Békés Megyei Népújság, 1978. június (33. évfolyam, 127-152. szám)
1978-06-07 / 132. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG 0 MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS H MEGYEI TANÁCS LAPJA 1978. JÜNIUS 7., SZERDA Ara: 80 fillér XXX11I. ÉVFOLYAM, 132. SZÁM BÉKÉS MEGYEI Kádár János Hajdú-Bihar megyei látogatásra Debrecenbe érkezett Kérdőjel nélkül Hogyan élünk — hogyan éljünk? — idestova három esztendeje vitatkoznak erről az ifjúkommunisták. A válaszkeresés azóta is gyűrűzik a KISZ közösségeiben, az ifjúsági klubokban, a szocialista kollektívákban — tartalmas viták, még pontosabban : párbeszédek bontakoztak ki a fiatalok között. A „hogyan éljünk?” kérdés felvetését a változásigény, a tenniakarás, a továbblépés szándéka táplálja. Hasonlóképpen vélekedett erről a KISZ Központi Bizottsága is, amikor legutóbbi: május 18-i ülésén — többek között — meghallgatta és tudomásul vette az 1978. évi forradalmi ifjúsági napok tapasztalatairól szóló tájékoztatót. Joggal állapíthatta meg, hogy politikai életünk jelentős, szerves részévé vált a FIN esemény- sorozata, amelynek keretében élénk, nagy érdeklődést váltottak ki a „Hogyan élünk — hogyan éljünk?” viták. Napjainkban a vita, a párbeszéd menete már a „második fordulóhoz” érkezett. Az elmúlt időszakban kikristályosodtak, leülepedtek a válaszokban azok az alapvető erkölcsi, magatartási normák, amelyek kétséget kizáróan tisztázták, a „hogyan élés” kérdőjelét. Az országos vitákból kiderült, hogy társadalmunk alapvető céljaihoz, igényeihez igazodik, alkalmazkodik ifjúságunk jelentős része. Tudatosan készül arra, hogy erejét, tehetségét, energiáját ez a társadalmi elkötelezettség kösse le. A viták centrumában mindenütt az alapkötelességek: a munka, a tanulás, a haza védelmére való felkészülés kérdései szerepeltek. A hogyan élünk kijelentő módjának válaszai olyan térképet rajzolhatnak ifjúságunkról, amelyből kiolvasható, hogy mi a további teendő, hol lesz szükség társadalmunk közbeavatkozására. Nézzünk egy példát. Több helyütt modelljátékot iktatnak be a propagandisták a vélemények összegyűjtésére. Elképzeltetnék egy áruházat, ahol minden megvásárolható. Kapható jó állás, gépkocsi, nyaraló, család gyerekkel, jó munkatárs, külföldi utazás stb. A vásárlások után közösen értékelik ki, hogy mi került a kosárba és miért. Választ kérnek arra is, hogy a vásárló mit tett, vagy mit szándékozik tenni azért, hogy az általa kívánt áruk valós értékként kerüljenek a kosarába. A vitákból az is leszűrhető, hogy mennyire valósak az elképzelések és a hozzájuk vezető utak megválasztása. Vagyis az: hogy mennyire tudatosan és reálisan ítéli meg ifjúságunk saját helyzetét, feladatait, lehetőségeit. Mennyire szándékozik részt vállalni a közös tennivalókból. A válaszkeresés tehát nem „öncélú”, több megyében is a pártszervezetek az ifjúsági szövetséggel együtt elemzik a tapasztalatokat. Üjabb lépést jelent az is, hogy az ifjúság rétegződése szerint parcellázódik tovább a vita, még inkább közeledve a mindennapi valósághoz. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára kedden este Hajdú- Bihar megyei látogatásra Debrecenbe érkezett. Elkísérték a látogatásra Katona István és Grósz Károly, a KB osztályvezetői. A Központi Bizottság első titkárát a zászlódíszbe öltözött debreceni nagyálloTervezik, hogy az élelmiszerüzletekben fokozatosan .áttérnek a teljes önkiszolgálásra, csökkentik a hagyományos eladási módot a hús, a tej és a kenyér árusításában is. Minderről Laut- hán Ferenc belkereskedelmi miniszterhelyettes tájékoztatta az újságírókat kedden a minisztériumban. A kereskedelemnek évente 30 millió tonna árut kell 3000 termelőhelyről, illetve nagykereskedelmi raktárból eljuttatni az üzletekbe, hogy naponta 4 millió vásárló igényeit elégítsék ki. A szállítást 10 ezer tehergépkocsival, és 4000 vasúti vagonnal Az anyag- és az energiafelhasználás hatékonyságának növelése fontos feltétele a mezőgazdaság fejlesztésének — hangoztatták kedden Mezőtúron, a Magyar Agrártudományi Egyesület gépesítési társaságának XVIII. országos tanácskozásán, amelynek ezúttal a mezőgazdaság energia- gazdálkodása a központi témája. A több mint 600 tudós, kutató, gyakorlati szakember, részvételével zajló tanácskozás első előadói hangoztatták, hogy a mező- gazdaság a népgazdaság egyik legnagyobb energiafelhasználója. Az ágazat máson Sikula György, a Hajdú-Bihar megyéi pártbizottság első titkára, Postás Sándor, a debreceni városi pártbizottság első titkára, Szabó Imre, a megyei tanács elnöke és Ács István, a debreceni Városi Tanács elnöke fogadta. Megszólaltak a fanfárok : a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola hagyományos oldják meg. Az 57 ezer kiskereskedelmi egységben több mint 300 ezren dolgoznak, munkájuk szervezettsége meghatározza a lakosság ellátási színvonalát. A kereskedelem jelenleg 6 és fél millió négyzetméternyi bolti és vendéglátó területtel rendelkezik, s ebben az ötéves tervidőszakban az összterület 900 ezer négyzetméterrel bővül. A belkereskedelem gyorsabb ütemben kívánja megvalósítani az önkiszolgálást a következő években az iparcikkboltokban is. Évente 140—150 üzletben térnek át erre a módszerre. Jobb munkaszervezéssel elérhető a energiaigénye az elmúlt tizenöt évben megnégyszereződött és ma már eléri az évi 16 ezer milliárd kilokalóriát, ez olajegyenértékben kifejezve 1,6 millió tonna olajnak felel meg. A mező- gazdaságban a szénhidrogének részaránya továbbra is meghatározó, 80 százalék. A különböző kőolajtermékek áremelkedése természetszerűleg a mezőgazdaság termelési költségeinek alakulását is jelentősen érintette. Jelemző, hogy míg 1970-ben a mezőgazdaság összes energiaköltsége mintegy 2,5 milliárd forint volt, addig diákviseletbe öltözött fiataljai Debrecen város szignáljával üdvözölték a vendégeket, akiknek kisdobosok és úttörők virágcsokrot nyújtottak át. A pályaudvaron és az állomás előtt, a Petőfi téren debreceni lakosok és piros nyakkendős pajtások meleg szeretettel, nagy tapssal köszöntötték megérkezésekor Kádár Jánost. minta utáni értékesítés térhódítása is, vagyis a rendelés alapján házhoz szállítják a kiválasztott árut. Ugyancsak a gyorsabb kiszolgálás érdekében bővítik a szakosított üzemhálózatot, a kiskonténeres áruszállítást és értékesítést. Mindehhez az illetékesek megfelelő támogatást nyújtanak, például a technikai fejlesztéshez állami támogatást adnak, gondoskodnak a gépkínálat bővítéséről, egy-egy üzlet átalakításánál pedig — például a csemege vállalatnál — a korszerűsítés tervezésébe bevonják a boltvezetői tanácsadó testületet. 1977-ben már meghaladta a 7 milliárd forintot. Az energiafelhasználás évi hét-nyolc százalékos növekedése és a költségek emelkedése az ésszerűbb energia- gazdálkodás, takarékos fel- használás fontosságára hívja fel a figyelmet. Az országos tanácskozás első napján a főiskola tanműhelyében megnyílt gép- és műszerkiállítás bemutatja azokat a technikai eszközöket, módszereket, amelyekkel javítani lehet a gépek üzemeltetésének gazdaságosságát. Az országos tanácskozás szerdán szekcióülésekkel folytatódik. Az ország első múzeumiskolája a szigetvári Zrínyi-várban működik, ahol a látogatók — a múzeum és a vár megtekintése után — különböző előadásokat hallgathatnak Szigetvárról és a Zrínyiekről. Képünkön: A múzeumiskola „hallgatói” megtekintik a várat és vármúzeumot. (A múzeumokról szóló cikkünk a 6. oldalon) (MTI-fotó — Bajkor József felvétele — KS) Tovább bővítik az önkiszolgáló rendszert Sajtótájékoztató a belkereskedelem üzem- és munkaszervezéséről Országos gépesítési tanácskozás Mezőtúron fi A lakosság fokozott igényét figyelembe véve százhatvanezer 2 olajkályhát gyárt a Mechanikai Művek marcali gyáregysége, jj A termék a korábbiaknál jobb és esztétikusabb kivitelben 2 készül. Képünkön: Szalagon szerelik a Minicalor olajkály- ' hákat (MTI-fotó — Bajkor József felvétele -— KS) !inmmnxH\mx«nTn> nmvaaxxxwwxxmmnxuH» Magyar—szovjet barátsági napok háromezer résztvevővel A győzelem napján Orosházán, az üveggyárban kezdődött a magyar—szovjet barátsági napok rendezvénysorozata, amely egy hónapon át tartott és ünnepélyes zárására hétfőn délután Gyulán, az Erkel Művelődési Központban került sor. A kultúrközpont előter- mében az APN szovjet hír- ügynökség fotódokumentációjából rendeztek kiállítást, amelyet Nyikoláj Zabelkín, a Fáklya főszerkesztője nyitott meg. Megnyitójában utalt arra, hogy a fotók hűen ábrázolják a szovjet emberek mindennapos életét, derekas helytállásukat a termelésben, a kommunizmus építésében. Ezt követően került sor. arra a nagygyűlésre, amelyen Zabelkín, a Szovjetunió hőse tartott előadást a Szovjetunió békepolitikájáról. Ezt követte az a film- bemutató, amely jól érzékeltette a szovjet népnek a hat évtizeden keresztül folytatott építőmunkája nagyszerű eredményeit. Ott volt ezen a magyar—szovjet találkozón dr. Marsi Gyula, az MSZMP városi bizottságának első titkára, Szikszai Ferenc, a Hazafias Népfront megyei bizottságának titkára, Vichnál Pál, a HNF megyei bizottságának munkatársa, a HNF és a városi tanács városi vezetői. Megyénkben a magyar— szovjet barátsági napokat Orosházán kívül nagy sikerrel rendezték meg Füzesgyarmaton, Szarvason, Dombegyházán és Szeghalmon, ahol a gyűléseken, a kiállításokon és a filmbemutatókon mintegy 3 ezren vettek részt. Epítőknapi ünnepségek Az Építő-, Fa- és Építőanyagipari Dolgozók Szakszervezetéhez (ÉFÉDOSZ-hoz) tartozó vállalatok ezen a héten szakszervezeti taggyűlésen emlékeznek meg az Építő- és Famunkások Szövetsége megalakulásának 75. évfordulójáról. Építőknapi ünnepséget is szerveznek, amelyen átadják a Vállalat Kiváló Brigádja címet igazoló okleveleiket és jelvényeket, a 25 éves szakszervezeti jubileumi emléklapokat, valamint a törzsgárdatagsággal járó jutalmakat. Az ÉFÉDOSZ Békés megyei bizottsága június 10-én délelőtt 10 órai kezdettel Békéscsabán, az Építők Munkácsy Mihály Művelődési Házában ünnepség keretében emlékezik meg a jubileumi évfordulóról és az építők napjáról, amelyen vállalati vezetők, szakszervezeti aktívák és veteránok vesznek részt. Ez alkalommal kitüntetések, jutalmak, átadására is sor kerül. A hagyományos építőknapi juniálist a vállalatok vasárnap, június 11-én Póste- leken rendezik meg. Műszaki-tudományos tanácskozás Project (ajánlás) jellegű műszaki-tudományos együttműködési keretegyezmény kialakításának lehetőségeiről folytatott tárgyalásokat Budapesten a DFG (Német Kutatási Társaság) delegációja, amely a Kulturális Kapcsolatok Intézetének meghívására dr. Carl-Heinz Schiel főtitkár vezetésével érkezett a Német Szövetségi Köztársaságból Magyarországra. Az előkészítés alatt álló szerződés biztosítaná, hogy a két ország kutatói kölcsönös érdeklődésre számot tartó témákban összehangolt és közös tudományos kutatásokat folytassanak. A delegációt magyarországi látogatása során fogadta dr. Meruk Vilmos, a KKI elnökhelyettese, dr. Láng István, az MTA főtitkárhelyettese és dr. Meisel János, a BME rektora. A küldöttség elutazott Budapestről.
