Békés Megyei Népújság, 1978. június (33. évfolyam, 127-152. szám)
1978-06-09 / 134. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek ! NÉPÚJSÁG MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1978. JÚNIUS 9., PÉNTEK Ara: 80 fillér XXXIII. ÉVFOLYAM, 134. SZÁM Erősítjük és továbbfejlesztjük szocialista rendszerünket Kádár János befejezte debreceni látogatását A Hajdú-Bihar megyei látogatáson tartózkodó Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára csütörtök délelőtt — a megye és a város vezetőinek kíséretében — Debrecenben városnézésen vett részt. A Központi Bizottság első titkárának társaságában voltok Katona István és Grósz Károly, a KB osztályvezetői. Egy most elkészült 14 emeletes épület tetején mutatták meg az építők a város legnagyobb lakótelepét, az Üjkertet, ahol 7500 lakás készül el az ötéves terv végére. Két esztendővel ezelőtt kezdődött a munka, s jelenleg már 2300 új lakás kulcsát vehették át a lakók. Innen gyalog tették meg az utat a város legszebb oktatási intézményéig, — az úszómedencével, tornateremmel, ebédlővel épített — vénkerti általános iskoláig. Az úton a debreceniek százai nagy szeretettel, tapssal, virágokkal köszöntötték Kádár Jánost. A történelmi nevezetességű református kollégium volt a városnézés utolsó állomása. Bartha Tibor, a tiszántúli református egyházkerület püspöke, az Elnöki Tanács tagja köszöntötte Kádár Jánost, majd. végigvezette a vendégeket a több mint 400 éves, nemrégiben teljesen felújított, ősi intézményben. Közben megkondult a nagyon ritkán megszólaló Rá- kóczi-harang. Két nagy történelmi esemény színhelye volt a kollégium: 1849-ben itt mondták ki a Habsburg- ház trónfosztását, 1944. december 21-én pedig az oratóriumban ült össze az ideiglenes nemzetgyűlés. Mind a két helyen virágcsokrot helyeztek el a kollégium diákjai a vendégek jelenlétében. Kádár János ezután az Arany Bika Bartók-termé- ben aktívaülésen találkozott a megye és a város párt-, állami, tömegszervezeti vezetőivel, aktivistáival, a termelőmunkában élenjáró dolgozókkal, szocialista brigádvezetőkkel. Postás Sándornak, a debreceni városi párt- bizottság első titkárának megnyitója után Sikula György, az MSZMP Hajdú- Bihar megyei bizottságának első titkára vonta meg az országrész társadalmi, gazdasági fejlődésének mérlegét, foglalta össze azokat az új, nagy feladatokat, amelyek — a Központi Bizottság április 19—20-i ülésén elfogadott határozatából adódóan — Hajdú-Bihar megye dolgozó népe előtt állnak. A megyei pártbizottság első titkárának szavait követően — nagy taps közepette — Kádár János emelkedett szólásra. Kádár János beszéde Tisztelt Megyei Aktíva! Kedves Elvtársnők! Kedves Elvtársak! örülök, hogy sor kerülhetett erre a Hajdú-Bihar megyei látogatásra, amelynek során az iparban, a mező- gazdaságban, az építőiparban, a közoktatásban és más területeken a szocialista építőmunka konkrét tényeivel ismerkedhettünk meg. Ez mindannyiunknak, akik a Központi Bizottságban dol- dolgozunk, nélkülözhetetlen saját munkánk szempontjából. Erre is gondolva köszönöm a meghí.vást és a baráti fogadtatást, amelyben mindenütt részesítettek bennünket, ahol megfordultunk. Azt hiszem, a baráti fogadtatásnak politikai értelme és jelentősége van: a sok-sok üdvözlet nemcsak nekünk, hanem a közösségért becsülettel dolgozó minden kommunistának, egész pártunknak szólt, a párt iránti megbecsülést fejezte ki, azt az egyetértést, amelyet dolgozó népünk érez a párt politikája iránt. A Központi Bizottság ápriSzilárd belpolitika Belpolitikai helyzetünkkel kapcsolatban megállapítottuk, hogy a párt, a munkás- osztály vezető szerepe társadalmunkban megfelelően érvényesül, szocialista rendszerünk, belpolitikai helyzetünk tovább szilárdult. A „szocialista rendszer” kifejezés tör-, ténelmileg azt a társadalmi rendet jelöli, amely megszabadította a dolgozókat az embernek ember általi kizsákmányolásától, munkásosztályunkat és parasztságunkat a tőkések és földesurak diktatúrájától, biztosítja nemzetünk szabad fejlődését és felvirágzását. A szocialista rendszer népünk saját társadalmi rendszerévé vált, amelyet értékel, óv, erősít, és kész továbbfejleszteni. Belpolitikai életünkben lisi ülésén alaposan áttekintette, sorra vette több éves munkánk eredményeit, hiányosságait. A szocialista építés minden fő területén mérlegelte a helyzetet, és kijelölte azokat a soron levő feladatokat, amelyeknek megoldásával a ciklus végéig megfelelően és jó eredménynyel végrehajthatjuk a párt XI. kongresszusának határozatait. E. központi bizottsági ülés egyik fontos megállapítása volt, hogy a párt XI. kongresszusának határozata és a programnyilatkozat a munkásosztályban, a szövetkezeti parasztságban, az alkalmazotti dolgozók, az értelmiség körében, egész társadalmunkban jó visszhangot váltott ki, politikailag egyetértésre talált. Ez az egyetértés a későbbiekben aktív cselekedetekben nyilvánult meg. Ennek köszönhető minden eredményünk, amit elértünk, s az, hogy teljes joggal állapíthattuk meg: a fejlett szocialista társadalom építése hazánkban nemzeti programmá vált. időszakonként más-más vonások jellemzik a fejlődést. Így az utóbbi időszaknak nagyon fontos vonása, hogy mind nagyobb társadalmi szerepet betöltő értelmiségünk egésze magáénak vallja és támogatja a munkás- osztály forradalmi pártjának, a Magyar Szocialista Munkáspártnak a politikáját. Űj eleme a belpolitikai fejlődésnek, hogy rendezetté vált az állam és az egyházak viszonya. Ez a folyamat különösen az utóbbi években bontakozott ki és ment végbe, s ennek a szocialista építőmunka, a népi állam és az egyházak szempontjából is nagy a jelentősége. Új társadalmi rendszer, új világ született Magyarországon, s örvendetes és jó, hogy a hívő emberek és maguk az egyházak is megtalálták benne helyüket. Belpolitikai helyzetünk tehát a XI. kongresszus óta tovább szilárdult, társadalmunk politikai viszonyai megfelelő irányban fejlődtek és kézzel fogható, jelentős eredmények születtek a gazdasági építőmunkában. Ez utóbbiak értékét külön is növeli az a tény, hogy a nemzetközi gazdasági élet az elmúlt években számunkra kedvezőtlenül alakult, ami komoly nehézségeket okozott, majd hangsúlyozta : a kongresszus óta eltelt időben megfelelően végrehajtottuk az ötéves terv időarányos feladatait, ami nagyon fontos és jó eredmény. Az ideológiai munkában, a közoktátásban, a szakképzésben, a világnézeti oktatásban, továbbá a tudományos és kulturális élet különböző területein és a szocialista tudat fejlesztésében is megfelelően haladtunk előre a XI. kongresszus óta. A fejlődés ezen a téren star tisztikailag ugyan nehezen mutatható ki, de sokféle módon érzékelhető. A szocialista tudat erősödésének nagyszerű megnyilvánulása volt a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére kibontakozott szocialista munkaverseny, amelyhez — a csepeli dolgozók kezdeményezésére — az ország úgyszólván minden munkahelye, egész dolgozó népünk csatlakozott. Ennek nem kis része volt abban, hogy a tavalyi esztendőt jó eredménnyel zártuk. A gazdasági munkának, mint a szocialista építés döntő területének a kérdései természetesen e'őtérben állnak. Hasonlóan nagy figyelmet kell azonban fordítanunk az ideológiai, a közoktatási, a kulturális munkára is, mert a fejlett szocialista társadalom építésében most már nemcsak az anyagi, hanem a szintén nélkülözhetetlen tudati feltételeket is meg kell teremtenünk. Az eddiginél jobban, komolyabban kell foglalkoznunk az ifjúság nevelésével. Fontos része ennek a szakmunkásképzés, az ipari munkásosztály, és ma már a mezőgazdasági dolgozók utánpótlásának biztosítása. Fordítsunk kellő figyelmet a növekvő társadalmi szerepet betöltő értelmiség utánpótlására, az egyetemi, a főiskolai diákokra. S amikor az ifjúság neveléséről beszélünk, elsősorban az ifjúság munkára nevelésére gondolunk. Alkotó szellemű ifjúság A párt nagy figyelmet fordít társadalmunk szocialista vonásainak erősítésére. Ennek megfelelően kell foglalkoznunk az idősebb nemzedékek nyomdokaiba lépő fiatalokkal is. Tulajdonképpen nagyon könnyű szót érteni velük, főként, ha az idősebbek visszagondolnak arra, hogy fiatal korukban nekik is minden sürgős volt, mindent komolyan vettek, s az öregeket ők is kritikus szemmel nézték. Fiataljaink azt mondják,hogy majd ők megmutatják, hogyan kell vilá- (Folytatás a 3. oldalon) Hatvan éve dolgozik a hangszerkészítő és -javító szakmában Steigerwald Ernő, és 1934 óta Békéscsabán. Jókai úti üzlethelyiségében a legkülönfélébb hangszerek várnak gyógyításra Fotó: Gál Edit Országos MÉM-értekezlet Mezőhegyesen A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium negyedévenként rendezi meg aktívaértekezletét, amelyen részt vesznek a megyei tanácsok elnökhelyettesei, valamint a mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályok vezetői. Ezeken a tanácskozásokon megvitatják a mező- gazdaság előtt álló legfontosabb tennivalókat, értékelik a munkák állását. így volt ez a tegnapi értekezleten is, amelyet Mezőhegyesen, az állami gazdaság központjában tartottak. A csaknem másfél száz résztv^őt elsőként Frank Ferenc, az MSZMP KB tagja, a megyei pártbizottság első titkára üdvözölte, majd dr. Romány Pál mezőgazda- sági és élelmezésügyi miniszter mondott rövid bevezetőt. Ezt követően Váncsá Jenő miniszterhelyettes tartott vitaindító előadást a mezőgazdasági munkák helyzetéről és feladatairól. Részletesen elemezte az ország mezőgazdaságának helyzetét, áttekintést adva a legfontosabb tennivalókról. Beszédében egyebek között megállapította — a növénytermesztésről szólva —, hogy az elmúlt évihez képest az idén több mint másfélmillió hektáron vetettek el kalászost, 42 ezer hektárral többet, mint egy évvel korábban. A kalászosok jól teleltek, fejlettségük megfelelő, és az elmúlt évihez hasonló termést ígérnek. Egyre inkább teret hódít a mezőgazdaságban is az iparszerű termelés. Á kukorica 68 százalékát már ilyen rendszerben termelik. A miniszterhelyettesi beszámoló után dr. Romány Pál összegezte a beszámolóban elhangzottakat, majd Supala Pál, az állami gazdaság igazgatója tájékoztatta a vendégeket a nagy múltú gazdaság helyzetéről. Ezt követően határszemlén vettek részt, megtekintették a sertéstelepet, a magtisztító üzemet, a búza-, a kukorica- és a cukorrépatáblákat. Az országos tanácskozás ma, pénteken délelőtt folytatódik, hozzászólásokkal, majd lo- vasbemutotóval ér véget. Tanácsülésen értékelték Nőtt a szakszervezeti munka hatékonysága A Szakszervezetek Békés megyei Tanácsa tegnapi, június 8-i ülésén értékelte az 1975-ös megyei küldöttértekezlet óta végzett szakszervezeti munkát. A Békéscsabán, az SZMT székházában megtartott ülésen a tanács tagjai megvitatták az SZMT elnökségének beszámolóját, amelyet Nagy István, a Szak- szervezetek Megyei Tanácsának vezető titkára egészített ki szóban. A tanács munkájában részt vett Gyulavári Pál, az. MSZMP Békés megyei bizottságának titkára és Csaba János, a megyei párt- bizottság osztályvezetője, valamint Dobi Ferenc, a SZOT elnökségének tagja, a ME- DOSZ főtitkára is. Az SZMT elnökségének beszámolója megállapítja, hogy a szakszervezetek 23. kongresszusa és az 1975-ös szakszervezeti megyei küldöttértekezlet határozatainak végrehajtása az irányító testületekben és alapszervezetekben eredményes és folyamatos. Minden szinten javult a gazdasági építőmunkát segítő tevékenység, szélesedett a szakszervezeti demokrácia, nőtt a mozgalmi munka színvonala. Figyelemre méltó eredményeket értek el a szakszervezetek a gazdasági építőmunka segítésében. Ezt első helyen szolgálta a szocialista munkaverseny, amelynek tömegbázisát, lendítő erejét mindenkoron a szocialista és a szocialista címért küzdő brigádok adják. Az elmúlt esztendőben 3810 brigádban 46 ezer brigádtog vett részt a m unkaverse ny-mozgítlom- ban. Az építőmunkában elért sikerekkel egy időben teljesül az V. ötéves terv egyik fő célkitűzése: a dolgozók életszínvonalának növelése, az élet- és munkakörülmények javítása. Megyénkben az átlagbérek 1976-ban és 1977-ben 6,5, illetve 8,5 százalékkal emelkedtek, nem utolsósorban a jelentős központi bérintézkedések nyomán. Az élet- és munkakörülmények alakulását elemezve, a beszámoló kitér arra, hogy szükség van a munkavédelem, az üzemegészségügy további fejlesztésére, a munkásszállítás körülményeinek javítására, az üdültetésben még meglevő visszásságok megszüntetésére. (Folytatás a 3. oldalon)
