Békés Megyei Népújság, 1978. július (33. évfolyam, 153-178. szám)

1978-07-01 / 153. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! N É PÚJSÁG II MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS fl MEGYEI TANÁCS LÁPJA 1978. JÜLIXJS 1., SZOMBAT Ára: 80 fillér XXXIIL ÉVFOLYAM, 153. SZÁM BÉKÉS MEGYEI Egymilliárd forint értékű mezőgazdasági termék felvásárlását tervezik az AFÉSZ-ek Küldöttközgyűlést tartott a MÉSZÖV Tegnap, június 30-án Bé­késcsabán, a Fegyveres Erők Klubja tanácskozóter­mében tartotta küldöttköz­gyűlését a fogyasztási szö­vetkezetek Békés megyei szövetsége. Az elnökségben többek között helyet foglalt Csatári Béla, a megyei párt­bizottság titkára, dr. Kovács Sándor, a SZÖVOSZ elnök- helyettese, dr. Szabó Sándor, a megyei tanács általános el­nökhelyettese, Sarkadi Ist­ván, a MÉSZÖV elnöke. A küldötteket és a meghívott vendégeket dr. Tóth Sándor MESZÖV-elnökhelyettes kö­szöntötte. Ezután Sarkadi István, a megyei szövetség elnöke tartotta meg vitain­dító számvetését. Beszéde bevezető részében hangsúlyozta : a MÉSZÖ V küldöttközgyűlése ez esetben három fontos feladat megvi­tatására hivatott. Először is vegye elemzően szemügyre a mezőgazdaság és az élelmi­szeripar helyzetéről, fejlesz­tésének feladatairól hozott párt- és kormányhatározatok megyei végrehajtásának le­hetőségeit, majd értékelje a Központi Bizottság ez év áp­rilis 19—20-i ülésén hozott határozat valóra váltágát cél­zó tennivalókat. Harmadik témaként pedig vitassa meg a küldöttközgyűlés a Minisz­tertanács korábbi rendelete alapján az ellenőrzés egész rendszerének továbbfejlesz­tésében elért .eredményeket és határozza meg a további feladatokat. (Folytatás az 5. oldalon) Tanácskozott az SZMT elnöksége Tizenkét és fél millió forint társadalmi munkából Tegnap, június 30-án, dél­előtt Békéscsabán ülést tar­tott a Szakszervezetek Bé­kés megyei Tanácsának el­nöksége. -Az elnökség meg­hallgatta dr. Romvári Lász­lónak, a megyei tanács pénz­ügyi osztályvezetőjének je­lentését, a dolgozók által közcélra felajánlott és tár­sadalmi munkából befizetett pénzösszegek felhasználásá­nak tapasztalatairól. Második napirendi pontban megvitat­ta és elfogadta a Szakszerve­zetek Megyei Tanácsának és elnökségének második fél­éves munkatervét. A megyei tanács pénzügyi osztálya vezetőjének tájé­koztatójából kitűnt, hogy a ( társadalmi célokat megvaló­sító közéleti aktivitás, össze­fogás, társadalmi mozgalom az utóbbi 4—5 évben jelentő­sen kiszélesedett. Az ösz- szegzésből kiderül, hogy megyénkben a dolgozók ál­tal felajánlott és társadalmi munkából befizetett összeg 1976-ban meghaladta a 7 millió forintot, az elmúlt esz- ’ tendőben pedig megközelítet­te a 12,5 milliót. A jelentés szerint legered­ményesebbek ott voltak ezek az akciók, ahol a tár­sadalmi összefogást széles körű előkészítő munkára ala­pozták. Különösen nagy ér­deklődést keltett a lakosság, a dolgozók körében egy-egy olyan megmozdulás, amely­ben a társadalmi összefogás az állami, tanácsi pénzen megvalósuló beruházás ki­egészítését szolgálta. Még in­kább így volt ez, ha a be­ruházással az óvodai, bölcső­dei férőhelyek száma gyara­podott, vagy új iskola épült, pénzbeli támogatások össze­gét. A meghirdetett progra­mok — Egy nap az iskoláért, óvodáért, vagy bölcsődéért, Egy nap városunkért, műve­lődési házért és így tovább — több évre szóltak és min­dig elérték céljukat. Ha a két esztendőt együttesen ér­tékeljük, megtudhatjuk, hogy a befizetések 75 százalékát általános iskolai fejleszté­sekre, bővítésekre használták fel, és ebben öt város, vala­mint 27 község volt érdekelt. Az óvodai beruházásokat se­gítő akciókban két vá^os és 17 község élvezi a lakosság és a dolgozók támogatását, a két év alatt ilyen célra 1,2 mülió forint folyt be, ami 20 újabb óvodai hely kiala­kításához elegendő, a fel­ajánlott társadalmi munkák­kal együtt ez a szám azon­ban várhatóan 150-re nö­vekszik. Mindazonáltal a legszá­mottevőbb segítséget mégis­csak az iskolafejlesztő prog­ramok váltottak ki, a két év alatt csaknem 16 millió fo­rint folyt be összesen, ami­hez még nagy értékű társa­dalmi munka is kapcsoló­dott. Mindezek alapján elmond­ható, hogy a megye lakói figyelemreméltó aktivitással támogatják a társadalmi cé­lok megvalósítását, a feladat a továbbiakban a beruházá­sok jobb előkészítése, az akci­ók és a felajánlások céltu­datos koncentrálása egy-egy nagyobb program megvalósí­tására. Ezeket a tapasztala­tokat érdemes figyelembe venni ott, ahol most indul­nak újabb társadalmi akci­ók, mint például Orosházán Gyopárosfürdő fejlesztésére vagy Csorváson, Tótkomló­son és Vésztőn, ahol óvodát, bölcsődét, ületve orvosi ren­delőt, valamint új kultúrhá- zat építhetnek fel ilyen mó­don. KÉP Ismét rengett a föld! A múlt hét szerdájáról csütörtökre virradó éjszaka megmozdult a föld Békésben. A földrengés több hullám­ban okozott károkat az Al­föld dél-keleti részén, első­sorban Békés városában. A károk helyreállítása már fo­lyamatban volt, amikor teg­nap, pénteken reggel 8.36 órakor ismét rengett a föld. A szakemberek megállapítá­sa szerint a rengés erőssége a Richter-skála szerint 3,8 értékű volt, és centruma is­mét Békés város. Mint a Magyar Távirati Irodának adott tájékoztatásból kitű­nik, a nem teljes adatok szerint pénteken az esti órá­kig Békés városában 140 be­jelentés érkezett a városi ta­nács műszaki osztályához ar­ról, hogy a rengés következ­tében újabb károsodások kö­vetkezték be. Elsősorban a már az előző elemi csapás következtében megrongáló­dott kémények dőltek le, ezen kívül a Bocskai utca 4. szám alatt levő iskola fala 15 centiméterre kimozdult a függőleges irányból. A föld­szintes, főleg vályogból és vert falból épült házak falai­nak repedései tovább mé­lyültek. Azt is elmondták a ren­gés sújtotta város műszaki vezetői, hogy a pénteki ele­mi csapás következménye­ként gondoskodni kell a 3. sz. általános iskola előtt el­vezető 47-es főútvonal men­tesítéséről. Gyulán is kisebb károkat okozott a földmozgás. A já­rási hivatal épületének há­rom kéménye megrongáló­dott, és a megyei kórház fa­lai is megrepedeztek. Az SZTK-rendelőintézet labora­tóriumában üvegek törtek össze. Békéscsabán volt a legke­vésbé érezhető a rengés. A megyeközpontban ugyanis mindössze egy földszintes ház kéménye dőlt le. A rengést különben a há­rom városon kívül a megye délkeleti részén, Tótkomló­son is észlelték. A már harmadik ízben be­következett földmozgás Bé­kés városában érthető nyug­talanságot okoz. Az Országos Szakipari Vállalat a főváros Ocsai úti telepén az idén mintegy száznegyven­ezer négyzetméter üveget vágnak méretre és csaknem negyvenezer négyzetméter hőszigete­lő üveget készítenek. Innen látják el a kiemelt és az egyedi nagyberuházásokat, valamint a kommunális beruházásokat ablaküveggel. A képen: holland gyártmányú emelőgéppel vi­szik a táblaüveget a szabászasztalra (MTI-fotó — Fehér József felvétele — KS) A Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat 1975-ben nyitotta meg könyvesboltját Medgyesegyházán, ahol tavaly mintegy nyolc- százezer forint értékű könyvet adtak el a község lakóinak Fotó: Martin Gábor A közutak állapota, és a gyümölcs-, zöldségszállítás Ülésezett a megyei szállítási bizottság Az utóbbi évtizedben egy­re nagyobb szerepet kap a közúti áruszállítás. Me­gyénkben is számos helyen megszüntették a gazdaságta­lan vasutakat, ott, ahol megmaradt a vasút, a szá­mára gazdaságtalan kisebb tételeket, bizonyos árufé­leségeket, valamint a sze­mélyszállítást a közutakra terelték. Ahhoz viszont, hogy az új elképzelések megfeleljenek az igények­nek, a követelményeknek, fejleszteni kellett a jármű­parkot és a közutakat egy­aránt. Milyen napjainkban Bé­kés megye közútjainak állapota, mik a fejlesztés célkitűzései? Tegnap, pén­teken délelőtt egyebek kö­zött ezt vitatta meg Csep- regi Pálnak, a megyei ta­nács elnökhelyettesének el­nökletével Békéscsabán a megyei szállítási bizottság. Szabó Lajos, a KPM Bé­kés megyei Igazgatóság fő- .. mérnöke előterjesztése alap- Î ján átfogó képet kaptak a • bizottság tagjai a közutak­• ról. Az igazgatóság kezelé­• sébe 1510 kilométer állami ■ úthálózat tartozik, ebből : mintegy 230 kilométer a • másodrendű főútvonal. Az elmúlt év jelentős ká- : rókát okozott az utakon: a • helyreállításokhoz 60 millió ­• forint szükséges, 140 kilo- ; méternyi út rongálódott ; meg, javításukhoz csak­• nem 50 ezer tonna aszfaltot : használtak, illetve használ­■ nak fel. A kései fagyok, a • csapadékos időjárás hát- ; ráitatta, lassította a munká- ; kát, így a tervezettnél ké- ! sőbb fejezik be a felújítá- Ü sokat. Igaz, az építés már ■ csaknem mindenütt elké- ; szült, viszont a burkolatje- ; lek felfestése sok helyen • még hátra van. A helyreállítások után a ! főmérnök az idei tervekről ■ is szólt. A gépek 700 ezer • négyzetméter záróréteget ; készítenek. Megerősítenek ; és szélesítenek több utat, ; így egyebek között az end- 5 rőd—szentesi út kondorosi ■ átkelőszakaszát, valamint ■ a hunyai bekötőutat. Ugyan- : csak szélesítik az utat a ; megyeszékhely és Szabadkí­■ gyós között, valamint a gyu- : la—csorvási utat. Jól halad- ; nak a munkák a 47-es szá­• mú út Körösladány—Körös­tarcsa közötti szakaszán. Az igazgatóság útkorszerű­sítési tervében szerepel még a 44-es számú út Kecske­mét—Békéscsaba—Gyula főút békéscsabai átkelési szakaszának korszerűsítése. E feladathoz a második fél­évben hozzálátnak. A híd­építési program is tovább folytatódik. A magas víz­állás miatt lemaradás mu­tatkozik a körösladányi híd építésénél, viszont a híd­elemek előregyártása a tervezettnél kedvezőbben alakult. A tanácsi utak állapotáról, fejlesztéséről Tóth István, a megyei tanács ÉKV osz­tályának helyettes vezető­je adott áttekintést. Mint mondotta: a 2570 kilométer tanácsi útból 333 kilométer a kiépített szakaszok hosz- sza, s bizony ez messze el­marad az országos átlagtól. A hozzászólók egyebek között elmondták, hogy még mindig nem kielégítő az utak építésének üteme, többen sürgették a padka- rendezést, a belterületi utak javítását, mert mint mon­dották, a forgalomban részt vevőket, nem érdekli, hogy tanácsi, vagy állami úton közlekednek, hanem az, hogy jó úton utazzanak. Mindezeket együttesen te­kintve a megyék rangsorá­ban Békés megyét 17 me­gye előzi meg jobb és kor­szerűbb úthálózatával. A második napirendi pontban a megyénk zöld­ség-, gyümölcs- és burgo­nyaszállítás szervezéséről számoltak be a konzerv­gyár, a ZÖLDÉRT, és a hű­tőház képviselői. A kon­zervgyár erre a szezonra 71 400 tonna nyersárura kö­tött szerződést, melynek 90 százaléka megyénkből , ér­kezik feldolgozásra. A ZÖLDÉRT idei termékérté­kesítési tervében 5170 va­gon áru szerepel. A hűtő­házba 28 ezer 400 tonna nyersáru érkezik tartósí­tásra a megyéből és az or­szág különböző helyeiről. A bizottság megállapítot­ta: az utóbbi évben jelen­tősen javult a partneri kap­csolat a megrendelők és a fuvarozók között, jobb a vagonkihasználás, szerve­zettebb a közúti és vasúti szállítás. — szekeres —

Next

/
Thumbnails
Contents