Békés Megyei Népújság, 1978. június (33. évfolyam, 127-152. szám)

1978-06-11 / 136. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! jj NÉPÚJSÁG MEGYEI PÚRTBIZOTTSÚG ES fl MEGYEI TANÁCS LÁPJA 1978. JÜNIUS 11., VASÁRNAP Ara: 1.20 forint XXXm. ÉVFOLYAM, 136. SZÁM Köszöntjük az építőket! Hazánk felszabadulás utáni gyors fejlődését nem­zetközileg is elismerik. Év­tizedek alatt évszázadok el­maradottságát pótoltuk. Ezt a fejlődést továbbra is je- jentősen elősegítik az épí­tők. A tervezők, a beruházók, az építőanyag-gyártók, a kivitelezők munkája nyo­mán új üzemek, a mai igé­nyeket kielégítő lakások, is­kolák, művelődési házak, kórházak, üzletek, áruhá­zak, utak, hidak létesülnek, kulturált körülmények te­remtődnek. . Minden év június máso­dik vasárnapján rájuk, az építőkre emlékezünk. Az idei építők napja egyúttal fontos történelmi évforduló, mert 1903-ban, tehát 70 év­vel ezelőtt mondták ki az építő- és famunkások szak­mai, érdekvédelmi szerveze­tei egyesülési szándékukat, amelynek alapján megala­kult a Magyar Építőmunká­sok Országos Szövetsége. Az építőmunkások az egész történelem folyamán mindig a társadalmi hala­dásért szálltak síkra. Részt vettek a kapitalista kizsák­mányolás elleni harcban, a kapitalizmus megdöntésé­ben, a fasizmus felszámo­lásában. Sokan kockáztatták az életüket egy új, szaba­dabb, emberibb élet megte­remtéséért. De ez a harc nemcsak a felszabadulás előtt jutott kifejezésre: megnyilvánul ma is a pár­tunk politikája melletti ki­állásban, a szocializmus épí­tésének nagyszerű munká­jában, hazánk gazdasági életének erősítésében, fej­lesztésében. Elősegítették a mezőgazdasági átszervezés nagy feladatának a végre­hajtását, 1956-ban pedig a szocialista vívmányok meg­védését. Ott voltak az ár- és belvízvédelemnél és elsőként vették ki részüket az újjá­építésből. Megyénkben ma mintegy 20 ezer építő: munkás, tech­nikus, mérnök, gazdasági szakember dolgozik. Tevé­kenységük egyre szervezet­tebb, összhangoltabb. A szocialista brigádmozgalom keretében sokan vesznek részt továbbtanulásban, szakmai és politikai képzés­ben, fejlesztik általános műveltségüket, hogy a nö­vekvő követelményeknek megfelelően tudják végre­hajtani feladatukat. A gépe­sítés nagy részt mentesíti őket a megerőltető fizikai munkától, de még mindig a legnehezebbekhez tartozik. Az erkölcsi és anyagi meg­becsülésük azonban nem marad el. A jubileumi évforduló al­kalmából köszöntjük me­gyénk építőit. Kívánjuk, hogy békében, biztonságban, és jó egészségben dolgozza­nak. Az ötéves tervidőszak célkitűzéseit teljesítsék jó minőségű munkával, és vív­ják ki újra, meg újra tár­sadalmunk elismerését. A forradalmi hagyományoknak megfelelően, a legjobb tu­dásuk szerint segítsék elő pártunk politikájának meg­valósítását, mindnyájunk életkörülményeinek további javítását. Kneifel Antal, az ÉFÉDOSZ megyei bizottságának titkára Sok új létesítménnyel gazdagodott megyénk Ünnepség Békéscsabán Az Építő-, Fa- és Építő­anyag-ipari Dolgozók Szak- szervezete (ÉFÉDOSZ) Békés megyei bizottsága tegnap, június 10-én Békéscsabán, az Építők Munkácsy Mihály Művelődési Házában rendez­te meg az építők napjának, egyúttal pedig az Építő- és Famunkások Szövetsége megalakulásának 75. évfor­dulója ünnepséget. Bargel Tiborné, az ÉFÉDOSZ me­gyei bizottságának tagja üd­vözölte a megjelenteket, majd Gyulavári Pál, a me­gyei pártbizottság titkára tartott ünnepi beszédet. Bevezetőjében a jubileumi évforduló alkalmából emlé­keztetett arra, hogy a törté­nelem tanúsága szerint 1903- tól, a szövetségi élet kiala­kulásától kezdve a szakszer­vezet tevékenysége egyre céltudatosabbá vált. Jól kép­zett, harcos szellemű bizal­miak védték a dolgozók ér­dekeit a fokozódó kizsákmá­nyolás ellen. Bérköveteléseik politikai követelésekkel páro­sultak! Ott voltak az 1919. már­cius 21-ét megelőző, és az azt követő harcokban. A vérbe fojtott Magyar Ta­nácsköztársaság után sötét korszakban a legyilkoltak között ott voltak az építő­munkások mártírjai is. A negyedszázados elnyomás alatt kibontakozó ellenállási harcokban is részt vettek az építőmunkások, a szakszer­vezetek tagjai. A hazánk felszabadulása után rendezett szakszervezeti kongresszusok első felada­tuknak tekintették az élet megindítását, a romba dőlt ország újjáépítését. Az álla­mi és más közfunkciókba az építő- és famunkások ez­rei kerültek, akik a haladás élvonalában küzdöttek. A felszabadulás az építő­ipar ágazatainak fejlődésé­ben gyökeres fordulatot ho­zott, ami egyúttal javította és kedvezőbbé tette az épí­tőmunkások élet- és munka­körülményeit. Ehhez a fel­tételeket az államosítás te­remtette meg, amely 1950- ben fejeződött be. Az elmúlt három évtized alatt óriási eredmények szü­lettek az építőiparban. Az országban felépült több mint másfél millió lakás, új váro­sok, modern üzemek nőttek ki a földből. Fokozódott a gépesítés, a legmodernebb technológiákat vezették be, az építőanyag-iparban pedig egyre inkább az automatizá­lás került előtérbe. Épülő, szépülő városaink, községeink megszámlálhatat­lan, új létesítménnyel gazda­godtak. E gazdagságot lét­rehozó építő- és szépítő munkában fontos, meghatá­rozó szerepet töltött be az építő-, fa- és építőanyag-ipa­ri dolgozók több ezres kol­lektívája. Szakszervezetüknek 75 év történelmi tanulsága is bizo­nyítja, hogy csak becsülettel és rendíthetetlen elkötele­zettséggel a párt politikája iránt lehet szolgálni az egész munkásosztály, és benne az építő-, fa- és építőanyag­ipari munkások ügyét. Köve­tésre méltó hagyományaik folytatásához kívánok erőt, szép sikereket és mindenki­nek személyes boldogságot — mondotta befejezésül ^Gyula­vári Pál. Az ünnepi beszéd után A Szerszámgépipari Művek esztergomi marógépgyára az idén háromszáznyolcvanhat millió forint értékben gyárt marógé­peket. Termékeik kilencvenhat százalékát exportálják Cseh­szlovákiába, NSZK-ba és Franciaországba. Képünkön: Sze­relik a TC 3 NC vezérlésű univerzális marógépet (MTI-fotó — Tóth Gyula felvétele — KS) Kneif el Antal, az ÉFÉDOSZ megyei bizottságának titkára kitüntetéseket adott át. Kiváló Munkáért miniszte­ri kitüntetést kapott Szilágyi Ferenc, az ÉPSZER Vállalat ácsbrigádjának vezetője, az szb termelési felelőse, Lip- ták Andrásné, a Békés me­gyei Tégla- és Cserépipari Vállalat égetője, szakszerve­zeti bizalmi, Domoki Gézáné, az Orosházi Üveggyár mun­kaügyi csoportvezetője, TT- bizalmi, Szőcs Tivadar, a Budapesti Bútoripari Válla­lat gyulai gyárának asztalo­sa, VSZT-tag. A Szakszerve­zeti Munkáért kitüntetés ezüst fokozatát Mitrik Ist­vánná, az Orosházi Üveg­gyár szb függetlenített poli­tikai munkatársa és Hegedűs Imre, a Békés megyei AÉV gépkezelője, műhelybizottsá­gi titkár érdemelte ki. öten kapták meg a Kiváló Dolgo­zó kitüntető jelvényt, 18-an pedig a Szakszervezeti Mun­káért oklevelet. A kitüntetések^ átadása után a békéscsabai általános munkásdalkör régi mozgalmi dalokat énekelt, majd az ÉFÉDOSZ megyei bizottsága fogadást adott a vendégek tiszteletére. P. B. Négyemeletes, 92 lakásos ház épül Békéscsabán, a Tanács- köztársaság útján, ahol most a Békés megyei Állami Építő­ipari Vállalat Dózsa György brigádja dolgozik. (Riport az 5. oldalon) Fotó: Martin Gábor Textilmunkás-találkozó Kedves színfolttá vált megyénkben a fextilmunká- sok egy érdekes és különle­ges találkozója. Hat évvel ezelőtt szervezte meg első ízben a MTESZ Textilipari Műszaki és Tudományos Egyesülete azt a kétéven­ként ismétlődő kerekasztal- beszélgetést, amelyen a ko­rábbi években vagy évtize­dekben még Békés megyében dolgozó textilipari szakem­berek, vezetők és a ma is szűkebb hazánkban tevé­kenykedő vállalati, szövet­kezeti igazgatók, elnökök, vezetők vettek részt. Tegnap, a délelőtti órák­ban, a MTESZ békéscsabai székházában találkoztak har­madszor a textilipari szak­emberek. A csaknem 30 ta­gú baráti kör vendége volt többek között Dobrotka László, könnyűipari minisz­terhelyettes is, aki nemrégi­ben még megyénk egyik üzemében dolgozott. Ugyan­csak megyénk textiliparából került Budapestre Csontos József is, aki ma a Kőbá­nyai Textil vezérigazgatója. A vendégek és a szakem­berek előtt Baukó Mihály, a megyei pártbizottság osztály- vezetője ismertette Békés megye textiliparának jelenle­gi helyzetét, s a jövő fej­lesztési terveit. Erösödü együttműködés a népfrontbizottságok és a szocialista országok között A népfrontmozgalom bé­ke- és barátsági munkájáról és az ezzel kapcsolatos to­vábbi feladatokról Juhász Róbert, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának tagja, az OT osztályvezetője tájé­koztatta az MTI munkatár­sát. Elmondotta:' — Töretlenül és folyama­tosan fejlődött a népfrontbi­zottságok barátsági munká­ja, s annak szerves része­ként a szocialista országok budapesti kulturális köz­pontjaival és külképvisele­teivel való együttműködés. A szocialista országok termé­szetesen megkülönböztetett helyet foglalnak el, s bará­taink életének sokoldalú megismertetése, a testvéri né­pekkel kalakult barátság ápolása és erősítése egyik legfőbb feladatunk. E cél ér­dekében a Hazafias Nép­front a budapesti szovjet, bolgár, csehszlovák, lengyel és NDK kulturális közpon­tokkal, valamint a többi szo­cialista ország követségeivel közösen számos rendezvényt szervez. A népeink közötti közvetlen kapcsolatok erősí­tését szolgálják a barátság­vonatok, s a 'hozzánk érkező turistacsoportokkal létrejövő baráti találkozók, politikai programok is. Ezt az együtt­működést tovább kívánjuk fejleszteni, hozzájárulva a szocialista hazafiság fontos részeként az internacionalis­ta szemlélet erősítéséhez. A barátsági hetek nagy sikerű rendezvényein tízez­rek vesznek részt. Ugyan­csak nagy érdeklődés kíséri az egy-egy társadalmi ré­teghez, csoporthoz szóló, a baráti országok gazdasági, kulturális és ideológiai éle­tének fontosabb területeit elemző tájékoztatókat. Ezek, a gyakran fimlvetítésekkel, fotókiállításokkal egybekötött előadások jól segítik nép­frontmozgalmunk rétegpoli­tikai céljainak valóra váltá­sát. A tervek szerint az idén több mint 500 nagygyűlést, kiállítást, filmhetet, koncer­tet és nemzetiségi találkozót rendezünk a kulturális köz-. pontokkal és a külképvise­letekkel közösen. — Megállapodtunk a kul­turális központok és követ­ségek képviselőivel, hogy bő­vítjük az együttműködés formáit és gazdagítjuk a tartalmi munkát. A nagy nemzeti és nemzetközi je­lentőségű évfordulóinkat pél­dául igyekszünk közösen megünnepelni. Erre kiemel­kedő alkalom nyílik jövőre, a Magyar Tanácsköztársaság 60. évfordulójáról történő megemlékezések során. A kulturális központok képvi­selőivel együttesen munkál­kodunk a közös ünnepi ren­dezvények előkészítésén. Egyetértettünk abban is, hogy a barátsági heteket le­hetőleg összekapcsoljuk a kiemelkedő megyei ünnep­ségekkel, például a székesfe­hérvári Alba Regia napok­kal. A szélesedő együttmű­ködés érdekében a kultúr- központok vezetői és a me­gyei népfrontaktívák, a kul- túrházak igazgatói között ta­pasztalatcseréket szervezünk. Szeretnénk, ha a kiállítások témakörei bővülnének, s ál­landó tárlatok nyílnának bé­lyegekből, régi pénzekből, ér­mékből és más gyűjtemé­nyekből. Üjdonságként si­kerre számíthat a népművé­szeti cikkeknek, könyveknek, lemezeknek és bélyegeknek a nagyobb események alkal­mából megrendezendő vá­sára — mondotta befejezésül Juhász Róbert. Viharkárok, jégeső Szombat délután a Bala­ton-fel vidéken erős felhősza­kadás okozott károkat. A hir­telen lehullott, nagy meny- nyiségű csapadék Felsőőrsön elöntötte az úttörőtábort, ahol a veszprémi tűzoltók segítségét is igénybe kellett venni. A Veszprém—Csopak között levő 73-as útvonalon — a veszprémi Videoton- gyáregység közelében — több mint száz méter szélességű és 30—40 cm mélységű át­folyó víz akadályozta a ba­latoni forgalmat. Veszprém és Városiőd között a jeges eső faágakat tépett a 80-as főútvonalra, amelynek meg­tisztításához a KFM Közpon­ti Igazgatóságának ügyeletes szakemberei azonnal hozzá­láttak. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents