Békés Megyei Népújság, 1978. június (33. évfolyam, 127-152. szám)
1978-06-09 / 134. szám
O 1978. június 9., péntek » h aurara Művelődés, tanulás, szórakozás a „Téglában” A Békés megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat művelődési bizottsága nemrégiben mérte fel megalakulása óta végzett munkáját. Igen sokféle feladatot tűztek maguk elég, amelyek mind a munkahelyi művelődés, felnőtt- oktatás, munkástovábbképzés, a szocialista brigádok támogatásának, az ifjúság és a nők képzésének, művelődésének módszereit, az olvasás, a színház- és a mozilátogatás, az önművelődés lehetőségeit bővítenék. Felmérték a vállalatnál a szakemberigényeket, a dolgozók általános iskolai végzettségét, a szakmai képzés lehetőségeit, a továbbtanulásra jelentkezők számát, az ösztöndíjasok helyzetét. Így készült el az oktatási terv, amely szerint hétféle válla1977-ben megállapodás jött létre a bmói Zetor Traktorgyár és a kétegyházi Mező- gazdasági Szakmunkásképző és Munkástovábbképző Intézet vezetősége között, melynek értelmében egy-egy tanév során a kétegyházi másod- és harmadéves tanulók, kéthetes szakmai (termelési) gyakorlaton vesznek részt a brnói traktorgyárban. Elsőként a harmadévesek utaztak el februárban. Nagy volt az izgalom a hosszú út miatt; találgatták, milyen lesz a szállás, milyen munkát kell végezni a gyárban? Ugyanolyan izgalommal várták az indulást a másodévesek április végén. Mindkét csoport autóbusszal utazott Rajkáig, a határállomásig, ahol átsétáltak a határon, majd csehszlovák autóbusszal folytatták útjukat a szállásig. A szállás csodálatos, festői környezetben volt. Brnótól 30 km-re, a Skalni Mlyn szállodában. A szállást szinte a Moravszky Kras szívében építették. Ez a karsztos táj Kö- zép-Európa gyöngyei közé tartozik. Tanulóink ,az egyik héten délutános, a másik héten délelőttös műszakban dolgoztak. lati tanfolyamon 130 munkást képeznek. Az ösztöndíj- rendszert kibővítették a szakmunkástanulókra is. Együttműködési szerződést kötöttek a békési szakközép- iskolával, amelynek tanulói hetenként kétszer gyakorlati foglalkozásuk idejét ennél a vállalatnál töltik. Néhányan tanulnak most is általános iskolában, de jövőre kihelyezett osztályokat szeretnének indítani. Sokan vettek részt az 1977/78-as tanévben párt-, szakszervezeti és KISZ- oktatási formákban. A cserépipari vállalatnál 112 szocialista brigád vállalt részt a szocialista munka- verseny feladataiból. A szocialista brigádklub tagjai rendszeresen találkoznak a foglalkozásokon, s az előadások segítik a brigádmozgaA munka szokatlan, de annál érdekesebb volt. Többnyire szalag mellett dolgoztunk, ahol megismerhettük a korszerű traktorgyártás minden mozzanatát. A szalag mellett nagyon kevés fizikai munkát kellett végezni, a feladatok azonban annál nagyobb figyelmet és gyakorlatot igényeltek. De pár nap múlva már ügyesen bántak tanulóink a különböző célszerszámokkal. A gyár dolgozóival jól megértettük egymást, igaz, néha mutogatással. A szabad időt hasznosan töltöttük el. Gyalogtúrákat szerveztünk, megtekintettük a Balcarka. Katerina, Punk- va ' barlangokat, felmentünk a Macocha szakadékhoz. Brünnel is megismerkedtünk, ahol meglátogattuk a Kapucinusok templomát és Spil- berk várát. A másodévesek részt vettek a zetorgyár dolgozóival ,a május elsejei felvonuláson. A két hét minden tekintetben hasznos volt. Figyelmességből is jelesre vizsgáztak tanulóink, mindenki vásárolt ajándékot hozzátartozóinak. Visszontlátásra, Skalni Mlyn! Kiss János tanár lom fejlődését. A művelődési bizottság és a vállalat vezetősége sok fórumon foglalkozott már a nők és a fiatalok helyzetével. Megállapították, hogy a nőket, még a modernebb gyáregységekben dolgozókat is, nehéz a tanulásba, a különböző képzési formákba bevonni. A művelődés, tanulás gyakori színtere a Békéscsabán dolgozó téglagyári művelődési ház. Vári Jánosné igazgató minden évben felméri a munkások tanulási, szórakozási igényét, szervezi, népszerűsíti a programokat. Sikeresnek bizonyult ebben az évben a szakszervezeti és politikai oktatások színesítése a témához kapcsolódó filmek bemutatásával. Az ismeret- terjesztő előadásokon komplex, tudományos sorozatokat hallgattak a munkások és a központi dolgozók. Nagy gondot fordított a művelődési ház az ízléskultúra fejlesztését szolgáló programok összeállítására, felváltva járnak színházba a szocialista brigádok tagjai 244 színház- bérlettel, de a Jókai Színház művészei is gyakori vendégek a kultúrházban egy-egy irodalmi műsorral. A klubszínház egy Csehov-összeál- lítással tartott bemutatót itt, s ez az esemény nagy közönséget vonzott. A „Kell a jó könyv” olvasómozgalomba beneveztek, így a klasszikus orosz és mai szovjet írók műveiből szerkesztett műsort sokan látták. Több mint 600 látogatója volt Sülé István festőművész tárlatának, és ugyanennyi a politikai témájú fotókiállításnak is. A fiatal téglagyáriak részére újjáalakult a Tégla Ifjúsági Klub. Szépen szerepelt itthon és megyén kívül is az „Aatlen” munkásszínjátszó csoport. Táncos disco- műsorok vonzzák még a fiatalságot a téglagyári művelődési házba. A nyár elején sem szünetelnek a programok, június 10-én, az építők napján műsoros-táncos délután lesz a kultúrházban, június 17-én este 21 órától pedig a Mikroszkóp Színpad művészei (többek között Komlós János, Halász László, Sas József) mutatják be politikai kabaréjukat „Nyugodtan nevethet” címmel. B. Zs. Szakmai gyakorlaton Csehszlovákiában TÓTH BÉLA: Legendák a lóról 33. Komlós úgy kirügyezett a nagy semmi téreken, hogy mi, akik jártuk a sömlyékes tájakot, nem ismertünk rá. ök is minden nélkül, épp kezebeliekkel érkeztek le a Dunán, föl a Tiszán domen- tátumos, lóval húzatott hajókkal Vásárhelyig. Onnan aztán gyalog, könnyedén odasétáltak a kijelölt faluhelyre. Itt kaptak ásót, kapát, vetőmagot. De iga nélkül se té, se tova. No, a sörrel, pálinkával, a szép szóval megvevődtek a pásztori népek, kis darab földeket fölekézni, fél napra beszökni pár, hámot ismerő katonalóval mibe sem került. Két ménesem mellé négy szekerész ló volt osztva, azzal én úgy rendelkeztem, mint a magaméval. Kijön egyszer hozzám egy magabíró, nagy darab, Tren- csénből szakadt parasztember, hogy de bármit megad, inkább mutatta, mint mondta, ha hét végén megekéz- ném némi földjeit, mert vetni kellene, de erősen. Gondoltam, kicsi változatosság nékem se árt. Mellém volt beosztva szakasznyi erejű lóidomár katona, azok úgy szolgáltak engem, mohódzó bajszú. nagy akaratú gyereket, hogy valahányszor hosszú szárú pipámra vágyakoztam, hárman is leugrottak a nyeregből, meggyújtani a csutora túlsó végét. Én aztán odaszántogathattam, hu akartam. Na, jön a tren- cséni hirtelen paraszt, mert odafönt valami ipart űzött az, csak itt züllött az új életben a másfajta nincs.te- lenségre, de kínálja a csobo- lyónyi epörpálinkát, hogy pedig pán szuszed így, meg pán szuszed úgy. Mármint, hogy én a szomszéd úr így, meg úgy. Na. próbáljuk. Karától örököltem én olyan vasekéket, amikkel ők még Kor- bász idején hasogatták a vetemények alá való földet, meg huzalmat is örököltem a földhöz. Szép, élvezetes munkálat az. A paréjnö- vesztő földet virágba borítani. De elejétől. Megegyeztünk, hogy másnap, ahogy hajnalkelőnek dukál, megyek én katonakocslh ekéstől, boronástól a komlósi emberhez. De már kint vár a falu szájában. Mondom, üljön mellém, aztán dologra csikós, potyára ne piszkol- jam a rétet, azt se nekem találták ki, ha már ilyenre szántam a fejem. Hát csak elveszi tőlem a hajtószárat, megyünk a házukhoz, nem a határba. Mert előbb ennünk kell! Behajtunk a kaputlan udvarra, de azon aztán takaros rend, a tüzelő bekúpozva, a meszelt falú istállóból fejős kecske mekegett rám. Szépséges egy dundi asz- szony penderül elő a konyhából. Magyarul szól: — Csak jöjjön előbb enni. aztán dologra ! — Hát maga ilyen rövid idő alatt beszél? — Trencsénszentmiklósi magyar vagyok ám, csak a párom odavalósi. Lecsaltam boldogulni. — Aztán boldogulnak? — Azon törjük magunkat. Fűzfa tekenőből szedjük a bőrös töpörtőt, hordós káposztát hozzá, némi pálinkák előtte, közben és utána. Meg a beszéd. — Látom, szépen, takarosán csinálják. A konyha fehér falú, pingált. — Odafönt ez a szokás Így szép. (Folytatjuk) Az ország első szlovák nemzetiségi tájházaként avatták fel 1972-ben. Az utcai szoba mestergeren- dáján felírat olvasható: „Isten segedelmével felépítette Bogár Mihályné ' (Motyovszky Zsófia) 1886. május 1.” Berendezői gazdag néprajzi anyagból válogathattak, nem véletlen tehát, hogy a komlósi tájházat megnyitása óta nagyon sokan felkeresik. A vendégek hosszú, sok szögű téglával kirakott gangon érkeznek a bejárathoz, ahol először a nyitott tűzhelyű konyha fogadja őket, majd jobbra a nagyszoba, balra a hátsó szoba. Képeink a tájház egy-egy jellegzetes részletét mutatják be az olvasónak. A tótkomlósi tájházban Gál Edit képriportja