Békés Megyei Népújság, 1978. június (33. évfolyam, 127-152. szám)

1978-06-21 / 144. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS fl MEGYEI TflNÁCS LflPJÁ 1978. JŰNIUS 21., SZERDA Ara: 80 fUlér XXX1U. ÉVFOLYAM, 144. SZÁM Küldöttgyűlés után A meghívóra nyomtatott jelmondat sok mindent el­árul a feladóról. Nos, a KISZ-esék megyei küldött- gyűlésére invitáló egysze­rű meghívón a következő mondat olvasható: „Forra­dalmi feladatunk és tör­ténelmi felelősségünk a fejlett szocialista társadalom építése.” A KISZ IX. kong­resszusának jelmondata ez, azé a kongresszusé, amely határozatában többek kö­zött a következőket fogal­mazta meg: „Arra törek­szünk, hogy az ifjúság kö­rében erősödjenek a munka, a gondolkodás, a magatar­tás szocialista vonásai. Váljék általánossá a fiata­lok között a munka tár­sadalmi fontosságának és értékének felismerése, s egyre nagyobb mértékben legyen természetes élet- szükséglet az egyén és a társadalom érdekében hi­vatásérzettel végzett tevé­kenység.” Megyénk ifjúsága, élén a csaknem 25 ezer KISZ-tag- gal, helyesen érti és éli a kongresszusi útmutatást. A múlt hét végén megtartott megyei szintű tanácskozás mindvégig ebben a szellem­ben zajlott. Ezt tükrözte közvetlenül az írásos be­számoló és annak szóbeli kiegészítése, közvetve, vagy közvetlenül valamennyi hozzászólás — és erről győz­nek meg a küldöttgyűlés határozatai is. Mert a leg­több szó arról esett, miként állnak helyt a megye ifjú­kommunistái a munkában, a tanulásban, hogy való­ban legjobb képességük sze­rint teszik-e mindezt, s hogy miként politizálnak, élnek, szórakoznak, spor­tolnak, lépnek legjobbjaik a párttagok sorába, ke­rülnek gazdasági, társadal­mi, politikai életünk vezető funkcióiba. Nyíltan, őszintén tárta fel a KISZ IX. kongresszusa óta eltelt két esztendő min­den eredményét és gondját- baját a beszámoló éppúgy, mint a véleményüket, ta­pasztalataikat hallató kül­döttek. „Nem tudnak meg­felelő munkát kifejteni”, „elmaradt a fejlődésben”, „nem megfelelő” — ilyen kritikus és önkritikus ki­fejezések is szerepelnek például a beszámolóban, tükrözve a következő szem­léletet: „önmagunkat csap­juk be, ha nem vesszük tu­domásul a tényeket, ha csupán az eredményeket, a fejlődést ünnepeljük, el­hallgatva a hibákat, bajo­kat.” S nem titkolták a felszólaló küldöttek sem, hogy sokat változott ugyan a szemlélet, például az if­júsági törvény megjelenése óta, de még nem egy helyen előfordul, hogy ügyet sem vetnek a pályakezdő fia­talokra; hogy munkásfiata­lok nem szívesen vállalnak vezető beosztást; hogy a mezőgazdaságban dolgozó fiatalok között jóval több KISZ-tag lehetne, mint amennyi van és így tovább. A küldöttgyűlés határo­zatai nem szabtak merőben új feladatokat, hiszen a cél; a fejlett szocialista társada­lom építése, változatlan, a kongresszus határozatai ma és holnap is érvényesek. Az eszközök közül viszont lehet és kell is válogatni, keresve mindig a legmegfe­lelőbbeket. Csak egy a fon­tos — amint azt hozzászó­lásában az egyik küldött is megfogalmazta —, hogy az eszköz sohasem váljék céllá. Tóth Ibolya Ülést tartott a megyei mezőgazdasági szervezési bizottság A közelgő aratás jegyében ült össze tegnap délelőtt Bé­késcsabán dr. Szabó Sándor­nak, a megyei tanács elnök- helyettesének elnökletével a megyei mezőgazdasági szer­vezési bizottság. Az ülésen részt vett Csatári Béla, az MSZMP megyei bizottságá­nak titkára is. Bevezetőben Murányi Mik­lós, a megyei tanács mező- gazdasági és élelmezésügyi osztályának vezetője tájé­koztatta a bizottság tagjait az időszerű mezőgazdasági munkákra való felkészülés­ről, a növények fejlődéséről, a várható terméskilátásokról. Mint mondotta, Békésben mintegy 136 ezer hektár ka­lászos vár betakarításra. A kombájnok felkészítése, ja­vítása befejező szakaszához érkezett, az üzemek nagyobb hányadában már megtartot­ták a gépszemléket, a táro­lók többsége kitakarítva vár­ja az új termést. Ezután a megyeszékhely feldolgozó üzemének vezetői számoltak be a zöldségfel­dolgozás helyzetéről. A tar­tósítási üzemekben a zöld­borsó feldolgozása megkez­dődött, most már folyama­tos. Egyes zöldségféleségeket a tervezettnél kisebb terüle­ten termesztenek a gazdasá­gok, de ezek hozamukkal elegendő alapanyagot adnak, zöldborsóból rekordtermés ígérkezik. A Békéscsabai Konzervgyárban a munká­kat Fejér megyei diákok se­gítik, öt turnusban, mintegy ezer fiatal dolgozik. A területi tsz-szövetségek képviselői elmondták, hogy a kenyérgabona jó terméssel kecsegtet, az egyéb növény­féleségek fejlődése is biztató. Gond, hogy a belvíz miatt mintegy 5000 hektárt — Okány, Zsadány, Biharugra, Gyula térségében — még nem tudtak bevetni. A tárolóterek ,az idén nö­vekedtek, a gabonaforgalmi vállalat 27 ezer vagon állan­dó tárolóval rendelkezik, to­vábbá 7000 vagon terményt szerfás tárolókban tudnak el­helyezni, a mezőgazdasági üzemek további 35 ezer va­gon terményt tudnak tárol­ni. A búza átvételét meg­szervezték, reggel öt órától 20 óráig, de igény esetén éj­szaka is folyamatosan átve­szik a termést. A szakembe­rek véleménye szerint a ga­bona érése az idén 8—10 nappal eltolódott, így az ara­tás is később kezdődhet. A nyári betakarítás jó megszervezéséhez hozzá tar­tozik az üzemanyag-biztosí­tás is. Egyes területeken fe­szültségek jelentkeznek, ugyanis a termelőszövetkeze­tek 19 óra és reggel 6 óra közötti időszakban nem fo­gadják az ÁFOR küldemé­nyeit, így azután a tsz-eknél mintegy 15 ezer köbméter­nyi üzemanyag és tároló­kapacitás nincs kihasználva, a tárolókat az üzemek nap­közben szinte egyszerre sze­retnék feltölteni. Az AGROKER igazgatója az alkatrészellátásról szólt. Az elkövetkező hetekre 1071 kombájn vár bevetésre, eb­ből 171 arató-cséplő gépet az idén vásároltak a gazdasá­gok. Az aratás kezdetéig még 21 Claas Dominátor ér­kezik, raktáron pedig 28 da­rab SZK kombájn vár gaz­dára. A nehéz aratásra szá­molva a tervezettnél több A Körösi Állami Gazdaságban Is befejező szakaszához érke­zett a kombájnok javítása . Fotó: Veress Erzsi Feladat: a nyelvi értékek megmentése Ha a nyelvfejlesztésben ko­moly eredményt akarunk el­érni, sokkal jobban kell tu­datosítanunk magunkban a magyar szókincs belső rend­szerét — hangoztatta Had- rovics László akadémikus, a Magyar Nyelvtudományi Tár­saság közgyűlésén, kedden, a Magyar Tudományos Akadé­mián. A Benkő Loránd aka­démikus elnökletével meg­tartott tanácskozáson Szat­mári István, a társaság fő­titkára elmondotta: a mint­egy 600 tagot számláló tár­saság fontos feladata a nyel­vi értékek megteremtése, a népnyelvi anyag, szavak, ne­vek, kifejezések gyűjtése, il­letve e munkálatok népszerű­sítése, szervezése, irányítása, megjelentetése. Jövőre egy úi. díjat is átadnak a hazai magyar nyelvtudomány ápo­lásában élenjáró nyelvész el­ismerésére. rizskombájn érkezik. Az al­katrészellátásban kisebb gondok mutatkoznak, első­sorban az SZK és az E—512- es kombájnoknál. A nyári munkák idejére az AGRO­KER megszervezte az aratási ügyeletet, mely július 3-tól augusztus 12-ig tart. Csatári Béla hozzászólásá­ban egyebek között kitért a kedvezőtlen adottságok kö­zött gazdálkodó üzemekkel való együttműködésre, azok megsegítésére, a termés mi­előbbi, tervszerű betakarítá­sának fontosságára. „ — szekeres — ,* Mr '•.*!. ï M I« Il iit fe Az ország gimnáziumaiban és szakközépiskoláiban, nappali tagozaton, a napokban véget érnek az érettségi vizsgák. A dolgozók középiskoláiban viszont még csak most érnek a fi­nishez. A békéscsabai dolgozók gimnáziuma és szakközépis­kolájában az idén több mint háromszázan érettségiznek. Ké­pünkön a közgazdasági szakközépiskola hallgatója, Arató Istvánné, tanácsi dolgozó válaszol magabiztosan Maczák András érettségiztető tanár kérdéseire Fotó: Gál Edit Megkezdődött a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének XI. kongresszusa Az új-belgrádi „Száva” központban kedden délelőtt összeült a Jugoszláv Kom­munisták Szövetségének XI. kongresszusa. Munkájában mintegy 2300 küldött vesz részt. Meghívott vendégként több mint 100 kommunista, szocialista, szociáldemokra­ta, illetve más demokratikus és haladó párt, valamint nemzeti felszabadítási moz­galom delegációja van jelen. A kongresszuson az MSZMP KB küldöttségét Huszár Ist­ván, a Politikai Bizottság tagja vezeti. Az SZKP KB delegációja élén Fjodor Ku­lakov, a PB tagja, a KB tit­kára áll. A küldöttek hosszan tartó tapssal köszöntötték és me­leg ünneplésben részesítették Joszip Broz Titót, a JKSZ élethossziglan megválasztott elnökét. A legmagasabb pártfórum elnökségének és munkaszer­veinek megválasztása után egyhangúlag a következő na­pirendet fogadták el: — A JKSZ Központi Bizottsága központi ellenőrző és fel­ügyelő bizottságának jelen­tése a X. kongresszus óta végzett munkáról; — Joszip Broz Tito elnök referátuma; — Vita a JKSZ vezető szer­veinek jelentéséről és Tito elnök beszámolójáról; — Bi­zottsági vita a JKSZ további feladatairól és a XI. kong­resszus határozattervezetei­ről; — A XI. kongresszus határozatainak elfogadása, a párt szervezeti szabályzatá­nak kiegészítése és módosí­tása; — A JKSZ új vezető szerveinek megválasztása. A JKSZ Központi Bizott­ságának a két kongresszus között végzett munkáról szó­ló jelentését 3Q£) oldalas könyv formájában tették közzé. A dokumentum első része öt fejezetben foglalja össze Jugoszlávia és a JKSZ 1947—1977 közötti fejlődését, s ismerteti a párt bel- és külpolitikai tevékenységének fő elveit, belső életének nor­máit. A kongresszus megnyitó ülésén* Edvard Kardelj, a JKSZ elnökségi tagja elnö­költ és köszöntötte a külföl­di vendégeket. A küldöttek ezután nagy tapssal fogadták a szónoki emelvényre lépő Joszip Broz Titót, aki megtartotta refe­rátumát. A JKSZ kongresszusa Tito referátumának elhangzása után megkezdte az előter­jesztett dokumentumok fö­lötti vitát. Az MSZMP Központi Bi­zottsága üzenetet intézett a JKSZ XI. kongresszusához, amelyet lapunk 2. oldalán közlünk. Elutazott a Mongol Népköztársaság külügyminisztere Kedden elutazott hazánk­ból Mangalin Dügerszüren, a Mongol Népköztársaság kül­ügyminisztere, aki Púja Fri­gyes külügyminiszter meg­hívására hivatalos, baráti lá­togatást tett Magyarorszá­gon. Búcsúztatására a Feri­hegyi repülőtéren megjelent Púja Frigyes, Házi Vencel külügyminiszter-helyettes és Szerencsés János, a Magyar Népköztársaság ulánbátori nagykövete. Jelen volt Bam- darijn Dügerszüren, a Mon­gol Népköztársaság budapes­ti nagykövete. Mangalin Dügerszüren el­utazása előtt nyilatkozott az MTI munkatársának: — Sikeresnek, eredmé­nyesnek értékelem a Ma­gyar Népköztársaságban tett látogatásomat. Púja Frigyes elvtárssal kölcsönösen tájé­koztattuk egymást országa­ink belső helyzetéről, s vé­leményt cseréltünk kétoldalú kapcsolatainkról, a tovább­fejlesztés lehetőségeiről. Kü­lönösen nagy figyelmet for­dítottunk gazdasági együtt­működésünk értékelésére, a kapcsolatok további bővíté­sére. Tárgyaltunk a nemzet­közi helyzet legfontosabb kérdéseiről, s örömmel álla­píthatom meg, hogy kormá­nyaink álláspontja minden megvitatott kérdésben meg­egyezik. — Elemeztük a jelenlegi nemzetközi helyzet legfonto­sabb kérdése: a fegyverke­zési verseny megállítását is. — Mély benyomást tett rám találkozásom Kádár Já­nos elvtárssal, az MSZMP Központi Bizottságának első titkárával, s hasznos volt az eszmecsere Lázár György elvtárssal. Beszélgetéseink során nyilvánvalóvá vált, hogy az MSZMP Központi Bizottsága, a Magyar Nép- köztársaság kormánya az országaink közötti kapcsola­tok bővítése, fejlesztése ér­dekében munkálkodik. Mind­két ország párt- és állami vezetői a szocialista orszá­gok egységének, együttmű­ködésének erősítésére, szo­rosabbá fűzésére törekednek, s ezáltal hozzájárulnak a nemzetközi béke és bizton­ság megszilárdításához is. — Ellátogattam Bács-Kis- kun megyébe is, ahol mező­gazdasági üzemek, intézmé­nyek életével ismerkedtem meg, s szereztem jó tapasz­talatokat, a látottak a fejlett szocialista társadalom építé­sének eredményeit, sikereit bizonyították. Rendkívül nagyra értékelem, hogy a megye vezetői nem eléged­tek meg az elért eredmé­nyekkel, hanem keresik a további fejlődés lehetőségét. — A magyar—mongol po­litikai, gazdasági, kulturális és tudományos kapcsolatok a kétoldalú megállapodások alapján és a KGST-ben való együttműködésünk során is sikeresen fejlődnek. Minden lehetőség adott az együttmű­ködés további elmélyítésére. Mindkét ország a marxizmus —leninizmus szüárd talaján áll. Érvényben levő egyez­ményeink, megállapodásaink is a kapcsolatok fejlesztését szolgálják. Egyik jelentős konkrét közös munkánk pél­dául a Mongol Népköztársa­ság természeti kincseinek feltárása, hasznosítása KGST-együttműködésben, s ebben nagy segítséget adnak a magyar szakemberek.

Next

/
Thumbnails
Contents