Békés Megyei Népújság, 1978. június (33. évfolyam, 127-152. szám)

1978-06-29 / 151. szám

1918. június 29., csütörtök Bentlakásos nyári képzés Békéscsabán az amatőr művészeti csoportok vezetőinek klubközösségek kialakítású­Követelni és segíteni Beszélgetés a szakfelügyeletről Deák Ferenccel, a megyei tanács művelődésügyi osztályvezető-helyettesével Megyénk amatőr művésze­ti életének fejlődéséért a megyei művelődési központ évről évre különböző tanfo­lyamokat szervez a művé­szeti csoportok vezetőinek. Az egész éven át tartó kép­zést ezúttal is nyári bentla­kásos tanfolyam követi jú­lius 3-tól 8-ig, Békéscsabán, a 611-es számú Ipari Szak­munkásképző Intézetben. Két csoportban tanul a 85 díszítőművészeti szakkörve­zető. július 3-tól. A prog­ramjukban művészettörténe­ti, néprajzi előadások és gyakorlati foglalkozások szerepelnek. Mladonyiczky Béla szobrászművész a rene­szánsz művészetéről, a XIX. század második felének ma­gyar építészetéről, szobrá­szatéról és festészetéről be­szél a hallgatóknak, dr. Ben- csik János, a gyulai múzeum igazgatója pedig Sárköz és Baranya néprajzáról tart elő­adást. A gyakorlatok során sárközi, drávaszögi hímzés­mintákat, szálszámolással készülő fehérhímzéseket ta­nulnak a résztvevők. A fafaragók továbbképzé­sére 20-an jelentkeztek. Jú­lius 3-tól 5-ig ismerkednek megyénk közművelődésével és a Mezőkovácsházán ren­dezett III. Békés megyei nép- művészeti napok tapasztala­taival Ambrus Zoltánnak, a megyei tanács művelődés- ügyi osztálya csoportvezető­jének és Arnóczky József­nek, a mezőkovácsházi mű­velődési központ igazgatójá­nak előadása nyomán. Ta­kács Győző grafikusművész irányításával faragásrnintá- kat, tárgyakat rajzolnak a hallgatók. Az utolsó képzé­si napjukon, július 5-én, szerdán közművelődés irá­nyítóival konzultálnak ,a fa­faragó művészet fejlődésé­ről, feladatairól. Ebben az évben először szervezte meg a művelődési központ a szocialista brigád klubvezetők alapképzését, amelyen közel 40-en vesznek részt. Az egyre népszerűbb klubforma vezetői előadáso­kat hallgatnak a szocialista demokráciáról, a szabad idő, az életmód kérdéseiről, a 50. A harmadik mérföldnél, fele útján túl, hárman sza­ladnak előttem. De habos a lovak pofája, földre hullik a tajték a szájukról. Rossz jel. Veszik az erő. A Virág élvezi a játékot. Máskor is észrevettem huncutságait. Nem szerette, ha előtte men­nek. Szedte a lábát, de nem megugrással váltva, hanem szépen adagolva. A hatodik mérföldnél elköszöntünk az előttünk menőktől. Két nem­rég hozzánk került kapi­tánynak lengettem meg a ka­lapomat, mert a szolgálati szabályzat szerint, a nap bármely órájában és helyze­tében találkozzam fölöttese- immel, mindannyiszor el ne mulasszam a nékik való kö­szönést. Hát akkor isten áldja meg, tisztelt kapitány uramékat! Urak voltak. Nem vicsorítottak rám, nem disz­nóztak, gondolom összenéz­tek kicsit, fogukat szorítva, s hallottam korbácsuk csat­togását a csuromvizesen ga­loppozó lovuk hasa alatt. Il­letlennek tartottam hátra­pislogni, hogy maradoznak mögöttem. Apám tanácsa szerint kicsi zsebtükrömmel kukkereztem meg hollétüket. A negyedik mérföldjeiig lát­tam őket. Aztán olyan ma­rói. A fontos elméleti tájé­koztatók mellett gyakorlati ismereteket is szereznek a hallgatók a klubfoglalkozá­sok tervezéséről, a közműve­lődési vetélkedőről. Július 8- án délelőtt közös fórumon találkoznak az érdekképvi­seleti szervek vezetőivel. A tanfolyam előadói között ta­láljuk például dr. Király Jó­zsef pszichológust, Bereczki Elemért, az MSZMP Oktatá­si Igazgatóságának tanszék- vezetőjét és Pap Istvánt, a Megyei Művelődési Központ igazgatóját. A színjátszó és irodalmi színpad vezetők alapképzését Udvaros Béla, a Jókai Szín­ház rendezője és Bácskai Mihály, a szentesi Horváth Mihály Gimnázium tanára irányítja, a próbák vezetésé­be és az értékelő munkába bekapcsolódik Gabnai Kata­lin, a Népművelési Intézet munkatársa is. Mozgásgya­korlatok, dráma és szfnház* történeti előadások, vetélke­dő. valamint csoportonként egy-egy színdarab bemuta­tója jelenti a 30-as létszámú tanfolyam anyagát. Harmincöt pávakör- és ci- terazenekar-vezető találko­zik július 6-tól 8-ig a to­vábbképzésen. ök Fasang Árpád karnagytól, Born Mik­• Negyven évvel ezelőtt ba­rátkozott össze a Békéscsa­bai Általános Munkásdalkör és a pécsbányatelepi dalár­da. A régi kapcsolatot ta­valy újították fel, amikor a békéscsabai dalosok Pécsbá- nyatelepen vendégszerepei­tek. Az akkori vendéglátást adták most vissza, amikor június 24-én Békéscsabán az építők kultúrotthonában kö­zös hangversenyt rendeztek a pécsi és a békéscsabai da­losok. A jól sikerült hangverse­nyen a pécsbányatelepi Ko­gamra maradtam a kicöve- kelt pályán, mint az égi ma­dár, ha felszalad nótázni. Haj, Virágom, Virágom, szép szál, egyetlen, kicsi lo­vam! És a Virág tudott még sebességéhez ragasztani. Éreztem, olyan előnyöket szereztünk, tán el sem hi­szik, ha belüktetünk a csá­szár számyéka elé. Hogy honnét indultunk, a Maros partjáról egyenesen. Talán okosabb lenne megfrüstököl- ni, mert arra is akadna idő. Rákanyarodunk az utolsó szemlész stádiumára. A kor­donon kívül kíváncsiak sor­falai kezdődnek, civilek, ka­tonák, a tájékból összefutott bámészi népek. Biztatnak, hajts, csikós, a nyomodban vannak ! Mások ^ sehová, gyere kártyázzunk egy osz­tást! A katonák dühös ököl­rázással krucifikszoznak rám, hisz ,a mundér befröcskölő- dik hahotával, ha civil koc­cint a császárral. Egy katona elém ugrik, hogy a lovam visszafordítsa, de a Virág fecskenyilallással kerüli ki, kicsit föl is rúg, patkójából a sarat az ijeszt­gető szeme közé vágja. Ta- nultsága akkora, beíratjuk ,a budai nagyiskolába, amit a császár anyja telepített. Az út végén, keresztbe épített lóstól, a Balassi táncegyüttes vezetőjétől, Béres János fu­rulyaművésztől és Sárhelyi Jenőnétől, a KÓTA megyei titkárától tanulnak majd. Országos konferencia, színhelye is lesz ezúttal Bé­késcsaba. A cigányság életé­vel, tanulásával, művelődé­sével foglalkozó szakemberek érkeznek majd ide az or­szág különböző vidékeiről, hogy tapasztalataikat kicse­réljék. Mint minden évben, most is megrendezik a bent­lakásos képzés során a mű­velődési otthonban dolgozó gazdasági vezetők tovább­képzését július 6-tól 8-ig. A Megyei Művelődési Köz­pont tanfolyamait kiegészítő programok teszik még tar­talmasabbá. Július 3-án, hétfőn, 16 órakor a közgaz­dasági szakközépiskolában Békés megye hímzéseit és fa­faragásait. a megyei műve­lődési központban pedig a cigányság életét, művészetét, bemutató kiállítás nyílik. A pávakör- és citerazenékar- vezetők kirándulnak a kon- dorosi pávakörhöz, a szocia­lista brigád klub vezetők tanfolyamának résztvevői pedig a békéscsabai szocia­lista brigádklub egyik fog­lalkozására látogatnak. dály Zoltán férfikar Ivasiv- ka Mátyás karnagy vezeté­sével mutatta be program­ját. A kórus a legutóbbi or­szágos minősítésen aranyko­szorús fokozatot ért el. Mű­során Beethoven, Kodály és Farkas Miklós művei szere­peltek, valamint francia, né­met és magyar népdalfel­dolgozások. A hangverse­nyen Sutyinszki János kar­nagy vezetésével fellépő Bé­késcsabai Általános Mun­kásdalkör is szép sikerrel szerepelt. pavilon ülőhelyein, három­szög ka lap ú urak ülnek. Olyan közel kerülök, már meglátom díszkardjaik csil­logását, lassítok, ahogy a tá­volság elvész előttem. Kan­táron fogva a Virágot, ka* laplevéve köszönök. Csak mozdulattal, a számra nincs ehhez szükség. Egy inspektor hozzám siet. — Ha nem csaltál, te vagy az első. Mi a neved? Látszott képe szíján, hogy nem örül a befutásomnak. Nem ezt várta, netán valaki másra, biztosan fogadott, s most keresztülugratja elkép­zeléseit egy koszos civil, eo- cónevelő. De nem vicsorgott különösebben rám, hisz há­rom ölre, ha voltunk a ka­lapos királyhoz, ki táborno­kai körében, rám csak fél szemmel pislogdálva, tanács­kozott valami lapozható pa­pírok fölött. Mezőhegyes fundamentáló okmányai vol­tak azok. Apám elvezette Virágot, ráült, körbekocorászott vele a Nagymajor környékén, hogy lassan hüljön le a ló. Fertályórán belül megér­kezett utánam két katona, meg egy civil. így szállin­góztunk össze tizenhatig. Mégpedig azért, mert ennyi címe volt a királynak. Ti­zenhat beérkező után le­eresztették a sorompókat. A többi kívül rekedt. Akkorra ott voltak a kiál­lított inspektorok, akik szám szerint jelentették, hogy a szabályokat megtartottuk. Na, akkor beérkezés szerint, lökdeltek sorba bennünket. Odalépett a császár, három­szögű, fehér kalap volt a fe­jén, foltozott kiskabát rajta, buggyos nadrág, fehér haris­nyával, meg valami asszonyi Hajdan a tanfelügyelő, ké­sőbb a szakfelügyelő bizony nem örvendett nagy népsze­rűségnek a pedagógusok kö­rében. Hangsúlyozott bíráló, ítélkező szerepe, nem egy esetben merev magatartása joggal válthatott ki ellenér­zést. Az utóbbi évtizedben azon­ban jelentős szemléletválto­zás tapasztalható a szakfel­ügyeletben, s ebben nem kis szerepe van a rátermettebb pedagógusok kinevezésének. Országosan problémát jelent még: a végzett tevékeny­séggel nem arányos a szak- felügyeleti pótdíj, a szakfel­ügyelettel megbízott pedagó­gusok „otthontalansága” , s az utazással, éjfélekbe nyúló adminisztrációkkal járó meg­terhelés is. összegezve úgy is fogalmazhatnánk; a felso­roltakhoz még csatlakozó tisztázatlan tartalmi kérdé­sekkel együtt nem örvende­nek túlzott népszerűségnek a szakfelügyelői feladatok, s mindenképpen korszerűsítés- ra vár az egész felügyeleti rendszer. Ezekről a kérdé­sekről beszélgettünk Deák Ferenc osztályvezető-helyet­tessel. — Békés megyében — az országos átlaghoz viszonyít­va — nem túl jelentős a fluktuáció a szakfelügyelők körében. Baj inkább akkor van, ha nyugdíjba mennek felügyelőink, s utód után kell néznünk. A követelmény magas. A kiemelkedő szak­mai tudás mellett a kivá­lasztásnál figyelembe vesz- szük azt is, hogy a jelölt ké­pes-e harmonikus emberi kapcsolatok megteremtésére. Tulajdonképpen ugyanolyan követelményeket támasztunk a szakfelügyelővel szemben, mint a vezetőkkel. Sok szak- tantárgyát kiválóan tanító pedagógus dolgozik me­gyénkben, de praktikus lábra való cipő. Fülbesúgói minden léptében utána, ad­ták kezébe a belevalót. — Mi vagy, ki vagy? — Osikósbojtár az állami ménesbirtok szolgálatában! — Nem akarsz katona len­ni? Mondhatnékom volt, hogy szorítja lábamat a csizma. De hallgass az én nevem. Sebesen beszéltek egymás között, ahogy kácsa kapkod­ja be a galuskát. Egy szót nem értettem belőle végegy­házi német tudásommal. Aztán nekem fordult újra, de annak, mintha bádogból csinálták volna sovány képe ábrázatát, olyan mozdulat­lan maradt, míg beszélt. — Megteszünk számadó­nak, és civil csikósokat a ke­zed alá. Aztán ne feledkez­zél meg a böcsületről! Egy Lovászi kis érmet szú- ratott a lajbimra, meg vá- szonszütyőbe rakott vala­mennyi pénzeket nyomott a markomba. S ment így ke­vés beszédekkel végig a ti­zenhat ember során. Csak a többinek fehér plecsniket lö­kött. Sárgát csak én kap­tam. Ahogy ez így •elmúlt, bon­tották a sátrát, beült a sár­gára festett dísztelen négy­kerekűjébe, megindultak Nagyvárad felé. Az a hír járta körül a szétszaladni készülő tömeget, hogy az oroszok cámőjéhez, Nagy Katalinhoz hajtat egyenesen Herszonba, hogy összeszövet­kezzen az Al-Dunán erős tö­rök ellen. Sietése olyan hipp- hopp ment. hogy a rezesban­dának nem volt ideje a ki- szidolozott tölcséreket meg­fújni. (Folytatjuk) okokból például nem kérhet­jük fel azokat, akik vagy ne­hezen megközelíthető helyen laknak, vagy kisgyermekes anyák. Alsó tagozatban min­den szakfelügyelőnk nő, de érthető, hogy mégis köny- nyebben akad férfi vállalko­zó. Ezt a számok is bizonyít­ják; a 62 felügyelőnkből 40 férfi. — Mi a szakfelügyelet fel­adata? — Elsősorban az ellenőr­zés, de ugyanilyen fontos fel­adat a szakmai, pedagógiai segítségadás, a továbbkép­zés és tapasztalatátadás is. Szakfelügyelőink részt vesz­nek a tanévelőkészítő ta­nácskozások, az évközi to­vábbképzések vezetésében, de feladatuk felkeresni és segítséget nyújtani a beil­leszkedésben gondokkal küsz­ködő friss diplomásoknak, az új munkahelyre kerülő pe-' dagógusoknak és a képesítés nélküli nevelőknek. Egyik legfontosabb feladatuk az igazgatók határozott időre szóló kinevezése előtt végre­hajtani az általános felügye­leti látogatást, ismertebb ne­vén a „brigádlátogatást”. Most pedig az új tantervre való felkészítésben, annak megvalósításában volt és lesz kiemelkedő szerepük. — A pedagógiai tevékeny­ség igen sokrétű. Ugyanazt az eredményt legtöbbször más és más megközelítéssel érik el a nevelők. Ráerőltet­heti-e saját elképzelését a pedagógusra a szakfelügye­lő? — A nevelőt, s éppenúgy a szakfelügyelőt is, külön egyéniségnek tekintjük, az azzal együtt járó szakmai, emberi szabadsággal. Mind­nyájan tudjuk, hogy a szak- felügyeleti munka sem men­tes a szubjektivitástól. De nem lehet benne ez a jel­lemző! A jó szakfelügyelő nem ragaszkodik mereven egy adott módszerhez, sőt, szívesen veszi át mástól a Szarvason az úttörőtábor­ban sok vendég megfordul a nyári hónapokban. Június 26-án érkezett az első cso­port az ország különböző területeiről a MOHOSZ szervezésében. Tíznapos itt- tartózkodásuk • alatt a hor­gászat örömeit élvezhetik majd a tábor lakói. Július 6-án száz budapesti úttörő érkezik cserelátogatásra. A jobbat, s helyes, ha azt to­vább is adja. Ugyanakkor jo­ga, sőt kötelessége a hibák­ra is figyelmeztetni. Egy do­log mindig objektiven mér­hető : nevezetesen az, hogy a pedagógusra bízott diákok milyen felkészültségűek. — Kellően figyelembe ve- szik-e az igazgatók a szak- felügyelők tapasztalatait a nevelők értékelésében? — A szakfelügyelő nem hatóság, tehát nem utasít­hat, csak észrevételt tehet és tanácsot adhat. Előfordul, hogy véleményét nem veszik figyelembe, de aki így tesz, az hibásan gondolkodik. Hi­szen nem szorul bizonyítás­ra, milyen kitűnő segítőtár­sa lehet az igazgatónak a szakfelügyelő. — El tudja-e megyénkben látni a jelenlegi szakfelügye­lő kollektíva a feladatát? — Most nehéz időszak előtt állunk. A 150/1972. MM 24. számú utasítása meghatározza, hogy „.. .ha a szakfelügyelőre bízott tantár­gyat (tantárgycsoport, szakte­rület), tanító pedagógusok száma a 150 főt meghalad­ja”, csak akkor lehet továb­bi szakfelügyelőt . megbízni az adott tantárgy felügyele­tével. Ez elég magas határ. Most szükség volt néhány szaktárgynál növelnünk a létszámot, s úgy érezzük, ez a kollektíva el tudja látni a megnövekedett feladatokat. Munkájukat segíti az is, hogy sokat fejlődött időköz­ben a nevelők felkészültsé­ge, s mert a felügyeletben is inkább a segítő jelleg domi­nál, ezért már rég nem „mumus” a szakfelügyelő. A kialakult jó légkör megőrzé­séhez viszont az kell, hogy az új tantervi dokumentu­mok bevezetésével az eddigi­eknél is nagyobb kötelesség­tudással, alaposabb felkészü­léssel végezzék feladatukat megyénk pedagógusai. KRESZ-tábor július 20-án kezdődik, amelyre 30 paj­tást várnak. Ugyanebben az időszakban Penza megyei úttörőket is vendégül lát­nak. Mindezeken kívül helyi kisdobos őrsvezetők, vala­mint kunszentmártoni és hódmezővásárhelyi úttörők is pihenhetnek, fürdőzhetnek e kellemes környezetben. TÓTH BÉLA: Legendák a lóról B. Zs. Pécsi és békéscsabai dalosok közös hangversenye Fotó: Gál Edit B. Sajti Emese Népszerű tábor

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents