Békés Megyei Népújság, 1978. június (33. évfolyam, 127-152. szám)

1978-06-11 / 136. szám

BHUÖEB­1978. június 11., vasárnap A védőnő tanácsolja A csecsemő elválasztásának szabályai Az étrendet bébiételekkel tehetjük változatossá Az anyatej a csecsemő szá­mára az első hónapokban a legmegfelelőbb táplálék. Egy idő után azonban1, a növeke­déshez feltétlenül szükség van olyan tápanyagokra, amelyeket az anyatej nem tartalmaz. Meg kell kezdeni tehát újabb ételek, táplálé­kok bevezetését, hogy mire az elválasztásra kerül a sor, a csecsemőt ne „érje várat­lanul” egy-egy új étel íze. Az elválasztás fontos szabá­lyai, hogy ne nagy nyári melegben kezdjük meg az új ételek bevezetését, beteg cse­csemőnél minden esetben várjuk meg a gyógyulást, s háromhónaposnál fiatalabb csecsemőt még ne válasszunk el. Sokszor kérdezik a kisma­mák, hogy mikor kezdjék a csecsemőt elválasztani. Nos, az időpontot nem lehet pon­tosan meghatározni, minden esetben más és más, ezért érdemes az orvos vagy a vé­dőnő véleményét kikérni. Az elválasztás mindenkor függ a gyermek általános egészségi állapotától, fejlődésétől, az anyatej mennyiségétől. Álta­lánosságban az elválasztást háromhónapos kor körül kezdhetjük meg. Ekkor a gyerek már rendszeresen kap gyümölcslevet és főzeléket is. Ha délben már teljes adag főzeléket kap, akkor a déli anyatejes étkezést elhagyhat­juk. Hathónapos kortól el­hagyhatunk még egy szopta­tást, például a délutánit s helyette adjunk tehéntejet, amit kétharmados hígítással készítünk él. A hetedik hó­napban következik a harma­dik szoptatás elhagyása. Ez­után már csak kétezer szo­pik a csecsemő, reggel és es­te. A nyolcadik hónapban már csak egyszer kap anya­tejet a csecsemő, reggel. Eb­ben a korban már rendszere­sen kapjon kétezer főzeléket, délben és este. A többi ét­kezést a gyümölcsök, tejes ételek adják. Kilenchónapos korra teljesen elválasztottuk a csecsemőnket. Az elválasz­tást mindig nagy türelemmel végezzük, hogy a csecsemő és Egészség — higiéné Milyen legyen a hét végi étrend? Divat Tengerész stílus Az egész heti munka, az üzemi étkezés, az esetleg hi­deg ebédek, vacsorák után alig várjuk a finom hét végi ételeket, a kiadós falatozá­sokat otthon, családi vagy baráti körben, ritkábban, ét­teremben. Milyen legyei) a hét vége­ken az étkezésünk? — Ami belefér! — halljuk a jelszót gyakran. (Ha valóban csak annyi lenne!) Nyilvánvaló, hogy a táplálkozás élvezeti értékét hétvégeken is ke­resni kell és a táplálkozás örömszerző szerepe érvénye­sül majd ételeink összeválo- gatásában, de ne feledkez­zünk el arról sem, hogy a táplálkozásnak élettani, egészségvédő és -megtartó, sőt betegség megelőző szere­pe is van — ez utóbbi szem­pontok szerint elkészített és összeválogatott ételek is igen ízletesek, változatosak, leg­feljebb mennyiségben kissé korlátozottak. A hét végi táplálkozásnak elsősorban a fizikai aktivi­táshoz kell alkalmazkodnia. A fizikai aktivitás igen vál­tozatos lehet: úszás, sport, kirándulás, kertészkedés, házépítés, játék vagy éppen a fizikai aktivitás, tehát a mozgás hiánya: fekvés, al­vás, üldögélés, kártyaparti, pihenés. A hét végi mozgás mennyisége határozza mega táplálék mennyiségét: aki aktívan mozog, sportol, épít­kezik, annak több táplálék­ra van szüksége, valóban a jóllakásig ehet (ha azonban elhízott, akkor tartsa magát a kalóriaszegény diétához, a fokozott mozgás csak segít a feleslegés kilóktól megszaba­dulni). A passzívan pihenő ember tápláléka igazodjék szintén az igénybevételhez: keveset egyék, különben a rendsze­res hét végi lakomák előbb- utóbb elhízáshoz vezetnek. A hét végén alkalom van a rendszeresebb, sőt egyes ese­tekben a túlságosan gyakori étkezésre: reggeli, tízórai, ebéd, uzsonna, vacsora, pót­vacsora. Elvileg ez a fajta gyakori kis étkezésekből ál­ló táplálkozási rendszer az egészséges, mégis elhízást okozhat, ha rendszeresen nagy mennyiségű táplálékot fogyasztunk, vagy éppen a táplálékok összetétele nem megfelelő. Ha gyakran eszünk, nasso­lunk, nem ételeket eszünk, csak „csipegetünk”, azaz olyan táplálékokat fogyasz­tunk, amelyekhez nem kell nagy készülés, terítés, szer­tartás, akkor észrevétlenül rengeteg felesleges kalóriát juttatunk a szervezetbe, ezért helyesebb a nassolással felhagyni és a hét végén is a megszokott 3-4 étkezés mel­lett maradni. Ne alkalmazzuk a „Reggel király, este koldus” elvet sem, ugyanis a bőséges reg­geli olyan változásokat ala­kít ki a szervezetben, amely­nek hatására ebédre megnö­vekszik az étvágy és ennek következtében a táplálék mennyisége is. Tartsuk ma­gunkat inkább az ésszerűbb kis mennyiséghez: 10 dkg felvágott vagy két tojás, vagy 5 dkg túró,' egy szelet kenyérrel, vagy 1 db zsem­lével, kiflivel, esetleg kevés vajjal és tejes itallal, vagy teával, retekkel, paradicsom­mal, zöldpaprikával. Uzsonnára igen egészséges a gyümölcs, ebédre szabad szombaton a zöldségleves vagy húsleves, utána jól il­lik a rakott vagy töltött zöldség-főzelékfélék valame­lyike, (karfiol, zöldbab, kel, tök, karalábé, téli időben ká­poszta, bár nyári változata. az anya számára se jelent­sen lelki megrázkódtatást. Milyen formában adhatjuk a tehéntejet? Kezdetben a tejet célszerű orizával hígí­tani. 1 csapott evőkanál ori- zát 1 deciliter vízben felfor­ralunk. Ha felesen akarjuk a tejet hígítani, akkor 1 de­ciliter forralt tejet adunk hozzá, ha pedig 2/3-os hígí­tást szeretnénk, akkor 2 deci­liter forralt tejet adunk az orizához. Deciliterenként 1 kávéskanál cukrot adunk az elkészített tejhez. Adhatunk kakaót, tejeskávét, karamel- les tejet, citromos tejet. Min­dig ügyeljünk arra, hogy vál­tozatos legyen a csecsemő étrendje. Fontos, hogy a főzelékeket időben kezdjük el fehérjék­kel dúsítani. Négyhónapos korban már tehetünk egy kávéskanálnyi reszelt sajtot a főzelékbe. Az ötödik hó­napban bevezetjük a tojás- sárgáját, majd a csirkemá­jat és a húspürét. A főzelé­kek dúsítása nagyon fontos, mert a féléves csecsemő fe­hérjeszükségletét csupán tej­jel nem tudjuk fedezni. A tojássárgáját belekeverhet­jük a főzelékbe nyersen, ilyenkor még egyet forral­juk, majd még egyszerűbb, ha egészben megfőzzük a to­jást, s a sárgáját beletörjük. Tojásfehérjét ne adjunk a babának csak egyéves kor után. Nagyon értékes a máj, amit főzés után törjünk bele a főzelékbe. A húspüré ké­szítéséhez mindenféle sovány hús megfelel. Főzés után megdaráljuk és így keverjük bele a főzelékbe. Természe­tesen mindig csak keveset adjunk az új ételekből. Egyszerre csak annyi ételt készítsünk, amennyit egy al­kalommal elfogyaszt a cse­csemő. Többször melegített ételt soha ne adjunk a gye­rekeknek. Scholz Lujza a nyári töltött káposzta is igen jóízű, kedvelt étel). Végül ismét gyümölcs uzson­nára. Hideget egyék vacsorára az, aki kisebb fizikai akti­vitást végzett és célszerűbb meleg étellel kínálni a ne­hezebb házi munkát, esetleg az építkezésnél segítő csa­ládtagokat. Vasárnap sokan előnyben részesítik a meleg reggelit (sonkás tojás, omlett, tojá­sos gomba). Reggeli italként kakaót választanak, péksüte­ményt és kalácsot, mely még nem különösebben hizlaló, ha a menyiség sem nagyon nagy. Ebédre a hagyományos rántott csirke, hús mellett érdemes kalóriaszegényebb ötletekkel színesebbé, válto­zatosabbá tenni a déli ét­kezést és így növelni az él­vezeti értékét. Bátrabban kell vasárnapra is zöld- és főzelékfélékből párolt, cső­ben sült köreteket készíteni, és ha a háziasszony ideje és energiája engedi, lapozzon bele a szakácskönyvbe és lepje meg családját könnyen elkészíthető, ízletes újdonsá­gokkal. Az étkezést követő süte­mény vagy édesség kalória- és cukorszegény Változata éppolyan ízletes lehet, mint a hagyományos rétes, pala­csinta. A fő étkezés egész­séges és kedvelt befejezése a gyümölcs és a gyümölcsital. A vasárnapi vacsora ha­gyományosan a déli táplálé­kok maradékából, esetleg frissensültből vagy éppen hideg ételekből vagy hideg­tálból állhat. A hét végi táplálkozás beil­leszthető az egészséges táp­lálkozás programjába az él­vezeti érték és a jóízű evés megtartása mellett. A tavaszi-nyári divatötle­tekből most a tengerész — vagy matróz — stílust emeljük ki, miután ennek a kivitelezéséhez sokfajta anyag kínálkozik az üzle­tekben. S ami a legfőbb eré­nye, hogy minden darabot más ruhához vagy szoknya- blúz összeállításhoz is lehet viselni. Nemcsak sötétkék­fehér (bár ez a hagyomá­nyos), hanem fehér-fekete, piros-fehér, vagy sötétkék és barna-fehér színben is ké­szíthető. Rájzainkon közölt minden ruhadarab más összeállítás­ban is elképzelhető, de szín­ben, mintában is harmóniát kell teremteni. 1. sz. modell: A blézer fe­hér, ivoár vagy akár sötét­kék könnyű szövetből készül­het, apró, pepita, rakott szok­nyával. Egyszínű szegélyezés van a blézeren, de csinos ak­A magyar könnyűipari vállalatok legnagyobb külke­reskedelmi partnerük, szov­jet vásárlóik részére divatbe­mutatóval egybekötött ruhá­zati árukiállítást rendeztek Moszkvában „Magyar ruhá­zat 1978” címmel. A kiállítás és a bemutató Egy üveg konyakot (le­zárt üvegben) meleg víz­ben felmelegítünk. A ven­dégek száma szerinti csészé­ket is előmelegítjük. Az asztalra kikészítünk koc­kacukrot, tejszínhabot, me­lyet vaníliás cukorral ver­tünk fel, valamint csokolá­dé reszeléket. A csészékbe cukrot te­kor is, ha a szoknya anyagá­ból tesszük rá. 2. sz. modell: Rövid ujjú, egysoros gombolású blézer, könnyű szövetből vagy vá­szonból. Igen érdekes a szí­nes dísztűzés és az embléma alatti zseb. Az egyenes szárú, párhuzamos nadrág, csíkos, pepita vagy egyszínű, az anyag minősége és színe gondos megfontolást igényel, és akkor rendkívül csinossá tehet mindenkit. 3. sz. modell: A mintás, csíkos vagy kockás blézer egész könnyű szövetből vagy vászonból készülhet. Model­lünket csinos műszál anyag­ból terveztük. A szoknyája színben harmonizál, de azért elütő. Ha a levasalt rakáso­kat csípőig letűzzük, akkor egyáltalán nem erősít a ra­kott szoknya. N. V. célja az volt, hogy tájékozta­tást adjon azokról a ruháza­ti termékekről, amelyeket a rekonstrukciós programban meghatározott termékszerke­zet-korszerűsítéssel gyártani és a Szovjetunióba szállítani kívánunk. szünk, leöntjük meleg ko­nyakkal kb. 4 cl-t számí­tunk, majd egy hosszú gyu- faszállal meggyújtjuk, rö­vid ideig hagyjuk égni. Ezután hozzáöntjük a feke­tekávét, amelyet előzőleg le­főztünk, tetejére tejszínha­bot teszünk és megszórjuk csokireszelékkel. Gyerekeknek Georges Duhamel II vetőmag hengerezése Egy „ földbirtokosnak volt négy rosszcsont fia. Egyszer a szomszédos földműves sze­gény paraszt elment a föld- birtokoshoz panaszkodni a négy fiúra. így szólt: — Tisztelt uram, önnek nagyon rendes fiai vannak, de tegnap, hogyan is eshe­tett meg, az ön fiai kárt okoztak a gabonavetésem­ben: a friss hajtásokat össze­taposták, ugrándoztak, lab­dáztak rajtuk. — Ne siránkozzék itt ne­kem — mondta pökhendi há- nyavetiséggel a földbirtokos, és zsebébe nyúlt — itt van, fogja ezt az 500 frankot, és menjen dolgára. A szegény paraszt meg volt elégedve az összeggel és eltávozott. Néhány hét múl­va azonban újra megjelent a földbirtokosnál: — Na, mi le­li már megint? — ripako- dott rá a nagy hasú földesúr. — Most már más ügyben jöttem volna, vagyis abban az ügyben tisztelt uram, csakhogy nagyot változott a dolog. Visszahoztam az 500 frankot. Ahol az ön fiai ját­szadoztak, a friss hajtások újra kiegyenesedtek. Meglepte a földbirtokost az őszinte szó. Kinyitotta arany kazettáját, kivett be­lőle egy újabb 500 frankost, és átnyújtotta a szegény pa­rasztnak e szavakkal: — Mindig híve voltam a becsületességnek, őszintesé­géért fogadja el tőlem ezt a másik 500 frankot, és haszno­sítsa mindkettőt. A szegény paraszt boldo­gan eltávozott. Am néhány hónap múlva jelentkezett a földbirtokosnál : — Tisztelt uram — mond­ta —, ezúttal egy igen nagy kéréssel jöttem önhöz. Arra kérem, hogy jövő tavasszal, közvetlenül vetés után en­gedje át a négy fiát a friss tavaszi vetésemre játszadoz­ni. Mert azon a helyen, ahol jelentettem, hogy kárt okoz­tak, megháromszorozódott a termés. Rájöttem ám, hogy miért: azért, mert az elve­tett magot meg kell döngöl­ni, sőt, amikor kikelt, akkor is, és nem hogy ártana ez neki, hanem használ. Éppen ezért utólagos engedelmével már csináltam is az 1000 frank ajándékán egy súlyos, gördülő hengert, amit, ha rá­helyeznek a vetésre, végig­húzom rajta, ha kell, napo­kig is több ezer véka földön, és ez megtapossa a magot a földben. A földbirtokos elment a szegény parasztember föld­jére, meggyőződött róla, hogy igazat mondott, lemásoltatta a hengert, és saját földjén is használta. A bourgogne-i legenda szerint ez a hengerezésnek igaz története. Franciából fordította: Dénes Géza HUMOR Az idős hölgy barátnőinek mesél: — Amikor egészen kislány voltam, elütött egy autó... — Talán fiáker volt az? — igazítja helyre az egyik jó barátnő. * • * — Édes Istenem, ha a fér­fiak leszoknának a részeges­kedésről. .. — Nekem mondod? A múlt héten akkora botrányt csaptam odahaza amiatt, mert a férjem berúgott! Há­rom napig nem beszéltünk egymással, azután szegény mégsem állta meg és meg­szólalt. — No, és mit mondott? — Azt kérdezte, hol a dugóhúzó! * « • — Drágám, a kutyád el­lopta a papucsomat. — Megőrültél, drágám! Az én kutyám még soha­sem állított be cipőben! B magyar divat Moszkvában Vendégváró kávé

Next

/
Thumbnails
Contents