Békés Megyei Népújság, 1978. június (33. évfolyam, 127-152. szám)

1978-06-28 / 150. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG : * % % mmmmmm iia MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS fl MEGYEI TANÁCS LflPJfl 1978. JÚNIUS 28., SZERDA Ára: 80 fillér XXXIII. ÉVFOLYAM, 150. SZÁM Megnyílt Bukarestben a KGST XXXII. ülésszaka Bukarestben kedden meg­nyílt a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának XXXII. ülésszaka. Az ülésszak munkájában részt vesznek Sztanko Todo- rov, a Bolgár Népköztársaság minisztertanácsának elnöke, Lubomir Strougal, a Cseh­szlovák Szocialista Köztársa­ság miniszterelnöke, Carlos Rafael Rodriguez, a Kubai Köztársaság államtanácsának és minisztertanácsának el­nökhelyettese, Piotr Jarosze- wicz, a Lengyel Népköztár­saság minisztertanácsának el­nöke, Lázár György, a Ma­gyar Népköztársaság mi­nisztertanácsának elnöke, Zsambin Batmönh, a Mongol Népköztársaság miniszterta­nácsának elnöke, Willi Stoph, az NDK miniszterta­nácsának elnöke, Manea Ma- nescu, a Román Szocialista Köztársaság miniszterelnöke és Alekszej Koszigin, a Szov­jetunió minisztertanácsának elnöke által vezetett küldött­ségek. A KGST és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köz­társaság kormánya között létrejött megállapodásnak megfelelően részt vesz a JSZSZK delegációja Andrej Marínénak, a szövetségi vég­rehajtó tanács alelnökének vezetésével. Megfigyelői minőségben részt vesz az ülésszakon az Angolai Népi Köztársaság küldöttsége, José Eduardo Dos Santos első miniszterel­nök-helyettes vezetésével, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság küldöttsége, Szin In Ha, a KNDK buka­resti nagykövetének vezeté­sével, a szocialista Etiópia küldöttsége Gesszesz Volde Kidan, az ideiglenes katonai kormányzótanács állandó bi­zottsága tagjának vezetésé­vel, a Laoszi Népi Demokra­tikus Köztársaság küldöttsé­ge Sanan Southichak közle­kedés- és közmunka-, szál­lításügyi miniszter vezetésé­vel, a Vietnami Szocialista Köztársaság küldöttsége, Le Thanh Nghi miniszterelnök­helyettes vezetésével. Az ülésszak munkájában részt vesz N. V. Faggyejev, a KGST titkára, továbbá je­len vannak a tagországok szakértői, számos nemzetkö­zi szervezetének képviselői. Az ülésszakot Manea Ma- nescu, a Román Szocialista Köztársaság miniszterelnöke nyitotta meg. Tolmácsolta a román párt- és államvezetés üdvözletét, átadva Nicolae Ceausescunak, az RKP fő­titkárának, a köztársaság el­nökének, továbbá a román kormánynak a résztvevőkhöz küldött üdvözletét. A továbbiakban a résztve­vők elfogadták az ülésszak napirendjét, amely a követ­kező: 1. ) A végrehajtó bizottság beszámolója a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsá­nak tevékenységéről a XXXI. és XXXII. ülésszak között. 2. ) A hosszú távú együtt­működési célprogramok ter­vezetei: a KGST-tagállamok energia-, fűtőanyag- és nyersanyagszükségleteinek kielégítése; a KGST-tagálla­mok mezőgazdasági és élel­miszeripari együttműködésé­nek továbbfejlesztése a la­kosság élelmiszer-szükségle­teinek maximális kielé­gítése érdekében; „a fű­tőanyag, energia és nyers­anyag, valamint a mezőgaz­daság és élelmiszeripari cél­programok által előirány­zott intézkedések megvaló­sításához szükséges gépek és berendezések biztosítása, to­vábbá gépipari ágazatok fej­lesztése, amelyek biztosítják a gépipar minőségi átalakí­tásának bázisát. 3.) Beszámoló a KGST-tag­államok sokoldalú integráci­ós intézkedéseinek 1976— 1980. évi egyeztetett tervé­ben szereplő főbb intézkedé­sek teljesítéséről. 4.) A KGST-tagállamok közötti sokoldalú együttmű­ködés továbbfejlesztése. Az ülésszakon Ion Patán, a KGST Végrehajtó Bizott­ságának elnöke, Nyikolaj Bajbakov, a KGST tervezési­együttműködési bizottságá­nak elnöke és Vlagyimir Alekszejevics Kirillin, a KGST tudományos-műszaki együttműködési bizottságá­nak elnöke jelentést tett a napirendi pontokkal kapcso­latban, majd megkezdődtek a kormányfők hozzászólásai. Lázár György beszéde Lázár György, a Minisz­tertanács elnöke, a KGST XXXII. ülésszakán elmon­dott beszédében a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a magyar kormány nevében köszöntötte az ülésszak résztvevőit, majd rámuta­tott: — Nagy megelégedéssel szólhattunk arról, hogy a KGST-országok gazdasági fejlődése — ahogyan ezt a végrehajtó bizottság beszá­molója is meggyőzően szem­lélteti — 1977-ben is töret­lenül folytatódott. A nö­vekedés üteme továbbra is magasabb volt, mint a tő­kés országokban, a Közös Piac tagállamaiban elért növekedést például kétsze­resen meghaladta. Mindebben szocializmust építő népeink erőfeszítései mellett nagy szerepe volt közösségünk tervszerűen összehangolt internaciona­lista és kölcsönösen elő­nyös együttműködésének Ezzel kapcsolatban rend­kívüli jelentőséget tulajdo­nítunk annak. hogy a KGST-országok közötti ke­reskedelmi forgalom dina­mikus fejlődését a jövőben is megőrizzük, sőt ha lehet, fokozzuk. Kapcsolataink fejleszté­sében azonban még sok a kihasználatlan tartalék. Tel­jesen helytálló az az igény, hogy minden eddiginél na­gyobb figyelmet kell fordí­tanunk a vállalt szállítási kötelezettségek maradékta­lan teljesítésére, arra, hogy az új, korszerű termékek bevezetésében ne fordulja­nak elő zavaró késedelmek. A jelenlegi ötéves időszak­kal összefüggő feladatok megoldása mellett elő kell készítenünk kölcsönös for­galmunk további erőteljes bővítését a következő öt­éves tervidőszakra. Ügy vélem, ez valamennyiünk számára fontos. Lázár György a célprog­ramokról szólva kiemelte: — Mind a KGST-országok közössége, mind a magyar népgazdaság további fejlődé­se szempontjából meghatá­rozó jelentőséget tulajdoní­tunk a jelenlegi ülésszakon elfogadásra kerülő hosszú távú együttműködési cél­programok megvalósításának. A célprogramok jelentősé­gét mindenekelőtt abban látjuk, hogy gazdagítják és megalapozottabbá teszik va­lamennyi KGST-tagállam, így a mi távlati tervezésün­ket is. Az energetikai nyersanyag célprogram fontos részét ké­pezik a kohászati, vegyipari, könnyűipari és egyéb nyers­anyagokra vonatkozó alprog- rarnok. Számos együttműkö­dési intézkedésben érdekel­tek vagyunk, hiszen ezekből a termékekből is zömmel, vagy teljes egészében im­portra szorulunk. Ezután arról beszélt a Mi­nisztertanács elnöke, hogy a közeljövőben az 1981—1985. évi tervek koordinálása dön­tő szakaszába érkezik, igen fontos, hogy a célprogramok­ból adódó együttműködési feladatok a két- és sokoldalú tervkoordináció során napi­rendre kerüljenek és a nem­zetközi kötelezettségek telje­sítésének feltételei egyúttal beépüljenek az országok nép. gazdasági terveibe. Lázár György hangsúlyoz­ta: — Az országaink között megvalósuló gazdasági együttműködésnek — a többi között — az az alapvető elő­nye. hogy az egyes tagálla­mok stabilan építhetnek rá, mint a fejlődés megalapozá­sának fontos nemzetközi fel­tételére. Ezen a téren nagy jelentőségűek azok a szerző­dések, amelyek öt évnél hosszabb időszakra szóló ter­melési együttműködést és kölcsönös áruszállításokat irányoznak elő. A magyar népgazdaság számára külö­nös jelentőségűek azok az öt évnél hosszabb időszakra szóló szállítási szerződések, amelyeket a Szovjetunióval kötöttünk. A magyar—szov­jet együttműködésben jelen­leg 47 hosszabb lejáratú ál­lamközi megállapodás van érvényben, s közülük 19 öt évnél hosszabb időszakra szól. — Befejezésül szeretném kifejezni azt a meggyőződé­sünket — mondotta Lázár György —, hogy tanácskozá­sunk tovább erősíti közössé­günk gazdasági együttműkö­dését, a célprogramokban körvonalazott együttműködé­si lehetőségek konkretizálá­sa és megvalósítása új lehe­tőségeket tár fel a szocialis­ta gazdasági integráció ki­bontakoztatásához. Nyomáspróba az Adria kőolajvezetéken Az Adria kőolajvezeték magyarországi 85,1 kilomé­teres szakaszát — a jugo­szláv határtól Káráig — a Siófoki Kőolajvezeték Építő Vállalat 2. számú főépítés­vezetőségének munkásgár­dája megépítette, s az óriás acélcsőkígyóban hétfőn és kedden elvégezték az úgy­nevezett hatósági nyomás­próbát is. Az utolsóként el­készült 55 kilométeres sza­kaszon több mint 16 ezer köbméter vizet szivattyúztak a vezetékbe és azt 80 és fél atmoszférára nyomták fel. Az összehegesztett cső ki­tűnően állta a szilárdsági és tömörségi próbát. A ve­zeték biztonsági üzemelését szolgáló tolózárak és egyéb gépészeti berendezések is a helyükre kerültek. Tanácskozott az országgyűlés ipari bizottsága A népgazdasági és a vál­lalati érdekek összhangját, az 1977. évi gazdasági mun­ka kedvező és kedvezőtlen vonásait vizsgálták a kép­viselők az országgyűlés ipari bizottságának keddi ülésén. A Pénzügyminisztéri­um beszámolója a zárszám­adás kapcsán megállapí­totta: az ipar termelésének növekedési üteme felgyor­sult, s a vállalatok — lé­nyegében a tervnek megfe­lelően 6,1 százalékkal több értéket állítottak elő, mint 1976-ban. A belföldön érté­kesített termékek mennyi­sége 2,2 százalékkal haladta meg az 1976. évit. A vegy­ipar és az építőanyagipar ki­vitele azonban azt bizo­nyítja, hogy a kétségtelen nehézségek ellenére a vi­lágpiacon is jó eredménye­ket lehet elérni. A gyógy­szerek, az olefin- és gumi­ipari termékek, a finompor­celán- és üvegáruk, s az öntött síküveg értékesítése a vártnál nagyobb devizabe­vételt hozott az országnak. A Videoton székesfehérvári gyárában a számítógépek mel­lett azokhoz kapcsolható, úgynevezett perifériarendszereket is gyártanak. E nélkülözhetetlen berendezések segítségével tartják a kapcsolatot a szakemberek a számítógéppel. Ter­melésük mintegy nyolcvan százalékát exportálják tőkés, il­letve szocialista országokba. Új termékük egy olyan készü­lék, amelynek képernyőjére műszaki ábrákat is fel lehet rajzolni. A képen: az R—12-es számítógéphez kapcsolható CR 601 típusú kártyaolvasó gép szerelése. Ebből a típusból most készül el az első széria (MTI-fotó — Tóth Gyula felvétele — KS) ■■■••■■■■■■■■■■■•■■■■■■■■■■■•■B■■■■■■■■■■■•■•■I Napirenden: Hz „Együtt—egymásért!” úttörőmozgalom megyei értékelése „Együtt — egymásért !” — ennek a felnőttek köré­ben is közismertté, és mél­tán elismertté vált úttörő- mozgalomnak az értékelése szerepelt az úttörőszövetség Békés megyei elnökségének június 27-én, tegnap dél­előtt Békéscsabán, a KISZ- vezetőképző iskolán megtar­tott ülésén. A testület által elfogadott összegző-értéke­lő beszámolót ezután megvi­tatta a megyei úttörővezetői tanács is, amely szintén a KISZ-iskolán tartotta ülé­sét. Miről is adott számot e kétéves úttörőmozgalom ér­kelésekor előterjesztésé­ben Varga Sándor, az Úttö­rőszövetség megyei titkára? Beszámolójában elsőként azt elemezte, miként érvé­nyesült az említett időszak­ban a párt és a KISZ irá­nyító tevékenysége az út­törőmunkában. Az MSZMP KB titkársága 1974. április 1-én, majd 1977. január 17- én foglalkozott az úttörő­szövetség munkájával. Me­gyénkben a titkársági hatá­rozat megjelenése után a n SZÖVOSZ elnökségének ülése A fogyasztási szövetkeze­tek és vállalataik — elő­irányzataik szerint — a je­lenlegi ötéves tervidőszak­ban a mezőgazdasági ter­mékértékesítést 58, az élel­miszeripari feldolgozást pedig 60 százalékkal növe­lik. E cél érdekében a ren­delkezésre álló pénzügyi alapok ésszerű felhasználá­sával szükség szerinti át­csoportosításával, a szö­vetkezetek építőipari rész­legeinek közreműködésével hatékonyabbá kell tenni a tervezett beruházások kivi­telezését — állapította meg keddi ülésén a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Ta­nácsának elnöksége. Éppen ezért hívta fel az elnökség a szövetkezetek és vállalataik figyelmét arra, hogy gondoskodjanak a be­ruházások és fejlesztések ki­vitelezésének meggyorsítá­sáról, az üzembe lépő léte­sítmények kihasználásának biztosításáról. Az elnökség megtárgyalta a lakásépítéssel összefüggő feladatait is. Az elkövetke­ző időszakban hasznosítani kívánják a szövetkezeti la­kásépítésben és fenntartás­ban az utóbbi 5—8 esztendő kedvező tapasztalatait. Megállapították: a szö­vetkezeti házkezelésben és karbantartásban is vannak már előremutató eredmé­nyek; a nagy szövetkezetek gondnokságai és karbantar­tó szervezetei egyre sikere­sebben- látják el feladatai­kat. így kézenfekvő az el­nökségnek az a következte­tése, hogy ez utóbbiak há­lózatát is feltétlenül szük­séges a jövőben tovább szélesíteni és fejleszteni. párt szervei és szervezetei felelősséggel, a gyermekek iránti szeretettel láttak hozzá a határozat végre­hajtásához. Tovább fejlődött a KISZ politikai irányítása, amely megnyilvánul többek kö­zött abban, hogy az ifjú­kommunisták már akció- programjukban több kö­zös úttörő—KISZ rendez­vényt terveznek. Ilyen kö­zös akciókra már az el­múlt években is számos jó példa adódott; együttesen végzett társadalmi munka, közös tömegsport versenyek, üzemi úttörőszakkörök. Az úttörőév feladatait a megyei elnökség megítélé­se szerint 1976—77-ben és 1977— 78-ban is eredménye­sen, színvonalasan oldot­ták meg a csapatok. A kü­lönböző akciókba igyekez­tek bevonni minél több szü­lőt, KISZ-fiatalt, pártoló tagot, állami, társadalmi tö­megszervezeti vezetőket. Erősödött, tartalmasabbá vált a gyermekszervezetek­ben a közösségi élet, és a demokratizmus. Az „Együtt — egymásért !” mozgalom sajátos akciói jól szolgálták az Üttörőszövetség nevelési céljait, s ösztönöztek a gyer­mekek szocialista nevelésé­ben a társadalmi munka- megosztás kialakítására. Végül a lakóterületi úttörő­munkáról, a felvételi és szakpróbákról, majd az új, 1978— 79-es úttörőév elő­készítésének néhány fel­adatáról adott tájékoztatást az írásos beszámoló. A megyei úttörővezetői tanács az elnökség által előterjesztett értékelést el­fogadta. A napirendnek megfelelően ezután „A ve­zető testületek munkamód­szerei, munkastílusának alakulása az állásfoglalás szellemében Békés megyé­ben” címmel Pataki József megyei úttörőelnök tartott tájékoztatót, majd a testület megvitatta és jóváhagyta a megyei elnökség és az út­törővezetői tanács második féléves ülésrendjét.

Next

/
Thumbnails
Contents