Békés Megyei Népújság, 1978. június (33. évfolyam, 127-152. szám)

1978-06-09 / 134. szám

1978. június 9., péntek o Hz üzemszervezés matematikája U házikertek haszna A számítógép segítségével olyan gazdasági számításo­kat is végeznek, amelynek révén az egész ipari, vagy kereskedelmi vállalat mű­ködését hatékonyabbá lehet tenni. Az ilyen számítások eredményei nemcsak az iro­dai ügyvitelt, hanem a ter­nyersanyagokat szerezzenek be a késztermék előállításá­hoz. Minden egyes alkotó­elem különböző költség- és technológiai következmé­nyekkel jár együtt. Ugyanaz a késztermék más-más tech­nológiai eljárások során át­haladva is előállítható. Ék­ben az esetben olyan prog­ramot készítenek, amely a dolgozókat munkakategó­riákba sorolja. Egy-egy munkakategóriába azonos szakmai jellegű tevékenysé­geket vonnak be, vagyis olyan tevékenységeket, amelyeket bizonyos szak­Uzemszervezési programon dolgoznak a Bolgár Tudományos Akadémia számítóközpontjában (MTI Külföldi Képszolgálat — KS) melést, a szállítást és általá­ban a vállalat egész tevé­kenységét kedvezően befo­lyásolhatják. Ezeknek a számításoknak a körét mű­velet-, vagy operációkuta­tásnak szokták nevezni. Az operációkutatási eljárások középpontjában rendszerint valamilyen „optimum” ke­resése, valamilyen optimá­lis érték kiszámítása áll. Egy vállalat esetében ilyen optimum lehet például az elérhető nyereség maxi­muma, a gépek maximáis leterhelése, az emberek fo­lyamatos munkával való ellátása, a veszteségidő mi­nimumra csökkentése stb. Termelőüzemben sokszor előforduló kérdés: milyen kor mindegyik technológiai állomáshoz más-más nyers­anyagszükséglet tartozik, ilyenkor többféle optimum kereshető. A legtöbbször azt kutatják: milyen technoló­giai eljárások kombinációi­val lehet ugyanolyan mi­nőségű, azonos termékmeny- nyiséget minimális költség­gel előállítani. Ehhez olyan számítások, programok áll­nak rendelkezésre, amelyek bizonyos egységekben feje­zik ki az egyes technológiai eljárásokhoz tartozó nyers­anyagszükségletet, a munka­idő-szükségletet stb. Olykor olyan optimumot keresnek, amely a dolgozók, létszámával, e létszám jobb elosztásával függ össze. Eb­képzettséggel rendelkező dolgozók el tudnak átni. Az optimum keresése során fel­mérik, hogy munkakategó­riánként milyen munkaka­pacitás áll rendelkezésre, és hogy egységnyi termék elő­állítása mekkora munkaka­pacitást köt le. Hiányzik a munkáskéz Tervek a Gyulai Vasipari Szövetkezetben Munkaigényes termékek gyártására rendezkedett be már évekkel ezelőtt a Gyu­lai Vasipari Szövetkezet. A hazai és külföldi megrende­lők igen elégedettek a szál­lítási határidők betartásával, a munka minőségével, ezért nő a kereslet a jó hírű szö­vetkezet termékei iránt. Az idei termelési tervük 54 mil­lió forint, amit &Z eddigi ta­pasztalatok szerint időará­nyosan, folyamatosan teljesí­tenek. — Pedig nem könnyű a helyzetünk — mondja erről Nagy Sándor elnök. — A va­sas szakma nagyon szép, de nehéz. Különösen a vasöntés és a forgácsolás aprólékos munkát, nagy odafigyelést igényel. A fiatalok körében úgy látom, nem népszerű. Nálunk legnagyobb hiány­cikk a munkáskéz. A terve­zett 226-ból mindössze 196 dolgozót tudunk foglalkoz­tatni. Ha kiöregszik egy szakmunkásunk, vagy nyug­díjba kerül, a helyét nem tudjuk betölteni. Az idén sem kapunk szákmunkástanulót. A korábbi években a kör­nyező falvakból is jártak be hozzánk dolgozni. De egyre többen találják meg a kere­seti lehetőséget odahaza. Ért­hető. hogy örömmel marad­nak falujukban, megtakarít­ják az utazással járó időt, fáradtságot. — A gondok ellenére nem mondunk le az éves terv maradéktalan teljesítéséről. ' A munkáskollektívánk fe­gyelme, a munka termelé­kenysége jó. Igyekszünk mű­szaki fejlesztéssel, új techno­lógiák bevezetésével, a koo­peráció szélesítésével pótolni a hiányt, öntvényt például 14 millió forint értékben gyártunk, ennek jó részéből gépalkatrész készül, népgaz­dasági szempontból is fontos. Űj megrendelőnk az Április 4. Gépipari Művek. Számuk­ra nagyméretű termogene- rátor fűtőberendezéseket gyártunk, s nem akarunk szégyent vallani. A Szellőző Művek számára többféle be­rendezést készítünk. Évek óta jó a partneri kapcsola­tunk, ezt szeretnénk megő­rizni. NDK mezőgazdasági gépekhez bérmunkában egy évtizede gyártunk alkatré­szeket. Ebben az esztendő­ben 12 milliós programot vállaltunk, ezt teljesítjük is. Űj exportmegrendelést kaptunk egy osztrák cégtől. Hárommillió forint értékű csatornázási öntvényt szál­lítunk Ausztriába, amit re­pülőterek építésénél haszno­sítanak. — Az év első öt hónapjá­ban tervteljesítésben nem igen volt lemaradásunk. Jól tudom, hogy nagy feladatok­ra vállalkoztunk, de bízom a szövetkezeti tagság és veze­tőség jó együttműködésében, a helytállásban, a szorga­lomban nem lesz hiány. Kap­kodásmentesen, a minőség­ből egy jottányit sem enged­ve teljesítjük a? 1978. évi 54 milliós termelési tervet. Megjelentek az almafa kártevők Békés megye almafáin mindenhol az almafavaraso- dás fertőzöttség általános erősödése figyelhető meg. A tünetek a levelek után már sok helyen a gyümölcsökön is megjelentek. A betegség ellen a védeke­zést sűrítetten, gyakori is­métléssel feltétlen folytatni kell. Az almafa-lisztharmat fertőzöttség is tovább erősö­dött. Az érzékenyebb jona­tánokon erős hajtásszáradás, -pusztulás figyelhető meg. E két betegség ellen továbbra is szisztemikus (felszívódó) és kontakt hatású szer egy­idejű alkalmazása célszerű, pl. Fundazol 50 WP + Di- thane M—45. A kártevők kö­zül időszerű a védekezés a kaliforniai pajzstetű, a ta­kácsatkák, az almamoly és a levélpirosító almalevéltetű el­len. A kaliforniai pajzstetű hímjeinek rajzása elhúzódó, ezért ellenük, valamint a jú­nius első napjaiban megjele­nő mozgó lárvák ellen a fertőzött fákon ismételni kell a védekezést. Az almamoly lepkéinek rajzása is elhúzó­dó. A megye melegebb, déli részén javasolt május végi védekezést ezért június 10-ig meg kell ismételni. A takács- atkafajok felszaporodása már megindult, de még nem tömeges. Atkaölő szerek használatával (pl. Pol-Akari- tox) most még a felszaporo­dás üteme mérsékelhető. Egyes fákon sok még a levél­pirosító almalevéltetű. Az említett gombabetegsé­gek és az állati kártevők el­len kombinált'védekezést ja­vasol a megyei Növényvédő és Agrokémiai Állomás. A rovarölő szerek közül lehető­leg a huzamosabb hatástar­tamot biztosító, mély hatású és több károsító ellen is ha­tásos szereket kell előnyben részesíteni, például a Bi—58 EC vagy Anthio 33 EC vagy Lebaycid 25 WP. Egy kosár cseresznye, néhány kiló uborka, paradicsom vagy zöldborsó bármely kiskerteben megmaradhat feles­legként. Nem tud mit kezdeni vele a háziasszony: a csa­lád már jóllakott, télire is eltett bőségesen, felajánlja hát a jó szomszédnak, a rokonságnak. Érthető, hogy nem hagyja kárba veszni, költött rá, dolgozott érte. Arra nincs ideje, hogy elvigye kis portékáját a piacra. El­ajándékozza hát amire a családnak nincs szüksége. S az­tán, néhány nap múltán, amikor a szomszédnak vagy a rokonnak érett be a körtéje, esetleg a barackja, akkor az viszonozza a figyelmességet. Ki tudná megmondani, hogy hány millió forint érté­kű kertészeti termék cserél így gazdát? Mint ahogy azt is nehéz kiszámítani, hogy milyen értéket képvisel az a burgonya, zöldség és gyü­mölcs, amelyet a szabadpia­con hoznák forgalomba a kertészkedők. Magyarorszá­gon ugyanis több mint 1,7 millió család kertészkedik. Sokan közülük csak a saját szükségletre termelnék, de nem lebecsülendő az a ter­mékmennyiség sem, melyet közfogyasztásra adnak, a fel­vásárló és a feldolgozó vál­lalatoknak értékesítik. Hz ÚFÉSZ-ek segítségével Jelentőségét leginkább az bizonyítja, hogy az összes zöldség 30—32 százalékát, a gyümölcs felét a háztáji és a kisegítő gazdaságok termelik, s a szőlőterület mintegy 50 százaléka a kistermelők ke­zelésében van. Szerencsés összhang alakult ki a nagy­üzemek és a ház körül ker­tészkedők között: a tsz-ek- ben és az állami gazdaságok­ban termelik azokat a ter­mékeket, amelyek jelentős részben gépesíthetők, a kis­termelők pedig a munkaigé­nyes termékek előállításával foglalatoskodnak. Ez az utób­bi években a hajtatott, fólia alatt termelt primőrökön kí­vül, a friss fogyasztásra ke­rülő korai zöldborsó, a zöld- ' bab, az uborka és a zöld­paprika növekvő termelésé­ben mutatkozott meg, ami azért is örvendetes, mert ezeknek a zöldségféléknek gépesítését még nem sikerült megoldani. Jellemző, hogy a háztáji és kisegítő gazdasá­gokból vásárolták fel az utóbbi években az igen nagy kézimunka-igényű meggy 70, kajszi 50, szamóca 43, és a málna 50 százalékát. Az ÁFÉSZ-ek szervező munká­ját is igénybe veszik ma már a konzervgyárak és a hűtőipar üzemei, hogy a ker­tészkedők tevékenységét ösz- szehangolják. Tavaly az ÁFÉSZ-ek nem kevesebb, mint 7,2 milliárd forint értékű mezőgazdasági terméket vásároltak fel a kistermelőktől. Ennek pedig tekintélyes hányada a zöld­ség- és a gyümölcs. Most már egyre inkább érezhetik a kertészkedők, hogy olyan ér­téket termelnek, amelyre nagy szüksége van az or­szágnak. Ezért is számol hosszú távon is a népgazda­sági terv a ház körüli ker- tészkedőkkel. Ezért is kap nagy jelentőséget az a dön­tés, hogy az állami gazdasá­gok, a termelőszövetkezetek és az ÁFÉSZ-ek nyújtsanak megfelelő segítséget a ház­táji és a kisegítő gazdaságok­nak a termelés szervezésé­ben, az eszközellátásban és a megtermelt áruk felvásár­lásában. mgpye például, hogy csupán az ÁFÉSZ-üzletek tavaly 20 ezer tonna terméket közvet­lenül vettek meg a termelők­től. Az idén is átvesznek a boltok mniden emberi fo­gyasztásra alkalmas árut. Helyes volna azonban, ha a kistermelők egy nappal előbb jeleznék a boltnak, milyen árut, milyen mennyiségben fognak szállítani, hogy a boltvezető idejében intézked- hesen az áru esetleges to­vábbításáról. Egyre több kistermelő is­meri fel azonban, hogy biz­tonságosabb ha szerződést köt a felvásárlóval kertészeti ter­mékeinek értékesítésére, s ennek eredménye, hogy sza­porodik azoknak a száma, akik már nem is egy eszten­dőre, hanem több évre köt­nek értékesítési megállapo­dást az ÁFÉSZ-ekkel, és más felvásárló vállalatokkal. Kicsi társul a naggyal Felvásárolni kötelező A kertészkedők a meg­mondhatói: a legutóbbi két esztendőben valóban fordu­lat következett be termelésük segítésében. Mind a nagyüze­mek, mind az ÁFÉSZ-ek többsége tényleg feladatának tekinti a kertészeti termékek termelésének szervezését. El­sősorban a vetőmag, a sza­porítóanyag-ellátásban van észrevehető javulás. A leg­több vidéken megoldódott a felvásárlás. Az ÁFÉSZ-ekre is vonatkozó a felvásárlási kötelezettség, a kistermelők­től át kell venni azt az árut is, amelyre nem kötöttek szerződést. A zöldség- és a gyümölcs felvásárlásának fel­tétele az, hogy az áru legyen fogyasztásra vagy feldolgo­zásra alkalmas. Ennek ered­Ugyancsak terjed az a módszer, amikor a termelő- szövetkezet köt szerződést a tagjaival és a kisegítő gaz­daságokkal zöldség és gyü­mölcs termelésére. A szerző­désben azt is rögzítik, hogy a termeléshez szükséges anyagokat, eszközöket a nagyüzem teremti elő és lát­ja el velük a kistermelőket. Nagyon sok nagyüzem már előre nevelt palántával látja el a kertészkedőket, s ezzel eléri, hogy egységes minősé­gű terméket képes felvásá­rolni a kistermelőktől, s egységes minőségű terméket kap a piacon a fogyasztó vagy a tartósítóipar. Gond azonban még most is akad. Elsősorban az eszköz- ellátás nincs még megoldva. Pedig a házikertek munkáját is nagymértékben megköny- nyítik a kisgépek, a motoros kapa, a kerti traktor, de ezek nagyon ritkán kapha­tók, és elég drágák. Ugyan­csak probléma, hogy az or­szág egyes vidékeiről ősziba­rack-, kajszibarack-, meggy-, cseresznye-, valamint több csemege- és minőségi szőlő­oltványból hiányokat jelez­tek. Ezeket a gyümölcsöket elsősorban a házikertekben, a háztáji és a kisegítő gazda­ságokban termelik eredmé­nyesen és gazdaságosan. He­lyes volna tehát, ha a sza­porítóanyag-termelők levon­nák ebből a következtetést és a szükségletnek megfelelő csemetéket termelnének és kínálnának eladásra. Cs. F. WHWMWMW A szegedi tájkörzet legnagyobb fűszerpaprika-termelő gazdaságában, a szegedi Űj Élet Tsz- ben, a háztáji földeken is gépekkel tűzdelik ki a palántákat. Így gyorsabban halad az ül­tetés, és több idő marad az egyéb, kézierő-igényes kertészeti munkák elvégzésére (MTI-fotó — Tóth Béla felvétele — KS)

Next

/
Thumbnails
Contents