Békés Megyei Népújság, 1978. június (33. évfolyam, 127-152. szám)
1978-06-25 / 148. szám
Késett a borsó, de nem lesz gond a feldolgozással A hónap közepétől számíthatjuk a zöldborsóidényt. A fogyasztók ugyan már korábban is megkóstolhatták az idei primőr borsót, de a nagyüzemi feldolgozás június 15-ével kezdődött meg. A szakemberek jelzése szerint az elmúlt esztendőhöz képest két héttel később, de minden külöminden héten összeül a konzervgyár vezetősége, a termelőszövetkezetek megbízottjai és az agráripari egyesülés egy operatív megbeszélésre, amelyen egyeztetik a következő heti szállítási terveket, értékelik a korábbi hét teljesítését. A konzervgyár dolgozóinak csaknem fele — mintA hűtőházba érkező szemes borsót az új fogadóállomás garatjai nyelik el egy 450-en — napjainkban a borsó feldolgozásán szorgoskodik. Mellettük öt turnusban 10 naponként Fejér megyei KlSZ-építőtábo- rosok segítenek a munkában. Mint a konzervgyár vezetői megállapították, a műszaki vonalak az első hét kezdeti nehézségein túljutottak, s az öt feldolgozó vonal megfelelően üzemel. A gyár valamennyi dolgozója megfeszített tempóban dolgozik a borsóidény beindulása óta. Tartani kell a száraz, meleg időjárástól, mert ez esetben túlságosan összeérne a borsó, vagy hirtelen nagy tömegekben érkeznének az üzembe a szállítmányok, amelynek folyamatos feldolgozása problémát jelentene. Ennek kiküszöbölésére a hűtőházzal kooperálnak oly módon, hogy a mezőgazdasági üzemeknél jelentkező betakarítási csúcsokat, közösen levezessék. Vagyis ez esetben a többletborsót kölcsönösen átirányítják a másik üzembe, ahol esetleg a kapacitás nincs még teljesen lekötve. Ugyancsak június 15-én érkezett az első borsószál- lítmáy a Békéscsabai Hűtőházba. öt nagyüzem küldi oda a betakarított szemes vagy hüvelyes borsót. Legnagyobb partnerük a Békéscsabai Állami Gazdaság, amely mintegy ezer hektáron termeli e növényt. A hűtőház vezetőinek számítás szerint az idény alatt 480 vagon készterméket állítanak elő. Lapunkban korábban fotóillusztrációval közöltük, hogy új szemfogadó állomást építettek, így az idei évtől három borsószemfoga- dó működik. Emellett 6 tartalék rögzített cséplőgép is működtethető a csúcsidényben. Kintjártunk- kor' négy üzembe is volt állítva. Idei exporttervükben 260 vagonos tétel szerepel, amelynek nagyobb többségét az NSZK-ba szállítják. A borsószmlítmányok nagyságától függően azok többségét 400 grammos , polita- sakba, vagy 350 grammos dobozokba csomagolják, esetenként 10 kilogrammos kartondobozokba, vagy 20 kilogrammos zsákokba szerelik ki. Napjainkban 20 vagon készterméket bocsát ki az üzem. Mivel gépsoraik szinte teljesen automatizáltak, egy-egy műszakban mintegy 60 dolgozót kell foglalkoztam, akik nyújtott műszakban dolgoznak. A hűtőház vezetőinek számítása szerint az 1978-as borsóidény július 15-ig eltart. — jávor — nősebb fennakadás, torlódás nélkül érkeznek a szállítmányok, megyénk két feldolgozó üzemébe, a Békéscsabai Konzervgyárba és a hűtőházba. Mielőtt körképünkben jeleznénk az új idény egyre fokozódó tempóját, egy mondat erejéig érdemes visszatérni a kéthetes késés miértjére. Az előkészítő munkálatokat a mezőgazdasági üzemek nagy gonddal végezték, de a június eleji csapadékos időjárás nem kedvezett a zöldborsónak, ugyanakkor a nedvesség hatására néhány helyen megjelent a peronosz- póra is. Ez egyes fajtáknál terméskiesést okozott, ennek ellenére mindkét üzemünkben bizakodva néznek az idény hátralevő nagyobb része elé azzal, hogy a feldolgozás a kitűzött tervek szerint alakul. A 11 szerződött termelő- szövetkezet közül a békéscsabai Szabadság Tsz küldte az első szállítmányt június 15-én másfél vagonnal. A konzervgyárban ekkortól számítják az új idény beindulását. A termésbecslés alapján az egyhónapos fel- dolgozási időszak alatt mintegy 670 vagon szemes borsó átvételével számolnak. Legnagyobb szállítójuk a kon- dorosi Egyesült, a kamuti Béke és a csanádapácai Széchenyi Tsz. Ezekben a gazdaságokban 250—325 hektáros területen termelik a zöldborsót. Az eltelt két hét alatt csaknem 120 vagon borsó érkezett a konzervgyárba, s most naponta 20—25 vagonnal vesznek át. Számításaik szerint a jövő- hét közepétől — 28-tól — teljes kapacitással fognak dolgozni a gépek, ami annyit jelent, hogy napi. 30 vagon zöldborsónál is többet fogadnak. Ahhoz, hogy az üzem gördülékenyen dolgozzon, a torlódásokat elkerüljék. Kádár János és Muammar Ol-Kadhafi találkozója Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának tagja szombaton találkozott Muammar Al-Kadhafi ezredessel, a Líbiai Arab Szocialista Népi Dzsamahirija Általános Népi Kongresszus Főtitkárságának főtitkárával. Szívélyes, baráti légkörben tájékoztatták egymást országaik helyzetéről, áttekintették az időszerű nemzetközi kérdéseket. Hangsúlyozták a világ haladó erői együttműködésének fontosságát az imperializmus, a reakció ellen, a társadalmi haladásért és a békéért folytatott harcban. Kifejezték készségüket a magyar és a líbiai kapcsolatok sokoldalú fejlesztésére. A találkozón jelen volt Losonczi Pál, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az Elnöki Tanács elnöke és Mustafa El Kharrubbi alezredes, az általános népi kongresz- szus főtitkárságának tagja. Összehívták az országgyűlést A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa az alkotmány 22. paragrafusának (2) : bekezdése alapján az országgyűlést július 6-án, csütörtök délelőtt 11 órára ösz- szehívta. A kormány javasolja, hogy az országgyűlés tűzze az ülésszak napirendjére a Minisztertanács beszámolóját munkájáról és további feladatairól, valamipt a Magyar Népköztársaság 1977. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot. Tegnap délelőtt ünnepélyes keretek között nyitották meg a tarhosi zenepavilonban a ü. békés-tarhosi zenei napokat. Képünkön a versenyen vendégként fellépő kolozsvári Anti- fónia kórus Fotó: Gál Edit „Legyen szorosabb a kultúra, a művészetek és a tömegek kapcsolata” Megkezdődtek a II. Békés-tarhosi Zenei Napok A békés-tarhosi zenepavilonban tegnap, szombaton délelőtt fél 10 órakor Vámos László, Békés város Tanácsának elnökhelyettese nyitotta meg a II.Békés-tarhosi Zenei Napokat. Az első két esztendővel ezelőtt, az egykori békés-tarhosi ének- és zeneiskola alapításának 30. évfordulóján új hagyományt teremtő szándékkal szervezték, és bonyolították le emlékezetes sikerrel. — Huszonöt éve annak — mondotta megnyitó beszédében Vámos László —, hogy Kodály Zoltán felavatta a vidék e zenei fellegvárát. Ebben a teremben rendezték a békés-tarhosiak első hangversenyeiket. A ma fellépő kórusok ünnepélyessé és felejthetetlenné teszik számunkra az emlékezést. A hangversenyterem ma is ugyanaz, ma is azt akarjuk, hogy minden eddiginél legyen szorosabb a kultúra, a művészetek és a tömegek kapcsolata. Meggyőződésünk, hogy a békés-tarhosi zenei napok hagyománnyá váló gazdag programja évről évre embert formáló ünneppé avatja a hétköznapokat, s a közművelődés hivatásos és társadalmi munkásainak serege munkálkodik azon, hogy bemutassa a haza és a szőkébb haza szeretete jegyében a dolgozó emberek kulturális értékeit, formálja szépre törekvését és gazdagon kiteljesedő életét. Hisszük, hogy ezek a zenei napok is hozzájárulnak az alkotó élet kibontakoztatásához, a társadalmi, gazdasági és kulturális fejlődéshez. A továbbiakban a tanácselnök-helyettes köszönetét fejezte ki a magyar zenei élet jelenlevő, magas rangú képviselőinek, a versenyen résztvevő kórusoknak, a közreműködő együtteseknek, köszöntötte a zsűri tagjait, melynek díszelnöki tisztét Keresztury Dezső író, irodalomtörténész tölti be. elnöke Szokolay Sándor Kossuth-dí- jas és kétszeres Erkel-díjas zeneszerző, volt tarhosi diák, tagjai: Nagy Olivér zeneszerző, Balázs Árpád zeneszerző, D. Monoki Lajos, a zsákány- széki parasztkórus vezetője és Emődi Györgyi, a Népművelési Intézet munkatársa. Elsőnek a Kolozsvári Zeneművészeti Főiskola Anti- fónia kamarakórusa, mint vendégkórus szerepelt Ripa Constantin vezénylevével. A vendégek vastapsos sikert (Folytatás a 3. oldalon) Hatmillió tonna haldex A HALDEX Lengyel—Magyar Részvénytársaság sziléziai meddőfeldolgozó üzemeiből eddig csaknem 3 millió tonna magas fűtőértékű szenet szállítottak a magyar iparnak. Ez a meny- nyiség több mint egymilli- árd forint megtakarítást jelent a népgazdaságnak. A HALDEX magyar részvényesének, a Tatabányai Szénbányáknak a vezetői összegezték a közös vállalat eddigi munkáját. Ismeretes, hogy 1959-ben alakult meg a lengyel—magyar részvénytársaság azzal a céllal, hogy a tatabányai szakemberek találmányának alkalmazásával feldolgozzák és hasznosítsák a lengyel bányákból felszínre kerülő és korábban értéktelennek ítélt meddő hegyeket. A közös tőkebefektetéssel, magyar tervek alapján épített és magyar berendezésekkel felszerelt lengyel- országi üzemekben már évi 5,5 millió tonna meddőt dolgoznak fel. Eddig csaknem hatmillió tonna, átlagosan 5650 kalóriás szenet nyertek a meddőből, s e kitűnő fűtőanyag felét kapta meg Magyarország önköltségi áron. A szén kivonása után visszamaradó meddőt alapanyagként hasznosítja a lengyel ipar, többek között a tégla- és a cementgyárak. 1975-ben készült el — ugyancsak tatabányai tervek alapján — az első lengyelországi köny- nyűbetonadalék üzem, amelyben a meddő hasznosításával a kavicsot helyettesítő könnyű adalékanyagot állítanak elő a lengyel ház- gyáni elemek gyártásához. Így a korábban csupán gondot okozó és jelentős mező- gazdasági területeket elfoglaló ipari szemét ma már értékes nyersanyagnak számít Lengyelországban. A haldex sikerét bizonyítja az is, hogy az angol, belga és török meddőhányók feldolgozásánál is eredményesen alkalmazzák technológiájukat. Az olajárak növekedésének hatására fokozódik az igény a szén-, s így a haldex-technológia iránt is. Nemrégiben újabb országok küldtek meddőmintát Tatabányára, hogy állapítsák meg, alkalmas-e értékesítésre. Többek között a Szovjetunióból, az USA-ból és Spanyolországból érdeklődnek a sikeres találmány iránt. Világ proletárjai, egyesüljetek ! N É PÚJSÁG 0 MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1978. JÜNIUS 25., VASÁRNAP Ara: 1,20 forint XXXHL ÉVFOLYAM, 148. SZÄM BÉKÉS MEGYEI A zárófedeleket rakják a konzervgyári asszonyok a zöldbor sósüvegek tetejére
