Békés Megyei Népújság, 1978. június (33. évfolyam, 127-152. szám)
1978-06-07 / 132. szám
1978. június 7., szerda JEGYZET Ebédelni lenne jó Nem mindegy, hogy milyen hangulatban áll fel délben a dolgozó az asztaltól. Az üzemi étkezés színvonala, minősége és mennyisége jelentősen befolyásolja a munkahelyi közérzetet. Maradjunk először az adatoknál: hazánkban a munkahelyi étkeztetést jelenleg 1 millió 250 ezren veszik igénybe, a foglalkoztatottak 37,1 százaléka. Jelenleg 1956 vendéglő és bisztró foglalkozik üzemi dolgozók előfizetéses étkeztetésével. Az ellátás nagyobb részét azonban a Belkereskedelmi Minisztérium felügyelete alá tartozó 11 munkahelyi vendéglátó vállalat látja el, amelyekhez 934 étterem és 1559 büfé tartozik, s évente több mint 5 milliárd forint értékű forgalmat 'bonyolítanak le. A felsoroltakon kívül 1308 üzemi konyha pedig különböző üzemek vagy intézmények kezelésében van. A fejlesztés sürgető feladat, mivel a munkaképes korú nők hetven százaléka dolgozik, így a munkahelyi étkeztetés az ő munkájukat is közvetlenül könnyíti. Elsősorban gépesíteni és korszerűsíteni kellene az üzemi konyhákat, hogy a munkafeltételek jobbak, kulturáltabbak legyenek.' Talán így vonzóbbá válna ez a szakma, ha új jelentkező nem is nagyon akad, legalább a régiek itt maradnának. Ennek érdekében a vendéglátó vállalatok minden lehetőt megtesznek. Egy hagyományos feltételek mellett dolgozó, ezer személyre főző konyhán például reggel hatkor kell kezdeni az előkészítést, hogy délre ebéd legyen. Ahol mirelit árut használnak, ott elég, ha nyolckor fognak hozzá a főzéshez, s tizenegyre tálalni lehet, az első turnus asztalhoz ülhet. Ezzel a módszerrel 30 százalékos létszám- és 30 százalékos energiamegtakarítás érhető el. Sajnos, ma még a hűtőipar teljesítőképessége szűkebb határokat szab a mirelit áruk elterjedésének az üzemi étkeztetésben. Nem egy panaszt hallani a munkahelyi étkeztetés minőségére, mennyiségére és egyhangúságára. Sokan otthoni ízeket és bőségesebb adagokat szeretnének. Nézzük azonban mekkora ösz- szegből kell előállítani egy- egy ebédet az üzemi konyhán? A nyersanyaghányad lehet hét vagy kilenc forint, attól függően, hogy az illető üzem vagy intézmény hogyan állapodik meg a vendéglátó vállalattal. Erre jön a 35 százalékos haszonkulcs. A kérdés magától adódik: miként lehet ebből az ösz- szegből minőségben és mennyiségben is megfelelő menüt előállítani? A munkahelyi vendéglátó vállalatok átlagos árrésszintje 24,5 százalék, a költség szintje viszont 25,77 százalék. Hogy mégsem ráfizetéses, azt a húszszázalékos állami támogatás biztosítja (ételár-támo- gatás nyilvános éttermekben 16 százalék), ezenkívül eszközlekötési járulékot sem kell fizetni a munkahelyi étkeztetés esetében. Az üzemek és az intézmények saját hatáskörükben döntenek az étkezési norma és a hozzájárulás költségeiről. Meghatározó ez, mivel nem mindegy, hogy egy gyár vagy üzem mennyivel támogatja jóléti alapjából a dolgozók étkeztetését. Némelyik vállalat csak egy forint ötvenhat fillért szán erre a célra, de akad olyan vállalat is, amelyik tizenkét forintot. Elsősorban a hozzájárulás nagyságától függ, hogy milyen minőségű és mennyiségű étel kerül a dolgozók tányérjára. Mert régi igazság: vékony pénzből csak soványan lehet főzni! Ágh Tihamér Javul az áruellátás Mezögyánban Bővítik az RBC-áruházat Mezőgyán távol esik a városoktól, megyeszéli kisközség, ahol csupán három élelmiszerbolt hivatott a lakosságot ellátni. Ezek közül is kettő igen kicsi, ahol még csak hűtőpult sincs, mivel nem lehet beállítani. Amikor az itteni ÁFÉSZ egyesült a gyulaival, sokan kételkedtek a változtatás helyességében, félve attól, hogy ezután még kevésbé jut ide a fontos élelmiszerekből, akadozik majd az ellátás, kevesebbet kapnak a keresettebb készítményekből és így tovább. Az aggodalom bizonyos mértékig jogos volt. Ma is mindössze hetenként kétszer kapnak húst, s ez a négyezer lakosú község ellátására vajmi kevés. A kenyér- és tejszállítás sem kifogástalan, pedig ezek a legfontosabb élelmiszerek. Volt tehát alapja az aggodalmaskodásnak, hogy az egyesülés után mostoha gyerekek maradnak a mezőgyá- niak. Pedig az áru beszerzése a helybelieknek igen körülményes, mert még Sarkad sincs olyan közel, hát még Gyula, vagy Békéscsaba, ahol bőséges a választék, megfelelő az árukínálat. Nemrég, ottjártunkkor sok ilyen, és ehhez hasonló panasz hangzott el vásárlók és eladók részéről. Különösen fájlalták az iparcikk bolt megszűnését, mert most, éppen az iskolai tanévzárás előtt hosszú utazást kell lebonyolítani ahhoz, hogy egy pár gyermekcipőt vehessenek. Sarkadra, Gyulára, vagy Békéscsabára is el kell menni a szülőknek, ami nem kis áldozatvállalás ilyenkor a nagy munkaidőben. Hónapok óta gond még egy harisnyanadrág, vagy fehérnemű vásárlása is. A kis ABC a község t központjában zsúfolt, s bár itt ma már naponta lehet friss péksüteményt és tejet kapni, de például kevés a töltelékáru, a mirelit- vagy félkész ételekből is kicsi a választék. Pedig ma már a falusi asszonyok részéről is megvan az igény, hiszen ezek az ételek a második műszak megkönnyítését szolgálják. Panaszolták azt is, hogy kevés az üveges sör, ritkán kapnak. Mire volt hát jó az egyesülés? — kérdezték a pa- naszkodók. Illik Ferenc, a Gyula és Vidéke ÁFÉSZ kereskedelmi főosztályvezetője a következőkről tájékoztatott: — Távolról sincs olyan vész, ahogyan azt sokan gondolják — mondta. — A mezőgyániak egyáltalán nem mostoha gyerekek. Az egyesülésre szükség volt, főleg azért, hogy az anyagi erőket összpontosítsuk, s így ott tudunk majd fejleszteni, ahol a legszükségesebb. Ebben pedig benne van Mezőgyán is. Már az idén megkezdtük az átalakításokat, és a fejlesztést. A nehézségek éppen abból adódnak, hogy jelenleg is tart az átszervezés, átépítés. A volt kisáruházat ugyan megszüntettük, de csak ideiglenesen, azért, hogy az ABC-t bővíthes- sük. Ezzel a lakoság jobb ellátása a célunk. A belső szerelési munkák befejezésétől függ, hogy mikor tudjuk átadni a kibővített boltot. Itt lesz majd húsárusíás is. Az ABC-ben korszerű hűtőkamrarend- ~ szert létesítünk, és rendbehozzuk a meglevő hűtőpultokat is, az udvarra pedig raktárt építünk. A jelenlegi élelmiszerbolt helyén pedig ismét megnyitjuk az iparcikk boltot. Mivel a kis boltokban hűtőpult nem fér el, ezeket két-két darab hűtőszekrénnyel látjuk el. Ezáltal lehetővé válik, hogy a választékot itt is bővíthessék. Bízunk abban, hogy az év második felére minden elkészül, a lakosság megelégedésére jobb lesz az ellátás, nagyobb a választék. Kasnyik Judit Iskolai sportudvarok Az idén a KISZ Békés megyei bizottsága hirdette meg a „Sportudvart az iskolai tömegsportnak” akciót, melynek pályázati feltételei között szerepel: olyan iskolai sportudvar építéséhez nyújtanak anyagi támogatást, amely létesítmény az iskolák mellett a környéken lakók számára is sportolási lehetőséget biztosít. A pályázatokat — 13 nevezés érkezett — legutóbbi ülésén értékelte a KISZ megyei bizottsága, s a testület úgy döntött, hogy nyolc pályázó kaphat az összesen 390 ezer forintos összegből anyagi segítséget. A következő nyolc intézménynek ítélték meg a támogatást : Békés, 1-es számú iskola, Gyula, 2-es számú iskola, Gyula, egészségügyi szakiskola, Geszti Általános Isko=- la, Orosháza-Rákóczitelepi Általános Iskola, orosházi Kulich Gyula Általános Iskola, Szarvasi 2-es számú Általános Iskola és Füzesgyarmat, Kossuth Lajos Általános Iskola. Az itt épülő sportpályák együttes értéke meghaladja a 3 millió forintot, amelyből félmillió forint a vállalt társadalmi munkák értéke. A Medicor Művek miskolci gyárában megkezdték a hordozható hallásvizsgálóval kombinált orr-, fül- és gégészeti vizsgálatokra is alkalmas diagnosztikai készülékek, az újszülöttek hallásvizsgálatára szolgáló audiométerek sorozatgyártását. Képünkön: A hordozható hallásvizsgálóval kombinált fül-orr-gégészeti műszerkészlet ellenőrzése (MTI-fotó — Manek Attila felvétele — KS) Új típusú üdülőszövetkezet alakul Bükfürdőn A Gellért pezsgőfürdő megfiatalodva, az átépítés után megnyílt a nagyközönség előtt. A BUVATI tervei alapján 170 millió forintos költséggel a Fővárosi I. számú Építőipari Vállalat kivitelezésében készült (MTI-fotó — Ruzsonyi Gábor felvétele — KS) A napokban arról hallottunk, hogy a Szövetkezetek Országos Tanácsa ajánlására Bükfürdőn egy új típusú üdülőszövetkezet alakult. Galambost Lászlót, a MÉSZÖV takarék- és lakásszövetkezeti titkárság vezetőjét arra kértük, tájékoztassa olvasóinkat erről. — A TERMÁL Üdülőszövetkezet — mert ez lesz a neve — várhatóan ez év június végén közgyűlésen mondja ki megalakulását. A szövetkezetnek bárki tagja lehet, aki jelentkezésével egy időben befizeti az 500 forintos tagdíjat és vállalja az építkezés részarányos költségét. Egyébként már megkezdődtek a jelentkezések, melyeket a beérkezés sorrendjében vesz. figyelembe a Szombathelyen (Alkotmány u. 40.) tevékenykedő szervező bizottság. Ismereteink szerint június végén hívják össze az üdülőszövetkezet megalakulását kimondó közgyűlést. Ezt követően júliusban a vezetőség már megköti a kivitelezővel az első ütemben megépítésre kerülő két üdülőkomplexum építési szerződését. Ezzel lehetővé válik, hogy már az idei negyedik negyedévben megkezdődjék az építkezés. Milyenek lesznek az üdülőépületek? — Négy épülettömb létesül és mindegyik háromszintes lesz. Egy-egy épületben 72 egyszobás és 5 másfél szobás összkomfortos „lakosztály” kerül kialakításra. Amikor a negyedik épület is elkészül, egy időben 308 család üdülhet kényelmesen. Az épületeket úgy alakítják ki, hogy azok minden évszakban teljes kényelmet nyújtva alkalmasak legyenek üdülésre, pihenésre. Az épületekben társalgó, tv-szo- ba teszi összkomfortossá az üdülést. Mitől új típusú ez az üdülőszövetkezet? — Itt a szövetkezetbe történő belépésükkel a tagok nem tulajdonjogot, hanem az üdülő időleges használati jogát szerzik meg. Pontosabban, ahhoz szereznek jogot, hogy az üdülőépületek valamelyikének egy-, vagy másfél szobás egységét — aszerint, hogy melyik építési költségét vállalta a szövet-1 kezet tagja — évenként egyszer 28 napos időtartamra teljes használatba vegye. Ebből a jogi helyzetből következik, hogy az időleges használati jog megszerzése nem esik a tulajdonszerzést korlátozó rendelkezések hatálya alá. Ugyanakkor a használati jog örökölhető és elidegeníthető. Itt jegyezném meg, hogy a szövetkezet tagja az adott lakrészt minden évben más-más időszakban veheti igénybe. Illetve aszerint, ahogyan azt a közgyűlés által jóváhagyott alapszabály meghatározza. Azt is el kell itt mondani, hogy a szövetkezet tagja a kijelölt időszakra az üdülés jogát átengedheti rokonainak, vendégeinek. Ezek után arra kérünk választ: mennyibe kerül itt egy használati jog megszerzése? — A fentebb már említett 500 forint befizetése a szövetkezeti tagsághoz szükséges jogviszonyt teremti meg. Az évenként egyszeri, 28 napos időtartamra szóló használati jog csak akkor lép érvénybe, ha a szövetkezet tagja befizeti az egyszobás, illetve másfél szobás üdülőegységre jutó 35, illetve 47 ezer forintot. Úgy ítéljük meg, a használati jog megszerzéséhez szükséges összegek nem magasak. Végtére is a 35, vagy a 47 ezer forint befizetésével hosszú távon és egy kitűnő gyógyfürdő mellett teremt minden évben csaknem egyhónapos üdülési lehetőséget családja, illetve rokonai részére az, aki tagja lesz a Bükfürdőn megépülő TERMÁL Üdülő- szövetkezetnek. Bízunk abban, hogy ezzel a lehetőséggel megyénkből is sokan élnek — fejezte be kérdéseinkre adott válaszát Galam- bosi László, a MÉSZÖV takarék- és lakásszövetkezeti titkárságának vezetője. Balkus Imre Az elmúlt hét végén a vízügyi igazgatóság gyulai duzzasztójánál és telephelyén rendezett kétnapos találkozón a békéscsabai, békési, gyulai és a nemrég alakult kondorosi egyesített tsz üzemi klubja mellett 6 budapesti, valamint a pécsi klub tagjai is részt vettek. Első nap a vendégek megtekintették Gyula város nevezetességeit, fürödtek a várfürdőben, majd Körös-parti szalonnasütéssel végződött a nap. A vasárnapi programban a vendéglátók műsorral, tombolával kedveskedtek a mintegy 180 főnyi meghívottnak. A találkozó igen jelentős a megyei klubok, de különösen a fiatal gyulai klub életében, jelzi, hogy az alkoholizmus elleni munka az utóbbi időben komoly tartalommal töltődött fel. Már jó néhány száz beteg köszönheti teljes gyógyulását a klubaktívák önfeláldozó munkájának. Ezt a tevékenységet nem annyira az intézményesítés — adminisztratív küzdelem — mint inkább az érzelmi, baráti szálak kialakítása, megerősítése jellemzi. Mindent megragadnak, h'ogy az elvonókúrán átesett beteg ne igyon többé, érezze jól magát a klub közösségében, érdeklődési körének megfelelő szórakozást találjon, és segítséget abban is, hogy a család visszafogadja. Épp ezért a beteg családját is szívesen látják, sőt, kérik őket, hogy jöjjenek el. A klubélet hatékonyságát jelzi, hogy több olyan betegről beszámoltak, aki semmilyen tablettás, injekciós elvonókúrán nem volt, csak nyug- tatókat kapott az orvosától és a klubhoz való kötődése vezetett ^ a gyógyuláshoz. Ilyen erős lehet a közösség magával ragadó ereje. De még sok másféle lehetőséget is megragadnak a klubok. Van, ahol kölcsönös segélynyújtási pénzalapokat teremtettek, másutt lakásépítésben segítenek, vagy mellékkereseti lehetőséget biztosítanak, például a tsz-szel kötnek szerződést. Mindent a helyi adottságoknak megfelelően. Eközben erősen ösz- szetartó, egymást védő, segítő, elbukni nem hagyó baráti körök alakulnak ki, s a tagok személyisége előnyösen fejlődik: érik, erősödik. Egy idő után így maguk is támaszt tudnak nyújtani az arra rászorulóknak. A klubtagok természetesen a többi társklubot is látogathatják, az ország bármely részén szívesen fogadják őket. Ez az összetartás egyébként a mostani találkozón is megmutatkozott, megható volt és mélyen megragadott mindenkit, további erőfeszítésre, munkára serkentve a résztvevőket. Békés megyei alkoholmentes klubok találkozója
