Békés Megyei Népújság, 1978. június (33. évfolyam, 127-152. szám)

1978-06-10 / 135. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS fl MEGYEI TÜNÁCS LÁPJÁ 1978. JÚNIUS 10., SZOMBAT Ara: 80 fillér XXXin. ÉVFOLYAM, 135. SZÄM Kedvezőek a terméskilátások megyénkben Kitüntetések az építők napja alkalmából Tegnap, pénteken Mezőhe­gyesen hozzászólásokkal foly­tatódott a MÉM országos ér­tekezlete, amelyen a megyei tanácsok elnökhelyettesei és illetékes osztályvezetői vet­tek részt. A hozzászólások sorát Mu­rányi Miklós, a Békés me­gyei Tanács V. B. mezőgaz­dasági osztályvezetője nyi­totta meg. Beszámolójában áttekintést adott a megye mezőgazdaságának helyzeté­ről. Bevezetőjében elmondot­ta, hogy Békés megye mező- gazdasága és élelmiszeripa­ra az elmúlt két évben a ter­vezett évi 4 százalékos növe­kedési ütemmel szemben 6 százalékkal növelte a terme­lést. A növénytermesztésről szólva megállapította, hogy őszi búzából 5500 hektáron pusztult ki a növény fagy- és vízkárosítás miatt. így je­lenleg 127 ezer hektáron ter­melik az őszi búzát. A káro­sításon túl 10 ezer hektár te­rületen részleges belvízkár volt. Mindezek ellenére, a búza jelenlegi állapotából ar­ra lehet következtetni, hogy az elmúlt évihez hasonló, egyes helyeken jobb termés­re számíthatunk. A nyári betakarításra való felkészülésről szólva meg­említette, hogy a műszaki szemlék megkezdődtek. A géppark képes naponta 11 ezer hektár termését betaka­rítani. Optimális időben 12— 13 nap alatt végezhetnek az aratással. Készenlétben áll­nak a szárítók is, ha a meg­engedettnél nagyobb víztar­talmú lesz a gabona. A ku­korica vetése a mostoha idő­járás miatt a napokban feje­ződik be. Május végéig 115 ezer hektáron került földbe a mag, és figyelembe véve a népgazdasági érdekeket, 5300 hektárral növelték a vetés területét. Bár a hűvös időjá­rás miatt a kukorica fejlődé­se néhány héttel késik, a ter­melés megalapozottsága, a tőszám alapján jó termésre számítanak. Hasonlóan ked­vezően alakul a helyzet a cukorrépánál is. Az állomány megyei átlagban jobb az elő­ző évieknél. A cukorgyárak igényét képes kielégíteni a 17 500 hektár területen elve­tett cukorrépa. A naprafor­gó termelése iránt megnöve­kedett érdeklődést bizonyít­ja, hogy az idén több mint 3000 hektárral nőtt a beter­vezett vetésterület. Sajnos a belvíz sújtotta körzetekben a vetés egy része elmaradt, ezért megyénkben az elmúlt évihez közel azonos terüle­ten termelik az olajos ma­got. Érdekesség, hogy állam­közi megállapodás alapján Battonyán 600 hektáron ro­mán technológiával és segít­séggel folyik a napraforgó termesztése. A felvásárló-feldolgozó vállalatok igénye szerint ala­kul a zöldségtermelés. Ked­vező a zöldségnövények struktúraváltozása. A vörös­hagyma mellett nőtt a zöld­bab, paprika területe, csök­kent a gyökérzöldségek, ká­posztafélék termelése. A hű­vös tavasz és a májusi fagy­kár az érés ütemében és az ellátásban érezteti kedvezőt­len hatását. Változatlanul nagy az érdeklődés az üveg­házi fejlesztés iránt. A me­gye adottságainak megfele­lően szinte minden növény vetőmagtermesztésében je­lentős feladat vár mezőgaz­dasági nagyüzemeinkre. Kü­lönösen a zöldségfélék, cu­korrépa, gabonafélék, kukoí rica, olajosnövények, lucer­na és fűfélék vetőmagvait termelik, lényegesen nagyobb mennyiségben a megyei igénynél. Kedvezőek a kilátások az állattenyésztésben is. A szarvasmarha-állomány már­cius végén minden szektor­ban nagyobb volt, mint egy évvel korábban. A növeke­dés elérte a hatezret. A tej­termelés alakulásában ez év­ben további 8—10 százalé­kos növekedés várható az el­múlt évihez viszonyítva. Csak részben valósulnak meg a mostani tervciklusra be­ütemezett szarvasmarhaférő- hely-beruházások. Sajnos, az új telepek építése sem je­lent férőhely-növekedést, mi­vel a régebben épült és rendkívül elavult férőhelyek megszüntetését célozzák. Olyan törekvések vannak, hogy inkább a jelentősebb gyepterületekkel rendelkező üzemek építsenek tehenészeti telepeket.. Kedvező hatása volt a te j prémiumnak is, ami az elmúlt évben csak a megyénkben meghaladta a 110 millió forintot. Ez az ál­lomány minőségi javulását segítette elő. A termelési ér­ték szerint legfontosabb ál­lattenyésztési ágazatunk a sertéstenyésztés. Az állomány és hízótermelés terv szerint növekedett. Ez évben több mint egymillió hízó sertésre számítanak, és ezzel a meny- nyiséggel már elérjük az 1980-ra tervezett szintet. Kedvezők a tapasztalatok a baromfitenyésztésben is. örvendetesen nőtt az érdek­lődés, különösen a megye északi területén gazdálkodó nagyüzemekben a juhte­nyésztés iránt. Az állomány 10 százalékkal nagyobb, mint egy évvel korábban. A juh­tenyésztésnek várhatóan újabb lendületet ad, hogy megalakult a füzesgyarmati Vörös Csillag Tsz gesztorsá­gában működő egyszerű juh- tenyésztési társulás. Szó volt a hozzászólásban a komplex melioráció fon­tosságáról, arról, hogy nem megfelelő az agrokémiai te­lepek építésének üteme, hogy bár javult a gépellátottság, az alkatrészellátás színvonala nem tekinthető kielégítőnek. Elhangzott az is, hogy a me­gyénkben működő élelmi- szeripari vállalatok termelési értéke az idén 12 százalék­kal növekszik, s ezzel terme­lési értékük 9 milliárd fo­rint fölé emelkedik. Befeje­zésül megemlítette, hogy a megye mezőgazdaságának tervfeladatai néhány kedve­zőtlen jelenség ellenére is biztosítottnak látszanak. Felszólalt még Dénes La­jos, a MÉM főosztályvezető­je, Both Ernő, a Győr me­gyei Tanács osztályvezetője, Lénárt Lajos, a Gabonaipari Tröszt vezérigazgatója. Vágó József, az MSZMP KB mező- gazdasági osztályának mun­katársa, Tobak István, a Ba­romfifeldolgozó Vállalatok Trösztjének vezérigazgatója, Nagy Bálint, a MÉM osz­tályvezetője és Király László, a Bács megyei Tanács V. B. mezőgazdasági osztályának vezetője. A hozzászólásokra Váncsa Jenő miniszterhelyet­tes reflektált, majd dr. Ro­many Pál miniszter zársza­vával ért véget a kétnapos országos értekezlet. A ta­nácskozás résztvevői megte­kintették a gazdaság lovas­bemutatóját. Szeghalom kereskedelmi ellátása A Hazafias Népfront szeg­halmi nagyközségi bizottsá­ga a napokban rendezvényt tartott a helyi művelődési központban, ahol megvitat­ták a település kereskedelmi ellátásának jelenét és jövő­jét. Beszámolót Papp And­rás, ÁFÉSZ kereskedelmi fő­osztályvezető mondott. Is­mertette, hogy a Szeghalom és Vidéke ÁFÉSZ taglétszá­ma meghaladja a 4600-at, az üzletek száma pedig 149. Javul az ellátottság, hi­szen a most épülő 64 lakásos tömb földszintjén cipőboltot, húsboltot, bútorszalont, könyves- és zeneműboltot nyitnak meg az V. ötéves terv végén. Tervezik még, hogy egy 2500 négyzetméter alapterületű vendéglátó kom­binátot építenek, amelyben egy 25 szobás szálloda is he­lyet kapna. A jelenlevők a beszámoló után megvitatták az eddigi eredményeket és a jövő fel­adatait. ! Érettségiző dolgozók Megyeszerte június 12-én kezdődnek az érettségi vizs­gák a dolgozók gimnáziu­maiban és szakközépiskolái­ban. Békés megyében 60 osztályban 1789 hallgató je­lentkezett érettségi szóbeli­re és írta meg korábban az írásbeli érettségi dolgoza­tokat. A hallgatók közül 445-en a szakmunkások szakközépiskolájában vé­geznek. A 14 városban és község­ben szinte egyszerre folyó szóbeli érettségi vizsgák többek között Mezőhegyesen, Okányban, Kunágotán és Eleken úgynevezett kihe­lyezett osztályokban törté­nik. Tegnap délelőtt Szeghal­mon . a járási hivatal tanács­termében mintegy 100 Bé­kés és Csongrád megyei me­zőgazdasági szakember gyűlt össze. „A tömegtakarmányok termesztése, betakarítása és tartósítása” volt a címe an­nak a tanácskozásnak és be­mutatónak, amelyet azÁGK Békés és Csongrád megyei Főosztálya, a megyei Állat- tenyésztési Felügyelőség, a MAE Békés és Csongrád me­gyei szervezete, a Szarvasi Öntözési Kutató Intézet és a Szeghalmi Állami Gazdaság szervezett. Mivel Békés megye észa­ki részén, a szeghalmi kör­zetben található Dél-Alföld egyik legnagyobb legelőterü­lete, így érthető, hogy a fej­lődő nagyközségünk szervez­hette meg ezt az öt előadás­ból álló eseményt. Elsődle­ges célja volt, hogy bemu­tassa a szálas- és tömegta­karmány betakarításához használt újfajta gépeket, és a körzet újratelepített gye­peit. Az elnöki megnyitó után ..A korszerű gyepgazdálkodás lehetőségei a Körös-vidék nagy kiterjedésű gyepterüle­tein” című előadás hangzott el. Georges Wandenberg volt A Népköztársaság Elnöki Tanácsa, az Építő- és Famun­kások Szakmai Szakszerveze­ti Szövetséggé alakulásának 75. évfordulója alkalmából kitüntetésekkel fejezte ki el­ismerését eredményes mun­kájukért az építő- és famun­kás szakszervezeti mozgalom veteránjainak és aktivistái­nak. A kitüntetéseket pénte­ken a Parlament Munkácsy- termében Losonczi Pál, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, az Elnöki Tanács elnöke adta át. Az ünnepsé­gen megjelent Apró Antal, az. országgyűlés elnöke. Gás­pár Sándor, a SZOT főtitká­ra, Németh Károly, az MSZMP KB titkára, a Poli­tikai Bizottság tagjai, Brutyó János, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának el­nöke, Ábrahám Kálmán, az építésügyi és városfejlesztési miniszter, Gyöngyösi István, az Építő-, Fa- és Építő­anyag-ipari Dolgozók Szak- szervezetének főtitkára. Megyénkből Kiss János nyugdíjas kőműves a Munka Érdemrend arany, Paulik János nyugdíjas kőműves az ezüst fokozatot kapta. Az Építő- és Famunkás az előadója „A szénakészítés és szálastakarmány-betaka- rítás gépesítésének legújabb amerikai tapasztalatai, a Hesston gyár fejlesztési el­képzelései” című előadásnak. Ezt követően „A lucerna és fű betakarítása tartósító sze- rékkel” címmel hangzott el előadás. Korszerűsítésekkel bővítet­ték a vegyiparban a nők számára alkalmas munka- területet — állapította meg pénteki ülésén az ágazati szakszervezet központi veze­tősége. Sokhelyütt erőtelje­sen csökkentették a por-, a zaj- és vegyi ártalmakat, rendszeresebbé tették az or­vosi ellenőrzést, a szűrővizs­gálatokat. így némelyik szakágazatban, mint például a gyógyszer- és a kozmetikai iparban, most már 60—70 százalékban nők dolgoznak. A nőpolitikái határozatok végrehajtása sokat javított a nők anyagi helyzetén is. A számukra hátrányos bér- aránytalanság általában csökkent, bár az elmaradás még nem szűnt meg. A bér­Szakszervezeti Szövetség megalakulásának 75. évfor­dulója alkalmából pénteken a Metró Klubban Gyöngyösi István, az Építő-, Fa- és Épí­tőanyag-ipari Dolgozók Szak- szervezetének főtitkára ki­tüntette a szakszervezeti mozgalom veteránjait, akti­vistáit. Az ünnepségen részt vett Brutyó János, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának elnöke és Áb­rahám Kálmán építésügyi és városfejlesztési miniszter. Áldozatos munkájuk elisme­réseként 82-en kapták meg a Szakszervezeti Munkáért kitüntetés arany, 79-en az ezüst fokozatát, s 110-en az Építőipar és a Könnyűipar Kiváló Dolgozója jelvényt. A következő napokban az or­szágban a vállalatok építők- napi ünnepségein több mint 700-an részesülnek szakszer­vezeti és miniszteri kitünte­tésben. Az építők napja alkalmá­ból az építő- és építőanyag- iparban elért kiváló ered­ményekért a Munka Érdem­rend arany fokozatával tün­tette ki az Elnöki Tanács Kovács Ferencet, az Épület- asztalos és Faipari Vállalat osztályvezetőjét és Lukács Mátyást, a FÖBER osztály- vezetőjét., Ezenkívül 12-en kapták meg a Munka Ér­demrend ezüst, 28-an pedig bronz fokozatát, s több mint ötvenen részesültek miniszte­ri elismerésben. A kitünteté­seket pénteken az Építés­ügyi és Városfejlesztési Mi­nisztériumban Ábrahám Kál­mán miniszter adta át. Ábrahám Kálmán ezenkí­vül bensőséges ünnepségen köszöntötte az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztéri­umban immár 25 éve dolgo­zó szakembereket, s a mi­nisztériumi törzsgárda 92 tagjának adta át az ÉVM aranygyűrűjét. arányok további javításához elsősorban az szükséges, hogy a nők közül többen ta­nuljanak szakmát. Az ága­zatban ugyanis nem nőtt, hanem csökkent a szakmun­kásnők aránya, többségük betanított vagy segédmun­kásként dolgozik. Csak vi­szonylagosan tekinthető ked­vezőnek, hogy a közép- vagy felső fokú végzettségűeknek most már 29,8 százaléka nő, a három évvel ezelőtti 27,2 százalékkal szemben. A munkában elfoglalt szám­arányukhoz képest ez is ke­vés, s ebből adódik az egyik legfontosabb feladat: még jobb feltételeket kell terem­teni ahhoz, hogy tanulhassa­nak, művelődhessenek. A tanácskozás résztvevői határszemlén vettek részt, ahol megtekintették a gazdaság cukor­répa- és gabonatábláit Kép, szöveg: Béla Ottó Tanácskozás a takarmányok termesztéséről és tartósításáról Nőpolitika a vegyiparban A zsugorfóliás csomagológépen a szovjet exportra kerülő konzerveket csomagolják a Békéscsabai Konzervgyárban, 1918-ban 2000 vagon konzervet exportálnak a Szovjetunióba Fotó: Veress Erzsi

Next

/
Thumbnails
Contents