgá­rok az V. kongresszusra ké­szülnek. Ezen számot ad­nak majd az előző országos tanácskozás határozatainak megvalósításáról, közte a Foaia Noastra’ hetenkénti megjelentetéséről is, amiről a IV. kongresszus határo­zott annak idején. — A kongresszusi ké­szülődésben a lap heti megjelenése immár gya­koribb és jobb lehetősége­ket teremt. Tulajdonkép­pen mi az újság hivatása? — Lapunk elsőrendő fel­adata, hogy román nyelven népszerűsítse pártunk és kormányunk politikáját, kü­lönös tekintettel nemzeti­ségi politikáját. Ezzel ösz­Az idei nyáron is tizenötezer úttörő töltheti a nyári szünidő egy részét a zánkai, balatoni úttörővárosban. A pajtások — a pihenés mellett — szaktáborokban gyarapíthatják tudásu­kat. A képen: sétavitorlázásra indulnak a pajtások (MTI-fotó — Rózsás .Sándor felvétele — KS)

Next

/
Thumbnails
Contents